Észak-Magyarország, 2001. július (57. évfolyam, 152-176. szám)

2001-07-10 / 159. szám

2001. július 10., kedd iasi-ifii'yjiisjsiik# Gazdaság 7 HÍRCSOKOR • A Winterhur a CA IB-vel. Stratégiai együttműködést alakít ki Magyarorszá­gon a Winterthur és a CA IB Értékpapír Rt., ennek keretében a Winterthur 85 százalékos tulajdonrészt vásárolt a CA IB Pénztárkezelő és Szervező Kft.-ben. A kft. vagyonának 100 százalékát azonban to­vábbra is a CA IB kezeli. • Mezőgazdasági árak. A mezőgazdasági termelői árak az év első öt hónapjában 22,2 százalékkal haladták meg az egy év­vel korábbit, májusban az éves emelkedés 28 százalék volt - áll a Központi Statiszti­kai Hivatal gyorsjelentésében. Tavaly az év első öt hónapjában a mezőgazdasági árak éves emelkedése 16 százalék volt. Húszéves a Tourinform Budapest (MTI) - Az idegenforgalommal kapcsolatos információkat nyújtó Tourin- form-hálózat 115 irodája 2-3 éven belül a tervek szerint több mint duplájára bővül - közölte Kiskéri Krisztina, Tourinform- rendszergazda a nonprofit szolgáltató in­tézmény fennállásának 20. évfordulója al­kalmából rendezett tájékoztatóján. A Ma­gyar Turizmus (MT) Rt. által működtetett rendszer napra készen, versenysemlegesen tájékoztatja a magyar és külföldi turistá­kat a szálláshelyekről, közlekedési lehető­ségekről, programokról, különböző látvá­nyosságokról. Tavalyi felmérések szerint a hálózathoz mintegy 700 ezer érdeklődő for­dult személyesen, 280 ezer turistát útbaiga­zítottak telefonon, 65 ezret pedig írásban tájékoztattak. A hálózat fennállása óta mintegy 2 millió vendéget fogadott. HETI ÉRTÉKPAPÍRPIAC Események hiányában... Az elmúlt hetet 39 pontos csökkenéssel, 6689 ponton fejezte be a Budapesti Érték­tőzsde hivatalos részvényindexe a BUX. A folyó fizetési mérleg deficitje májusban némileg nagyobb lett a vártnál, (128/111 millió euró), így az első öt hónap hiánya 469 millió eurót tesz ki. A Richter (16 075 Ft) bejelentette, hogy részt kíván venni a hazai piac egyik legna­gyobb gyógyszer-nagykereskedelmi cégé­nek, a Hungaropharmának a privatizációjá­ban, egy konzorcium tagjaként, melyben többek között az Egis (10 000 Ft) is szerepel­ne. A Hűmet Rt. (109 Ft) 700 ezer saját rész­vény vásárlásra adott megbízást, a vételek indokaként a társaságnál kijelentették, hogy cégüknek nagyon jók az amerikai piaccal kapcsolatos kilátásaik, mivel a várt­nál is kedvezőbben fogadták a cég táplálék­kiegészítő termékeit. Az amerikai Skyjack megerősítette, hogy termelésének egy ré­szét áthelyezik a Mezőgéphez, így akár dup­lájára is nőhet a magyar gépipari társaság árbevétele. A MÓL (4120 Ft) szerződést kö­tött az autópálya építésben részt vevő két társasággal, bitumen és PB-gáz szállításra. A rendelések értéke mintegy 6 milliárd fo­rint, tehát elenyésző a cég 1000 milliárd fo­rintos konszolidált árbevételéhez képest. A vállalat 2005-re egyébként szeretné megdup­lázni kőolaj-kitermelését, amit a saját kuta­tások helyett elsősorban kelet-európai és orosz készletvásárlásokkal kíván biztosíta­ni. A Prímagáz (1050 Ft) értékesítette, illet­ve vételi jogot biztosított budaörsi ingatla­naira 900 millió forintért, a Porsche Hungá­ria Rt-nek. Az Édász is megegyezett az MVM-mel, így július 1-jétől az Édásznak is az alacsonyabb díjjal számláznak, ha kiegyenlítik a teljes vitatott tartozást. A szerb miniszterelnök is megerősítette, hogy a Matáv (815 Ft) is érdeklődik a Mobtel mobilszolgáltató iránt, melyben a jelenlegi tulajdonosok csökkentenék meglévő tulaj­donrészüket, és új befektetőt vonnának be. A hét nyertesei: A hét vesztesei: Graboplast +5,00% Danubius -12,31% TVK +3,43% Graphisoft -8,97% OTP +1,37% Pick 5,33%" (Az A-kategória heti záróárak alapján.) BRÖKERHÁZ 3525 Miskolc, Kis-Hunyad u 27. Tel.: 46/502-260 Az erdészet legfenségesebb időszaka lehet Tíz éven belül 174, 35 év alatt összesen 780 ezer hektár erdő telepítését tervezik AFaragó Lajos Miskolc (ÉM) - Az agrártárca hosszú távra szóló erdősítési programot készít. A tervről a közelmúltban számolt be a Miskolci Akadémiai Bizott­ság székházában az erdősíté­si program kidolgozója. Prof. Dr. Sólymos Rezső, a Magyar Tudományos Akadémia leve­lező tagja, az agrártudomá­nyi osztály helyettes elnöke.- Az erdők haszna rendkívül sokoldalú. Ezek között az első, hogy fát termel, így ma Ma­gyarországon évente 8-10 millió köbméter fát tudnak kitermelni. Igen ám, de ez a fa, amit megter­melünk, óriási szolgálatot jelent az ember egészsége érdekében is- szólt a hosszú távú program szükségességéről Dr. Solymosi Rezső. - Sok szó esik napjaink­ban például az üvegházhatásról. A magyarországi famennyiség­ben, a 320 millió köbméterben 90 millió tonna olyan szén van ..................... A Cserehá­ton, a Bod­rog- és Takta- közben, vala­mint Dél-Bor­sodban látni lehetőséget az erdőterületek növelésére. Dr. Solymosi Rezső ....................................................... Erdőt többféleképpen lehet hasznosítani Fotó: végh Csaba lekötve, ami szén-monoxidból származik. Az évi fanövedék to­vábbi 3 millió tonnát köt le. Csupán ez az egyetlen szempont is a társadalmi jólét egyik olda­la. Az erdők jóléti szerepéről szólva azonban nem hagyható fi­gyelmen kívül az egészség hely­reállításában betöltött további szerepe - tette hozzá -, amit az ember pihenésében, rekreációjá­ban, az emberi környezet meg­szépítésében produkál. Az erdő tisztítja a levegőt, a talajt, felfog­ja a csapadékot, széltől óvja a környezetünket. A magyar erdő­ket évente közel 30 millióan ke­resik fel. Ehhez nem kell belépő­jegyet váltani, de a kellemes ki- kapcsolódás garantált - sorolta a program szervezője.- Az erdősítési programban milyen szerephez juthat Borsod? - kérdeztük.- Borsod-Abaúj-Zemplénben sok a kopár terület. Ezek mező- gazdasági művelésre nem, erdő­sítésre, erdővel való hasznosí­tásra viszont kimondottan alkal­masak. De ebben a megyében ta­lálható az ország leggazdagabb erdőállománya. Negyven éve va­gyok az erdészeti kutatásban és a Miskolc környéki erdőktől egészen Zemplénig, a lúc-, az er­dei fenyő és az egyéb faállo­mányról bizonyító erejű felvéte­leim vannak. Hármaskúton van például egy bükkös, ahol 800 köbméter fa áll egy hektáron. Ez olyan súlyú mennyiség, hogy - mondhatni - majdnem beszakad Erdőirtástól a Amikor honfoglaló őseink ide­jöttek a Kárpát-medencébe, az akkori nagy Magyarország te­rületének több mint 40 százalé­kát erdő borította. Ahogy sza­porodott a népesség, egyre in­kább szükség volt a földműve­lés kiterjesztésére, az élelmi­szer-termelés növelésére. Ezért irtani kezdték az erdőt mint a világon máshol is, mert ez elő­feltétele volt a népesség fenn­maradásának. Az évszázadok során viszont telepítésig alapvetően megváltozott a helyzet: egy hektárnyi mező- gazdasági földterületen ma a többszörösét termelik meg an­nak, amit korábban előállítot­tak. Egyre kisebb szántóföld elegendő az élelmiszerek meg­termeléséhez, hiszen felesle­geink vannak. Ezért - véli Dr. Solymosi Rezső - az Európai Unióba való belépésünk kap­csán csökkenteni kell a hazai szántóterületek nagyságát legalább 15-20 százalékkal, s az így felszabaduló területeket célszerű erdővel betelepíteni. Első lépésként, tíz éven belül 174, harmincöt esztendő során összesen 780 ezer hektár erdő telepítésről van szó. Szántóföl­di művelésre alkalmatlan terü­leteken, gyenge minőségű szán­tók, legelők, gyepek, árterek, parlagon hagyott földek he­lyén. Elsősorban őshonos ma­gyarországi fafajták, ültetésé­vel, jelentős állami támogatás­sal. Ez lesz a magyar erdészet történetének a legfelségesebb időszaka - állította az erdősíté­si program kidolgozója. Az erdősítések története Az erdőtelepítéseknek ne­gyedik szakasza kezdődik Magyarországon. Az első a Trianon utáni időszak, ami­kor a korábbi 7,5 millió hek­táros erdőterületből mind- összesen 1,1 millió maradt, Magyarország erdősültségé­nek aránya 11 százalékosra csökkent. Ekkor, a két világháború között indult be az Alföldön a nagy fásítási program. Negyvenezer hektáron aká­cosokat, nyárosokat telepí­tettek. A II. világháború után in­dult be a legnagyobb fásítási program, aminek eredmé­nyeként 1,1 millióról 1,7-1,8 millió hektárra nőtt erdőte­rületeink nagysága. A hábo­rú után a magyar erdők élőfaállományát 150 millió köbméterre becsülték, ez időközben 320 millióra növe­kedett, tehát több mint dup­lájára. Most 1,8 millió hektár er­dő van Magyarországon, az ország területének 19 száza­lékán. Borsod-Abaúj-Zemp- lén megye területének 28 százalékát borítja erdő, ez 200 ezer hektárt jelent. A mostani erdősítési program szervezői leginkább a Csere­háton, a Bodrog- és a Takta- közben, valamint Dél-Bor­sodban látnak lehetőséget az erdőterületek növelésére. alattuk a föld. De ugyanez mondható el Zemplénről is. Te­hát ha valahol az országban, akkor ezen a tájon mindenkép­pen nagy múltja van az erdő­nek, Miskolc pedig kiváló szak­emberekkel működő erdészeti központ. Minden természeti és személyi feltétel, adottság meg­van ahhoz, hogy új erdőket hozzunk létre a meglévők mel­lett - nyilatkozta Prof. Dr. Sólymos Rezső, a hosszú távú erdősítési program kidolgozá­sának vezetője. A magyarok inkább otthonülők A lakosságnak harmada tervez nyaralást az idén Budapest (ÉM) - A magyar felnőttek 36 százaléka tervez nyaralást az idén, 28 százalé­kuk legalább egyszer ötna­pos vakációra indul, 64 szá­zalékuk pedig egyáltalán nem megy nyaralni - derül ki a GfK Hungária Piackutató Intézet lapunkhoz eljuttatott felméréséből. A lakosság 5 százaléka két, há­rom százaléka pedig három vagy annál több utazást tervez a GfK- nak a felnőtt lakosságot repre­zentáló, háromszor 1000 fő sze­mélyes megkérdezésével, január­ban, februárban és márciusban végzett felmérése szerint. Tavaly a megkérdezettek 19 százaléka üdült valahol legalább A magyarok keveset utaznak Nagy utazók A GfK által végzett nemzet­közi összehasonlításból ki­derül, hogy a közép-kelet- európai térségben a legna­gyobb utazók a szlovének, akiknek 71 százaléka tervez legalább ötnapos utazást. Csehországban a lakosság 55 százaléka, Szlovákiában 49 százaléka, Lengyelor­szágban 44 százaléka nyilat­kozott így. UTAZÁST TERVEZNEK Pihenés céljából, legalább öt napra, a válaszadók szá­zalékában zalékuk, háromszor vagy több­ször pedig 3 százalék. Arra a kérdésre, hogy ha ORSZÁG EGYSZER KÉTSZER HÁROMSZOR VAGY TÖBBSZÖR NEM TERVEZ több pénze lenne, mire költené, Magyarország 28 53 64 a válaszadóknak csak 24 száza­léka jelölte meg az utazást. A Szlovákia3610 3 51 legtöbben lakásuk otthonosab-Csehország 41 12344 bá tételére, ruházkodásra, illet­ve a háztartási kiadások nőve­Lengyelország329356 lésére fordítanák plusz fórrá­Románia 364 258 saikat. A takarékoskodási célok kö­zött a család segítését említették legtöbben, második helyre ke­rült a saját ház vagy lakás vá­sárlása. Harmadik helyen áll a háztartás felszerelése és a nya­ralás, amit a megkérdezettek IS­IS százaléka jelölt meg. Szlovénia 40 191229 Horvátország328357 Ukrajna363160 Bulgária 19 1 179 Oroszország 19 1 1 79 Forrás: GfK Euró-menetrend Budapest (MTI) - A január 1-jétől az euró-övezet tizen­két országában és négy tör­peállamban, így Monacóban, San Marinóban, Andorában és Vatikán Államban válik készpénzfizető-eszközzé az euró. A 12 ország többségé­ben a jövő év kezdetétől feb­ruár 28-ig párhuzamosan le­het használni fizetésre a nemzeti valutát, és az új euró bankjegyeket. A magyar bankok decem­ber elején juthatnak euró bankjegyekhez és érmékhez legkorábban. Az átálással kapcsolatban az Magyar Nemzeti Bank többek között azt szeretné, hogy a kereske­delmi bankok augusztus 1-je után már ne nyissanak a megszűnő pénznemekben a lakosság számára új deviza- számlát. A központi bank egyébként azt ajánlja a lakos­ságnak, hogy a tulajdonában lévő bankjegyeket, főleg pénz­érméket december végéig használja fel, utazásai során költse el. Nagyobb mennyisé­gű deviza esetében érdemes devizaszámlára helyezni a pénzt valamelyik kereskedel­mi banknál, s a pénzintézet automatikusan euróra váltja megfelelő időben az összeget. De megoldás lehet az is, hogy a kereskedelmi bankoknál, pénzváltóknál forintra vagy más fizetőeszközre váltják a megszűnő valutákat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom