Észak-Magyarország, 2001. május (57. évfolyam, 101-126. szám)
2001-05-22 / 118. szám
2001. május 22., kedd ÉSZAK-MABYflRORSZfit? í Kultúra 8 • Irodalomtanárok fóruma. Irodalomtanároknak tart fórumot a Magyar Irodalomtörténeti Társaság megyei tagozata május 23-án, szerdán délután 4 órától a Miskolci Akadémiai bizottság dísztermében. A fórumon a szaktanárok többek között Ady istenes verseiről is hallhatnak előadást. • Habsburg évszázad - Egy birodalom fotográfiái 1848-1916 címmel látható kiállítás Budapesten a Néprajzi Múzeumban. A főváros az első állomása a bemutatósorozatnak, amelyet még számos olyan európai város lát vendégül, mely fontos szerepet töltött be az egykori Monarchiában. A pályázatokról Telkibánya (ÉM - PB) - A pályázati lehetőségekről is szó lesz a Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Közművelődési Intézet zempléni és abaúji közművelődési decentrumainak mai. Telkibányán megrendezett összevont értekezletén. A decentrumok összevont értekezletén, amelyet ma tartanak Telkibányán, az országos és megyei közművelődési támogatásokról, pályázati lehetőségekről és eredményekről nyújtanak tájékoztatást szakemberek. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közművelődési Intézet „Decentrum” programjának célja ugyanis a települések, elsősorban a kistelepülések közművelődési szakmai módszertani segítése, a szaktanácsadói tevékenység és az információ- áramlás biztosítása, a térség művelődési folyamatainak koordinálása. A B.-A.-Z. Megyei Önkormányzat és a Nemzeti Kulturális Alap anyagi, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Közművelődési Főosztályának szakmai támogatásával 1997-ben jött létre a megyében négy decentrum, amely elvégzi az említett pluszfeladatokat: Kazincbarcikán az Egressy Művelődési Központban, Sárospatakon a Művelődés Házában, Mezőkövesden és Encsen szintén a közművelődési intézményekben. A pogácsa íze Bujdos Attila A Duna Televízió színes reggeli tudósításban bizonyította, hogy bizonyos helyzetekben nem szabad színes tudósítást készíteni. A stáb a kormányfői nyílt napra érkező egyik csoportot kísérte el. Valóban, nem mindennapi az esemény, megérdemli figyelmünket: kik, miért, hogyan juthatnak be Orbán Viktorhoz, mit csinálnak odabent, kíváncsiságunkat részben kielégítették, kérdéseink másrészt megválaszolatlanul maradtak: például, hogy miért „csúszott a program”, miért előszo- bázott a csoport. Pedig érdekes lett volna tudni: a programszervezők vitték jégre a kormányfőt, vagy valamely országos ügy késztette, hogy várakoztassa a vendégeit, esetleg egyszerűen csak rosszul gazdálkodik az idővel. Ez mind fontos adalék lehetne egy politikus portréjához. A műsorkészítő vélhetően szimplán ügyetlen volt, amikor nem kérdezett. Arra öszpontositott: miként színezze a történetet (nép)mesévé. Ami - tájékoztatásról lévén szó - elég nagy baj. A politikus amúgy is az érzelmeinket veszi célba, amikor népet fogad, kolbászt tölt, vagy ingyen repülőjegyet ígér az időseknek. A hírközlésben, ha egyáltalán foglalkoznak az Uyen témákkal, fokozottan kívánatos a tényékhez ragaszkodni. A politikusok emberi arca csak kitüntetett pillanatokban őszintén emberi, de akkor önmagától az, riporteri adalékokkal fokozhatatlan. Ehhez képest nem tudunk mihez kezdeni az olyan közbevetésekkel, hogy jobban ízlet a várakozóknak a pogácsa, miután kiderült, hogy Orbán Viktor felesége sütötte. Ezzel nem segítenek Orbán emberi arcának felmutatásában, inkább csak összemaszatolják a képet. A pogácsát elsősorban is a jellege minősíti (vajas, tepertős, hamuban sült), majd az íze (finom, ehetetlen), illetve az állaga (friss; szikkadt). Hogy ki volt a pék, az üzletben is ritkán írják ki. De ha már egy televíziós műsorban ezt is szóba hozzák, legalább vennék benne észre a műsort. Kérdezzék meg, mi vesz rá valakit, hogy négy gyerek nevelése mellett, számára vadidegen embereknek százszámra süsse a pogácsát. Mi a szerepe a kormányfőnek a konyhában. Vagy legalább adják közre a receptet. Diákelszánásból felnőtt kamaraegyüttes Ősbemutóval (is) ünnepli 20 éves jubileumát a Reményi Ede Kamarazenekar Próbál a Reményi Ede Kamarazenekar Fotó: végh Csaba Miskolc (ÉM - CsM) - Az első koncert kézzel rajzolt plakátja és a jubileumi hangverseny elegáns invitálója jól mutatja azt az utat, amit húsz év alatt bejárt a miskolci Reményi Ede Kamarazene- kar. Ám az is hamar kiderül: változott a státus és az összetétel, de mindig a muzsikálás öröme tartotta össze az együttes tagjait. Az első koncert plakátja a vonós tanszék vezetőjének, Gál Károly- nak főiskolai tanári szobájában még fennen hirdeti: 1982 februárjában adta első koncertjét a miskolci Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola diákjainak kamarazenekara. • 1981 októberében betódult a szobámba vagy nyolc elsős szakközépiskolás, és a 15 éves gyerekek azt mondták, ők szeretnének egy igazi kamarazenekart - emlékszik vissza Gál Károly, a Reményi Ede Kamarazenekar művészeti vezetője. - Fél évet kellett legalább dolgozni, hogy kiállhassunk a közönség elé, így sem volt egyszerű összeállítani a műsort. Nem volt például brácsásunk, mert a konziban akkor nem volt ilyen szak, a kicsik meg még nem tanulják. □ Ön mégis egyértelműen pártolta az elképzelést. • Hogyha megkérdeznének, én átírnám az indexet is: a főtárgynak a kamarazenének kellene lenni, a második főtárgy persze lehetne a hangszer, mert azért azt meg kell rendesen tanulni. De hallgatóinknak csak egy százalékából lesz szólista, a többi kilencvenkilenc beül egy zenekarba. És rámegy tíz kemény éve, míg megtanulja a szakmát, figyelni a másikat. Az élet tényleg nagyon nehéz, ha ezt nem csinálta korábban, márpedig az iskolában van rá nyolc év. □ A Reményi viszont hamar kinőtte az iskolát. • A konzisok mentek tovább főiskolára - aki nem az akadémiára és 1990 táján már csak 1-2 szakközépiskolás volt köztük. Úgy működtünk évekig, mint a honvéd labdarúgócsapatok, ahol azok fociztak, akiket éppen behívtak. Azután 1993-ra egész jó társaság jött össze, és végül '94-95 körül eldöntöttük, független, alapítványi formában működő zenekar leszünk, és ekkor vettük fel hivatalosan Reményi Endre nevét. □ Hamar „ki is hallatszottak” a Zenepalotából. • Szerencsénk volt, rögtön a legelején kaptunk egy önálló koncertet a Miskolci Nyár keretében, a Muzsikáló udvarban. Ezt pedig hallotta Mészáros János Svájcban élő fagottművész, és meghívott minket Zürichbe. Hat év alatt legalább 20 svájci koncertet adtunk, de felléptünk Ausztriában, Németországban, volt egy hosszú turnénk Dél-Koreában is. □ És itthon? • Azt kell mondanom, jól állunk, ha a közönséget nézzük: koncertjeink döntő többsége telt házas. Mind a 17 zenekari tagunk játszik a szimfonikusoknál, ez időnként okozhat ütközéseket, de a szimfonikus zenekar vezetése részéről is igen pozitív a hozzáállás. Korábban rendszeres bérletes előadásaink is voltak. Idehaza persze nincs sok pénz a zenére sem, de nem minden múlik azon. És ha már a városnak van - mert a városnak van - egy jó kamarazenekara, úgy hiszem, nem kellene kitüntetésnek vennünk, hogy játszhatunk. Ezért is elsősorban magunknak rendezünk koncerteket - köztük már harmadik éve egy-egy olyat, amelyen világhírű művész a vendégünk. □ Töretlennek, hullámhegyek és -völgyek nélkülinek tűnik az az út, amit a 20 év alatt megtett az együttes. Létezik ez? • Nagy válság soha nem volt. Sok, akkor annak hitt legnagyobb élmény pedig megismétlődött, vagy még nagyobb is következett. Amióta alapítványként működünk, a mindennapi munka is gördülékenyebb. Nekem valóban csak a művészeti vezetés maradt, van, aki menedzselje a zenekart, a pályázatokat gondozza, van fix kottatárosunk is. Ha valamit, azt viszont nagyon élvezem, hogy a próbáról hiányzás nem létezik - csak ha fizikailag elkerülhetetlen. A sok siker, a sok jó zene egybeforrasztotta a zenekart. Szépség és öröm A Reményi Ede Kamarazene- kar 20 éves jubileumi koncertje május 25-én, pénteken este 7 órakor kezdődik a miskolci Zenepalota Bartók-ter- mében. Szólót játszik Bánfalvi Béla hegedűművész, a Budapesti Vonósok koncertmestere. Műsoron Vivaldi: Négy évszak, Csajkovszkij: Vonósszerenád és ősbemutatóként Orbán György: Albumlapok Razumovszki grófnak című műve szerepel. *- Ennek a koncertnek szépnek kell lennie, és ha Bánfalvi Béla olyan gyönyörűen hegedül, ha van egy ilyen remekmű, mint Vivaldié, akkor ezt el kell játszani - mondta a műsorról egybehangzóan Gál Károly és a koncertet szervező Kriston Tamás. - A kamarazene-irodalomnak sok csúcsa van, a Mount Everestje viszont egyértelműen a Csajkovszkij vonósszerenád. Orbán műveit pedig a szimfonikusokkal sokat játszottuk, velünk együtt a közönség is megszerette sajátos stílusát. Ezt a művét kamarazene- karra kifejezetten nekünk írta át, ezért ősbemutató lesz a pénteki koncert, ahol jelen lesz Orbán György is. Az ő zenéje egyébként is olyan, hogy amikor játsszuk, azt az örömöt érezzük: ezt biztos nekem írta. És ezt érzi majd a közönség is. Lovagi torna a várbéli horrorshow előtt Vidám forgatag a tavalyi invitáló felvonuláson Fotó: Bujdos Tibor Miskolc (ÉM - CsM) - A gyermeknapi (tehát e hétvégi) diósgyőri várjátékokkal kezdődik az idén is a miskolci Ifjúsági és Szabadidő Ház nyári rendezvénysorozata. A „harcos" nyitóprogramot a megszokottakon kívül több új vagy új életre keltett színházi, zenés és gasztronómiai rendezvény követi a várban, a galéria udvarán vagy éppen Tapolcán. Három nap vidám, látványos szórakozás: játék a fegyverekkel, a zászlókkal, a múlttal, az ízekkel, az erővel és a mesterségekkel, és persze színjáték - valahogy így lehetne összefoglalni a május 25-27-i diósgyőri várjátékok lényegét. Erőművész, számszeríj A már pénteken megkezdődő programsorozatra hagyományosan az összes résztvevő meginvitálja a közönséget a sétálóutcán délután 1 órakor induló jelmezes felvonulással. Aki kedvet kapott ..................... Színházat szeret csinálni az ember, mert az is nagy öröm, amikor látjuk előre a közönség örömét. Ádám Ibolya ..................................................... a harciasnak tűnő kalandra, annak pénteken délután 3-tól, szombaton és vasárnap pedig már délelőtt is érdemes kimennie a várba, hiszen a játszóházak, kézműves bemutatók, a középkori vásár mellett olasz zászlódobálók, és a haditorna legkülönbözőbb ágait képviselő, különböző nemzetiségű bátor legények produkciói láthatók. A színpadon pedig helyi színjátszók adnak elő vidám középkori darabokat. A bemutatók folyamából érdemes kiemelni néhány különlegességet, például a félelmetes erejű számszeríjász társaságot, a lovas haditornát, Nick Árpád erőművész produkcióját. És persze a két nagyrendezvényt: a szombati középkori vacsoraestet, valamint az Új Színház vasárnapi Cervantes-előadását, a Szószátyárokat. Ez utóbbit ajánlja néhány szereplő neve, úgymint Bánsági Ildikó, Bubik István, Eperjes Károly, Gáspár Sándor, Nagy-Kálózy Eszter, Ráckevei Anna... Az előbbi, a parasztlakoma inkább receptjeivel csábít, de elég vonzerő, ha tudjuk, hogy közben Huzella Péter játékát hallhatja a közönség. Színház, zene, ősbemutató Évekkel ezelőtt már szervezett színházi előadást a várba az Ifjúsági és Szabadidő Ház, most ezt a hagyományt Zenés színházi hétvége címszó alatt keltik életre - kissé bizarr módon. Ez utóbbi jelző természetesen már az első előadásra, a június 15-én, későn este kezdődő Rocky Horror Show-ra vonatkozik. A Buda Stage produkcióját Kálloy Molnár Péter rendezte - és ő igazítja a Diósgyőri vár különös adottságaihoz is. Ez az extrém, megdöbbentő, de magával ragadó előadás már akkor megszólítja a nézőt, amikor belép a várba... Más műfajt képvisel a második este: St. Martin és zenészbarátainak koncertje, amelyen az új, még készülő lemezéről is elhangzik majd néhány dal. A színházi hétvége utolsó napjára kissé várni kell: július 4-én itt lesz az országos bemutatója Kulka János és Csákányi Eszter közös estjének. A színházi elemekkel átszőtt koncertre a két ismert művészt tizenhárom tagú zenekar, tánckar is elkíséri. Ezek a rendezvények éppen ütköznek az opera- fesztivál nyitányával, de Ádám Ibolya, az ifjúsági ház igazgatója vallja, egy közel kétszázezres városban a különböző műfajoknak meg kell hogy legyen a maga közönsége, akik megtöltik a nézőteret itt is és ott is. Jubileum címszavakban A műfaj rajongói valószínűleg számon tartják: július első hétvégéje a dixielandé a várban, három hét múlva pedig a ízek varázslói - az idén először külföldiek is - foglalják el az árkot a második legrangosabb gasztronómiai versenynek minősülő, idén ötéves ízek csodája fesztiválon. Ugyancsak jubilál az ötödik évébe ért Péntek esték a Rákóczi-udvarban című programsorozat. És már hagyományaira hivatkozhat a látványos zárás, a tapolcai Zene és fényfesztivál is: az eddig legsikeresebb vízfüggönyös előadáshoz hasonló lesz a lézershow, a virágkötők viszont most nem előre megadott témában, hanem zene által ihletve, a közönség előtt alkotva mérik majd össze tudásukat.
