Észak-Magyarország, 2001. július (57. évfolyam, 152-176. szám)

2001-07-07 / 157. szám

2001. július 7., szofnbat Aktuális 7 Jómód és jómodor dr. Besenyei Lajos A jólét (í és a nyomor gyakran eltakarja az emberek igazi értékét, az elegáns ruházat mö­gött állhat érzés és érték nélküli belső, míg a szegény külső gazdag lelkivilágot takarhat. Állí­tásom igazolásául álljon itt az alábbi két eset. Metró Áruház, embertömeg, hosszú, tö­mött sorok a pénztárnál - előttem egy újgaz­dag család. 30-35 év közötti anyuka, jólét- gömbölydeden, krémek és parfümök zavaró keverékében. 12 év körüli kislánya drága és ízléstelen ruhába csomagolva. Előttük a fá­radt arcú családfő, erőlködve tol egy hatal­mas - mint később kiderült 80 ezer forint körüli áruval megrakott kocsit. Hirtelen re­ménysugárként kinyitott a szomszéd pénztár - átviharzott azonban előttem a testes hölgy, tekintélyes méreteivel elzárva az utat. „Asszo­nyom, csak egyetlen táskát vettem, engedjen maga elé." Megsemmisítő tekintet, határozott hang. „Nem engedem, én voltam itt előbb, maga csak utánam jöhet. " Megdöbbenten áll­tam a kivagyiság és pökhendi beképzeltség eme csúcsteljesítménye előtt. Ő az új polgári ré­teg tagja, ő és ők viszik hazánkat Európába? Az SZTK-val szembeni buszmegálló, ül a pádon és olvas hajléktalan, szegénységben is gondozott, reményvesztett halovány tekintetű szakállas ismerősöm. Egész nap ül ás olvas. Új­ságot, könyvet - ami éppen van. Friss pogácsát veszek, egy zacskóval neki is, a kis ABC-ben egy üveg vizet. Odaviszem, átadom neki. „Há­lásan köszönöm, Uram, ha van feleslegessé vált könyve vagy újságja, köszönettel veszem." Valami melegség önt el - ki ez az érző szí­vű, nyomorában is intelligens és jómodorú ember, hogy került ide? Nem tudom, de is­meretlenül is inkább vallom embertársamnak, mint az áruházi dámát. Én neki szurkolok, és benne bízok. Szerzőnk a Miskolci Egyetem rektora Együttműködő közgazdászok Miskolc (ÉM) - A Miskolci Egyetemen megalakult a közgazdász professzorok szekciója. A szekció a különböző állampol­gárságú magyar közgazdász professzorok számára teremt együttműködési lehetősé­get, a magyar nyelvű közgazdasági felsőok­tatás és kutatás érdekében folyó közös munkának biztosít szervezeti keretet és fó­rumot, illetve a tudományt magyar nyel­ven is művelő professzorok számára is le­hetőséget nyújt a szekció munkájába való bekapcsolódásra. A szekció alapítói egy­aránt szükségesnek tartják a többnyelvű szakmai kommunikációs készség kifejlesz­tését és a magyar közgazdasági szaknyelv ápolását, fejlesztését. Álláspontjuk szerint a magyar nyelvű közgazdasági felsőoktatás és kutatás magas színvonalú művelése is szükséges, hogy a jövő soknyelvű Európá­jában megtaláljuk a helyünket. A szekció a maga eszközeivel hozzá kíván járulni a környező, kárpát-medencei országok ma­gyar nyelvű közgazdasági felsőoktatásának kibontakozásához is. A magyar anyanyel­vű szakmai kultúra fennmaradása és fej­lesztése érdekében nagy súlyt helyeznek az üzleti szaknyelv átvételének segítésére - derül ki az Educatio Press híradásából. FOTÓPÁLYÁZAT Nyaraljon az Északkal! Miskolc (ÉM) - Tavalyi akciónk sikerén felbuzdulva idén is fotópályázatra invitál­juk lapunk olvasóit. Ha nyaralni, kikap­csolódni vagy hét végi pihenésre, túrára indul, vigye magával kedvenc napilapját, az Észak-Magyarországot! Készítsen olyan nyaralási fotókat, amelyeken valamilyen módon lapunk címoldala is jól látható, és amely tartalmában a lapban közölhető. Az elkészült fotókat neve, postacíme fel­tüntetésével küldje be címünkre - és így nagy eséllyel pályázhat az értékes díjak egyikére, amelyeket a lap fotórovatának tagjaiból álló zsűri ítél oda. A beküldési határidőig beérkező képeket lapunk összeállításaiban rendszeresen közöljük. Jelige: Észak-fotópályázat. Beküldési határidő: 2001. szeptember 22. Az autószalonból nem lesz újból bölcsi Miskolcon jelenleg az igényekhez igazodik a férőhelyek száma Bölcsődések: igénybe veszik a szolgáltatást (illusztráció) Fotó: vajda j. Miskolc (ÉM - KHE) - A módo­sított gyermekvédelmi tör­vény értelmében az ország­ban jó néhány bölcsőde ismét megnyitja kapuit. Miskolcon a jelenlegi bölcsődei kapaci­tás megfelel az igényeknek - hallottuk az illetékestől. A gyermeklétszám csökkenése már az 1980-as évek környékén is érzékelhető volt - mondta el lapunknak Fehér Károlyné, a miskolci Egyesített Bölcsődék igazgatója. Drasztikus csökke­nés azonban az 1992-93-as évek­ben történt. Ezt igazolja, hogy amíg 1988-ig 26 intézmény mű­ködött a megyeszékhelyen (ez 2100 férőhelyet jelentett), 1990- ben már csak 17 (1160 férő­hellyel). Ez aztán folyamatosan egyre csökkent, míg jelenleg Miskolcon 10 bölcsőde működik, 460 férőhellyel. Kinyitnak még? Erre a 460 férőhelyre valós az igény - hangsúlyozta Fehér Ká­rolyné. A június 30-i adatok sze­rint a bölcsődékbe ténylegesen beíratott gyermekek létszáma 592 volt, az átlagos napi jelenlét pedig 378 fő. Mi történne, ha esetleg nagyobb igény mutatkozna a bölcsődei férőhelyekre? Fogadhatnak-e új­ra apróságokat a bezárt, azóta más célra átalakított, korábban bölcsődeként üzemelő épületek (van, amelyikből autószalon vagy orvosi rendelő lett azóta) - merül fel a kérdés. A jelenleg üzemelő intézmé­nyek között vannak olyanok, me­lyekben lehetséges a férőhelyek visszaállítása - adott választ az igazgató. Épületükkel ugyanis nem történt semmi, csupán jelen­leg egy-egy csoport nem üzemel. Körülbelül 40-60 férőhelyet lehet­ne ily módon újból visszaállítani.- Csak hát ez pénzbe kerülne, nem is kevésbe, és felnőttlét­szám is szükségeltetik hozzá - jegyezte meg Fehér Károlyné. Okok A bölcsődék iránti igény sokkal nagyobb mértékben csökkent, mint azt a gyermeklétszám-csök- kenés indokolná. Ezen jelenség okai közül kettőt emelt ki az igazgató: az egyik, hogy a Mis­kolcról elvándorló családok és fiatalok száma egyre nő, a má­sik sajnálatos dolog pedig a munkanélküliség.- Ha az anya nem kap mun­kát, és otthon van, így a gyer­mek felügyelete biztosított, meg­gondolja, hogy kifizesse-e a böl­csődei térítési díjat, ami jelenleg 190 forint naponta - hallottuk. „El tudod ezt magyarázni az idős néniknek” Fiatal, nő és miskolci - Nagy Nóra arcát adhatja az MSZP választási kampányához Balogh Attila Miskolc (ÉM) - Tíztagú úgy­nevezett kampánystábot ál­lított fel a szocialista párt a napokban miniszterelnök-je­löltje köré: a Medgyessy Pé­ter mellett felállt csapat ki­lenc tagja közül egy miskol­ci. Nagy Nórával, az országos elnökség tagjával beszélget­tünk új megbízásáról. • Mi úgy hívjuk magunkat: a Tí­zek társasága. A csoport feladata a párt népszerűsítése, véleményé­nek továbbadása a közvélemény felé. Egy együttgondolkodó csa­pat, amelyben ki-ki a saját arcát is adja a közös állásponthoz. □ Tisztázzuk: a párt mellett kell kiállni, vagy Medgyessy Péter mellett? • Én remélem, a kettő ugyanaz. A lényeg nem az ő személye, ha­nem hogy az MSZP győzzön a 2002-es parlamenti választásokon. A munkánk elsősorban erre irá­nyul; lényegben politikai tevé­kenység, de mögötte ott áll az alapos PR-munka. A stáb összeté­tele is gondosan válogatás ered- ............................................... Én korábban személyesen nem ismertem Medgyessy Pétert, ő hallott engem egy konferencián. ................................................... Nagy Nóra Fotó: Farkas Maya ménye: öt olyan, aki eddig is ben­ne volt a politika fősodrában, és öt új arc, köztük hárman mi, har­minc éven aluliak. Más oldalról: ketten képviseljük a szabolcsi Ju­hász Ferenccel a keleti régiót. □ Miért, milyen szempontok alapján kerülhetett be épp Nagy Nóra ebben a stábba? Nem a legismertebb MSZP-s a helyi po­litikai közéletben. • A meglévő ismertség nem volt szempont, talán éppen az számí­tott, hogy hozzám, a nevemhez nem kötődhet semmilyen nega­tívum. A kiválasztás több dolog­nak szól: annak, hogy nő va­gyok, hogy fiatal, hogy állítólag a viselkedésem természetesnek Nagy Nóra • Hajdúnánáson született 1974. június 24-én • A helyi gimnáziumba járt, majd a Miskolci Egye­tem közgazdasági karán végzett • Az MSZP-nek 1999 óta tagja, • a miskolci elnökségbe 2000 szeptemberében, • az országos elnökségbe 2000 novemberében vá­lasztották be * • hat, nem mint egy „megcsinált” politikusé, de szól a régiónak és Miskolcnak is. A pártunkban az esélyteremtés nemcsak szlogen. □ A „kilencek" mind Medgyessy Péter „emberei”, majdani kormá­nyának tényezői? • Korántsem. Én példáid szemé­lyesen nem is ismertem koráb­ban, ő hallott engem egy konfe­rencián. A miniszterelnök-jelölt és Kovács László együtt válasz­tották ki a stáb tagjait. Az első lé­pés, hogy kialakították ezt az „arcképcsarnokot”, aztán ezt a csapatot „be kell vezetni”. Az egész mögött több csapat is ott áll, szakemberek, politikai ta­nácsadók, PR-esek dolgoznak a háttérben. Nekünk pedig egy-egy szakterületen kell majd képvisel­ni a párt nézeteit. Például itt van a gyógyszeráremelés: úgy véljük, amit a kormány mond, kissé ha­mis - más szóval nem igaz. Emögé az egészségügyi kabinet lerakja a szakmai anyagot. De azt nehéz minden választóval megértetni. Erre azt mondják: Nagy Nóra, te alkalmas vagy, ezt el tudod magyarázni idős nénik­nek a lakossági fórumokon, vagy a sajtóban, tévében. A konkrét szakterületem egyébként a hátrá­nyos helyzetűek felzárkóztatása lesz. Visszatérve a kérdésre: a kampánycsapat nem valamiféle árnyékkormány, az esetleges majdani kormányhoz semmi kö­ze. Nekem ugyanakkor tudást, ta­pasztalatot hoz, és a megszerez­hető ismertség is segíthet a ké­sőbbiekben. □ Nem fog összeütközésbe kerülni a „civil" munka és a következő tíz hónapra szóló pártelfoglaltság? • Tanársegéd vagyok az egye­tem közgazdasági karán, szerve- zést-vezetést tanítok. Amikor az országos elnökségbe felvettek, egyeztettem a dékánnal, hogy okoz-e ez gondot, de nem, amíg nem megy az egyetemi munkám rovására. Remélem, nem fog, mert nem szeretném feladni a tanítást. A kérdéses tényező az idő. Nehéz lesz összeegyeztetni. SZIRÉNA Robbantásra is fizethet a Casco Miskolc (ÉM - BGO) - A bizto­sítótársaságok Casco-ajánla- tai szinte kivétel nélkül ki­zárják a kockázati tényezők közül a háborús eseménye­ket és a terrortámadásokat. Ettől függetlenül van cég, amely a robbantással oko­zott kárra fizet. A biztosítók - amellett, hogy ügyfeleiket kiszolgálják - bizo­nyos értelemben magukat is vé­dik, ezért számos olyan, nagy pusztítással járó eseményt ki­zárnak a lehetséges kockázati tényezők közül, amelyeket a díj­ba nem lehet beépíteni. Ilyen például a háború, a felkelés, a zavargás, a tüntetés, vagy éppen a terrorista cselekmény, vagy azzal okozati összefüggésben be­következő kár. Bár néhány évti­zede ez utóbbi leginkább csupán az elméleti lehetőségek közé tar­tozott, az utóbbi évek egymást követő, nyílt utcán, parkolók­ban, vagy házak udvarán végre­hajtott robbantásokkal kapcso­latban egyre gyakrabban vető­dött fel a kérdés: fizet-e a bizto­sító az ilyen esetekben bekövet­kezett gépjárműkárok után. A lapunknak nyilatkozó bizto­sítási szakemberek véleménye megegyezet: a robbantásból eredő kár olyan kockázat, amelyre kü­lön biztosítást egyik társaság sem köt. Ám a terrorcselekmény mint kizáró ok nem kikezdhetet­len, hiszen egy kézigránát robba­nása nem feltétlenül eshet ebbe a kategóriába. Számíthat például bűncselekménynek, arra pedig egyes esetekben (példa erre a gépjárműlopás) fizetnek a cégek - ez minden egyes esetben külön vizsgálat tárgya lehet, de van olyan cég, amelynek jogi osztálya már dolgozik a robbantásból ere­dő károk esetére alkalmazható állásfoglaláson. Konkrét esetre egyetlen pél­dát találtunk: egy néhány évvel ezelőtti, fővárosi, politikus házá­nál történt robbantás után (ezzel kapcsolatos addigi álláspontju­kat felülvizsgálva) a gépjármű­vekben esett kárra fizetett egy biztosítótársaság. A parkoló autók is kerülhetnek veszélybe (illusztráció)

Next

/
Oldalképek
Tartalom