Észak-Magyarország, 2001. május (57. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-05 / 104. szám

2001. május 5., szombat ÉSZAK-MAGYflROBSZÍG * Aktuális 3 Kórustalálkozó. Az Éneklő Ifjú­ság kórustalálkozóját rendezték meg teg­nap a Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium­ban. A találkozóra a környező városok gimnáziumaiból összesen mintegy 15 kó­rus érkezett. Fotó: Ádám János Múzeumot alapítanának a patikai emlékeknek Miskolc (ÉM - PTA) - Patika múzeum létrehozását tervezi a Miskolci Városszé­pítő Egyesület. Az elképzelések szerint a múzeumot a Vasgyári Gyógyszertár mel­letti egykori Menner Ödön-házban alakí­tanák ki. A múzeumlétesítési tervek kapcsán ta­nácskozást tartott tegnap a Miskolci Vá­rosszépítő Egyesület az ügyben érintettsé­get kapható hivatalok, szakemberek részvételével. A civil szervezet vezetői mellett részt vett a közös gondolkodásban Mándoky József, az Országos Műemlékvé­delmi Hivatal építésze, Olajos Csaba terü­leti főépítész, Kiss Lajosné, a Vasgyári Gyógyszertár vezetője, Tantó Miklós, a Bellis Rt. régióigazgatója, Pesti Ferenc, a megyei Gyógyszerész Kamara elnöke. A miskolci kórházak igazgatói közül Koleszár Lajos jelent meg a találkozón. Látva, ismerve a régi patikákban fellel­hető értékeket - amelyek közül néhány a városban működő kórházakban várja sor­sát már korábban felmerült egy múzeum létrehozásának ötlete. Helyet azonban so­káig sehol nem találtak erre a célra - mondta el Tomay László, az egyesület ve­zetőségi tagja, az ötlet szülőatyja. Egészen addig, amíg a közelmúltban megjelent, a B.-A.-Z. Megyei Gyógyszerész Kamara által kiadott Gyógyszerész Almanachban nem olvasták a Vasgyári Gyógyszertár bemutat­kozó írásában a vezető nyilatkozatát: „Nagy álmom válna valóra, ha a gyógy­szertárunk mellett álló. az egykori patikus, Menner Ödön lakásában egy kis patikamú­zeumot sikerülne létrehozni.” A kapcsolat- felvétel és előzetes tárgyalások során kide­rült: az ötletet és a kínálkozó helyet min­denki támogatandónak találja. A miskolci önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan­ban egyelőre azonban több család is él. így a múzeum létrehozásának tervezési mun­kája mellett, erre a helyzetre is megoldást kell találni. A tanácskozók álláspontja sze­rint a későbbi pályázási támogatások érde­kében mindenképp konkretizálni kell azt a fórumot, amely felvállalja a múzeumalapí­tás ügyét. Bejárták a Vasalót Miskolc (ÉM - BGO) - Sajátos alaprajza miatt Vasaló-tömbként szokták emlegetni a miskolci Kossuth Gimnázium épülete, a Szent István tér és a Kis-Hunyad utca ál­tal határolt belvárosi területet. Lakossági kezdeményezésre, a terület önkormányza­ti képviselőjének, Feledy Péternek (Fi- desz-frakció, MKDSZ) szervezésében Ko­hold Tamás, Miskolc polgármestere, az il­letékes önkormányzati osztályok és a MIK Rt. vezetői, képviselői tartottak bejá­rást péntek délelőtt, szemrevételezték a hely néhol áldatlan állapotait, és meghall­gatták az egyes ingatlanokat megvásárol­ni kívánó lakók felvetéseit is. (Az esemé­nyen elhangzottakra visszatérünk.) Ismerkedés az állapotokkal Fotó: Farkas Maya Ötletbörze: bébikötvény, ingyen tanulóbérlet Miskolc (ÉM - SzK, BAL) - Nyisson Budapest önkormány­zata minden fővárosi újszülött számára - 18 évig zárolt - bank­számlát 100 ezer forintos betét­tel - a budapesti főpolgármester ötletét a főpolgármesteri kabi­net támogatandónak találta, így azt a részletek kidolgozása után hamarosan a közgyűlés elé vi­szik. A „bébikötvényről” több miskolci képviselőt is megkér­deztünk. Miskolc polgármesterével el­lentétben T. Asztalos Ildikó SZDSZ-es képviselő szimpatikus­nak találja a pártjához tartozó Demszky javaslatát. - Jövőt épí­teni csak a fiatalokkal, a fiata­lok helyzetbe hozásával lehet - indokolta véleményét. El tudná képzelni Miskolcon is a bébiköt­vény bevezetését, sőt - mint mondta - azt sem tartja elkép­zelhetetlennek, hogy a közgyű­lés szabad demokrata képviselői hasonló kezdeményezéssel áll­nak majd elő. - Azonban minde­nekelőtt meg kell vizsgálni a költségvonzatát - tette hozzá. Éppen a költségvonzata miatt látja az ötletet helyben kivitelez­hetetlennek Káli Sándor MSZP- frakcióvezető. Mint mondta, Miskolc anyagi lehetőségei alig­ha engednének meg egy ilyen kiadást, hiszen hozzávetőleg 1700 miskolci újszülött látja meg a napvilágot az elkövetkezendő évben, években is. Egyébként a 100 ezer forintos betétet, annak 18 évi kamatos kamatával együtt is kevésnek találja ahhoz, hogy növelje a „szülési kedvet”, illetve hogy megoldja a majdani fiatalok lakásgondját. A kiadási oldal Budapesten a bébikötvény bevezetése az első évben kö­zel 20 milliárd forint önkor­mányzati kiadást feltételez. A borsodi megyeszékhelyen - a születendő gyermekek várható létszámával kalku­lálva - ehhez 170 millió fo­rintra lenne szükség. Az alsó tagozatos tanulók bérletkölt­ségének átvállalása egy év­ben hozzávetőleg 90 millió forintjába kerül a miskolci önkormányzatnak. Védjegjjeggyel védenék és megismertetnék termékeiket Miskolc (ÉM - KI) - Ma­gyarországi Megváltozott Munkaképességűeket Foglal­koztatók Országos Szövetsé­ge szakmai tanácskozást szervezett az észak-ma­gyarországi régió témában érintett szervezetei, önkor­mányzatai számára. A Miskolcon tegnap tartott ren­dezvény célja olyan problémák és lehetőségek megvitatása volt, amely a megváltozott munkaké­pességű személyek munkaerő­piaci és társadalmi integrációját segíti. Öt százalék A magyar lakosságnak mint­egy 5 százaléka megváltozott munkaképességű, fogyatékos, tehát az aktív keresők közül mintegy félmillió ember él já­radék vagy nyugdíjszerű jutta­tásokból - ismertette az orszá­gos adatokat Balogh Zoltán. A Védett Szervezetek Országos Szövetsége elnöke hozzátette: a védett szervezeteknél hozzáve­tőleg 30, az integrált szerveze­teknél is körülbelül ekkor nagyságrendű ember áll foglal­koztatásban. Az elnök arról is beszámolt, hogy míg 1999-ben 1,8, addig tavaly 2 milliárd fo­rintot fordított az állam ezen emberek foglalkoztatásának elősegítésére, s ennek az összegnek a negyedét Borsod- Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szat- már-Bereg és Hajdú-Bihar me­gye kapta meg. Részelemek A konferencia előadói hangsú­lyozták: a foglalkoztatás csak egyik eleme a rehabilitáció­nak, s az nem történhet meg az orvosi ellátás fejlesztése, a Balogh Zoltán Fotó: Farkas Maya képzés-átképzés, valamint a munkatapasztalat-szerzés elő­segítésének biztosítása nélkül. Vennék, ha tudnák A Magyarországi Megváltozott Munkaképességűeket Foglal­koztatók Országos Szövetsége (MEMFOSZ) tervezi olyan véd­jegy bevezetését, amely világo­san megmutatja a fogyasztók­nak, hogy az adott terméket fo­gyatékkal élők vagy megválto­zott munkaképességű szemé­lyek készítették. Holler János elnök egy felmérésére hivat­kozva elmondta: a fogyasztók egyharmada választaná a véd­jeggyel ellátott terméket. Ter­vezik olyan beszállítói prog­ram szervezését is, amely so­rán azok a megváltozott mun­kaképességűeket foglalkoztató piaci, illetve célszervezetek tartós üzleti kapcsolatba kerül­nek multinacionális cégekkel. A TVK a petrolkémiára összpontosít Tiszaújváros (ÉM) - A Tiszai Vegyi Kombinát Rt. május 3- án értékesítette 100 százalékos tulajdonú leányvállalatát, a Biafol Kft.-t - közölte a TVK Rt. lapunkkal közleményben. A két irányban nyújtott po­lipropilénfóliák gyártásával foglalkozó céget az olasz Radici Film SpA vásárolta meg. A részesedés könyv sze­rinti értéke 2000. december 31- én 5797 millió forint volt, s a leányvállalat abban az évben 6121 millió forint árbevétel mellett 366 millió forint nettó eredményt ért el. A műanyag-feldolgozó leány­vállalat eladása a TVK Rt. azon stratégiai törekvését szolgálja, amelynek értelmé­ben erőforrásait a petrolké­miai alaptevékenységre össz­pontosítja, így az érdekeltség eladásából származó bevételt - amelynek értékét nem közöl­ték - petrolkémiai kapacitás- bővítések finanszírozására kí­vánja fordítani. A Biafol Kft. egyébként a biafol fóliák - mint csomagoló­anyagok - egyetlen hazai gyártója, részesedése a ma­gyar piacon eléri a 80 százalé­kot; termékeinek több mint 60 százalékát exportálta. Emlékek, honvéd hagyományok. Tízeshonvéd- emléknapot rendezett a Hermán Ottó Gimnázium igazgatósá­ga a honvéd hagyományok megőrzésében érdekelt szerveze­tekkel tegnap. Az ünnepséget Kobold Tamás polgármester nyi­totta meg. A megemlékezés keretében Leskó György alezredes, Miskolc polgárvédelmi parancsnoka is előadást tartott a Tízeshonvéd gyalogezredről. A Tízeshonvéd-szobor megkoszo­rúzását követően az emléknap a Szent Anna-templomban meg­tartott ökumenikus istentisztelettel zárult. Fotó: Farkas Maya t HÉT TÉMÁJA: AZ ÓVODAI BEIRATKOZÁS Óvoda: teljesítménykényszer nélküli évek Miskolc (ÉM - KHE) - Az óvo­da létét több tényező is in­dokolja. A gazdasági kény­szer mellett szükség van rá a harmgnikus személyiségfej­lődés, a szocializáció, a hát­rányok leküzdése és az isko­lai évek megalapozása szem­pontjából - hallottuk a szak­emberektől. Az óvodák létének szükségessé­gét több tényező indokolja, kö­zülük egyik fontos elem a gaz­dasági kényszer: az anyák kere­setére is szükség van ahhoz, hogy a család meg tudjon élni - mondta Czirjákné Vértesi Ma­riann, a Nevelési Tanácsadó In­tézet igazgatója. Nem véletlen, hogy a régi társadalmakban nem létezett ilyen intézmény, a gyerekek hatéves korig családi környezetben nevelkedtek. Az­tán volt egy időszak, amikor az anyának választania kellett: vagy otthon maradt gyermeké­vel, vagy elment dolgozni, és a kicsit kénytelen volt bölcsődé­be, óvodába adni. Nagy válto­zást jelen­tett, amikor 1967-ben be­vezették a gyest, így az első, három nagyon fon­tos évet a gyerekek édesanyjuk­kal tölthet- ték. Az óvo­dára szük­ség van, főleg a társas érintke­zés, a harmonikus személyiség- fejlődés és az iskolai évek megalapozása szempontjából - állapította meg a szakember. Az ideális azonban az lenne, ha az anyák csak napi 4 órát dolgoznának, a többi időt nyu­godt körülmények között gyer­mekeikkel tölthetnék. A hátrá­nyos szociokulturális háttérrel rendelkező gyermekek eseté­ben kedvező lenne, ha már 3 évesen bekerülhetnének az óvodába. A mai óvodákra jel­lemző a családias, derűs lég­kör, s a gyermekek számára biztosított változatos tevékeny­ség fejlődésüket szolgálja. A szociológus szemével Bár különböző vélemények ala­kultak ki a társadalmi egyenlőt­lenségekről, azonban azzal min­denki egyetért, hogy nem he­lyes, ha a gyermekek automati­kusan továbbviszik a családok közötti különbségeket - kezdi okfejtését dr. Pankucsi Márta, a Miskolci Egyetem szociológiai tanszékének vezetője. Az ugyanis azt eredményezné, hogy a tehetősebb családok gyerme­kei számára eleve biztosított lenne az elit életpálya, a szegé­nyebb gyerekeknek pedig nem lenne lehetősége a kitörésre. Eh­hez a problémához kapcsolódik az a kérdés, hogy az oktatási rendszerünk a társadalmi kü­lönbségeket felerősíti, vagy ép­pen a gyerekek egyenlő esélyét próbálja meg biztosítani.- Azt nagyon helyesnek tar­tom - mondja a szakember -, hogy Magyarországon a tankö­telezettség ötéves korban kez­dődik. Reális felismerés, hogy szükség van az isko­lakezdés előtt egy olyan óvodai évre, amikor még nincs teljesítmény­kényszer, a gyermek megismerkedik a közösséggel, bizonyos magatartási szabá­lyokkal, az írószerekkel, mert bizony sok családban erre sincs lehetőség. Éppen a hátrá­nyos helyzetű gyermekek szá­mára tragikus az, ha nem jár­nak óvodába, mert iskolába ke­rülve nagy valószínűséggel ku­darcot vallanak. Az iskola ugyanis nem tudja kezelni a hátrányos szociokulturális hát­térrel rendelkező tanulók prob­lémáit. Ha a társadalmi problémá­kat fogyatékosságként kezel­jük, az a társadalmi leszakadás véglegessé válását jelenti. Pankucsi Márta

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom