Észak-Magyarország, 2001. június (57. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-05 / 129. szám

2001. június 5., kedd Kultúra / Hirdetés 8 Dzsessz formabontás - most klasszikus kürttel Miskolc (ÉM) - A dzsessz-rockban ritkán vagy egyáltalán nem használt hangszerek összebékítésére tesz kísérletet koncertkö­zönség előtt a Click együttes. Ma este 8 órakor indul - a városi Mecénás Alap tá­mogatásával - a négyrészes koncertsoro­zat a Miskolci Galériában: elsőként egy, a klasszikus zenéből jól ismert hangszerrel, a kürttel egészül ki a Click Nagy Zsolt jó­voltából, aki tavaly végzett a miskolci Bartók Béla Zeneművészeti Főiskolán. Cotton Club Singers: Miskolcon a négyes Miskolc (ÉM) - Már hat éve létezik az együttes, de csak másodszor indul orszá­gos turnéra a Cotton Club Singers. Annak idején hihetetlen sebességgel váltak egy ország kedvenceivé, és népszerűségüket máig megőrizték. Köszönhető ez annak is, hogy a klasszikus felállás (Kozma Orsi szoprán, Szűcs Gabriella alt, László Boldi­zsár tenor és Fehér Gábor basszus) adta lehetőségeket kihasználva az együttes re­pertoárja a jazz kialakulásától egészen a magyar slágerek vokális feldolgozásáig jutott el. A „négy gengszter” - akiket csak ez év januárjától láthatunk ebben a felál­lásban - következő albumának megjelené­sét a nyár végére tervezi. A Cotton Club Singers országos turné­ja során a miskolci Rónai Sándor Műve­lődési központban is fellép június 13-án, szerda este 8 órától. Nemcsak helyét biz­tosítja, de tíz százalék kedvezményt is kap, aki előre megváltja jegyét a Rónai­ban, a Miskolci Nemzeti Színház Jegyiro­dájában vagy a Miskolci Egyetemen, az Inforrásban. A Mexikói Miskolc (ÉM - MAL) - A Mexikói nem egy személy, hanem egy míves pisztoly. A pisz­tolyról, mint olyanról pedig Guy Richie már lehúzott egy bőrt és bejött neki. Gore Verbinskit, a rendezőt talán a Ravasz, az Agy és két füstölgő puskacső sikere vezette ahhoz az elhatározáshoz - ugyan más tála­lásban és aspektusból -, hogy a Mexikói tör­ténet középpontjába is a pisztolyt helyezze. A biztos recepthez azért húzósztárra is szükség volt, a választás Júlia Robertsre, Brad Pittre és a Soprano család keresztapá­jaként megismert James Gandolfinira esett. Úgy tűnik, eddigi szerepeiből ő nem tud és nem is akar kivetkőzni, itt is hidegvérrel öl és az alvilág az otthona. Bérgyilkos létére bájosan érzelemdús és szavaiból olyan böl­csesség árad, hogy egészen megszeretjük, bár foglalkozása nem éppen emberbarát. Sokak bánatára a Jerry (Brad Pitt) és Samantha (Júlia Roberts) alkotta páros a filml23 perce alatt alig van együtt, amin nem is lehet csodálkozni annak tudatában, hogy ketten két felé utaznak, kapcsolatuk pedig holtpontra jutott, olyannyira, hogy nem bírják egymást elviselni. A Samet tú­szul ejtő bérgyilkos is a pisztolyt keresi, de ahelyett, hogy rendesen végezné a dolgát, szerelmi ügyekben ad - nem is rossz - taná­csokat az elkeseredett és dühös nőnek, aki végül rájön, hogy csak Jerryt szereti. A tör­ténet szálai eközben egyre jobban összega­balyodnak és ádáz harc indul az állítólag elátkozott fegyverért... Különös karrier kortárs kötetekkel Felsőmagyarország Kiadó: egy személy, tíz év, évente huszonöt-harminc könyv Miskolc (ÉM - CsM) - Évente 25-30 könyvvel jelentkezik a miskolci Felsőmagyarország Kiadó. A telefonkönyvben azonban hiába keresnénk ezen a néven - az iroda a kiadóvezető Serfőző Simon la­kása. Pedig az egyszemélyes cég az idén már jubileumot ül: tíz éve van jelen a piacon. □ Tíz év alatt más cégek tőkét gyűjtenek, növekednek. Ez igazán nem szokványos üzleti karrier! - adja a látogató szájába a felvetést az inkább írói dolgozószobát, mintsem könyvkiadói irodát idé­ző lakrész, ahová Serfőző Simon költő, a Felsőmagyarország Ki­adó vezetője irányítja vendégeit. • Nem is akartam, hogy valódi vállalkozás legyen - mondja erre. - Az élvonalbeli kortárs magyar irodalom megjelenítése a cél, és ezek a könyvek 4-500 példányban jelennek meg, tehát eleve nem le­hetnek nyereségesek. Vannak vi­szont pályázatok, egyes kiadvá­nyok megjelenését önkormányza­tok is segítik, tehát saját tőke fel­halmozása nélkül is a piacra le­het segíteni a könyveket. □ Tíz éve, a könyvkiadás mélyre­pülésének kezdetén új kiadó alapí­tásához nem kis elszánás kellett. • 1991 decemberében jelent meg a Felsőmagyarország első kiadvá­nya, de a történet még 1983-ban kezdődött, amikor az írószövetség észak-magyarországi csoportjának a vezetőjeként többekkel kezde­ményeztem, hogy évente 2-3 köny­vet kiadhassunk helyi szerzőktől. Azután jött a rendszerváltás, a Napjaink helyett a Holnap, ami mellett folytattam a könyvki­adást, és amikor leváltottak a fo­lyóirat éléről, megbíztak az utób­bival. Ez egyféle halálos ítéletnek tűnt, hiszen anyagilag teljesen a város, a megye csökkenő támoga­tására voltunk utalva. Azonban létrejött a Nemzeti Kulturális Alap könyves szekciója, a Magyar Könyv Alapítvány, és már lehe­tett kiadásra pénzt szerezni. □ Viszont időközben feladta a re- gionalitás elvét, amit pedig a vá­lasztott név is jelez. • Soha nem adtam fel. De olyan nincs, hogy miskolci mérce - bár­hol született a kézirat, ha jó, meg­jelenik. A mérce az a szerkesztői elv, hogy legyen olvasható, való­Könyvheti kötetek között Fotó: v.j. ságot mondó, problémát felvető, közérdekű irodalom. Ugyanakkor létezik két sorozatunk, a Felföldi Kincsestár és a Felsőmagyaror­szági. Minerva, amelyek könyvei a történelmi Felsőmagyarország területére koncentrálnak. □ És Felsőmagyarország borsodi része hogyan áll a kiadóhoz? • Megkockáztatnám, hogy egyre kisebb az érdeklődés a kiadó, a kiadványok iránt. Le is mondtam arról, hogy Miskolcon csináljak könyvbemutatót, mert amikor a vendégek, neves szerzők többen vannak, mint a közönség, akkor már nincs értelme erőltetni. Me­gyek oda, ahol több érdeklődés mutatkozik, Egerbe, Fehérvárra, Pestre. És ne legyek igazságtalan, itt Miskolcon a Lévay Gimná­ziumba. Rámenősen nem kívá­nom szervezni a közönséget. □ Pedig talán kellene... • Már csak azért is, hogy felhív­juk a figyelmet az újdonságra, az értékre. De a könyvek jelen van­nak az egész országban a nagy­kereskedelmi hálózatok boltjai­ban. Sőt, a vidéki lét kevés elő­nyeként eljutok olyan boltokba is, ahová a fővárosból igen nehéz lenne. De be kell látni, ezekből a könyvekből ennyit vesz fel a piac. Főleg versesköteteket nem vásárolnak az emberek. Itt van, meg tudom pontosan mondani, Kiss Dénes vagy Bihari Sándor kötetéből például a könyvtárellá­tó 10-10 példányt rendelt. Erről én-nem tehetek, és nem tehetnék akkor sem, ha többet tudnék fog­lalkozni a propagálásukkal, ha nem lennék egyedül. Nincs lehe­tőségem munkatársak foglalkoz­tatására, mint ahogy helyiség bérlésére sincs. Több kísérletet is tettem, hogy intézményektől helyet kérjek, de nem vezetett eredményre. A régi bibliakészítő mesterekkel vigasztalom - hang­súlyozom, nem összehasonlítom - magam, hiszen a fordítás is egy szűkös parókián készült. Más ég, más föld - Hetek antológia Bertha Zoltán: Sorstükör (tanulmá­nyok) Jánosi Zoltán: Idő és ítélet (tanúim.) Bakonyi István: Az ige őrzői (tanúim.) Kocsis István: Magyarországnak fényes tüköré (drámák) Czigány György: Vándorévek Lami István: Erdő, erdő, sötét erdő (magyarországi szlovák népballadák) Kiss Dénes: Lázvert március (versek) Bihari Sándor: Kettesben az idővel (versek) Krúdy Gyula: Havasi kürt (Felföldi Kin­csestár) Stanislaw Vincenz: Beszélgetések a szovjet megszállókkal (Felsőmagyar­országi Minerva) Papp Endre: Megállni a megértésnél? (esszék, tanulmányok, kritikák) Egyszemélyes színpad (Jancsó Adri­enné, Bánfy György, Gálán Géza műsorai) Ismét Hetek- Amikor 1985-ben megjelent Miskolcon Az ének megmarad című, azóta is Hetek antológia néven emlegetett kötet, nem volt üdvözölt, és azt kell mond­jam, ma sem az - mondja Serfőző Simon, aki az első He­tek kötet után 16 évvel megje­lenteti a másodikat is. - Van némi rehabilitációs szándék is a Más ég, más fold kiadásával, hiszen akkor sem és azóta sem találta meg a helyét a közügye­ket megszólaltató, gondjainkat tudatosító, bajainkat folpanasz- ló költészet. Azt mondják, avítt, nincs helye a nap alatt. A Hetek már közölünk eltá­vozott tagjainak verseit Jánosi Zoltán válogatta: Kalász László­nak eddig meg nem jelent köl­teményeit, Ratkó Józsefnek kö­tetbe eddig nem került, Raffai Saroltának folyóiratokból elő­tűnt munkáit. A többiek, Ágh István, Bella István, Buda Fe­renc, Serfőző Simon, maguk válogatták az elmúlt 10 év ter­méséből költeményeket. Június 5. EDELÉNY: író-olvasó találko­zó lesz Rigó Béla íróval, a Kincskereső című folyóirat főszerkesztőjével délelőtt 10- től és fél 12-től a Művelődési Központban. SZENDRŐ: „Rejtelmek ha zengenek" címmel zenés rendhagyó irodalomóra lesz délelőtt 11-től a Közművelő­dési Központ és Könyvtár­ban. Vendég: Ötvös Éva és Ludvig József előadóművész. Június 6. MISKOLC: Bella István Áni Máni, a zoknihalász című könyvét mutatják be a mis­kolci II. Rákóczi Ferenc Me­gyei Könyvtárban 12 órakor és ezzel egy időben Kovács Péter kpnyvillusztrációiból nyílik kiállítás. Más ég, más föld címmel mutatja be a Hetek új anto­lógiáját ugyanott délután 3-tól Jánosi Zoltán iroda­lomtörténész. Kárpáti Béla: A sas fiai, A szobor árnyéka és Diósgyőr idomai című drámaköteteit mutatják be a miskolci Városi könyvtárban délután 3-tól. Megyei megnyitó Miskolc (ÉM) - A 72. Ünnepi Könyvhét megyei és miskolci megnyitóját június 7-én, csütörtö­kön délután 3 órakor tartják. A megyei ünnepséget a mezőköves­di Közösségi Házban, a miskolcit az Erzsébet téren rendezik meg. Az ünnepi könyvhetet Mezőkö­vesden Tállai András államtitkár és Czigány György író nyitja meg. A műsorban fellép a Matyó­földi Alkotók és Művészetpárto­lók Egyesületének Irodalmi Köre, a Szent Imre Általános Iskola énekkara, a Zeneiskola és Művé­szeti Iskola tanárai, növendékei. Hirdetés Start csomag Hobbi csomag Otthon csomag Profi csomag Vásároljon június 30-ig telefonos internet­hozzáférést, es ingyen elkészítjük névjegyeit. mm Ajándék névjegyek. Egy okkal több az internetre. M fedező-. mindenki ! = AZ AXELERO RT. NYÁRI AKCIÓSOROZATÁNAK NEM HIVATALOS VÉDJEGYE

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom