Észak-Magyarország, 2001. július (57. évfolyam, 152-176. szám)

2001-07-25 / 172. szám

2001. július 25., szerda Miskolc és környéke 1 Szirénázó rendőrautó által kisért helyi já­rat. A beavatottak tudják: az MVK-tól vesz különleges módon búcsút egy nyugdíjba me­nő buszvezető. A végállomáson várja a csa­lád, a kedves munkatársak. Pogácsa, koccin­tás, könnyes válás a volántól. A nem beavatottak, az arrajárók és az uta­zóközönség, kapkodják a fejüket. Bűnügyet sejtenek, keresik, ki lehet az üldözött. A le­leplezést segíti az elülső ablakba kitett „nyug­díj előtti utolsó munkanap" feliratú tábla, no meg a pilótafülkét övező virágdísz. I\lincs itt szó kérem semmi krimibe illő eseményről. Ünnep van, bús-boldog ünnepe annak, hogy valakit utolért az idő. A nyugdíj­ba vonulásé. Ha valaki, hát ő a tettes, ő az, aki munkás évtizedeknek vet véget egyik percről a másikra. Holnap már nem kell a gondos feleségnek uzsonnát pakolnia a meg­kopott aktatáskába, nincs hajnali búcsúpuszi a kapuban. Mint ahogy nem kell vesződni az olykor értetlen utasokkal, nem kell menet­rendhez igazodva ismételni az újabb és újabb köröket végállomástól végállomásig. Nem kell főni a kánikulában szaunával felérő vezetőka­binban... Nem kell -de nem is lehet. Holnaptól tovább lehet(ne) szunyókálni kicsit az ágyban, otthon kell értelmes elfoglaltságot keresni, többet lehet segíteni a gyerekeknek, s több jut eztán a nagyapából az unokáknak. Nem könnyű váltani, megválni is nehéz. Tudja mindenki, aki megérhette, megélte „az utolsó kört". És nem is jár mindenkinek mellé szirénaszó. Köszöntse őket is - utólag, s előre - a buszosok ünnepi búcsúzaja. Méhészek figyelmébe Miskolc (ÉM) - Légi kémiai csípőszúnyog­irtást végez a Megyei Növény- és Talajvé­delmi Szolgálat Miskolcon holnap (eső, szél esetén 27-én vagy 28-án) este 6 óra után, il­letve napfelkeltétől reggel 8-ig. A felhaszná­landó K-Othrin 1 ULV készítmény melegvé- rűekre, emberre, állatra az alkalmazott dó­zisban nem veszélyes, gyorsan bomlik, áll a szolgálat lapunkhoz eljuttatott tájékozta­tójában. Bár a kezelés méhkímélő technoló­gia betartásával történik, a szolgálat java­solja a méhészeknek: a kaptárakat a keze­lést követően csak késő délelőtt nyissák ki. VAROS/KEP célból távolították el a fiatalok géért aggódók a támlát a Széchenyi utca egyik padjáról. Arra nem is gondolunk, hogy valaki céltalanul vandálkodott az egyre szépülő főutcán. Fotó: Vajda János A Miskolc és környéke összeállítást írja és szerkeszti az Eszak-Magyarország társadalomrovata Telefon: 46/ 502-900/3230, 3235, 3236 e-mail: bujdos@inform.hu, szaloczi@inform.hu, halmos@inform.hu Megtalálták az iskolaalapító síremlékét is Miskolc (ÉM - Hl) - Több, ed­dig ismeretlen sírkőre buk­kantak a miskolci honismereti tábor diákjai, akik a régi orto­dox temető síremlékeinek do­kumentálását tűzték ki célul. Munkájuk eredménye bekerül a Templomok és temetők Mis­kolcon címmel tervezett soro­zat első kiadványába. A Megyei Honismereti Egyesület által szervezett kéthetes tábor résztvevői mái' az első napokban érdekes leletekre bukkantak. A kemény földet nagy elszántsággal ásó diákok több olyan síremléket is találtak, amelyekről az eddigi iratok nem tudtak. A görög nyel­vű, kriptákat fedő sírkövek közül a legrégebbi 1794-ben készült.- A város társadalmában a 18-19. századig fontos szerepet ját­szottak a Balkánról érkezett ke­reskedőcsaládok. Az ortodox te­metőkert síremlékei jelentős kor­dokumentumok, de felmérés csak 50 évvel ezelőtt készült róluk. Ak­kor 17 sírt dokumentáltak, azon­ban csak a felszín felettieket vet­ték számba. Most a gyerekek úgy 50 centiméter mélyre ásnak le. Már az első napokban 4, eddig is­meretlen sírral bővült a lista - magyarázza Rémiás Tibor, a Her­mán Ottó Múzeum szakembere. - Megtalálták a görög iskola alapí­tójának sírkövét is. A görög nyel­vű síremlékeket a rajtuk olvasha­tó dátumok és a megmaradt anyakönyvi bejegyzések alapján tudjuk azonosítani. A diákok fotókat, rajzokat, vas­poros levonatokat készítenek a sírkövekről. Mélyre ásnak a múltban- Egyelőre megmagyarázhatat­lan, miért hiányzik egy-egy kő a sírsorokból. Egy határkő is elő­bukkant, nem tudjuk, miért hagy­ták meg a temetőben - mutatja a helyszínen a szakember. A görög családok aktívan a 18. század elejétől a 19. század köze­péig voltak jelen Miskolc életé­ben. Később a temetőt nemigen gondozta senki. Mielőtt a táboro­zok megkezdték a munkát, a vá­rosgondnokság tíz teherautónyi szemetet hordott el a területről. Rémiás Tibor arról is szól, hogy a templom és a régi iskolaépület (ma ortodox múzeum) együttesét kiegészítő temetőben emlékpar­kot lehetne kialakítani jelzett sí­rokkal, tájékoztató feliratokkal. Ez az ötlet még csak terv, az vi­szont már biztos, hogy a táboro- zók munkáját a tudomány felhasz­nálja. A Templomok és temetők Miskolcon címmel készülő, 11 kö­tetesre tervezett sorozat első köte­tében szerepelnek majd. Dobrossy Istvántól, a megyei levéltár igaz­gatójától tudjuk, hogy a várhatóan decemberben megjelenő első kötet az ortodox templommal és temető­jével foglalkozik majd. A honisme­reti táborozok által találtakkal konkretizálják majd a levéltári anyagokat. Az újonnan fellelt sír­emlékek megismerésével például fény derülhet arra is, hogy a for­rásokból ismert egyes családok itt élték-e le életüket, vagy vissza­mentek a Balkánra. Fotók: F.M. Az 1794-es sírkő Buszos búcsú rendőrautó-kísérettel Kónya Lajos és váltótársa. Franczúz István Fotó: Farkas Maya Miskolc (ÉM - Hl) - A vijjogó rendőrautó nem valamiféle kihágás miatt került a busz elé. Utolsó fordulóján kísér­te a nyugdíjba vonuló veze­tőt, Kónya Lajost. A 6-os busz vonalán utazók a szélvédő fölött elhelyezett táblá­ról tudhatták: a vezető utolsó munkanapját tölti az MVK Rt.- nél. Az utolsó nap utolsó fordu­lóján a felvezető rendőrautóval az élen Kónya Lajos pontosan 11 óra 52 perckor befordul az Újgyőri főtéri buszpályaudvar­ra, de nem egyenesen az állásba megy, tesz még egy tiszteletkört. A téren kollégák, barátok és a család várja a 33 év után nyug­díjba vonuló buszvezetőt. Amíg átadja a jármüvet, leveszi a „Nyugdíj előtti utolsó munka­nap” táblát, a rá várakozók megjegyzik: több mint három évtized áll mögötte, de sosem késett.- Az MVK Rt. tavaly búcsúz­tatott először így, a közlekedés­rendészet segítségével kollégát - meséli Szatmári Gyula üzemve­zető. Mint mondja, minden, legalább tíz évet a cégnél töltött buszvezetőtől hasonló módon köszönnek el. Kónya Lajos mosolyog. Nem látszik rajta a nyugdíj előtt ál­lók szomorúsága.- Igen régen, 1968-ban kerül­tem a közlekedési vállalathoz. Ide szereltem le a katonaságtól, 21 éves voltam akkor. Már húsz éve, hogy a 6-os buszt vezetem Pereces és az Újgyőri főtér kö­zött. Vagyis vezettem, mert mos­tantól már csak a családi autó volánja mögött ülök majd. Van egy lányom, egy fiam és két unokám, van vidéken egy kis parasztházunk, akad ott munka elég, nem hiszem, hogy nyugdí­jasként unatkozni fogok majd. A következő kör Kónya Lajostól július 23-án, hétfőn búcsúzott az MVK Rt. Másnap Kramcsák László te­hette ki a nyugdíjba vonulás előtti utolsó munkanap táb­lát. Ő 35 év után búcsúzott a cégtől és az utasoktól, utolsó köre az 1-es busszal a Tiszai pályaudvarnál ért véget. OLVASÓINK ÍRTÁK, RAJZOLTÁK Kertbarátok jubileumi borversenye A miskolci és a környékbeli kertbarátok 2001-ben kétszeres jubileum jegyében végzik mun­kájukat. 25 évvel ezelőtt - 1976- ban - alakult a Kistermelők B.-A.-Z. Megyei Társadalmi Szö­vetsége, 85 éve - 1916-ban - pedig Diósgyőrben alakult meg a Köz­hasznú Kiskert Egyesület. A mai kertbarátközösségek egységesen elődjüknek tekintik az akkori út- törő-kertművelőket. A Pingyom Környéki Kertváros Szövetség és a Kertművelők Pingyom Virága Egyesülete az elődök tiszteletére jubileumi borversenyt rendezett. A versenyre 52 borral nevez­tek be a kertbarátok. Az ünne­pélyes külsőségek között meg­tartott emlékverseny védnöke a Kertészek és Kertbarátok Orszá­gos Szövetségének alelnöke, dr. Merényi Károly volt. A kiválóan kezelt borok közül a zsűri 33-at minősített aranyér­mesnek: Csatári Ernő: Meggybor (18,51 - Pingyom); Csirke Sándor: Cuviee fehér (18,52 - Eger); Batta Mihály: Cuviee vörös (18,75 - Csabagyön­gye); Bú'inyi László: Cserszegi fű­szeres (18,61 - Pingyom); Zweigelt (18,61 - Lyukhegy); Büdi Miklós: Kékfrankos (18,51 - Harsány); De­ák Imre: Cserszegi fűszeres (19,50 - Csattos); Nagy Bertalan: Cuviee fehér (18,51 - Pingyom); Zweigelt (18,75 - Lyukhegy); Lipták Ferenc: Furmint-rizling (18,51 - Csermő- ke); Kocsis József: Cserszegi fűsze­res (18,52 - Csattos); Kocsis Pál: Rizlinszilváni (18,90 - Őzugró); Kiss Ernő: Cserszegi fűszeres (19,50 - Csattos); Lázár Géza: Zwei­gelt (18,75 - Pingyom); Kocsis Jó­zsef I: Zweigelt (19,10 - Lyuk­hegy); Medina (18,58 - Pingyom); Süti Gábor: Hárslevelű (19,00 - Pongyom); Furmint Hárslevelű (19,40 - Pingyom); Gyógyürmös (18,51 - Pingyom); Oláh László: Cserszegi fűszeres (18,51 Csattos); Szondi Imre: Olaszriz- ling (18,70 - Csabagyöngye); Vin- cze Dániel: Kékfrankos (18,52 - Eger); dr. Zsíros Mihály: Pinot blans (19,10 - Nyékládháza); Var­ga Lajos: Cuvee ifehér (18,75 - Pin­gyom); Gál Pál: Hárslevelű (18,63 - Magyarka); Oportó (18,51 - Ma­gyarka); Szentiványi Pál: Saszla (18,71 - Magyarka); Pavlyák Péter: Leányka - Hárslevelű (18,63 - Ma­gyarka); Üveges Ferenc: Cserszegi fűszeres (18,63 - Csattos); Nagy Géza: Cuviee vörös (18,67 - Ma­gyarka); Csala Géza: Furmint­hárslevelű (18,70 - Magyarka); Kö- peczi János: Hárslevelű (19,10 - Magyarka); Szabó Ferenc: Otelló (18,51 - Magyarka). A borok neve után zárójelben az elért pontszám van feltüntetve. A 19-nél magasabb pontszámú bo­rok minősítése: Nagy-aranyérem. Kertbarátok Észak-magyarországi Regionális Szövetsége Lillafüredi rajz A lillafüredi Palotaszállóról készített rajzát Antallné Hé- dervári Zita olvasónk küldte el lapunknak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom