Észak-Magyarország, 2001. május (57. évfolyam, 101-126. szám)
2001-05-29 / 124. szám
2001. május 29., kedd Csatlakozunk (az INI EU-melléklete) 1 Kivinni .J Gratuláltak az operafesztiválhoz Miskolc (ÉM - BGO) - Varga Ferenc, megyénk brüsszeli képviselője első alkalommal propagál megyénkbeli kulturális rendezvényt hazai felkérésre. Mint megtudtuk, a Miskolci Nemzetközi Operafesztivál iránt élénk a külföldi érdeklődés. A beszélgetésünk idején éppen Brüszszel- ben tartózkodó Varga Ferenc kérdésünkre elmondta: ez az első alkalom, hogy lehetősége nyílik itteni rendezvény népszerűsítésére. Most hivatalosan is felkérték: idegen nyelvű ismeret- terjesztő anyagok birtokában hívja fel a brüsszeli EU-központban dolgozók figyelmét az eseményre. A miskolci Bar- tók+Verdi operafesztivál híre már tavaly eljutott Brüsszelbe - hallhattuk -, akkor a színház vezetőinek kérésére próbált meg közbenjárni a képviselő anyagi támogatásért - eleve csekély eséllyel és sikertelenül. Most, a fesztivál létrejötte után az EU- bizotságok tagjait, a Miniszterek Tanácsának résztvevőit, holland, spanyol, orosz, lengyel, német partnereket keres fel az esemény hírével, kit személyesen, kit levélben vagy e-mailben. Információt kérnek A fogadtatásról szólva Varga Ferenc elmondta: Brüsszelben - ahol nemrégiben felfedezett egy Bartók Béla-szobrot - sokan meglepődnek, hogy Magyarországon egy ilyen színvonalú nemzetközi fesztiválnak egy vidéki város ad helyet, voltak, akik gratuláltak, voltak, akik bővebb információt kértek. Franciaországból ide, mi Hágába Miskolc (ÉM - BGO) - Az idei nyáron nem szünetel az Európai Unió és Miskolc közötti kapcsolat. Mint megtudtuk, szakmai utakra érkeznek és indulnak vendégek a regionális együttműködés jegyében. Az ilyen látogatások haszna ma már egészen kézzelfogható - tudtuk meg Varga Ferenctől, megyénk brüsszeli képviselőjétől. Legutóbb például márciusban járt itt Rudy van dér Stappen, az EU mezőgazda- sági főigazgatóságának borászati vezetője, aki részt vett az Észak-Magyarország borászata és az Európai Unió című konferencián. Ezt követően számos olyan kérdés került felszínre, amelyek a hazai borok EU-s jövőjét nagyban befolyásolhatják, így tehát a miskolci látogatás az egész magyar borászat csatlakozás utáni sorsát érintheti. Közös munka Január végén jártak már itt a francia Lorrain régióból, amelynek küldöttei késznek mutatkoztak közös munka során megvizsgálni, a megyében milyen közös projekteken belül működhetnek együtt a helyi szakemberekkel. Az együttműködés magyar résztvevői a Bay Zoltán Intézet munkatársai, francia oldalról pedig a brüsszeli székhelyű CERRM-szervezet szakértői, akik június 3-án érkeznek Miskolcra. Július első hetében a megyei közgyűlés tagjai dr. Ódor Ferenc elnök vezetésével, dr. Gyulai Iván ökológus részvételével indulnak Hágába, ahol holland és cseh partnereikkel egy regionális politikai-környezetvédelmi konferencián vesznek részt. „Diplomatabarátok” a döntőben A győztes csapat Miskolc (ÉM - KHE) - A Diósgyőri Gimnázium csapata nyerte meg a Kulturális és Idegenforgalmi Iroda által rendezett versenyt, melynek címe volt: Miskolciként Európában. A május 8-án rendezett döntő a városünnepi programsorozathoz kapcsolódott. A gimnázium 11. H osztályának 4 fős csapatát Szabó Gábor, az iskola tanára készítette föl. Ő is látta meg a versenyfelhívást, s mivel maga a Miskolci Egyetemen Európa-tanulmányokat hallgat, szívesen vállalta a felkészítést. Tapasztalata szerint sok diákot nem érdekelnek a csatlakozással kapcsolatos ismeretek. Ez azért is baj, mert pár év múlva részesei leszünk az európai egységnek, és a fiatalok számára nagyon fontos az ezzel kapcsolatos tudnivalók elsajátítása - mondja Szabó Gábor, majd megoldást keresve hozzáteszi: kihasználva, hogy a fiatalokhoz sokkal közelebb áll a számítógép, mint a könyv, több ismeretterjesztő CD-t kellene eljuttatni az iskolákhoz a témában. A győztes csapat tagjai persze - név szerint: Kovács Dóra, Farkas Nikolett, Papp Krisztina, Horváth Éva - az érdeklődő diákok közé tartoznak. Olyannyira, hogy nem a mostani volt az első versenyük, többször értek már el kiváló helyezést együtt, vagy más csapattagokkal kiegészülve. Felkészülésüket nehezítette, hogy egy időben kellett készülniük a történelem kisérettségire is, sőt Nikolettnek az elsősegélynyújtó-verseny megyei fordulójára is tanulnia kellett. Éva elmesélte, hogy érdeklődésüknek megfelelően osztották fel az anyagot. Ő maga a fogyasztóvédelem és országunk nyeresége az unióban témákat tanulmányozta, Kriszti az EU keleti kibővüléséből, az idegenforgalomból készült, Nikolett az unió intézményrendszerét, Dóra pedig az EU történetét és a belpolitikával kapcsolatos tudnivalókat vállalta. A lányok elmondták, hogy a verseny első fordulójára közösen készítettek egy esszét „Van-e európaiság?” címmel, majd egy teszt kitöltése után kerültek a döntőbe. A döntő legérdekesebb feladata iránt érdeklődve Dóra az „interjút” említi, amikor is 3-4 kérdést kellett fóltennie Kobold Tamás polgármesternek a csatlakozással kapcsolatban. Éva pedig a „diplomata játékot” tartotta a legérdekesebbnek, melyben egy magyar és egy finn diplomata (csapattag) vitatta meg Magyarország helyzetét a csatlakozással kapcsolatban.- Ez a feladat azért sikerült jól - emlékezett vissza Éva -, mert úgy viselkedtünk, mint két jó barát, nem pedig hivatalosan, s ez a zsűrinek is tetszett. Az EU témájú versenyekről Kriszti úgy vélekedett: a csatlakozás szempontjából minden embernek fontos, hogy megismerje, mi is az az Európai Unió, Éva pedig hozzátette:- Ebben élünk, ez a jövő. Kezdeti nehézségek után sok tanulás Középiskolás diákok érdekes tapasztalatai egy-egy németországi tanévről Miskolc (ÉM - KHE) - Németországban töltött egy- egy tanévet a Zrínyi Ilona Gimnázium két diákja. Úgy vélik, hogy nemcsak nyelvtudásuk fejlődött, hanem önállóbbak, nyitottabbak lettek és sok tapasztalatot szereztek.- Örömmel fogadjuk, ha valamelyik diákunk külföldön szeretne eltölteni egy-egy tanulmányi évet - mondja Kovácsné Szegedi Ildikó, a Zrínyi Ilona Gimnázium igazgatója. - A diákok olyan tapasztalatokat szereznek ezáltal, amire hazánkban nem lenne lehetőségük. Tanulmányaikat hazatérve ott folytatják, ahol abbahagyták, bár van lehetőség arra is, hogy különbözeti vizsgát tegyenek. Legtöbben cse- rediák-szervezet révén jutnak ki. Ezek általában megbízhatóak, a szervezetek kiutazás előtt megvizsgálják a fogadó családok alkalmasságát. Tanulóink jó tapasztalatokkal tértek haza külföldi országokból. Az egyik világot látott diák Kriston Ágnes, aki a tavalyi tanévet töltötte Németországban. Neki szerencséje van, mert rokonai laknak Erfurtba, így külföldön szinte otthon érezhette magát.- Az iskolában először nagyon nehéz volt - meséli Ágnes -, mert alapfokú nyelvtudásommal nehezen boldogultam. Ezenkívül a német diákok, mint minden külföldit, hűvösen fogadtak. Szerencsére feltaláltam magam, s én kezdeményeztem a beszélgetést. Végül teljesen elfogadtak, és a tanárok segítőkészségének köszönhetően a tanulással sem voltak gondjaim. Ágnes fontosnak tartotta még megemlíteni, hogy Németországban nemcsak az oktatási rendszer más, hanem sokkal kisebb a követelmény, könnyebb az érettségi, és a fiatalok önállóbbak, nem élnek olyan erős szülői fegyelmezés alatt, mint nálunk.- Az egy év alatt nyelvtudásom sokat fejlődött, megismerhettem egy új kultúrát s önállóbb lettem - összegzi a kint töltött év tapasztalatait Ágnes. Kovács István az YFU diákcsere-szervezet által jutott ki egy német kis faluba, Pollingba, Kriston Ágnes s a közeli város gimnáziumában tanult. A szervezet jelentését Istvántól tudjuk meg: Fiatalok a Megértésért Egyesület.- Nagyon jól éreztem magam — meséli. - Ez a befogadó családnak és a gimnázium tanuló- közösségének volt köszönhető. Középszintű nyelvtudásommal eleinte nem sokra mentem, ugyanis Bajorországban erős tájszólással beszélnek. Ismerőseim figyelmességét bizonyítja, hogy amikor látták értetlenségemet, irodalmi német nyelvre Kovács István Fotók: Bujdos Tibor váltottak. A gimnáziumban nem számított különlegességnek, hogy külföldi vagyok, ugyanis ott sok cserediák tanul. Az osztályomba is járt még egy magyar társam, és teljes alkalmazkodásunkat mutatja, hogy egy idő múlva egymással is németül beszélgettünk. István hangsúlyozta, hogy a nyelvtudás mellett megismerte a bajor népszokásokat, hagyományokat - amiből van bőven -, s a sok barát mellett a bajor nyelvjárásra is szert tett. MEGKÉRDEZTÜK A DIÁKOKAT: tanulnának-e külföldön? agyon szívesen kimennék külföldre tanulni, a nyelvtanulás miatt is, meg azért is, mert megismerhetnék egy másik országot. Legszívesebben Írországot vagy Franciaországot választanám, de a családom nem tudná fedezni a költségeket. Az angol középfokú nyelvvizsgát most szeretném megcsinálni, a francia nyelvet jövőre akarom elkezdeni. Svidró Julianna (18) S zívesen kimennék külföldre tanulni. Elsősorban Ausztriába, mert közel van. Németül tanulok ugyanis és jó lenne, ha érettségiig meg is tanulnék. Igaz, nincs sok idő, mert most érettségizem. Ausztriában ismerek olyan iskolákat, amelyek jó színvonalú zeneművészeti intézmények, és ott hangszeres tudásomat is gyarapít- hatnám. Németh János (19) M ost semmiképpen nem mennék ki külföldre tanulni, csak majd esetleg érettségi után. Angliát választanám, mert eddig is angolul tanultam és ott alkalmam lenne nyelvtudásomat gazdagítani. Ezen kívül az országot is megismerném. A család nem hiányozna olyan nagyon, biztosan kibírnék egy évet minden gond nélkül. TAlas Anna (16) A ngliába talán örömmel kimennék, mert azon kívül, hogy a nyelvet gyakorolhatnám, megismerhetném az angolok szokásait is. Eddig is angolul tanultam, de sajnos a szüleim nem tudnák kifizetni a tanulmányi év költségeit. Az igaz, hogy a családom nagyon hiányozna, de a nyelvtanulás érdekében mégis vállalnám az utat, ha tehetném. Antal Nóra (17) H a most lenne arra lehetőségem, hogy külföldön tanuljak, sző nélkül kimennék. Elsősorban Amerikába, vagy Franciaországba, de sajnos a szüleimnek nem áll módjában, hogy finanszírozzák az utat. Franciaországot azért választanám, mert a zenei kultúra sokkal magasabb mint nálunk, és hangszertudásomat gazdagíthatnám. Dóbisz Áron (18)
