Észak-Magyarország, 2001. június (57. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-05 / 129. szám

2001. június 5., kedd Szabó Anikó számítástechnikát tanul, szabadidejében hoszteszkedik. Fotó: Juhász Anna További képek: Égbe szökő borravalók New York (MTI) - A felhőkarcolók ame­rikai metropolisában a borravalók is az egeket ostromolják. Az útikalauzokban a turisták tájékoztatására megadott 15 szá­zalékos borravaló helyett ugyanis a ven­déglátóhelyeken a pincérek manapság már minimum 25 százalékos borravalóra számítanak. Gasztronómiai szakértők ugyanakkor nem tartják indokoltnak, hogy például száz dollárt kitevő számla esetén - ennyiért vacsorázhatnak meg ketten egy átlagos New York-i étterem­ben - még további 25 dollár borravalót kellene adni. A vendéglátó-ipari egysége­ket felsoroló Zagat Survey című kiadvány szerint New Yorkban jelenleg átlagosan 18,3 százalékos a borravaló, amivel megelőzi a nyugati part olyan nagyváro­sait, mint Los Angeles és San Francisco, ahol ez az arány 17,8 százalék. Méghogy én kicsi - ha kihúzom magam, a párnánál is nagyobb vagyok! Fotó: D.K. MEGÉR EGY MOSOLYT- Éva! Nem tudnád kölcsönadni a kék kisestélyidet?- Nem bánom... De ígérd meg, hogy nem veszed föl! Napról-napra 16 Az ember autója lesz kender... Sydney (MTI) - Ausztrál kuta­tók szerint egy évtizeden be­lül kenderből is készülhetnek majd autók, mégpedig vad- kenderből. Akkorra ugyanis már a hátsó udvarok és a roncstelepek dugig lesznek rozsdás gépkocsimarad­ványokkal és a gyártók rákény­szerülnek arra, hogy biológiailag lebomló anyagokból készíteni az autók karosszériáját. Alán Crosky egyetemi anyag- tudományi szakértő szerint az előzetes tanulmányok alapján kenderből lenne a legjobb gyár­tani a gépkocsi testét, mert ez a növény a karosszériához szüksé­ges tulajdonságaiban felülmúlja még a kókuszdiót is. Az egész világon egyre nagyobb problémát okoz a régi gépkocsik megsemmisítése. Hovatovább ez az autó tulajdonosának a feladata lesz és a fogyasztónak kell kifizet­nie az autó teljes életciklusával kapcsolatos összes költségeket. Mivel ennek következtében növe­kedni fog az autók előállításának költsége, olyan környezetbarát anyagot kell találni, amelyből jól elkészíthető a gépkocsik karosszé­riája - magyarázza Crosky a Reutersnek. Kutatásait azért kezdte kenderrel, mert ez a nö­vény nem törékeny és morzsoló­dó, és esetleges baleset esetén is megfelelő védelmet nyújthatna a jármű utasainak. A vadkenderből készített autó amúgy csak minimális mennyi­ségben tartalmaz kábítószert, üvegszálból szőtt szövetként vi­selkedik és teljesen természetes anyagnak tekinthető. Emellett újrahasznosítható, de ha eléget­jük, akkor sem keletkezik több szén-dioxid, mint amennyit a növény kifejlődésekor elnyelt, ily módon szén-dioxid-semleges termék. A kenderautó-kutatások még csak nagyon kezdeti sza­kaszban vannak, de az ausztrál tudósok szerint akár egy évtize­den belül megvalósulhat a kenderkarosszériájú gépkocsi. És ha mégsem, akkos sincs min­den veszve. A kendert ősidők óta széles körűen alkalmazzák a textiliparban és a kötélgyár­tásban, igy az autók világában vontatókötélnek mindenképpen megfelel. Erdősítés, temetkezés Peking (MTI) - A kínaiak - há­tat fordítva az ősi temetkezési szokásoknak - egyre gyakrab­ban választanak környezetbarát megoldást halottaik eltemetése­kor: sírkő állítása helyett fát ül­tetnek arra helyre, ahol halott­juk hamvait rejti a föld. A temetkezéses erdősítés, avagy fejfásítás helyetti fásítás az utóbbi tíz évben terjedt el Kíná­ban, különösen az olyan nagyvá­rosokban, mint például Senjang. Ott például minden évben a te­metkezéseknek már a fele törté­nik faültetéssel és a kilencvenes évek kezdete óta már több mint 50 000 fát ültettek így el. Ezeknek a környezetbarát te­metkezéseknek a száma megsok­szorozódott azóta, hogy az utób­bi években tudatosodtak a la­kosságban a környezeti problé­mák, amelyek földcsuszamláso­kat, homokviharokat vagy ára­dásokat idéztek elő.- Kínának emellett szembe kell néznie azzal is, hogy egyre keve­sebb megművelhető fóldterült áll az ország 1,3 milliárd lakosának rendelkezésére, ugyanakkor a la­kosság elöregedése egyre proble­matikusabbá teszi a temetést. Ha továbbra is hagyományos módon temetjük el halottainkat, az elé a választás elé kerülünk, hogy a földet a halottak vagy az élők ja­vára használjuk-e fel - mondta egy pekingi temető igazgatója. Statisztikák azt mutatják, a la­kosság megértette a problémát: növekszik a hamvasztások szá­ma, és országos átlagban elérte már a 46 százalékot. A nagy vagy közepes városok többsége be is tiltotta a hagyományos temetke­zést. Vannak városok, ahol már eltemetett halottaik exhumálásá­ra és elhamvasztására is rákény­szerítik a családokat, hogy az így felszabaduló földterületet gazda­sági célra hasznosíthassák. A vá­rosoktól távol eső mezőgazdasági vidékeken azonban a temetkezés­nek ez a fajtája ma még hagyo­mányokba ütközik, mivel a több­ség azt tartja, hogy a halott elte­metése szerencsét hoz utódainak. Térzenész harmonikás és közönsége Nyíregyháza főte­rén Fotó: Balázs Attila Jégkereszt a záporban. Kereszt alakú jégdarab ért földet a napokban egy neves zápor alkalmával a sárospataki re­formátus nagytemplom kertjében. A ritka képződményt Virágh Sándor lelkipásztor felvette, és a fagyasztószekrényében megőrizte néhány „csillag” társaságában. Fotó: Bódisz Attila Hajhajtó kellett volna Kairó (MTI) - Egy éven át a saját haját ette egy egyipto­mi cselédlány, s végül mű­téti úton bő fél kilónyit kel­lett eltávolítani a hasából. Az A1 Ahram értesülése szerint a 23 esztendős manszurai Hanan Ahmed Mohammed ta­valy cselédlányként dolgozott a fővárosban és amikor egyik éj­szaka álmából felébredt, meg­döbbenve látta, hogy hosszú fe­kete hajának egy része kihul­lott. Fogta magát és lenyelte a kihullott hajat, ami attól fogva szokása lett. Munkaadójának egy idő múl­va feltűnt a lány különös visel­kedése és elvitte pszichiáter­hez, aki elektromos sokkolással kezelte a lányt. A depressziós hölgy néhány hónap múlva ott­hagyta munkahelyét és vissza­tért édesanyjához Manszurába, ahol azután erős hasfájásra pa­naszkodva orvoshoz ment. Az elvégzett röntgenvizsgálat jóko­ra hajcsomót mutatott ki, ame­lyet sikeresen kioperáltak. A lány azóta gyógyulófélben van, legalábbis, ami a sebészi beavatkozást illeti - olvasható a dpa jelentésében. A széles csípőjű nők tovább élnek? Stockholm (MTI) - Egy svéd tanulmány szerint a széles csípőjű nők tovább élnek és egészségesebbek maradnak, mint a sovány testalkatúak. A Göteborgs-Posten című lap je­lentése szerint a keskeny csípő­jű nőknél nagyobb a cukorbaj, az infarktus és más szív- és ér­rendszeri betegségek kockázata. A cikk alapjául szolgáló tanul­mány ismerteti Laureen Lissner doktornő megállapításait, aki 1462 göteborgi nő egészségi álla­potát és a körükben bekövetke­zett elhalálozások okait vizsgál­ta. Ugyanakkor beismerte, hogy még nem teljesen értjük azokat a tényezőket, amelyek kedve­zően hatnak a szélesebb csípőjű nők egészségi állapotára. Lissner doktornő szerint ko­rábbi felmérések kimutatták, hogy a kövérebb nők és férfiak hamarabb megbetegednek. Csí­pőméretükre azonban eddig csak kevés figyelmet fordítottak. A szóban forgó tanulmány so­rán normális testsúlyú nőket vizsgáltak meg. Lissner és csa­pata a megvizsgált nőket csípő­jük szélessége szerint négy cso­portra osztotta, s a csoportokba egyenlő arányban sorolt be do­hányosokát, idősebb és fiata­labb, valamint kövérebb és so­ványabb nőket. A csípő mére­tétől függően jelentős különbsé­gek mutatkoztak a megbetegedé­sek és a betegségek okozta elha­lálozások száma között. A svéd tanulmány végül arra a következtetésre jutott, hogy a 102 centiméteres vagy annál szé­lesebb medence egészségüeg elő­nyös a nők számára. Lissner dok­tornő véleménye szerint ez való­színűleg a farcsont nagyságával és a gyerekszüléssel függ össze - olvasható a dpa jelentésében. Napóleon megmérgezett évei Párizs (MTI) - Mondjon bár­mit a hivatalos történelem- tudomány, Napóleon hajszá­lai arról árulkodnak, hogy a Szent llona-szigetén éppen 180 éve elhunyt francia császár halálát nem gyomor­rák okozta. Kiderült hogy évekig tartó, mód­szeres arzénmérgezés idézte elő halálát - állítja egy amatőr tör­ténész. A nem új keletű feltételezés tudományos bizonyítékait a hét végén ismertette Párizsban há­rom igen jó nevű francia toxiko- lógus, akik Napóleon két hajtin­csén a laboratóriumi elem­zés során a normálisnál 7-38- szor nagyobb arzénkoncentrá­ciót mértek. Szerintük ez meggyőzően ta­núsítja, hogy a császár egészsé­gét a szervezetébe éveken ke­resztül naponta bejuttatott, kis mennyiségű patkányméreg őröl­te fel. A halála napján, 1821. má­jus 5-én orvosai által mandula- tejszirupban beadott higanyala­pú hashajtó sokkhatást idézett elő a ciántól legyengített szerve­zetben, s ez okozta vesztét. Menyasszony, a is éves Saira Rehman éppen elhagyja a Woodhill bör­tönt, miután hozzáment Charles Bronsonhoz, Ang­lia egyik legveszélye­sebb bűnözőjéhez. Bron- son csak három alkalom­mal találkozott a lánnyal, mielőtt elvette volna. Fotó: EPA tez-Tl V ' •.' -A-... v * ;,*iF » * i m- fJ

Next

/
Oldalképek
Tartalom