Észak-Magyarország, 2001. július (57. évfolyam, 152-176. szám)

2001-07-13 / 162. szám

2001. július 13., péntek f SZAK-MA6YAR0RSZÁ6 $ Aktuális 3 HÍRCSOKOR • Zárva a Tiszai. Teljesen lezárja a MÁV a miskolci Tiszai pályaudvar felújítás alatt álló utascsarnokát július 16-tól. A főépü­letben folyó átépítés idején az újonnan átadott pénztárcsarnokban lehet jegyet váltani. Átjárás a fogadócsarnokon át nem lesz, csakis az állomás és a posta épületei közti átjárón, ezen és az 1-es vá­gány melletti peronon lehet az új pénztá­rakat megközelíteni. • Adókarbantartás. Az Antenna Hungária Rt. szombaton hajnal 4 és 8 óra között adókarbantartást végez. Megyénket érin­tően ez Aggteleken a jelzett időpontban az M1 sugárzásának szüneteltetését jelenti és a fenti időpontban időszakos kimaradá­sok várhatók az M2, a Duna Tv, a Magyar ATV, a SATeLIT, a MiniMax, a MusicMax és a Budapest Tv műholdas sugárzásaiban is. MIT SZÓL HOZZÁ? Kéményseprőt látok... Miskolc (ÉM - BGO) - A mai, péntekre eső tizenharmadikéhoz és az ehhez hasonló napokhoz számos babona kapcsolódik. A kéményseprőket ilyenkor is gyakran megállítják - az ilyen helyzetekre előre felkészítik az e pályát választókat. A kéményseprőt látók vagy saját gombjukat, vagy a kéményseprő gombját fogják, forgat­ják meg - hallhattuk Ládi Józseftől, a miskol­ci Thermoment Kft. ké­ményseprőjétől, aki el­árulta, az ilyen helyze­tek mindig kicsit vicce­sek, általában jókat nevetnek rajta, soha nem fordult elő, hogy bárki is elutasította volna az ilyen kérést. Vannak, akik addig fogják a saját gombjukat, amíg valami­lyen szőrös állatot, kutyát, macskát, ko­pasz. embert és betört ablakot nem látnak és csak ezután indulnak tovább azzal a meggyőződéssel, hogy szerencséjük lesz - tudtuk meg a babonás szokás részleteit. A cég munkatársának egyetemi felvételijé­hez is kívánt már „házon belüli” kémény, seprő szerencsét - a felvételi sikerült. Kevesen űzik ezt a foglalkozást, ezért fontos, hogy türelemmel, megértőén fo­gadják az utcán ilyen indíttatásból hozzá­juk lépőket, erre a képzések során is fel­hívják a jelentkezők figyelmét. Nyári egyetem Miskolc (ÉM - PTA) - Felső-magyaror­szági Nyári Egyetem indul a régió nép­szerűsítése céljából július 25-étől augusz­tus 7-éig miskolci, sárospataki és egri helyszínekkel. A hagyományteremtő szándékkal meg­rendezendő nyári egyetem célja az észak­magyarországi régió természeti, műemlé­ki, tudományos, kulturális és gazdasági értékeinek bemutatása előadások, vitafó­rumok keretében - mondta el tegnap tar­tott sajtótájékoztatóján dr. Siposs István, a szervezőmunkát koordináló Észak-ma­gyarországi Universitas Egyesülés vezető­je. A rendezvényt az Európai Unió Phare Kísérleti Program Alapja támogatta. A nyári egyetem ideje alatt ismerkedési és találkozási lehetőség nyílik a határain­kon kívül élő magyar nyelvű értelmiség számára. Idén is: Tranzit Expo Tiszaújváros (ÉM - SzP) - Hatodik alka­lommal rendezik meg augusztus 8-a és 12-e között a Tranzit Expo kiállítást és vásárt a dél-borsodi városban. A tegnapi sajtótájé­koztatón elhangzott: újra a Sportcentrum ad otthont a kiállításnak, mely ezúttal is tartogat újdonságokat a látogatóknak. Az expót szervező Trade Fair Plussz Kft. veze­tője, Csonka Gyula elmondta: első ízben tartanak az Ózdi Vállalkozói Központ és Inkubátor Alapítvánnyal közösen beszállí­tói konferenciát és kiállítást. Második al­kalommal rendezik meg a miskolci Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítvány Logisztikai és Gyártástechnológiai Intéze­tével közösen a logisztikai és szállítmányo­zási konferenciát. Az ötnapos expónak idén is lesznek kísérőrendezvényei, főként kulturális és szórakoztató programok. Ládi József Gyümölcspiac: a kajszi sem kell Gönc (ÉM - LL) - Háborús harchelyzet állapotát élik meg Gönc térségében a kajsziterme­lők és értékesítők, miután vég­képp nincs kereslet a gyümölcs iránt, így az értéke sem éri el a várt minimumot. Leginkább a felvásárlókon csattan az ostor, pedig most valószínűleg fölösle­ges éppen őket okolni azért, hogy az átvételi ár nem haladja meg a száz forintot, sőt helyen­ként a hatvanat sem. Mint a termelők többsége hangsúlyozta, fölösleges volt dolgozni az ültetvényeken, a be­vétel ugyanis még a ráfordítási költségeket sem fedezi, s ez már kész katasztrófa. A kajszibarack piaci értéke Miskolcon 300 fo­rint, de egyes fővárosi gyü­mölcsüzletben 500 forintot is el­kérnek kilójáért. Többek szerint közel ötszáz vagon kajszi marad a termelők nyakán, miközben a boltosok nyeresége minden kép­zeletet fölülmúl. Néhány felvásárló azon gon­dolkodik, ott hagyja a placcot és nem foglalkozik tovább a ba­rackkal, hiszen egyszerűen sen­ki sem akarja átvenni tőlük a termést. A fölháborodás egyéb­ként a termelő és felvásárló ré­széről egyaránt jogos, a primőr­exportot ugyanis 14 és fél száza­lékos vámmal sújtják, ugyanak­kor a behozott gyümölcsöket nem sarcolja meg az állam. Az egyik felvásárló, nevezete­sen a göncruszkai Varga István­ná elmondta, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium­ban egyetlen illetékest nem kap­csol a központos, Vonza András miniszter pedig egyszerűen meg­közelíthetetlen. Mégiscsak túlzás - hangoztatta a termelők sokasá­ga Korláton, ahol már a betakarí­tás dandárját élik -, hogy bár nincs az országban megfelelő mennyiségű gyümölcs, mégis rá­juk rohad minden. Külföldi szirup A Siót hozták fel példaként, mert a jobban informáltak sze­rint a Balaton-parti cég inkább a külföldi szirupot vásárolja fel a magyar gyümölcs helyett. Ez sajnos nem a Sió hibája, hanem a kormányé - tették hozzá a fel­vásárlók, köztük a nevét is adó Varga Istvánná is. Az anarchiát meg kellene szüntetni, ám amíg a termelők és értékesítők egy­mással harcolnak, nincs idejük azzal foglalkozni, hogy ugyan mit „varázsolnak össze” a nagyhalak.Szedik, de minekFotó: Liszkay László A minőségnek van ára Budapest (ÉM - KI) - Aki a fa alatt akarja eladni a kajsziját, s ez más gyümölcsre is igaz, az ne számítson haszonra - mond­ta érdeklődésünkre dr. Lux Ró­bert. A Magyar Zöldség-Gyü­mölcs Terméktanács főtitkára szerint szó sincs arról, hogy ne lehetne a kajszibarackot elad­ni, hiszen az idén kevesebb ter­mett, de jó a minőség, így kivá­ló a piac is. A legfrissebb információkra hivatkozva a főtitkár elmondta: minőségtől és mérettől függően 120 és 250 forint között van a ba­rack kilónkénti felvásárlási ára, ehhez azonban válogatni, cso­magolni kell a gyümölcsöt, árut kell belőle csinálni. Ez az ár már fedezi a termelő ráfordítá­sait, s ha a tájékozatlanok valót­lan híresztelésekkel nem verik le kajszi árát, akkor megfelelő összegért adhatják el a termést a termelők és felvásárlók is - fo­galmazott. A vámokkal kapcsolatos fel­vetésre a főtitkár kifejtette: az Európai Unióba történő expor­tot 1996 óta 14,5 százalékos vám sújtja, az exportra ugyan­akkor mennyiségi korlátozás nincs, csak a 37 százalékos vá­mot kell megfizetni. Hamarabb kezdődött a nyári vásár Miskolc (ÉM - CsÁ) - Meg­kezdődött a leértékelés a ru­házati üzletekben. Idén jóval hamarabb, a szezon közepé­től tart a nyári vásár. Az elmúlt évekkel szemben, amikor július végén, augusztus elején volt megfigyelhető ez, idén már most, június végén, jú­lius elején vásárolhatunk leérté­kelt árut. Ennek oka többrétű. Régiós sajátosságok Országos jelenségről beszélhe­tünk, melynek vannak helyi sa­játosságai is. Simkó Mária, az egyik miskolci, belvárosi butik tulajdonosa egyrészt az elmúlt öt év forgalomcsökkenésére ve­zeti vissza az idei korai akciót. Régiónkban évente 20 százalék­kal csökken a forgalom. Ennek következménye, hogy a kereske­dő minden eszközt megragad a piacon maradásért. És ha az egyik cég elkezdi, kénytelen a többi is felvenni a kesztyűt, hogy a vásárlóközönség kegyét megtarthassa. Mindameilett a fogyasztók is igénylik az akciót, leértékeléseket. A belvárosi bu­tik már most kínál rövidnadrá­got és pólót 1490 forinttól, hosszú nadrágot 1990-től, őszi in­get 1490 forinttól, amiért télen 5000 forintot hagyna a vevő a pénztárnál. Kérészi Mónika, egy másik kis üzlet képviselője elmondta: a forgalom növelése mellett az ő esetükben a helyhiány is szere­pet játszik a korai leértékelések­ben. Már augusztusban megjele­nik a polcaikon az őszi ruhák zöme: kell a hely. Bevásárló (illusztáció) Fotó: b t Az egyik üzletházban is érdek­lődtünk: itt olyan boltot is talál­tunk, ahol darabtól függően kí­nálják a kedvezményeket. Két da­rab bármilyen ruhanemű vásár­lása esetén 30 százalék, négy vagy több vásárlásakor pedig 50 száza­lékkal kell kevesebbet fizetni. Szezontól függetlenül Egy további boltban azt hallot­tuk: a korai leértékelésekhez az időjárásnak, a hűvösebb június­nak is köze lehet. A nyárból már csak két hónap maradt. Itt azt a tapasztalatukat is megosz­tották velünk: az emberek jelen­tős részét nem, illetve alig tud­ják befolyásolni a korai akciók. Évek óta megfigyelhető a jelen­ség, hogy fizetésnapok környé­kén jelentős a forgalom, a hónap utolsó két hete holtidő a fizető­képes vásárlók szempontjából. Hol, mit A vásárlók véleménye eltérő a korai leárazásokat illetően. Azonban abban egyetértenek, hogy a július elején már megje­lenő leárazásokkal ők jól jár­nak. Egyikük, Tóth Lászlóné is örömmel nyugtázza az új lehe­tőséget. Eddig gyakran a sze­zonvégi leárazáskor megvették az egy-két számmal nagyobb leértékelt árut és az vagy jó lett a gyerekre, vagy nem. Külön­ben nem figyelik az akciókat hirdető újságokat, a főutcán sé­tálva szúrják ki a családjával, mit hol érdemes beszerezni. Kocsis Mihályné hasonlóan vé­lekedik. Ellenben szükségesnek tartja a szezon közepi leértéke­léseket. Három gyerek anyuká­jaként az elmúlt héten különö­sen örült egy gyerekbutik ak­ciójának, ahol most féláron sze­rezte be a kicsik nyári ruháit. A HÉT TÉMÁJA: milyennek látnak minket az ideérkező külföldiek? Hivatalosan informatívak vagyunk, gyakorlatilag... Miskolc (ÉM - CsÁ) - A város­háza illetékese szerint elég tájékoztatást kap a megye- székhelyen található infor­mációs táblákról egy külföl­di turista a belvárosunkban sétálva. Lencsés József, a polgármesteri hivatal osztályvezetője elmondta: Miskolc belvárosának tengelye és az északi városrész az informá­ciós táblák szempontjából ,jó le- fedettségűnek mondható. Vélemé­nye szerint a belváros déli része szorul még javításra. Ezen a terü­leten az információs táblák helyét is kijelölték már, hiszen csak így lehetett pályázni a telepítésük költségeinek támogatására. Azonban ha egy turista a Centrum áruháztól indulva vé­gigsétál a főutcán, kevésbé látja ennyire egyértelműnek a dolgo­kat. Az első tábla a Centrum előtti téren található. Ez - csakúgy, mint a belvárosban ta­lálható összes többi - jellemzően egy nyelven, magyarul mutatja az irány a látnivalók felé. A kül­földi turisták tájékoztatására az igény pusztán annyi, hogy a ma­gyar nyelvű felírás mellé egy- egy piktogramot festettek a ter­vezők. A következő táblára a villanyrendőrnél bukkanunk (szintén egynyelvű), majd köz­vetlenül a Nemzeti Színház előtt egy tábla a Deszkatemplom felé adja meg az irányt. A belvárost lezáró, utolsó tábla a virágóra mellett teljesíti szolgálatát. A mögötte lévő információs tábla már valamivel segítőké­szebbnek tűnhet a külföldi turis­ták szemében. Annak ellenére, hogy a városba látogató idegent a megyeszékhely polgármestere egy nyelven köszönti, mindamel­lett hangsúlyozza, hogy Miskolc a nyitott kapuk városa, kifejezi az itt élők vendégszeretetét, ba­rátságosságát. De itt már a város térképét is láthatja az útbaigazí­tást váró, angol, német és ma­gyar nyelven feltüntetve a külön­böző nevezetességeket, látnivaló­kat, közérdekű információkat. Ha a turista autóval jön, szin­tén szegényes a tájékoztatótáb- lák jelenléte. A négy városkapu­ban a 3-szor 5 méteres táblák felállítására nincs anyagi keret. Egy ilyen tábla becslések sze­rint 5 millió forintba kerülne, ez pedig jelentősen meggyengíteni a 20 millió forintos idegenforgal­mi keretet. A belvárosi Tourinformnál is érdeklődhet a külföldi vendég

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom