Észak-Magyarország, 2001. június (57. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-19 / 141. szám

2001. június 19., kedd Kultúra / Hirdetés 8 Sztárok a fesztiválon Traviata! Violetta és Alfréd szerelmét Marine Déinyan, az Örmény Nemzeti Ope­ra tagja és Alfréd Kim, több nemzetközi énekverseny győztese keltette életre. Velük együtt ünnepelte a közönség a kar­mestert, Medveczky Ádámot is. A kedd Bartóké: A Kékszakállú herceg vá­ra mellett ma látható, a Szegedi Kortárs Ba­lett előadásában, A csodálatos mandarin is. Cinege a postaládában Bujdos Attila Ritka pillanat a hazai televíziózásban, ami­kor az alkotó közösségek nem a napi hírek nyomában koslatnak, hanem a legelemibb kérdésekre keresik a választ. Például arra, hogy milyenek vagyunk mi emberek, lé­tünk a pusztítás vagy a teremtés példázata- e. Még ritkább, amikor fontos produkciók - előnyös műsorsávban - adásba is kerülnek. A Duna Televízió vasárnap kora reggel - vagyis nem a legelőnyösebb műsorsávban - a konkurens tévék rajzfilm-összeállításai­val, a Nap kelte magazinjával versenyeztet­te a Kollányi Ágoston rendezte Madarak emberközelben című rövidfilmet. Ami eleve tiszteletet érdemlő elszántságról árulkodik: e csatorna szerkesztési elvei szerint ilyen­kor ilyesmivel kell szolgálnia a nézőt. Az „ilyesmi” rögtön magyarázatra is szo­rul: a húszperces film minden szempontból igényes alkotás. Gondos előkészítés után forgatták, miután megfigyelték: hogyan vál­toztatja meg az átalakuló nagyvárosi kör­nyezet a városlakó madarak életét. Sokféle információn alapul a film: az or­nitológusokon kívül a madarak sorsa iránt érdeklődő laikusok tapasztalataira is épít. Enélkül sokkal nehezebb lett volna megörö­kíteni az olyan pillanatokat, mint amikor a szárnyukat próbálgató rigók - az embernek hála - megmenekülnek a macska karmai elől. A film ettől többlettartalmat is kap: a dokumetálás mellett már nemcsak arról a felelőtlenségről szól, amellyel az ember elépíti a madarak természetes lakóhelyéül szolgáló környezetet, hanem a felelősségről is, amellyel a megváltozott körülmények között megpróbál gondoskodni a helyüket kereső madarakról. Élelmes állatokról van szó, tegyük hozzá: Kosi Tamás operatőr ka­merája forgalomirányító lámpákon találta meg a fészkelő gerléket, postaládákban a fiókáikról gondoskodó cinegéket. Az élet új minőségeit mutatta meg, minősítés nélkül. Ez a film egyébként 1988-ban készült. A mostani vetítése arra mindenképpen jó, hogy összemérhessük a múltat a jelennel: milyen minőségre voltak képesek egykor, s képesek-e ma ugyanerre az alkotók. A kékszakállú-hagyomány átértékelése Bartók műve a Magyar Állami Operaház előadásában - Kovalik Balázs rendezésében Miskolc (ÉM - ML) - A kék­szakállú herceg vára című Bartók-opera 1918-as ősbe­mutatója óta számos elkép­zelés szerint jelent meg az operaszínpadokon. Legutóbb ez év márciusában a Magyar Állami Operaház­ban, Kovalik Balázs rendezé­sében állították színre - ezt az előadást láthatja ma a miskolci Bartók + Verdi ope­rafesztivál közönsége is. A kékszakállú herceg vára az európai szimbolizmus hagyomá­nyaiban fogant mű. Történeté­nek alapja egy 15-17. században kialakult monda, amit a 19. szá­zad szimbolista-impresszionista költészete fedezett föl az iroda­lom számára. A kékszakáll-monda eredetijé­ben szerencsésen megoldódó szerelmi konfliktus Bartók Béla művében tragédiába fordul: ezt az összetett lélektani helyzetet ragadja meg, s bontja ki a zene mellett a Balázs Béla által írt librettó a maga szimbolikus ké­peivel. A többértelműség ad lehetősé­get a darab újabb és újabb értel­mezésére, ugyanakkor ebben áll a rendezés nehézsége, egyben fe­lelőssége. A néző A kékszakállú herceg vára kapcsán ugyanis el­sősorban arra lehet kiváncsi, miként tudja a rendező az egyet­len helyszínen játszódó, lényegé­ben cselekménytelen zenedrá­mát a színpadképben megjelení­teni? Illetve: milyen magyaráza­tát adja azoknak a lelki rezdülé­seknek, amelyek hét, kinyitásra váró ajtóként jelennek meg? A miskolci operafesztiválra a Magyar Állami Operaházból elju­tó kékszakállú-előadás rendezője, 99 ••••••••• Akik nyi­tottan né­zik az előadást, megérhe­tik, mit mond szá­momra a kéksza­kállú-világ. Kovalik Balázs .................................................... Kovalik Balázs a történetet egy lényegében díszlettelen játéktérbe helyezte. A látványt teremtő fény­és színpadtechnika lehetőségei­nek kihasználása mellett a szoká­sosnál is hangsúlyosabbá tette a darabban megjelenő karakterek személyes válaszait a történetben rejlő egyes helyzetekre. A Kovalik-féle értelmezés sza­kít a műről eddig a köztudatban élő hagyományokkal, bemutatá­sa óta a rendezésről így szélső­séges ítéletek láttak napvilágot. A rendező azonban lapunk tudó­sítóját sem avatta be abba, a Bartók-opera értelmezése szem­pontjából legfőbb titokba, hogy mit jelentenek számára a kék­szakállú várának ajtajai. Úgy fo­galmazott: akik nyitottan nézik az előadást és nem ragadnak le az egyszerű képi világnál, megérhetik, mit mond számára a kékszakállú-világ. Magyar parasztdalok az operafesztiválon A Liszt Ferenc Kamarazenekar felülmúlhatatlan Bartók-koncertje A fesztivál kiemelkedő zenei eseménye volt a koncert Fotó: Éder Vera Bócz Sándor Miskolc (ÉM) - A címben megfogalmazott paradoxon természetesen nem oldható fel, de nagyszerűen kezelhe­tő. Bartók operája, és egyál­talán színpadi müveinek szá­ma kevés ahhoz, hogy egy operafesztivál koncepciójá­ban súllyal szerepeljenek (ez csak mennyiségre utaló meg­jegyzés), ám Bartók életmű­vének egyetemessége, ereje elég ahhoz, hogy a fesztivál „húzó" programja legyen. Különösen, ha olyan együt­tes segíti ezt, mint a Liszt Fe­renc Kamarazenekar, Rolla János művészeti vezetésével. Egy populáris műfaj, az opera legnépszerűbb alkotásai mellett, senki nem lenne képes a világ- színvonalat olyan meghatáro­zóan garantálni a magyar szer­zők közül, mint Bartók Béla és a műveit tolmácsoló kiváló együt­tes. Mindez a szervezők bölcses­ségét igazolja, s ha ez nézettség­ben nem a kívánatosnak megfe­lelően alakult, annak okai má­sutt keresendők. A kicsi, de lel­kes közönséget rendkívüli prog­rammal ajándékozta meg a zene­Színházi díjak Pécs (MTI) - Az első Pécsi Orszá­gos Színházi Találkozó (POSZT) sikere messze felülmúlta az előze­tes várakozásokat, és különleges értéke, hogy a mecsekaljai város­ban hosszú időre otthonra lelt a fesztivál - összegezte a vasárnapi díjkiosztással zárult nyolcnapos programot Jordán Tamás Kos- suth-díjas színművész, a POSZT Kht. ügyvezető igazgatója. Az első POSZ legjobb előadása: Kaposvári Csíky Gergely Színház - Megbombáz­tuk Kaposvárt (rend. Mohácsi János) rendezése: Szikora János (Szolnoki Szigligeti Színház: Amadeus) női főszereplője: Eszenyi Eni­kő (Vígszínház: Nóra) férfi főszereplője: Bubik Ist­ván (Pécsi Nemzeti Színház: Pil­lantás a hídról) női epizódszereplő: Kováts Adél (Budapesti Kamaraszínház: Amerikai Elektra - Christi) férfi epizódszereplő: Anger Zsolt (Kaposvári Csíky Gergely Színház: Platonov - Trileckij) díszlete: Horgas Péter (Merlin Színház Atlantis Társulata: Ró­meó és Júlia) jelmez: Csík György (Szolnoki Szigligeti Színház: Amadeus) különdíj: Horgas Ádám (Mer­lin: Rómeó és Júlia zenéjéért) A harminc év alattiak Súgó­díja: Horváth Lili (Budapesti Kamaraszínház: Elektra), Nagy Zsolt (Krétakör Színház: Li­liom). kar. Csodálatosan megkompo­nált műsorukban igazi ritkasá­gok csendültek fel: Bartók zon­gorára írt műveinek vonószene- kari átdolgozásai és a XX. szá­zad egyik gyöngyszeme, a Divertimento. Az első részben a Tíz könnyű darab (ismert népdalok harmo­nizációi), a Három rondo, Erdé­lyi táncok, és a Román táncok szólaltak meg. Amilyen gazda­gok érzésben, hangulatban a magyar népdalok, annyi finom­ságot, színt, hümort, játékossá­got hallhattunk ezekből a mű­vekből. Bartók jelentőségének lényegére mutattak rá, a stilizá­lásnak korszakalkotó módját szólaltatták meg, ahogy tempe­rált hangrendszeren belül az új dallamvilágot elhelyezte. Az ere­deti népi szellem szólalt meg művészi magaslatokban. Ele­mentáris volt a zenekar a Ro­mán táncokban, ebben a romá­niai gyűjtésből származó népda­lokat összefogó műben. Szilaj, vad ritmusokat, őserejű modális dallamokat hallottunk. A Kama­razenekar egyesítette egy szim­fonikus zenekar színpompáját, a cigányzenekarok natúr virtuozi­tásával. A második részben a két he­gedűre írt 44 duóból 14-et szólal­tatott meg a két hegedűszólam. Tökéletesen tiszta világot ábrá­zoltak ebben a látszólag egysze­rű, valójában bonyolult polifoni- kus szerkezetű, parlandós elő­adást igénylő műben. A befejező produkció a Divertimento volt. Bartók 1939-ben írta ezt a mű­vét, melynek címe ugyan a zene szórakoztató funkciójára utal, azonban inkább azt,példázza a szerzői szándék, hogyan lehet a XX. század „nyelvezetével” a ba­rokk concerto grossók világát összevonni. Alig hihető, hogy van a világon együttes, amelyik ezt a művet tökéletesebben elját­szana. A mű minden hangzás­szépsége, formai tökéletessége feltárult. A közönség ovációját Weiner Divertimentójának két részletével köszönte meg az együttes. Hirdetés 1 „Hirdesse cégét, termékét az interneten!” http://media.boon.hu Netman vagyok, az Ön személyes internetasszisztense a Borsod Online-on. média,boon.hu címen megtalálja az összes hirdetési forma leírását, mellyel könnyen és olcsón ismertté teheti vállalkozását. Keresse értékesítő kollégáinkat: Kovács Krisztina: c-mail: krisztina.kovacs@inform.hu tel.: 06/20/5-892-195 Tapaszló Balázs: e-mail: tapaszlo@infonn.hu tel.: 06/20/9-759-757 B O . • '> D ON A Bursod Online elérhetősége: Miskolc, Zsolcal kapu V. - É-inail: boon0infoiyi.hu www.boon.hu

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom