Észak-Magyarország, 2001. július (57. évfolyam, 152-176. szám)
2001-07-10 / 159. szám
2001. július 10., kedd iasi-ifii'yjiisjsiik# Gazdaság 7 HÍRCSOKOR • A Winterhur a CA IB-vel. Stratégiai együttműködést alakít ki Magyarországon a Winterthur és a CA IB Értékpapír Rt., ennek keretében a Winterthur 85 százalékos tulajdonrészt vásárolt a CA IB Pénztárkezelő és Szervező Kft.-ben. A kft. vagyonának 100 százalékát azonban továbbra is a CA IB kezeli. • Mezőgazdasági árak. A mezőgazdasági termelői árak az év első öt hónapjában 22,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, májusban az éves emelkedés 28 százalék volt - áll a Központi Statisztikai Hivatal gyorsjelentésében. Tavaly az év első öt hónapjában a mezőgazdasági árak éves emelkedése 16 százalék volt. Húszéves a Tourinform Budapest (MTI) - Az idegenforgalommal kapcsolatos információkat nyújtó Tourin- form-hálózat 115 irodája 2-3 éven belül a tervek szerint több mint duplájára bővül - közölte Kiskéri Krisztina, Tourinform- rendszergazda a nonprofit szolgáltató intézmény fennállásának 20. évfordulója alkalmából rendezett tájékoztatóján. A Magyar Turizmus (MT) Rt. által működtetett rendszer napra készen, versenysemlegesen tájékoztatja a magyar és külföldi turistákat a szálláshelyekről, közlekedési lehetőségekről, programokról, különböző látványosságokról. Tavalyi felmérések szerint a hálózathoz mintegy 700 ezer érdeklődő fordult személyesen, 280 ezer turistát útbaigazítottak telefonon, 65 ezret pedig írásban tájékoztattak. A hálózat fennállása óta mintegy 2 millió vendéget fogadott. HETI ÉRTÉKPAPÍRPIAC Események hiányában... Az elmúlt hetet 39 pontos csökkenéssel, 6689 ponton fejezte be a Budapesti Értéktőzsde hivatalos részvényindexe a BUX. A folyó fizetési mérleg deficitje májusban némileg nagyobb lett a vártnál, (128/111 millió euró), így az első öt hónap hiánya 469 millió eurót tesz ki. A Richter (16 075 Ft) bejelentette, hogy részt kíván venni a hazai piac egyik legnagyobb gyógyszer-nagykereskedelmi cégének, a Hungaropharmának a privatizációjában, egy konzorcium tagjaként, melyben többek között az Egis (10 000 Ft) is szerepelne. A Hűmet Rt. (109 Ft) 700 ezer saját részvény vásárlásra adott megbízást, a vételek indokaként a társaságnál kijelentették, hogy cégüknek nagyon jók az amerikai piaccal kapcsolatos kilátásaik, mivel a vártnál is kedvezőbben fogadták a cég táplálékkiegészítő termékeit. Az amerikai Skyjack megerősítette, hogy termelésének egy részét áthelyezik a Mezőgéphez, így akár duplájára is nőhet a magyar gépipari társaság árbevétele. A MÓL (4120 Ft) szerződést kötött az autópálya építésben részt vevő két társasággal, bitumen és PB-gáz szállításra. A rendelések értéke mintegy 6 milliárd forint, tehát elenyésző a cég 1000 milliárd forintos konszolidált árbevételéhez képest. A vállalat 2005-re egyébként szeretné megduplázni kőolaj-kitermelését, amit a saját kutatások helyett elsősorban kelet-európai és orosz készletvásárlásokkal kíván biztosítani. A Prímagáz (1050 Ft) értékesítette, illetve vételi jogot biztosított budaörsi ingatlanaira 900 millió forintért, a Porsche Hungária Rt-nek. Az Édász is megegyezett az MVM-mel, így július 1-jétől az Édásznak is az alacsonyabb díjjal számláznak, ha kiegyenlítik a teljes vitatott tartozást. A szerb miniszterelnök is megerősítette, hogy a Matáv (815 Ft) is érdeklődik a Mobtel mobilszolgáltató iránt, melyben a jelenlegi tulajdonosok csökkentenék meglévő tulajdonrészüket, és új befektetőt vonnának be. A hét nyertesei: A hét vesztesei: Graboplast +5,00% Danubius -12,31% TVK +3,43% Graphisoft -8,97% OTP +1,37% Pick 5,33%" (Az A-kategória heti záróárak alapján.) BRÖKERHÁZ 3525 Miskolc, Kis-Hunyad u 27. Tel.: 46/502-260 Az erdészet legfenségesebb időszaka lehet Tíz éven belül 174, 35 év alatt összesen 780 ezer hektár erdő telepítését tervezik AFaragó Lajos Miskolc (ÉM) - Az agrártárca hosszú távra szóló erdősítési programot készít. A tervről a közelmúltban számolt be a Miskolci Akadémiai Bizottság székházában az erdősítési program kidolgozója. Prof. Dr. Sólymos Rezső, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, az agrártudományi osztály helyettes elnöke.- Az erdők haszna rendkívül sokoldalú. Ezek között az első, hogy fát termel, így ma Magyarországon évente 8-10 millió köbméter fát tudnak kitermelni. Igen ám, de ez a fa, amit megtermelünk, óriási szolgálatot jelent az ember egészsége érdekében is- szólt a hosszú távú program szükségességéről Dr. Solymosi Rezső. - Sok szó esik napjainkban például az üvegházhatásról. A magyarországi famennyiségben, a 320 millió köbméterben 90 millió tonna olyan szén van ..................... A Csereháton, a Bodrog- és Takta- közben, valamint Dél-Borsodban látni lehetőséget az erdőterületek növelésére. Dr. Solymosi Rezső ....................................................... Erdőt többféleképpen lehet hasznosítani Fotó: végh Csaba lekötve, ami szén-monoxidból származik. Az évi fanövedék további 3 millió tonnát köt le. Csupán ez az egyetlen szempont is a társadalmi jólét egyik oldala. Az erdők jóléti szerepéről szólva azonban nem hagyható figyelmen kívül az egészség helyreállításában betöltött további szerepe - tette hozzá -, amit az ember pihenésében, rekreációjában, az emberi környezet megszépítésében produkál. Az erdő tisztítja a levegőt, a talajt, felfogja a csapadékot, széltől óvja a környezetünket. A magyar erdőket évente közel 30 millióan keresik fel. Ehhez nem kell belépőjegyet váltani, de a kellemes ki- kapcsolódás garantált - sorolta a program szervezője.- Az erdősítési programban milyen szerephez juthat Borsod? - kérdeztük.- Borsod-Abaúj-Zemplénben sok a kopár terület. Ezek mező- gazdasági művelésre nem, erdősítésre, erdővel való hasznosításra viszont kimondottan alkalmasak. De ebben a megyében található az ország leggazdagabb erdőállománya. Negyven éve vagyok az erdészeti kutatásban és a Miskolc környéki erdőktől egészen Zemplénig, a lúc-, az erdei fenyő és az egyéb faállományról bizonyító erejű felvételeim vannak. Hármaskúton van például egy bükkös, ahol 800 köbméter fa áll egy hektáron. Ez olyan súlyú mennyiség, hogy - mondhatni - majdnem beszakad Erdőirtástól a Amikor honfoglaló őseink idejöttek a Kárpát-medencébe, az akkori nagy Magyarország területének több mint 40 százalékát erdő borította. Ahogy szaporodott a népesség, egyre inkább szükség volt a földművelés kiterjesztésére, az élelmiszer-termelés növelésére. Ezért irtani kezdték az erdőt mint a világon máshol is, mert ez előfeltétele volt a népesség fennmaradásának. Az évszázadok során viszont telepítésig alapvetően megváltozott a helyzet: egy hektárnyi mező- gazdasági földterületen ma a többszörösét termelik meg annak, amit korábban előállítottak. Egyre kisebb szántóföld elegendő az élelmiszerek megtermeléséhez, hiszen feleslegeink vannak. Ezért - véli Dr. Solymosi Rezső - az Európai Unióba való belépésünk kapcsán csökkenteni kell a hazai szántóterületek nagyságát legalább 15-20 százalékkal, s az így felszabaduló területeket célszerű erdővel betelepíteni. Első lépésként, tíz éven belül 174, harmincöt esztendő során összesen 780 ezer hektár erdő telepítésről van szó. Szántóföldi művelésre alkalmatlan területeken, gyenge minőségű szántók, legelők, gyepek, árterek, parlagon hagyott földek helyén. Elsősorban őshonos magyarországi fafajták, ültetésével, jelentős állami támogatással. Ez lesz a magyar erdészet történetének a legfelségesebb időszaka - állította az erdősítési program kidolgozója. Az erdősítések története Az erdőtelepítéseknek negyedik szakasza kezdődik Magyarországon. Az első a Trianon utáni időszak, amikor a korábbi 7,5 millió hektáros erdőterületből mind- összesen 1,1 millió maradt, Magyarország erdősültségének aránya 11 százalékosra csökkent. Ekkor, a két világháború között indult be az Alföldön a nagy fásítási program. Negyvenezer hektáron akácosokat, nyárosokat telepítettek. A II. világháború után indult be a legnagyobb fásítási program, aminek eredményeként 1,1 millióról 1,7-1,8 millió hektárra nőtt erdőterületeink nagysága. A háború után a magyar erdők élőfaállományát 150 millió köbméterre becsülték, ez időközben 320 millióra növekedett, tehát több mint duplájára. Most 1,8 millió hektár erdő van Magyarországon, az ország területének 19 százalékán. Borsod-Abaúj-Zemp- lén megye területének 28 százalékát borítja erdő, ez 200 ezer hektárt jelent. A mostani erdősítési program szervezői leginkább a Csereháton, a Bodrog- és a Takta- közben, valamint Dél-Borsodban látnak lehetőséget az erdőterületek növelésére. alattuk a föld. De ugyanez mondható el Zemplénről is. Tehát ha valahol az országban, akkor ezen a tájon mindenképpen nagy múltja van az erdőnek, Miskolc pedig kiváló szakemberekkel működő erdészeti központ. Minden természeti és személyi feltétel, adottság megvan ahhoz, hogy új erdőket hozzunk létre a meglévők mellett - nyilatkozta Prof. Dr. Sólymos Rezső, a hosszú távú erdősítési program kidolgozásának vezetője. A magyarok inkább otthonülők A lakosságnak harmada tervez nyaralást az idén Budapest (ÉM) - A magyar felnőttek 36 százaléka tervez nyaralást az idén, 28 százalékuk legalább egyszer ötnapos vakációra indul, 64 százalékuk pedig egyáltalán nem megy nyaralni - derül ki a GfK Hungária Piackutató Intézet lapunkhoz eljuttatott felméréséből. A lakosság 5 százaléka két, három százaléka pedig három vagy annál több utazást tervez a GfK- nak a felnőtt lakosságot reprezentáló, háromszor 1000 fő személyes megkérdezésével, januárban, februárban és márciusban végzett felmérése szerint. Tavaly a megkérdezettek 19 százaléka üdült valahol legalább A magyarok keveset utaznak Nagy utazók A GfK által végzett nemzetközi összehasonlításból kiderül, hogy a közép-kelet- európai térségben a legnagyobb utazók a szlovének, akiknek 71 százaléka tervez legalább ötnapos utazást. Csehországban a lakosság 55 százaléka, Szlovákiában 49 százaléka, Lengyelországban 44 százaléka nyilatkozott így. UTAZÁST TERVEZNEK Pihenés céljából, legalább öt napra, a válaszadók százalékában zalékuk, háromszor vagy többször pedig 3 százalék. Arra a kérdésre, hogy ha ORSZÁG EGYSZER KÉTSZER HÁROMSZOR VAGY TÖBBSZÖR NEM TERVEZ több pénze lenne, mire költené, Magyarország 28 53 64 a válaszadóknak csak 24 százaléka jelölte meg az utazást. A Szlovákia3610 3 51 legtöbben lakásuk otthonosab-Csehország 41 12344 bá tételére, ruházkodásra, illetve a háztartási kiadások nőveLengyelország329356 lésére fordítanák plusz fórráRománia 364 258 saikat. A takarékoskodási célok között a család segítését említették legtöbben, második helyre került a saját ház vagy lakás vásárlása. Harmadik helyen áll a háztartás felszerelése és a nyaralás, amit a megkérdezettek ISIS százaléka jelölt meg. Szlovénia 40 191229 Horvátország328357 Ukrajna363160 Bulgária 19 1 179 Oroszország 19 1 1 79 Forrás: GfK Euró-menetrend Budapest (MTI) - A január 1-jétől az euró-övezet tizenkét országában és négy törpeállamban, így Monacóban, San Marinóban, Andorában és Vatikán Államban válik készpénzfizető-eszközzé az euró. A 12 ország többségében a jövő év kezdetétől február 28-ig párhuzamosan lehet használni fizetésre a nemzeti valutát, és az új euró bankjegyeket. A magyar bankok december elején juthatnak euró bankjegyekhez és érmékhez legkorábban. Az átálással kapcsolatban az Magyar Nemzeti Bank többek között azt szeretné, hogy a kereskedelmi bankok augusztus 1-je után már ne nyissanak a megszűnő pénznemekben a lakosság számára új deviza- számlát. A központi bank egyébként azt ajánlja a lakosságnak, hogy a tulajdonában lévő bankjegyeket, főleg pénzérméket december végéig használja fel, utazásai során költse el. Nagyobb mennyiségű deviza esetében érdemes devizaszámlára helyezni a pénzt valamelyik kereskedelmi banknál, s a pénzintézet automatikusan euróra váltja megfelelő időben az összeget. De megoldás lehet az is, hogy a kereskedelmi bankoknál, pénzváltóknál forintra vagy más fizetőeszközre váltják a megszűnő valutákat.