Észak-Magyarország, 2001. május (57. évfolyam, 101-126. szám)
2001-05-18 / 115. szám
2001. május 18., péntek ÉSZflK-MRGYAflöRSIM é Kultúra 8 HÍRCSOKOR • Putnoki nyár. Nyárköszöntő kiállítás nyílik a putnoki Holló László Galériában ma délután 3 órakor. Az érdeklődők a miskolci Hermán Ottó Múzeum (HÓM) képzőművészeti gyűjteményéből láthatnak a nyarat idéző válogatást. A tárlatot Dr. Kárpáti László művészettörténész, a miskolci HÓM Képzőművészeti osztályának vezetője nyitja meg. • Cigándi művésztanoncok. A Cigándi Művésztanoda képzőművészeti tagozatának kiállítása nyílik ma délután 4 órakor a cigándi Nagy Dezső Művelődési Ház Galériájában. Völgyi Antal és Barbócz Erzsébet tanítványainak tárlata június 8-ig tekinthető meg. • Szentmisével köszöntik. Soóky István nyugalmazott középiskolai ének-zene tanár és egyházi karnagy 80. születésnapja tiszteletére szentmisét és hangversenyt rendeznek május 23-án, szerdán este fél 7-től a miskolci mindszenti templomban. Az ünnepi misén köszöntőt mond Alakszainé dr. Oláh Annamária, Miskolc alpolgármestere. Négy nő képei a környezetünkért Miskolc (ÉM) - Balláné Veress Aranka és lányai, Aranka, Renáta és Angéla tájképeiből, csendéleteiből Mozaik Földünkért címmel látható kiállítás Miskolcon, a Teleki Tehetséggondozó Kollégium Galériájában. A tárlat anyaga fontos céllal készült: környezetünk, a Föld veszélyeztetettségére kívánják felhívni a közönség figyelmét az alkotók - ezért különösen jó helyszín a kollégium, hiszen lehetőséget jelent a fiatalok szemléletének alakításában. Boldogság, derű, elmélyülés, béke és a becses művészi rend fedezhető fel a képeken, a tárlat azt sugallja, legyünk befogadók a jóra - fogalmazott Tóth Tamás, a pedagógiai intézet munkatársa a kiállítás megnyitóján. A Bállá család munkáit nem először állították ki a Telekiben, a mostani meghívás előtt is láthatott már ízelítőt festményeikből a közönség. A tárlat május 28-ig tekinthető meg. Z?artók 2001 Fesztiváljáték jegyekért Júniusban az opera fővárosa lesz Miskolc: első alkalommal rendezik meg a Bartók+Verdi Nemzetközi Operafesztivált a színházban. A rendezvényen Bartók összes színpadi művét és Verdi hat népszerű operáját bemutatják, nemzetközi szereposztásban. Ebből az alkalomból a szervezők és az Észak-Magyarország közös játékra invitálja a zenét szerető és vállalkozó kedvű olvasókat. A következő hetekben minden pénteken újabb feladványokat közlünk, a helyes megfejtők között jegyeket sorsolnak ki a fesztivál előadásaira. 1. forduló Sorolja fel Bartók Béla színpadi műveit! A választ május 22-ig kell a Miskolci Nemzeti Színház címére elküldeni (3525 Miskolc, Széchenyi u. 23.) vagy a színház jegyirodájában elhelyezett ládába bedobni. A helyes megfejtők között 2 db belépőt sorsolnak ki a fesztiválnyitó előadásra. A prózaíró színházi „mennybemenetele” Márai Sándor-premierrel zárja az évadot a miskolci Kamaraszínház Tasnádi Csaba instrukciója Földi Lászlónak és Bálint Andrásnak Fotó: Dobos Klára Mikita Gábor Miskolc (ÉM) - A csöndre, a finom pillanatok kibontására figyelő, higgadtabb előadás készül a Kamaraszínházban - vallja Tasnádi Csaba rendező Márai Sándor Kaland című drámájának miskolci bemutatójáról. A szezon elején még a szerző másik drámáját, A kassai polgárokat hirdette meg a színház, végül váratlan egyeztetési problémák miatt esett a választás egy másik Márai-műre. A közönség azonban így sem jár rosszul, hiszen a magyar színház egyik legnagyobb prózai sikeréről van szó: az 1940-ben bemutatott Kaland című dráma csak az első szezonban 254 előadást ért meg, a következő évadban pedig eljutott 351 előadásig.- Döbbenetesen nagy szám ez - gondolkozik el a hajdani sikeren Tasnádi Csaba. - Márai mennybement, a kritika és a közönség egyaránt hozsannázóit. Bizonyára közrejátszott a fogadtatásban, hogy ünnepelt prózaíró volt, miként hatalmas nimbusza volt a színészeknek, Jávor Pálnak, Rajnai Gábornak, Tőkés Annának is. S a kulcsfontosságú szerephez jutó röntgengép szerepeltetése is különlegesség volt a maga idején, akárcsak a krimiszerű dramaturgia. A hajdani siker azért is meglepő, mert ez volt Márai első színdarabja. Az anekdota szerint az író felcsattant, amikor egy munkatársa a Pesti Hírlapnál felvetette a színdarabírás gondolatát: - Kikérem magamnak! Én mindig tisztességes ember voltam! Végül a Nemzeti Színház felkérésére fogott a drámaíráshoz. A mű első változata 250 gépelt oldal volt, s amikor a színház dramaturgja visszaadta a példányt, hogy húzza meg a felére, inkább újraírta a drámát. Ám ez a végleges változat is túl hosszú és nehézkes mai szemmel nézve.- Márai drámai munkái közül ez a legjobban sikerült, de ezen is érződik, hogy alapvetően prózai szerző írta. Képtelenség eredeti formájában színrevinni, annyira eljárt az idő az ilyen típusú színjáték felett. De a benne rejlő gondolatok, kérdések az elmúlásról, halálról megkerülhe- tetlenek, kortól függetlenül foglalkoztatják a nézőt. Ezért a 132 oldal szövegből Hársing Hilda dramaturggal egy 68 oldalas változatot készítettünk. Állítom, nem sérült Márai szellemisége, stílusa - egyetlen egy vendégszót be nem írtunk -, de sokkal beszélhetőbb, a mai fül számára természetesebb lett a szöveg, és sokkal sűrűbbé vált így a darab. Ez nem jelent radikálisan szerzőellenes megoldást. Tisztelem az író tisztelőit - nem kell tartaniuk attól, hogy Márai ellenében bármi is történne az előadásban. Ugyanakkor azon vagyunk, hogy aki Márait nem mint legendát ismeri, az is „élő” szerzőnek tudja elkönyvelni a látottak alapján. Az előadás főszerepében Bálint Andrást láthatja a közönség, aki Kádár Péter orvostanár 99 ..................................................................... Azon vagyunk, hogy aki Márait nem mint legendát ismeri, az is „élő” szerzőnek tudja elkönyvelni. .....................................................................99 szerepében lép színre. Partnerei Kovács Vanda, Fandl Ferenc, Pásztor Edina, Földi László, Molnár Sándor Tamás és Tari Teri. A premier május 25-én, pénteken este lesz. Az Egressy muzsikusainak tavaszi sikerei Miskolc (ÉM - DK) - A zeneiskolák zongorista, furulyás és énekes növendékei a közelmúltban mérték össze tudásukat országos versenyeken. A zongoristák versenyének április elején, Nyíregyházán megrendezett döntőjébe mintegy 70 gyerek jutott be. Megyénket csak a miskolci Egressy Béni Zeneiskola növendékei képviselték - de mindjárt öten! Mint Bócz Sándor, az iskola igazgatója elmondta, a mérce nagyon magasan van, szinte szakiskolai teljesítményt kell nyújtaniuk a jó helyezést elérőknek. S a siker titka, hogy ott, abban a pillanatban sikerül-e az életkorukat meghaladó koncentráció. Az egyik esélyes miskolci kislány például az egyik darabnál teljesen leblokkolt, s bár a következőt nagyon szépen játszotta, az már kevés volt a helyezéshez. A 2. korcsoportban Salai Szabolcs (dr. Kígyóssyné Komoróczi Zsuzsa növendéke), a 3.-ban Durda Melinda (Állné Szabó Klára növendéke) különdíjat kapott, a 4. korcsoportban Lődár Lilla 3. lett, és még különdfjat is kapott. Tanára, Bacsa Tiborné munkáját pedagógiai díjjal is jutalmazták. A furulyások országos versenyét Budapesten rendezték meg, két tanárnő négy növendéke került az Egressyből a döntőbe, s nyújtott nagyon jó teljesítményt. Szabóné Bíró Klára mindhárom növendéke díjazott lett: saját korcsoportjában egyaránt 2. helyezést ért el Rostás Édua, Zubay Eszter és Mitru Tímea is. Tanáruk pedagógiai díjat kapott, kísérőjük, B. Csermely Zsuzsanna pedig kísérői díjat. A Balassagyarmaton megrendezett énektalálkozón is visszatérően jól szerepelnek az egres- sys gyerekek. Most Szűcs Ivett kapott nívódíjat, Györgyné Szívós Mária tanári, Baloghné Vígh Mariann pedig kísérői díjat. Az Éneklő Ifjúság hangversenyen az iskola énekkara szerepelt kitűnően: a dr. Farkasné Sajó Márta és Murvainé Bodnár Ildikó karnagyok vezette kórus Arany diplomát vehetett át. Megvalósult álom a csipkeszoba Tizedszer rendezik meg az Edelényi hetet a Borsodi Tájházban Edelény (ÉM - PB) - Hagyományosan május harmadik hetében tartják meg az Edelényi hét nevet viselő programsorozatot. A programok jelentős részének a Borsodi Tájház ad otthont, amely - akárcsak az Edelényi hét - idén májusban ünnepli tízéves fennállását. Idén május 20-27. között zajlik az Edelényi hét rendezvénysorozata, amelynek egyik fő helyszíne a Borsodi Tájház. Az esemény így szorosan kötődik a tájházhoz. Ebben az évben pedig mindkettő jubilál: tízéves fennállását ünnepli.- 1991-ben rendeztünk először Edelényi hetet, az akkori, Hadobás Pál vezette ifjúsági ház kezdeményezésére. Az alapvető cél az volt, hogy a város művelődési intézményeit, csoportjait, nép- és képzőművészeti értékeit bemutassuk a lakosságnak - emlékezett vissza Laki-Lukács László helytörténész, a Borsodi Tájház vezetője. - Úgy tűnik, eredménnyel jártunk, az Edelényi hetek fellendítették a tájház látogatottságát, egyre többen ismerik a funkcióját és így egyre több magánszemély felajánlása is gyarapítja a múzeum anyagát. Sok iskolával szorossá vált a kapcsolatunk, elmondhatjuk, hogy tíz év alatt sikerült egy „élő” múzeumot létrehoznunk. Fontos szerepet kapnak a „hét” programjában a képzőművészeti kiállítások, a könyvtárban tartott könyvbemutatók, íróolvasó találkozók. A városi intézmények közül például a Borsodi Általános Iskola mindig ezen a „héten” rendezi meg kulturális bemutatóját, az edelényi zenei csoportok szintén aktív résztvevői a programoknak. Május harmadik hetében újabb és újabb kézműves műhelyeket nyitnak a tájházban. Folyamatosan jelen van a programok között az úgynevezett „csűrbál” (táncház, nosztalgiabál) és gasztronómiai érdekességek bemutatása is.- Sok program az elmúlt tíz év során hagyománnyá vált, amihez mindig hozzáadunk valami újdonságot - mondta a helytörténész. - Idén két különlegességgel szolgál a rendezvény: textilházat hoztunk létre a tájházban csipkeszobával, népi szőttesekkel és vászonhímzésekkel, melyek a Kachelmann textügyűjteményből származnak és honfoglalás kori jurtasátrat állítunk fel a Borsodi földvárban. A nyereg története Ózd (ÉM) - A magyar nyereg fejlődése címmel nyílt kiállítás tegnap Ózdon, az Általános Művelődési Központ galériájában. A két alkotó, Tamus Antal és Cseszneg Ágnes bőrművesek a tárlattal László Gyula emléke előtt tisztelegnek. A kiállítást Tóth Géza karcolt cserépedényei, Bíró László kéregedényei és Zsám- bok Péter grafikái díszítik. Tea a riporterrel és az operaénekessel Miskolc (ÉM) - Újra teadélutánt rendeznek a miskolci Földes Ferenc Gimnáziumban május 21-én, hétfőn délután 4 órától. A vendég most Lódi György, televíziós riporter, szerkesztő, egykori földesista és Eperjesi Erika operaénekesnő lesz. A közönség valószínűleg emlékszik, az előző teadélutánokra Koncz Gábort illetve Lukács Sándort hívta meg a gimnázium régi diákja, dr. Emődi Gyula és Veres Pál igazgató. A teázás koreográfiája most is hasonló lesz: így most az operaénekesnő énekel - Varga Zsuzsa zongaraművész kíséretében - a riporter pedig beszél, majd beszélgetnek a közönséggel. Minden tavasszal befűtik a tájház kemencéit is Fotó: vajda János