Észak-Magyarország, 2001. július (57. évfolyam, 152-176. szám)

2001-07-02 / 152. szám

2001. július 2., hétfő Gazdaság 7 HATÁRIDŐNAPLÓ Július 5. • Bevallás: Gyakoribb áfa. • Befizetés/támogatásigénylés: Áfa gya­koribb áfaengedély alapján. KAMARAI HÍREK Ingatlankeresés Brit cég gyártó tevékenységének egy ré­szét megyénkbe szándékozik kihelyezni. Az elvégzendő munka kisméretű alkatré­szek kézi összeszerelése, mely nem igé­nyel szakképzettséget. A tevékenység vég­zéséhez bérelnének vagy vásárolnának földszintes épületet 2500-4000 m2 alapterü­lettel, Miskolc 20-40 km-es körzetében. A cég vezetői 2001. július 9-10-én látogatnak Miskolcra, az előzetes bejelentések alapján legalkalmasabbnak ítélt 1-2 helyszín megte­kintésére. Akik a fenti követelményeknek megfelelő forgalomképes ingatlannal ren­delkeznek, kérjük jelentsék be azt a Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamaránk (Miskolc, Szentpáli u. 1., fax: 46/328-722, E-mail: zorad@mail.bokik.hu) július 3-ig, a következő adatok ismertetésé­vel: az épület helye, alapterülete, elérhető­sége (közút, vasút, tömegközlekedés), köz- müvesítettsége (villany, víz, szennyvíz, gáz, fűtési lehetőség), tulajdonos neve, címe, te­lefon- és faxszáma, kontaktszemély neve, cí­me, telefon- és faxszáma, irányár. Szóbeli bejelentéseket nem vesznek figyelembe. A megtekintésre kiválasztott ingatlanok tulaj­donosainak (kontaktszemélynek) értesítést küldenek. ADÓÜGYEINK Egyszerűsítve Miskolc (ÉM) - Az APEH ellenőrzési stratégiájának célkitűzései között kiemelt jelentőséggel bír: az adózói önkéntes jog­követés általánossá válása, az adómorál javítása. Ezen stratégiai célok elérésében nem elhanyagolható szerepe van az adó­alanyok széles körére kiterjedő vizsgála­tok végzésének, az ellenőrzöttségi szint növelésének és a kiválasztási rendszerek minél hatékonyabb működtetésének. Az adózás rendjéről szóló törvény lehe­tőséget biztosít az adóhatóság számára, hogy az adózási kötelezettség teljesítését a rendelkezésére álló adatok és az adóbeval­lás egybevételével is ellenőrizze. Ezen ún. egyszerűsített ellenőrzés sajátossága, hogy a felülvizsgálat - első lépésben - az adózó bevonása nélkül történik. A vizsgá­lat eredményéről - egyezőség esetén érte­sítés, eltérés esetén adóvizsgálati jegyző­könyv útján - értesül az adóalany. Kitüntetett szerepe van ezen vizsgálattí­pusoknak a magányszemélyek ellenőrzésé­nél, egyrészt ezen adóalanyi kör számará­nyát, az ellenőrzési kapacitás behatároltsá- gát, másrészt az adóhatóság rendelkezésé­re álló kontrollinformációk jellegét tekint­ve. Ezen információk döntő részét a tör­vény által kötelezően előírt adatszolgálta­tások alkotják, melyek elsődlegesen a sze­mélyi jövedelemadó rendszeréhez kötőd­nek, s ugyanúgy érintik a munkáltatókat, kifizetőket, mint a pénzintézeteket, biztosí­tókat, az adókedvezményre jogosító igazo­lást kiállítókat, illetékhivatalokat stb. Az egyszerűsített ellenőrzések haté­kony és a jövőben növekvő mértékben tör­ténő végzésének, a hatalmas adatállomány objektív, megalapozott értékelhetőségének alapvető feltétele: az adatszolgáltatások teljes körűsége, megbízhatósága, helytálló­sága. Az elvégzett egyszerűsített ellenőrzé­sek tapasztalatai megmutatták, hogy az adtaszolgáltatások egy része a követelmé­nyeknek nem felel meg, ezért az adóható­ság az adatszolgáltatási kötelezettség telje­sítését fokozottan ellenőrzi. Az elvégzett vizsgálódások tapasztalataiként összegez­hető: az adatszolgáltatási kötelezettség tel­jesítése nem teljes körű (nem valamennyi érintett magányszemélyre vonatkozik), a közölt adatok egy részénél ellentmondás tapasztalható az adózói nyilvántartások­kal (például: kifizetés jogcíme, adójó­váírásra jogosító hónapok száma, az adó- azonosító számnak pontatlan feltüntetése). Emellett számos esetben hibásak a ma­gánszemélyeknek kiadott jövedelemigazolá­sok is. Ezek a hibák feleslegesen köthetnek le ellenőrzési kapacitást, illetve okoznak kel­lemetlenséget magányszemély-adózóknak. Kapcsolódóan fel kell hívni a figyelmet, hogy ez évtől a munkáltatókat, kifizetőket adatszolgáltatási kötelezettség érinti a já­rulékokkal kapcsolatosan is (K31, K32 sz. nyomtatványok). Ügy gazdaságos, ha mindenki marad a kaptafánál Miskolc (ÉM - KI) - A siker furcsa jószág: igazán élvez­ni, együtt élni vele csak ak­kor lehet, ha a megszerzésé­hez vezető utat közmegbe­csülés, elismerés kíséri. Mi sikeres embereket keres­tünk szűkebb pátriánkban, olyanokat akik a gazdasági életben ahhoz is hozzájárul­tak, hogy a városnak, amely­ben dolgoznak, jobb híre le­gyen. Vinnai János, a mis­kolci Szinva Net Kft. vezető­je szerint a cégek felismer­ték: az informatikát a szak- szolgáltatókra kell bízni. • Korábban cél volt a számító­gép, ma már eszköz. Egyre in­kább érvényesül az a tendencia, hogy a vállalatok, cégek a fő te­vékenységükre koncentrálnak. A számítástechnika kiszolgáló tevé­kenység kell hogy legyen, eszköz, amely támogatja a fő profilt. Új tendenciák • Korábban ez azért érvénye­sült kevésbé, mert a vállalatok a számítástechnikai feladatokat is saját erőből akarták megoldani, az informatika mindenhol stra­tégiává vált. A fejlesztések egy­re nagyobb részét ma már szak­értő cégekre bízzák - így min­denki marad a kaptafánál. □ Mi jellemzi azt a piacot, ahol a Szinva Net sikeresen működik? • Nagyon sok informatikus volt Borosd megyében, de az általuk alakított cégek nehezen találták meg a helyüket, mert a nagy vállalatok saját szakembereik­kel bebiztosították magukat. Sa­ját erőből a spanyolviasz feltalá­lása azonban nem túl gazdasá­gos. A tendencia pedig a követ­kező: ma még leginkább a tőzs­dén lévő vállalkozásokra jellem­ző, hogy bérüzemeltetésben mű­ködtetik informatikai rendsze­reiket, amelynek a működéséről az olyan cégek gondoskodnak aztán, mint a Szinva Net. Sok és kevés □ Magyarország más területihez képest, hogyan áll informatikai­lag a megye? • Egy elmaradott régióban a le­maradás ezen a területen is ér­vényesül. Az egyetemi háttér azonban nagyon sok informati­kust bocsátott ki, ám az általuk NÉVJEGY Vinnai János • 1950-ben született a Szabolcs- Szatmár megyei Gávavencsellőn • 1973-ban Kazincbarcikán vég­zett a Miskolci Egyetem auto­matizálási főiskolai karán, majd a székesfehérvári Videotonban helyezkedett el üzemmérnök­ként • 1976-tól Miskolcon az Építés Gazdasági és Szervezési Intézet (ÉGSZI) műszaki irányítója • 1988-ban korábbi munkahe­lyéből kiválva munkatársaival alapította tneg a ma 50 fős Szinva Net Kft., amelynek a kez­detektől ügyvezető igazgatója nyújtott szolgáltatásokat igény­bevevő cég az elmúlt évben még kevés volt. Kicsi volt a piac és nagy volt a konkurenciaharc. Ma már megmutatkozik már a fejlődésnek az a jele is, hogy a kis- és közepes vállalkozások felismerik ennek az informati­kai fejlesztés jelentőségét, s tud­nak is rá áldozni. A nagy vegyipari vállalatok ebben élen járnak, náluk az informatikai fejlődés és fejlesztés a legmaga­sabb színvonalat képviseli. Kezd lassan kialakulni a számí­tástechnikai cégek egyfajta hie­rarchiája: egyesek arra vállal­koznak, hogy megkeresik az üz­leti lehetőségeket, megszervezik a projekteteket, mások pedig ehhez kapcsolódó feladatokat végzik alvállalkozóként. □ A Szinva Net részt vállal a megye életében a szűkén vett szakmai területén túl is. Miért? Túl az üzleten • Ennek több oka is van. Az elmúlt 12 évben dolgoztunk az egész országban, részt veszünk a kormány által finanszírozott projektekben, ilyen volt pél­dául a SULINET program, s a Dunától keletre az egyik legna­gyobb ilyen fővállalkozó cég lettünk. Ezzel párhuzamosan - éppen mert a megye gazdasági helyzetéből adódóan itt keve­sebb nagy fejlesztési projekt­ben vehettünk részt - elhanya­goltuk az itteni jelenlétünket. Üzleti feladatunk partnereink - Compaq, Microsoft, NEC - tér­hódításának növelése a régió­ban. Ezt szolgálta az a Miskolci Nemzetközi Operafesztivál ide­jére időzített, általunk rende­zett számítástechnikai találko­zó, s a fesztiválnak támogatói voltunk, s leszünk a jövőben is. Ez az üzleti ismertségünket is szolgálja, növeli. Ám egyben üzleti feladatunk partnereink, a Compacq és a Microsoft is­mertségének növelése. Támo­gatjuk a Miskolci Egyetem sportéletét, a miskolci Jeges­medvék jégkorongcsapatot, ahogy a megyei kórház gyer­meksebészetét is. Egy cégnek, amely eljut bizonyos szintre, ilyen feladatokat is vállal­nia kell. Hiszen itt élünk, itt adózunk, a gyerekeink itt ta­nulnak. 2,751 milliárd pályázati támogatásokra Budapest (ÉM) - összesen 2,751 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást folyósít a Gazdasági Minisz­térium (GM) a Széchenyi- terv keretében a versenyké­pes beruházások támogatá­sára meghirdetett pályázat 40 nyertesének. Közöttük borsodi cég nem volt. A 2,751 milliárd forintos támo­gatással 41,987 milliárd forint értékű beruházás megvalósulá­sát segítik. A Széchenyi-terv ke­retében eddig 3700 pályázat ér­kezett a minisztériumhoz, mely­ből 1400-at bíráltak el és 28,7 milliárd forint támogatásról szü­letett döntés - közölte Pongrné Csákvári Marianna. A GM he­lyettes államtitkára elmondta: győztes pályázatok 70 százalékát kis- és középvállalkozások adták be. Az idén eddig összesen 97 pályázatot fogadott el a szaktár­ca a Széchenyi-terv forrásaiból finanszírozott versenyképes be­ruházások támogatása kereté­ben. A pályázóknak odaítélt 7,006 milliárd forint támogatás hatására 88,294 milliárd forint értékű beruházás valósul meg és 6154 új munkahely létesül. A támogatás a beruházás elismer­hető költségeinek legfeljebb 20 százalékáig, maximum 100 mil­lió forintig terjedhet, illetve 3 milliárd forint feletti beruházás esetén a maximális támogatás 200 millió forintot érhet el. A győztes pályázók egyenként 10 és 200 millió forint közötti támo­gatáshoz jutottak hozzá. A nyer­tes pályázatok támogatásával 3095 új munkahely jön létre. A nyertesek közül négy vállalko­zás kapta a maximális 200 millió forintot, míg csupán egy a legki­sebb összeget 10 millió forintot. MEGYEI NYERTESEK Nincs megyei nyertese a Szé­chenyi-terv pályázatainak a most kihirdetett fordulóban. A GM honlapján található máju­si összesítése szerint eddig 580 656 000 forintot nyertek el. A lakásprogram keretében Boldogkőváralja önkormány­zata 31 463 104, Szikszóé 1 122 304 000, illetve 2 87 360 000 forintot nyert. A Turisztikai programban megvalósíthatósá­gi tanulmányok és kiviteli ter­vek készítésére a MIVÍZ Mis­kolci Vízmű Rt. 9 840 000, a Mezőkövesdi Városgazdálko­dási Rt. 602 000, Mezőkövesd önkormányzata 600 000, az Aggteleki Nemzeti Park 2 600 000, Szikszó önkor­mányzata 10 000 000, Cser- nely Község önkormányzata 6 350 000 forintot kapott tá­mogatásként. Lenyomja-e az inflációt az erős forint? Budapest (ÉM) - A GKI Rt.- nek a K&H Bank együttmű­ködésével készült előrejelzé­se szerint az infláció az év hátralevő részében már - ha lassan is, de - csökken. A május eleji sávszélesítést kö­vetően igen erőssé vált fo­rint ősztől már inkább kissé gyengül, de ezt nagy ingado­zások kísérik. A gazdasági növekedés nemzetközi összehasonlításban gyors, de a tavalyinál kisebb lesz, a külső és belső egyensúly romlani fog. Idén az első negyedévben az euróövezet gazdasági növekedé­si üteme 2,5 százalékkal, a ma­gyar GDP 4,4 százalékkal növe­kedett. Tavaly az év egészében az EU még 3,4 százalékkal, Ma­gyarország 5,2 százalékkal növe­kedett. Ezzel az általános lassu­lás ellenére fennmaradt a ma­gyar gazdaság mintegy 2 száza­lékponttal gyorsabb fejlődése. A hazai ipari termelés dinamikája lényegesen kisebb a tavalyinál, 18,3 százalékról az idei első négy hónap átlagában 10,2 százalékra csökkent. Az ipar exportorien­táltsága tovább erősödött: míg az ipari kivitel a tavalyi 27,4 százalék után az idei első négy hónapban 17,5 százalékkal emel­kedett, a belföldi értékesítés 9 százalék helyett csak 2,6 száza­lékkal. Az átlagosnál sokkal gyorsabban, több mint 22 száza­lékkal nőtt a vámszabadterüle­tekről származó kivitel. Ez újó­lag azt igazolja, hogy a multina­cionális cégek a dekonjunk- turális időszakokban is stabili­záló szerepet töltenek be a ma­gyar gazdaságban. Az építőipari termelés gyor­sul, dinamikus a távközlés és az üzleti szolgáltatások fejlődése. A tavalyi újabb visszaesés után némi termelésbővülés várható a mezőgazdaságban. A foglalkozta­tottak száma kissé nő, a munka­nélküliségi ráta 2001. márci­us-májusban 5,7 százalék volt, vagyis 0,8 százalékkal alacso­nyabb, mint egy évvel ezelőtt. Májusban az árak 10,8 száza­lékkal emelkedtek tavaly május­hoz viszonyítva. Ilyen magas ütemre csaknem két éve nem volt példa. Az árindex az év hát­ralevő részében ugyan mérsék­lődni fog, s az éves átlag várha­tóan valamivel a tavalyi alatt lesz, de az év végén így is - ked­vező esetben - 8 százalék körüli infláció valószínűsíthető. A májusi sávszélesítést köve­tő forinterősödés várható volt. Azok a piaci szereplők, akik a fo­rint erősödésére számítottak, il­letve számítanak, jelentős meny- nyiségű devizát konvertálnak fo­rintra és a forintot jellemzően ál­lampapírokba fektetik. Ez az idő­szak - melynek során esetenként akár a sávszélig is elmehet az ár­folyam - rövidesen lezárul. Ha majd a befektetők elkezdik reali­zálni profitjukat, s ehhez eladják forintjukat, a magyar valuta gyengülni, illetve árfolyama le-fel ingadozni kezd. A forint erősödé­se hosszabb távon antiinflációs hatású, mivel az importált termé­kek viszonylag olcsóbbá válnak. Ugyanakkor ennek az idei inflá­ció fő hajtóerőire - az élelmiszer­árakra és a hatóságilag szabályo­zott energiaárakra - gyakorolt közvetlen hatása csekély. NEMZETGAZDASÁGI FOLYAMATOK 2000. tény 2001. január-április 2001. előrejelzés .... _ 1. A GDP volumenindexe (%) 105,2 104,4*> 2. Az ipari termelés indexe (összehasonlító áron, %)118,3110,2 r r’2 3. Nemzetgazdasági beruházások indexe (összehasonlító áron, %)106,6 105,3*) m 4. Az építési-szerelési tevékenység indexe (összehasonlító áron, %) 105,8 106,9 110 5. A kivitel változásának indexe (folyó áron, euróbán, %) 130 122116 6. A behozatal változásának indexe (folyó áron, euróbán, %) 132,5122 117 7. A külkereskedelmi mérleg hiánya (milliárd euró) 4,31,4 5/3 8. A folyó fizetési mérleg hiánya (milliárd euró) 1,6 0,3 2,7 9. Külföldi működötöké beáramlása (milliárd euró) 1,5 0,6 1,6 10. Az euró időszaki átlagos árfolyama (forint) 265,2 263,7b) 256,5 11 Az államháztartás hiánya (milliárd forint)c)449 113b) 490 (770)4) 12. A háztartások nettó pénzmegtakarításainak növekménye (milliárd forint) 663 225W 675 13. A bruttó átlagkereset indexe 113,5 117,3 115 14. Fogyasztói árindex 109,8 110,4b) 109,3 15. Munkanélküliségi ráta (időszaki átlag, százalék) 6,4 5,7*) 5,8 a) I. negyedév b) Január-máius, c) Helyi önkormányzi lekkel, az autópálya-építés teljes ráfordításával és az ÁP cius-május A 1 ltok nélkül i V Rt. kiadás tényadatok forrása: KSH, GM. MNB d) A 2000-re elkönyvelt téte- aival együtt e) 2001. már-

Next

/
Oldalképek
Tartalom