Észak-Magyarország, 2001. június (57. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-20 / 142. szám

2001. június 20., szerda TOP 100 16 Üzleti érdek, térségi hatás SZALAI JÓZSEF a Csavar- és Húzottáru Rt. ELNÖK-IGAZGATÓJA A Csavar- és Húzottáru Részvénytársaság (CH Rt.) Alsózsolcára költö­zésével egy időben határozta el saját ipari parkjának kialakítását. Az újon­nan kialakuló ipari terület rendezését követően ugyanis láthatóvá vált: mintegy 10 hektár szabad terület sza­badul fel további fejlesztések céljára. Adva volt tehát ipari földterület zöldmezős beruházás céljára, a kiépített infrastruktú­ra, így adódott az a lehetőség, hogy erre a területre olyan befektetőket keressünk, akik ebben a térségben kívánnak termelő üzemeket létesíteni. A kezdeti nagyfokú érdeklődést figye­lembe véve úgy döntöttünk, hogy a terüle­tet növeljük az infrastruktúra kapacitá­sáig. Segített ebben a döntésben az is, hogy egyértelművé vált, hogy ezek a befektetők gyakorlatilag csak zöldmezős területben gondolkodnak. Ismerve azt a tényt, hogy Miskolcnak nincs igazán zöldmezős terüle­te, ezért mintegy 40 hektáros mezőgazdasá­gi területet már közel 70 hektárra tudtuk növelni. Adódik a kérdés: miért épit ipari parkot magáncég? A válasz egyértelmű: üzleti ér­dekből. Viszont az üzleti érdek fogalom mást takar, mint a szavak hagyományos je­lentése. Ezt akként lehet megfogalmazni, hogy olyan befektető jön az ipari parkba, akinek a CH Rt. vállalatcsoport beszállítója lehet. Ebben a konstrukcióban üzleti hasz­not hoz a beszállító és a felhasználó közel­sége, elmarad az alkatrész szállítási költsé­ge, minimálisra csökkenthető a készletezés költsége, az új alkatrészek átfutási ideje je­lentősen rövidíthető, egyszerűsíthetek a beszállítói auditok. Amennyiben olyan befektető jön az ipari parkba, akinek semmilyen kapcsolata nincs a fémmegmunkálással, ebben az eset­ben lehetőség van arra, hogy a más profilú vállalat személyes kapcsolatán keresztül ajánlja a CH Rt. vállalatcsoportot ismerő­seinek beszállítóknak. Ismerve a megye foglalkoztatási gond­jait, azt, hogy 2000-ben a megyében az egy főre jutó beruházás az országosnak 70 szá­zaléka, hogy a korszerű ipartelepítés nap­jainkban a nagyvárosok vonzáskörzetében történik, egyértelmű, hogy a térségnek je­lentős előnye származhat abból, ha a Mis- kolc-Alsózsolca Ipari Park (MAIP) rövid időn belül növekedésnek indulhat. Sajnos a jelenlegi gazdasági helyzet (amerikai, európai növekedési ütem csök­kenés) nemigen kedvez ennek. Ennek elle­nére véleményem az, hogy a MAIP terüle­tén megvalósuló iparkialakítás érdeke kell, hogy legyen Miskolcnak is, hisz a szakkép­zett dolgozók onnan biztosíthatók. Az itt megkeresett egyéni jövedelmeket a miskol­ci kereskedelemben költik el, emellett az összes kulturális, sport-, oktatás- és egész­ségügyi fejlődésre kedvező hatást fejt ki. A gazdaság egyes részterületeiről készülő statisztikai összesítések beszédes mozaik­jai a gazdaság egészének. Magyarország kistérségei A KSH 2000 júniusában sorozatot jelente­tett meg Magyarország kistérségeiről. A statisztikai kistérségek rendszere az or­szág egész területét átfogó, megyehatáro­kat át nem lépő rendszer. Ezek között ka­lauzolnak el az eddig megjelent kötetek. Területi Statisztika A Területi Statisztika című, kéthavonta megjelenő folyóiratot 1998-ban indította újra a statisztikai hivatal. A kiadvány kiemelten foglalkozik a megyék helyze­tével, a városok, a községek fejlődésé­vel, az agglomerációs folyamatokkal, de nagy súlyt fektet a régiók, a kistérségek szerepére. A Magyár Régiók Zsebkönyve Tavaly új zsebkönyvsorozatot indított útjá­ra a Központi Statisztikai Hivatal. Nap­jainkban felfokozott érdeklődés kíséri - és nem csak a szakemberek körében - azt, hogy milyen társadalmi-gazdasági folyama­tok zajlanak hazánk egyes térségeiben. Ezt az igényt kísérli meg kielégíteni - a térké­pekkel és grafikonokkal is áttekinthetőbbé tett - évente megjelenő kiadvány, amely magyar és angol nyelven jelenik meg. Kutatás-fejlesztés: kísért a központosítás A támogatások több mint fele a fővárosban marad - átrendezésre váró súlypontok Egy ország pillanatnyi hely­zetét, jövőjének perspektí­váit alapvetően három lé­nyeges paraméterrel lehet jellemezni. Mégpedig a la­kosság egészségügyi álla­pota, a képzés színvonala és a kutatás-fejlesztés (K+F) szerepe. Általában szerte a világban a nemzeti össztermék, a GDP nagyságához viszonyítva adják meg a K+F tevékenységre fordí­tott kiadásokat. E tekintetben hazánk igencsak hátul kullogott a 90-es évek második felében a maga mintegy 0,6-0,7 százaléká­val, még a közepesen fejlett or­szágok rangsorában is. A volt szocialista országok közül Len­gyelország, Szlovákia, a Cseh Köztársaság és Szlovénia is töb­bet invesztált a jövőbe, mint ha­zánk politikusai. Ha a GDP valós nagyságára és annak alakulására tekintünk vissza, a hazai K+F helyzetéről még szomorúbb képet kapha­tunk. Ennek tarthatatlanságát ismerte fel a jelenlegi kormány­zat, és a „technológiai rabszol­gasors” elkerülését megelőzen­dő, a jövő tudatos alakítását megcélzandó Széchenyi-terv egyik eleme kifejezetten a K+F tevékenység fellendítését irá­nyozta elő. Ehhez megfelelő esz­közrendszert biztosított,. 2001- ben 17,5, 2002-ben pedig 37 mil­liárd forinttal többet kíván for­dítani a K+F tevékenység támo­gatására, mint 2000-ben. Ezen - az egyéb és a korábban már lé­tezett források figyelembevételé­vel - jelentős összeg földrajzi megosztása igen lényegesen át­rendezheti a K+F tevékenység hazai súlypontjait. Az Európai Unióhoz (EU) va­»................................................................................ A decentralizáció meg­valósítása politikai kér­dés kell, hogy legyen. ............................................................................» ló csatlakozás előkészítésének folyamatában mindenképpen ér­vényesülnie kellene a „vidék”, a régiók megerősödésének, azaz a főváros-vidék különbség csök­kenésének, a fővárosi dominan­cia gyengülésének. A gazdasági különbségek szá­mos példával illusztrálhatok. Legyen ezek egyike a Kozák Im­re akadémikusnak, a Miskolci Akadémia Bizottság elnökének elemzése. E szerint hazánk 1996. évi K+F ráfordításainak 70 szá­zaléka Közép-Magyarországon (ebből Budapesten 66,8 száza­lék), 11,5 százaléka a Dunántú­lon és 18,5 százaléka a Dunától keletre használták föl. Néhány, a közelmúltban ki­hirdetett pályázat eredményei­nek megoszlását tekintve e ten­dencia jelenleg is folytatódik. Kísértő számadatok Az Oktatási Minisztérium Kuta­tás-fejlesztési Helyettes Államtit­kársága által kezelt úgynevezett „nagyműszer-pályázat” kereté­ben elnyert pályázatok mintegy 2,3 milliárd forintos támogatás­ban részesültek. Ebből Budapes­ten „landolt” 1,5 milliárd (65,7 százalék), Pécsett és Debrecen­ben összesen mintegy 330 millió (14,5 százalék) és Szegeden 290 millió forint (12,6 százalék). Észak-Magyarország intézmé­nyei támogatásban nem része­sültek. Ha a Széchenyi-tervnek az Oktatási Minisztérium által ke­zelt Nemzeti Kutatási és Fejlesz­tési Programok 2001. évi támo­gatásait tekintjük, akkor kísér­tetiesen hasonló következtetésre juthatunk. A 12,1 milliárd forin­tos projektösszegeknek 65,8 szá­zaléka újból Budapesten ma­radt, a Dél-Alföldre 11,3 százalék jutott, az Észak-Alföldre 3,2 szá­zalék, a Dunántúlra 15 százalék. Észak-Magyarországon mindösz- sze 0,88 százalékot testesít meg a két nyertes projekt. Ez azt jelenti, hogy a Buda- pest-centrikusság nemhogy csök­kenne, hanem erőteljesen nö­vekszik, hiszen a támogatások mértékének 65-70 százaléka szinte törvényszerűen ott „csa­pódik le”. Politikai kérdés A kiragadott néhány példa is egyértelműen igazolja, hogy nem csupán a „vidéken” élő szakembereknek kell odafigyel­ni az előttünk álló, a kormány­zat által teremtett lehetőségek kihasználására, hanem a „vidé­ki politikusoknak” is. Máskép­pen megfogalmazva: a kormány­zat a Széchenyi-tervben és egyéb programokban biztosított egy olyan lehetőséget, hogy az EU-hoz való csatlakozás folya­matában a „vidék” szerepe erő­södhessen a főváros „dominan­ciájának” csökkenése mellett, azaz a „régiók” szerepe elérhes­se az uniós normákban értelme­zett mértéket, azaz a decentrali­záció végbemehessen. Ebből adódóan a „decentralizáció” megvalósítása politikai kérdés kell, hogy legyen. Ennek tükrö­ződni kell a különböző „régiós”, megyei és helyi programokban is, azok „központi” támogatásá­nak mértékében is, így a K+F területen is. Tóth László a Bay Zoltán Al­kalmazott Kuta­tási Alapítvány Logisztikai és Gyártástechnikai Intézet igazgatója Területfejlesztés és környezeti konfliktusok Gyulai Iván A MISKOLCI ÖKO­LÓGIAI Intézet IGAZGATÓJA Magyarország gazdaságának gyors növekedését tőkecsá­bító erejének köszönheti. A tőke a rendszerváltoztatás után kiszámítható politikai környezetet, s nem utolsó sorban olcsó természeti és humán erőforrásokat talált. Az állami politika - kötődjön az bármelyik kurzushoz - igyekezett kedvezményekkel és a gazdaság fejlesztését megalapozó infrastrukturális fejlesztésekkel növelni tőkecsábító vonzerejét. De milyen környezeti hatásai vannak az infrastruktúrafejlesz­tésnek, és milyenek a beruházá­soknak? Figyelmeztető jelek Az infrastrukturális fejlesztések alfája az autópálya-építés, ettől a csodától várjuk az újabb fejlődé­si csomópontok kialakulását. Ré­giónk az M3-as autópálya fejlesz­tése révén osztozik ezen örömök­ből. S bár kétségtelen a hármas út vonalán fekvő települések fej­lődésének meglódulása, kevéssé látható mindaz a negatív hatás, amely akár a régió egészére vo­natkoztatva majd bekövetkezik akár a környezeti állapot romlá­sa, akár a területi egyenlőtlensé­gek polarizációja révén. Már most figyelmeztetni kell, hogy bizonyos térségek fejleszté­se - jelen esetben a Gyön- gyös-Miskolc tengely - más tér­ségek rovására valósul meg. A fejlesztési gócpontok elszívják a peremterületek vállalkozó ked­vű, tehetős lakosságát, egyben kontraszelektálják a helyben maradókat. Az amúgy is margi­nalizálódott területek, még a csekély fejlesztési potenciálju­kat is elveszítik, a fokozódó tár­sadalmi feszültségek miatt pedig a fejlesztők elkerülik a problé­más területeket. Kétarcú politika A másik figyelmeztető probléma A természetvédelmi területek kedvelt célpontjává váltak a fej­lesztőknek Fotó: Bujdos Tibor az autópályák okozta környezeti hatások. Nyilvánvaló, hogy a közlekedés negatív externális (külső) hatásait a társadalom fi­zeti meg. Amikor tehát az állam támogatja az autópálya-építést, akkor kétszer veszi ki a pénzt az adófizető zsebéből. Sajnos minden más olyan fejlesztés tá­mogatására is vonatkozik ez, amikor a fejlesztés külső költsé­geit a társadalom fizeti meg. Ha a társadalom tisztában lenne en­nek közgazdasági jelentőségévéi, aligha tehetné meg az állam, hogy közpénzből olyan beruhá­zásokat finanszírozzon, amely csak kevesek hasznát szolgálják. Vajon kit érdekel a régióban még viszonylag épen maradt élőhelyi folytonosság feldarabo- lódása, fajok és élőhelyek végle­ges elvesztése? Kit érdekel, hogy a hegy lábánál végighúzódó autópálya a hegyvidék és az alföld ökológiai összeköttetéseit vágja ketté? Nem hisszük, hogy az Unió ugyancsak kétarcú politikája, amely az élőhelyek európai ösz- szefüggő rendszerét szorgalmaz­za egyrészt, másrészt az európai közlekedési hálózat fejlesztését, összeegyeztethető, s megoldást jelentene a fenti problémára. A haszon uralma Az autópálya, infrastruktúraépí­tés kísérő jelenségei széles­körűek. Ezek közül a leggyak­rabban a bányanyitással talál­kozunk. Természetesen tucat olyan, már működő bánya van, ahonnan a kavics- és zúzalék­igény kielégíthető lenne. De az üzleti lehetőség, s ennek meg­szerzési képessége arra sarkalja a befektetőket, hogy újabb bá­nyákat nyissanak. Sárospatakon a város határában lévő Páncél­hegyet áldozta fel az önkor­mányzat a haszonszerzés érde­kében, nem törődve a hegy gye­pében található védett értékek­kel. A Sajó mentén először egy erdő tűnt el, majd kavicsbánya lett belőle. A másik probléma a tőkeallo­kációval kapcsolatban az erőfor­rások korlátozott rendelkezésre állásában rejlik. A helyi lakos­99 .......................................................................... Bizonyos térségek fej­lesztése más térségek ro­vására valósul meg - a fejlesztési gócpontok el­szívják a peremterületek vállalkozó kedvű, tehetős lakosságát . ................................................. ság nem képes saját erőforrásai­val rendelkezni, hiszen nincs tő­kéje. Ennek hiányában bérmun­kás lesz, s bár erre az idpre élet­minősége kétségkívül javul, nem válik tőketulajdonossá, nem tesz szert fejlesztési forrá­sokra, de ha tenne is, nem tud­ná kihasználni, hiszen a poten­ciálokat már más használja, vagy kihasználta. Nagy baj az is, hogy a tőkebe­fektetőnek nincs identitása a he­lyi értékekhez, tájhoz, környe­zethez, kultúrához, emberekhez. A hivatalosok, a befektetni vá­gyók ostoba akadékoskodókat látnak néhány helyi ember el­lenállásában, amikor értékeikre hivatkozva nem szeretnék látni egyik vagy másik fejlesztést. ígéretek és veszélyek A természetvédelmi területek ugyancsak kedvelt célpontjává váltak a fejlesztőknek, hiszen ezek turisztikai potenciálja ed­dig kiaknázatlan maradt. Bózs- va határában egy perlitbánya nyitásának terve váltott ki el­lenállást néhány erdőtulajdo­nosból, akik nemcsak erdejüket, de nyugalmukat, életminőségü­ket is féltik. De vajon meddig képesek ellenállni az emberek a beígért kompenzációnak, az át­lagosnál magasabbra ígért vé­telárnak? A szépséges Ménes-völgyben külföldi befektető tervez külföl­diek számára luxusszállodát, s a napokban vált ismertté a mis­kolctapolcai termálfürdő hegyol­dalára tervezett kaszinó és lu­xusszálloda terve is. Az erdőt már ezt megelőzően részben el­takarították, s természetesen közpénzen folyik a régi bánya­udvar rekultivációja is. A jövő szempontjából nyil­vánvalóan meghatározó lesz az európai integráció. A környe­zetvédelem területén ennek egyaránt vannak ígéretei és vannak veszélyei a régió szá­mára. A régió például nagy va­lószínűséggel fejlesztési forrá­sokhoz jut a strukturális ala­pokból. Ám ezeket fel lehet használni olyan fejlesztésekre, amelyek tovább rontják kör­nyezeti állapotunkat, de javít­hatunk is helyzetünkön. Erre kevés esélyt látunk jelenleg, hiszen a fejlesztések nem a társadalmi hasznosság, hanem az egyéni haszon irányába mozdulnak - még ha az euró­pai uniós támogatási politika jelenleg ösztönzi is a termé­szetszerű területhasználati mó­dokat.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom