Észak-Magyarország, 2001. július (57. évfolyam, 152-176. szám)

2001-07-24 / 171. szám

2001. július 24., kedd Kultúra / Hirdetés 8 HÍRCSOKOR • Rombarát. A kevésbé ismert, állami tulaj­donú, hazai műemlékek megismertetésére Rombarát címmel programot indít a Kincs­tári Vagyoni Igazgatóság; a hagyományte­remtő célú kezdeményezés augusztus 4-én, a Monostori Erőd falai között kezdődik. • Fesztiválos filmek. A Palicsi Nemzetközi Filmfesztiválon Új magyar film címmel kü­lön kategóriában mutatják be a Bizarr ro­mánc; Feri és az édes élet; Meseautó; Utol­só vacsora az Arabs szürkénél; Üvegtigris, Vakvagányok című filmeket. Drozsnyik-tárlat Miskolc (ÉM) - Drozsnyik István képzőmű­vész Élet-Mű-Részek II. című kiállítása nyí­lik július 26-án, csütörtökön délután 5 óra­kor a Miskolci Galériában. Bemutatják a művész A sámánok nem hallgatnak című performance-játékát, élőképeit, részletek hangzanak el a Pelyhes füvek-ördögkarmok című önéletrajzi kötetéből. A műsorban közreműködik Czakó Péter (szaxofon) és a Pécsi Sándor Guruló Színház tagjai. Bujdos Attila Áldásos küldetést teljesítenek a kereskedel­mi televíziók hétvégi reggeleken, midőn az ilyenkor aluszékonyabbá váló szülők kien­gedik kezükből a távkapcsolót: felismerve helyzeti előnyüket, nevelik a fogyasztói tár­sadalom új generációit. Kiemelkedik a kí­nálatból az RTL Klub Kölyökklubja, amennyiben ez keretet is ad pedagógiai tö­rekvéseinek. A reklámok és rajzfilmek szü­neteiben láthatjuk a világunkat alakító buz- gólkodás első részeredményeit: a televízió a legfontosabb információforrássá lépett elő. A való világ tapasztalati tényei viszont kí­vül rekednek: a kvízkérdésekre felelő kö- lyökklub-tagnak fogalma sincs, milyen nö­vény visel kalapot, hogy minő pára száll fel, ha kisüt a Nap, mivel az ilyesmiről nincs szó a televíziós kínálatban. A produkció erőltetett infantilizmusa su­gárzik a műsort vezető Jónás Rita lényéből is, amit csak sajnálhatunk, hiszen méltóbb körülmények között is kamatoztathatná a Tízen Túliak Társaságában pallérozott mé­diaismereteit. De legyen ez az ő baja. Az pe­dig a nézőké, hogy mit sóznak rájuk e ko­rai órán. Leginkább az ilyesmire szokás mondani, hogy kultúrmocsok. Lássuk be azonban, nincs helye a fanyalgásnak, sok­kal inkább lenne a nemzeti önvizsgálatnak. Hiába veri kenterbe a legbugyutább ma­gyar mese is a legprofibb amerikai rajzfil­met, egyszerűen versenyképtelenek va­gyunk ezekkel szemben. Abban az értelem­ben legalábbis, hogy nem építünk piacot monda- és mesevilágunkra, pedig szilárd alap lenne ez az építkezésre. így aztán mondjuk Mátyás király figurája nem il­leszthető a gyorséttermek kínálatába, nem vasalható trikóra, pohárra (sőt, Gombóc Artúré sem!), miközben a legócskább japán Pokémonért is eszét veszti a „lekölyközött” korosztály. Ennyit a magyar átokról, a rö- pülés előtt számyaszegett képzeletről, mert nekünk „úgysem sikerülhet”. (Jelzem: ha sikerülne is, csak piacszerzésről beszélhet­nénk, de nem a már emlegetett való világ megismerésére alapozott értelmes életről.) így a '„lehetne” helyett a „van” ürességé­vel meredünk felnőttként a képernyőre, tel­ve keserűséggel az oktalan múlthamisítás miatt, amiért újraszinkronizálták Foxi Ma­xit, Balázs Péterére cserélve Csákányi Lász­ló hangját, s értetlenkedve is: hogyan és miért lett Kandúr Bandiból Miszter Jinks? A Don Quijote-i eszmeiséget adnák át Szegedi Dezső színművész rendezi a La Mancha lovagja című musicalt Szegedi Dezső Florváth Ádámmal Fotó: Dobos Klára Mikita Gábor Miskolc (ÉM) - „Egész éjjel nem aludtam amiatt az egy szó miatt" - érkezik a délelőt­ti próbára Szegedi Dezső, s szinte köszönés helyett máris elemzi, játsza a La Mancha lo­vagja egyik jelenetét Horváth Ádámnak. Ezúttal azonban nem mint színész, hanem mint a diósgyőri előadás ren­dezője keresi a legjobb szín­padi megoldásokat. A miskolci színház művésze ko­rábban játszott már a Don Quijote történetét feldolgozó musicalben - Pedrót, az öszvér­hajcsárt alakította. De régen foglalkoztatja a darab egy sajá­tos megközelítésből is.- A színpadi feldolgozásban Cervantes az inkvizíció börtöné­ben játssza el rabtársaival a lo­vag kalandjait - meséli Szegedi Dezső. - Innen az ötlet: börtön­viselt emberekkel szeretnék lét­rehozni egy előadást a mű alap­ján. A történet nem változna, de teljesen más jellegű lenne, mint a musical. Továbbra is szeret­ném azt a változatot valamikor megírni és megcsinálni, hiszen most az eredeti zenés játékot vi­szem színre. A sokoldalú művész véletlenül, színészi vénájának köszönhetően lett a produkció rendezője.- Horváth Ádám megkért, hogy olvassuk össze a szöveget, hiszen ő operaénekes, prózai szövegmondás terén nincs ta­pasztalata. Örömmel segítettem. Csakhogy színészként nem tud­tam szárazán olvasni, önkéntele­nül elkezdtem beleélni magam a szituációkba, szinte előjátszot­tam a darabot. Ezt látva kért fel Ádám a darab megrendezésére, amire én azonnal nemet mond­tam. Aztán aludtam rá egyet, s nem mintha mindenáron ren­dezni akartam volna, hanem a darab üzenete miatt vállaltam el, hogy színre viszem. Ebben az elvadult világban sok Don Quijotéra lenne szükség, akik célul tűzik ki az elesettek gyá- molitását, s nem közlekednek kemény könyökkel. A Don Quijote-i eszmeiséget szeretnénk átadni a nézőnek. Boldog len­nék, ha az előadás végén kicsit Don Quijote-ként állnának fel a nézők, két-három nap múltán sem felejtenék el a látottakat, s a lovag példájáról eszükbe jut­na: lehet a dolgokat embersége­sen is megoldani, nem csak erő­szakkal, durván, türelmetlenül. Szegedi Dezsőnek nem ez az el­ső rendezése: korábban roma fia­talokkal vitt színre egy Carmen- adaptációt, megrendezte Sziglige­ti A cigány című drámáját, az If­júsági Házban pedig saját darab­ját állította színre. De most elő­ször dolgozik rendezőként pro­fesszionális körülmények között.- Nagyon nagy a felelősség, érzem a feladat súlyát - mondja. - De hát régóta ebben a közeg­ben élek, kiváló rendezőkkel dolgozhattam együtt, őket figyel­ve nagyon sokat megtanultam a szakmáról. S ilyen csapattal nincs nehéz dolgom. Színészkol­légám, Kulcsár Imre már rende­zett engem, most fordított a helyzet, én instruálom őt, de azért a szemem sarkából időn­ként rápillantok egy-egy inst­rukciónál, vajon hogyan reagál rá. De nagyon megörültem, hogy olyan fiatal művészekkel dolgozhatom együtt mint Földes Tamás vagy Szabó P. Szilvesz­ter, hiszen láttam, hogy az Elisabeth-ben milyen lelkesedés­sel vettek részt. Mindenkivel mindent alaposan megbeszé­lünk, elemzünk, hiszen színész­ként tudom, csak így lehet együtt dolgozni, összegyúrni a különböző elképzeléseket. Apa és lánya együtt az udvari színpadon Miskolc (ÉM - MAL) - Malek Andrea színművész önálló dal­estet ad édesapja, Malek Miklós közreműködésével július 27-én este, fél 9-től a Péntek esték a Rákóczi-udvarban programsoro­zat keretében, a Miskolci Galé­ria udvarán. A miskolci Ifjúsági és Szabad­idő Ház szervezésében a Péntek esték programjai mindig valódi csemegét kínálnak a miskolci közönségnek. Ezúttal is: a Rákóczi-udvar színpadára a Bu­dapesten most futó Chicago cí­mű musicalben szereplő Malek Andrea lép. A Miskolcon régóta nem ven­dégszerepeit, hosszú ideje Bécs- ben élő, és magáról évek óta ke­veset hallató Malek Andrea előadásában musicalokat, jazz- dalokat hallhatnak az érdeklő­dők. A dalesten Malek Miklós, a művésznő édesapja is közremű­ködik, aki zongorán kíséri majd lányát. Aggteleki kísértet Jósvafő (ÉM) - Noel Coward: Vi­dám kísértet című vígjátékát mutatja be a többségében az Agg­teleki Nemzeti Park (ANP) mun­katársaiból alakult színjátszó­csoport július 29-én, vasárnap es­te 8 órától a Jósvafői Szabadtéri Színpadon. A szereposztás a kö­vetkező: Madame Arcati: Kontra Piroska (az ANP pénztárosa), Mr. Bradman: Salamon Gábor (ANP igazgató), Mrs. Bradman: Szőke Ágnes (turisztikai refe­rens), Mr. Condomine: Boldogh Sándor biológus, Mrs. Condomi­ne: Váczi Zsuzsa (hivatásos anya), Elvira: Tolnay Zsuzsa (idegenforgalmi osztályvezető). Meghalt Mészöly Miklós Budapest (MTI) - Életének 81. évében vasárnap elhunyt Mé­szöly Miklós Kossuth-díjas író. Mészöly Miklós, 1921. január 19-én született Szekszárdon. 1942- ben a budapesti egyetemen jogi diplomát szerzett. 1948-ban jelent meg első műve, a Vadvizek című elbeszéléskötet. 1951-től a Báb­színház dramaturgja, 1952-1956 között munkanélküli volt, nem publikálhatott, s csak 1955-ben je­lenhetett meg két meséskötete. 1956-ban részt vett az írószövet­ségi nyilatkozat megfogalmazásá­ban. Á forradalom után ismét évekig mellőzték, műveit nem ad­ták ki. 1968-ban együtt tiltakozott a Csehszlovákia megszállása el­len felszólaló írókkal. A Charta ’77 aláírása után a fiatal ellenzéki írónemzedék egyik szellemi veze­tője volt. Volt egyszer egy Közép- Európa című novellagyűjtemé­nye 1989-ben az év könyve lett. 1992-ben a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító el­nöke volt. 1986-ban Déry-, 1988- ban a Magyar Művészetért, 1992- ben a Soros-életműdíjjal, 1990-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. Hirdetés Tavalyi akciónk sikerén felbuzdulva az idén is fotópályázatra invitáljuk lapunk olvasóit. Ha nyaralni, kikapcsolódni vagy hétvégi pihenésre, túrára indul, vigye magával kedvenc napilapját, az Észak-Magyarországot! Készítsen eredeti, öt­letes fotót, amelyen lapunk címoldala, az ott ol­vasható lapnév is jól látható, küldje be címünk­re- és így nagy eséllyel pályázhat a három érté­kes díj egyikére, amelyeket zsűri ítél oda a leg­sikeresebb fotók késztőinek. Jelige: „Észak-fotópályázat” Beküldési határidő: 2001. szeptember 14. A pályázat díjai: 1. Egy VitaMAX City csomag Motorola T2288-as készülékkel o vodafone Miskolc, Széchenyi u. 7. Tel.: 46/509-780, Fax: 46/509-785. 2. 120 órás tanfolyam a Lite Nyelviskolában 3. Fél évre szóló ÉM-előfizetés, ÉM-ajándékcsomag Vágja ki az alábbi kupont, és a fotóval együtt küldje be a következő címre: 3501 Miskolc, Pf.: 178 El Igen, hozzájárulok az általam beküldött fotó Észak-Magyarországban való esetleges közléséhez. Név:____________________________________________ Lakcím:_________________________________________ A beküldött kép címe ez lehetne: ________________ Aláírás:

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom