Észak-Magyarország, 2001. június (57. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-22 / 144. szám

2001. június 22., péntek Aktuális 5 • Színesdiplomások. A Pedagógusok Szakszervezetének Borsod-Abaúj-Zemp- lén Megyei Szövetsége a megyei önkor­mányzat dísztermében adja át 50, 60, 65, 70 éve végzett pedagógusainak az arany, gyémánt, vas és rubin diplomákat, a 95 éves miskolci Bónis Imrének pedig az életmű diplomát. A színesdiploma átadó ünnepségre ma délután egy órakor vár­ják a meghívottakat. • Emlékoszlopot koszorúznak. Az 56-os Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei és Városi Szervezete tart koszorúzást jú­nius 28-án (csütörtökön) délután 2 órakor a miskolci Romek-emlékoszlopnál. Az 1956-ban, a lengyelországi Póznában vérbefojtott sztrájkhullám 13 éves áldo­zatára, Romek Strzalkowskira, a póznái hősökre és a 45. évforduló tiszteletére helyezik el koszorúikat. / Nyaraljon az Északkal! Miskolc (ÉM) - Tavalyi akciónk sikerén felbuzdulva idén is fotópályázatra invitál­juk lapunk olvasóit. Ha nyaralni, kikap­csolódni vagy hét végi pihenésre, túrára indul, vigye magával kedvenc napilapját, az Észak-Magyarországot! Készítsen olyan nyaralási fotókat amelyen valamilyen módon lapunk címoldala, az ott olvasható lapnév is jól látható, és amely tartalmá­ban a lapban közölhető. Az elkészült fotó­kat neve, postacíme egyértelmű feltünte­tésével küldje be címünkre - és így nagy eséllyel pályázhat az értékes díjak egyiké­re, amelyeket a lap fotórovatának tagjai­ból álló zsűri ítél oda a legsikeresebb fo­tók készítőinek. A beküldési határidőig beérkező képeket lapunk összeállításai­ban rendszeresen közöljük. Jelige: Észak-fotópályázat. Beküldési határidő: 2001. szeptember 22. Devizaszabályok változása Miskolc (ÉM) - Jelentősen megváltoztak június 16-tól az utasforgalomban érvényes devizaszabályok. A változás lényege, hogy a korábbiakhoz képest lényegesen kedve­zőbb feltételek mellett lehet fizetőeszközt kivinni, illetve behozni, továbbá módosul­tak az árukivitel feltételei is. Ezzel kap­csolatban adott ki közleményt Rozsnyai Géza alezredes, a Vám- és Pénzügyőrség Észak-Magyarországi Regionális Parancs­noksága regionális parancsnoka. Ezt is­mertetjük az alábbiakban. Behozatali szabályok A fent említett időponttól a devizakülföldi és a devizabelföldi összeg és címletkorlá­tozás nélkül hozhat be Magyarország te­rületére bármely fizetőeszközt. Kiviteli szabályok Hasonlóan a behozatali szabályokhoz jú­nius 16-tól ugyancsak összeg és címletkor­látozás, valamint kiviteli igazolás nélkül szabad bármely fizetőeszközt az ország te­rületéről kivinni. Ez azt jelenti, hogy a korábbi korlátozás, miszerint engedély nélkül 350 000 forint és 100 000 forintnak megfelelő konvertibilis valuta volt kivihe­tő, megszűnt. A vagyoni érték kivitelének szabályai aképpen módosultak, hogy azt mind a de­vizabelföldi, mind a devizakülföldi devi­zajogi korlátozás nélkül viheti, illetve küldheti ki az országból. A korábbi szabá­lyozás szerint vagyoni értéket 350 000 fo­rint felett csak devizahatósági engedély birtokában lehet kivinni. Bár az új szabályozás az értékhatár­hoz kötött mennyiségi korlátozást meg­szüntette, azonban továbbra sem korlá­tozásmentes a kávé, tea, kakaó, a fűszer- növények és azok keveréke, a jövedéki termékek, valamint a személygépkocsi ki­vitele. A változások nem érintik más jogsza­bályokban előírt engedélyek, igazolások, bizonylatok bemutatási kötelezettségét, továbbá a vámáruk behozatalára vonat­kozó szabályokat. Ez utóbbi azt jelenti, hogy az utasforgalmi vámkedvezmény mértéke 31 700 forint, a mennyiségi korlá­tozás érvényesítése mellett - olvasható a közleményben. A piaci díjak nőnek, de az árak...? A tarifaemelkedés a piacfelügyelet szerint a fogyasztók számára nem lesz érzékelhető Miskolc (ÉM - BAL) - Emel­kednek hó végétől a piaci dí­jak; elsősorban a Búza téren, és inkább csak a helyhaszná­lati díjak, nagy átlagban alig több mint 4 százalékkal. Az indok a hagyományos: emel­kedő fenntartási- és energia- költségek, bérek. A maga­sabb díjtételekből a piac- felügyelet mérlege nem ja­vul, de az ígéretek szerint a szolgáltatások romlásától sem kell tartani. Az energiaköltségek és egyebek, valamint a bérek év eleji növeke­dése a Közterület- és Piacfelügye­let munkájában is érezteti hatá­sát. Az önkormányzat kebelébe tartozó hatóság javaslatára ezért a piaci tarifák emelését tervezi a helyhatóság. A július 1-jétől ese­dékes díjnövekmény átlagos mér­téke 4,15 százalék - erről szavaz majd június végi ülésén a városi képviselő-testület. A 4 százalék láthatóan alacso­nyabb arány, mint a hivatkozott költségek emelkedéséé, ám a felügyelet vezetőjének magyará­zata szerint bevételi-kiadási mérlegük nem fog romlani, hi­szen előbbire nemcsak a piacok­ról tesznek szert, hozzájuk tarto­zik a (Mipark) parkolási rend­szer, a közterületi bírságolás, a piacrendészeti pótdíjak kivetése. ................ A szolgál­tatás szín­vonala nem csökken, amit a köz­egészség- ügyi hatóság előír, azt elvégezzük. Vantal Gyula ............................................ Júliustól emelnének Vantal Gyula igazgató szerint hivatala összességében hozzájut a működéshez-működtetéshez szükséges forráshoz. Annál is inkább, mivel az utóbbi időben a kiadási oldal is csökkent: a piacok mérete - elsősorban a Zsarnaié - csökken, következés­képpen a takarítási-fenntartási költség is alacsonyabb újabban (ez alól a vasárnapi autópiac ki­vétel: ott forgalomnövekedés fi­gyelhető meg). Nem ettől lesz drágább- A szolgáltatás színvonala nem csökken, amit a közegészségügyi hatóság előír, azt elvégezzük - jelentette ki Vantal Gyula. Az igazgató biztos abban, és ezt a közgyűlési előterjesztés is rögzí­ti, hogy a díjemelés nem ered­ményezi majd a fogyasztói árak emelkedését a piacokon, mint­hogy „az emelések nem jelent­hetnek nagyobb terhet a keres­kedőknek, nem ettől lesz drá­gább a virág”. A Búza téren élelmiszer-árusí­tás esetén a sátornégyzetméter ára 110-ről 120 forintra nő, öm­lesztett árunál 60-ról 70-re, a lá­dák díja ugyancsak tíz, húsz fo­rinttal emelkedik; a többi tétel változatlan marad. A Zsamain az állandó árusítóasztalok tarifája 2200 (fedett), illetve 1800 (nyitott) forint helyett 2500, illetve 2000 lesz. Egyéb bérleti, raktározási, eszközhasználati és parkolási dí­jak is változnak egy-két száz fo­rinttal. Például a hangosbemon­dót ezután nem lehet már 70 fo­rintért igénybe venni: tízzel több kell rá. „Ez a módosítás kimutatható módon nem tesz lehetetlenné vállalkozásokat, őstermelőket, napi árusítókat, s várhatóan a megélénkült piaci, gyakorlatilag kínálati forgalom miatt a fo­gyasztói árakban sem fog megje­lenni” - szól a közgyűlési előter­jesztés egyik bekezdése. Ez az okfejtés azonban az anyagot (a piacfelügyelet és a pénzügyi osz­tály mellett) részben előkészítő városházi hatósági osztály illeté­kese szerint „félreértésen ala­pulhat” és nem lett volna sza­bad belekerülnie a végleges vál­tozatba. Riasztó volna- Az áralkalmazás és árképzés nem hatósági feladat, az árat természetesen mindig a költsé­gek határozzák meg - reagált lapunk megkeresésére Csepregi Csaba. A hivatal szakembere szerint ezért nem szerencsés az idézett mondatot benne hagyni a rendeletben. Ám arra ő is fel­hívja a figyelmet, hogy a tarifa- emelés szándékosan alacsony, „nincs paritásban az infláció­val”; ha ugyanis az önkormány­zat a költségek emelkedéséhez igazítaná a díjak változását - ez jóval 10 százalék feletti díjnöve­kedést jelentene -, az „érzéke­nyen érintené a kereskedőket, riasztó és elviselhetetlen volna számukra”. A KISOSZ-t nem is kérdezték Bár a hatályos szabályozás ezt előírná, a kiskereskedők érdekképviseleti szervével, a Borsod megyei KISOSZ-szal ezúttal sem egyeztetett az ön- kormányzat a rendeletmódosí­tás előkészítése során; Szalári István elnök szerint a hivatal máskor sem szokta a szövet­ség véleményét kikérni, előze­tes kontrollra is csak külön kérésre szokták megkapni az őket érintő előterjesztéseket. A mostani tarifaemelésről sem rendelkeznek pontos ada­tokkal, ám az elnök szerint meglepő a cikkünkben idézett kitétel, miszerint a díjemelés ne járna áremelésekkel.- Nem tudom, milyen jogon alkot véleményt az önkor­mányzat erről: világos, ha emelkednek a kereskedők költségei, azt nem tudják más­hol érvényesíteni, mint a fo­gyasztói árban - emlékeztetett Szalári István. - Annál is in­kább, mivel az „átlag 4,15 szá­zalékos” arány csalóka: bizo­nyos tételek változatlanok ma­radnak, ám a legfőbb, a keres­kedő költségét leginkább befo­lyásoló tételek nagyobb arány­ban nőnek. MEGKÉRDEZTÜK A PIACI ÁRUSOKAT: a helypénz tervezett emeléséről Í gy is drága a helypénz. Ha emelni akarnak, azt közölni kellene az érin­tettekkel, hogy tudják, mire számítsanak. Rosszul teszik, hogy nö­velik az árakat, így is ne­hezen élünk. Szihalomról utazok a piacra. Sok kiadásom van, amit ne­hezen tudok kitermelni. Popvics SAndorné (70), nyugdíjas A nnyit emelnek, amennyit akarnak. Ez mindenhol így van. Lehet, a mostani döntés minimálisan befolyásolja majd az árváltozásokat. Nem örülök neki, de nem tudok mit csinálni. Nem fogom emelni az áraimat, mert akkor nem tudom eladni az árut. Kurucz Zoltán (45), tulajdonos S zirmabesenyőből já­rok árulni. A hely­pénzt muszáj kifizetni, mást nem tehetünk. Kénytelenek vagyunk a helyzetet elfogadni. Mi az árainkat nem fogjuk emelni, mert a piacot ki­zárólag a vevőkör hatá­rozza meg. Muszáj kijön­ni, mert meg kell élni. Egerszegi GyulAné (55), őstermelő E gy héten háromszor- négyszer jövök ki a piacra. Az emelés akkor lenne ésszerű, ha valamit csinálnának is: emelnék a szolgáltatások színvo­nalát a piacon, hogy ne kelljen pocsolyában, sár­ban állnunk és úgy árul­nunk. Kellemetlen itt, fő­leg, ha rossz idő van. KovAcs LAszló (60), kistermelő á vagyok utalva, hogy naponta árul­jak. A nyugdíjam kevés, még a rezsit sem tudom belőle fizetni. Már két­szer megbüntettek, mert nem megfelelő árukat raktam egymás mellé. Ha a nyugdíjam magasabb lenne, biztos, hogy nem állnék itt egész nap. Povoczsanyecz KArolyné (59), nyugdíjas Másodfokon is pert nyert a képviselő Miskolc (ÉM - PT)- A másodfokú bíró­ság e héten megtar­tott tárgyalásán az elsőfokú ítélettel megegyezően határo­zott: Ujj Péter, az Újhelyi Kör­kép című városi lap, az önkor­mányzat, mint a lap kiadója és Lakatos István valótlan tényállí­tásaival, illetve a valóságot ha­mis színben feltüntető állítá­saikkal megsértették dr. Soós Győző személyhez fűződő jogait. Az alpereseket egyenként 100- 100 ezer forint nem vagyoni kár megfizetésére kötelezte. Soós Győző MSZP-s országgyű­lési képviselő, az Újhelyi Körkép című önkormányzati lapban sze­mélyével kapcsolatban megjelent több cikk miatt nyújtott be kere­setet a bíróságon. A honatya sze­mélyiségi és a jó hírnévhez fűző­dő jogainak megsértése miatt kért jogorvoslatot és pénzbeni kártérítést megállapítani a lap fő- szerkesztőjével, az egyik cikkben nyilatkozó személlyel és az ön- kormányzattal mint lapkiadóval szemben. A polgári perben a képviselő azt sérelmezte, hogy valótlan írá­sok jelentek meg a hétvégi telkén történt munkálatokkal kapcsolat­ban. Az egyik írásban az szere­pelt, hogy közmunkások dolgoz­tak nála, pedig ez nem igaz. Ó csupán megrendelést adott az Újhelyi Gazdálkodási (ŰG) Kft.- nek egy munkára. Arról nem tu­dott, hogy közmunkásokat küld­tek hozzá. Az Országos Közmun­ka Tanács pedig határozatban ál­lapította meg: Soós Győzőt sem­miféle felelősség nem terheli az építkezés ügyében. (Ez a cikk még a ’98-as választásokat megelőző időszakban jelent meg.) Tavaly tavasszal ismét megjelent egy írás a lapban, amely felmele­gítette ezt az ügyet, és kedvezőt­len színben tüntette fel őt. A másodfokú bírósági tárgya­lás ítélethirdetését követően Ujj Péter és Lakatos István csalódot­tan jöttek ki a teremből, értetle­nül fogadták az elmarasztaló íté­letet. Nemtetszésüknek adtak hangot, hogy az első fokon eljáró bíróság az ő védelmükben és állí­tásaikat igazolni tudó tanúkat nem kívánta meghallgatni. El­mondták: tiszteletben tartják a másodfokú bíróság döntését, de a Legfelsőbb Bírósághoz fordulnak a per felülvizsgálata ügyében. A pervesztesek abban bíznak, hogy a felülvizsgálat során beigazoló­dik, hogy hibák történtek az elsőfokon eljáró bírók kijelölés és eljárás során. Soós Győzőt telefonon értük el. Elmondta: azért nem vett részt a másodfokú tárgyaláson, mert ép­pen abban az időben a parlament ülésén tartózkodott. Ugyanakkor kijelentette: nem a pénzbeni kár­térítés a lényeg, hanem az, hogy erkölcsi elégtételt kapott. Nem kívánatos ugyanis felelőtlenül nyilatkozni, és a nagy nyilvános­ság előtt közzétenni, amivel bár­kit le lehet járatni.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom