Észak-Magyarország, 2001. május (57. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-12 / 110. szám

2001. május 12., szombat iSZtUt-MAGWUIORSZáGf Miskolc díjazottjai 8 Akik a város díjait kapták Miskolc ünnepén Miskolc (ÉM) - Átadták tegnap a városünnep al­kalmából a Miskolci Nem­zeti Színházban rendezett ünnepi közgyűlési ülésen Miskolc díjait az arra érde­mesnek találtatottaknak. Az alábbiakban közölt összeállításunkból kiderül: kik és milyen indoklással kaptak kitüntetést a bor­sodi megyeszékhely ön- kormányzatától. Végvári Lajos művészettörténész Miskolc díszpolgára Végvári La­jos 1919-ben született Zsi- rán. 1950-től tanít az Eöt­vös Loránd Tudomány- egyetemen és a Képző- művészeti Főiskolán. Két év­vel később költözött Miskolc­ra, részt vett a helyi képtár szervezésében. Életrajzi bib­liográfiája 444 címet sorol fel. Jelentős fotóelméleti munkás­sága is, a hazai diaporáma- művészet egyik úttörője. Szerepe, jelentősége kiemel­kedő az elmúlt három évti­zed miskolci művészeti életé­ben. Eddigi tudományos és közéleti tevékenysége teszi méltóvá a díszpolgári címre. Kartal Ernő minorita tartományi főnök Miskolc díszpolgára Kartal Ernő 1929-ben szü­letett Buda­pesten. Ta­nulmányai után Eger­ben kezdte papi pályá­ját. Plébáno- si helye Bükkszentkeresz- ten volt, de később is Mis­kolcon vagy környékén dol­gozott. 1975-ben a minorita templomba került, megszer­vezte az új egyházközséget. Kanonoki, majd apáti címet kapott. Egri rektori megbí­zatása lejártával visszatért Miskolcra, 1997-ben válasz­tották a rendtartomány fő­nökévé. Egyház- és társadalom­szervező tevékenysége te­szi méltóvá a díszpolgári címre. Dobrik István a Miskolci Galéria igazgatója Pro Űrbe kitüntető cím Dobrik Ist­ván 1948-ban született Szikszón. Harminc éve él Miskolcon, a képtárat vezette, majd a Hermán Ottó Múzeumban dolgozott, amit öt év közigazgatási mun­ka követett. Művésztelepek alapítója, szervezője, tanára, folyóiratok kiadója, szerkesz­tője. 1993 óta a Miskolci Galé­ria Városi Művészeti Mú­zeum igazgatója. A galéria elismertségének érdekében, a művészeti közéletben végzett kiemelkedő tevékenysége folytán méltó a Pro Urbe- díjra. Besenyei Lajos a Miskolci Egyetem rektora Pro Űrbe kitüntető cím Besenyei La­jos 1941-ben született Tar- nazsadány- ban. 1987-beri került a mis­kolci felsőok­tatási intéz­ménybe, a közgazdasági képzés beindí­tása nyomán, tanszékvezető­ként. A gazdaságtudományi kar dékánja lett, majd 1997­től az egyetem rektora. Az MTA tagja, két külföldi egye­tem díszdoktora, sportszövet­ségi vezető. Az egyetem és a város kapcsolatának fejlődé­sében személyes szerepe meghatározó - munkássága elismeréseként méltó a Pro Urbe-díjra. Szabó Sándor lelkész Pro Űrbe kitüntető cím Szabó Sándor 1974-ben kezd­te miskolci lelkészi pálya­futását. Az évtized végén Skóciában járt, az Edin­burghi Egye­tem teológiai fakultásának ösztöndíjasaként. 1981-ban Miskolcon a belvárosi egy­házközség lelkipásztora lett, több megbízatással együtt. Később egyházi iskolák létre­hozásában és a börtönlelké- szi szolgálat megszervezésé­ben működött közre. Több is­kola óraadó tanára. Több év­tizedes lelkészi tevékenysé­ge, lelkiismeretes munkája teszi méltóvá a Pro Urbe- díjra. Gyöngyösi Gábor író, újságíró, tanár Szabó Lőrinc irodalmi díj Gyöngyösi Gábor 1935- ben született Szatmárnéme­tiben. Törté­nelem szakos tanári diplo­mával a kezé­ben színházi dramaturgként és rendező­ként dolgozott. Magyaror­szágra 1986-ban települt át, előbb a Déli Hírlap, majd 1989-től 1995-ig az Észak-Ma- gyarország munkatársa lett. Több folyóirat szerkesztőbi­zottságának tagja. „Nem nek­tek írtam” címmel 1999-ben jelent meg kritikai írásokat, politikai pamfleteket, kis- esszéket tartalmazó kötete. Munkássága elismeréseként veheti át a Szabó Lőrinc iro­dalmi díjat. Balásné Molnár Ildikó karnagy Reményi Ede-díj Balásné Mol­nár Ildikó a győri Zene- művészeti Szakközépis­kola és a Liszt Ferenc Zeneművésze­ti Főiskola miskolci tagozatának elvég­zését követően felsőfokú kar­vezetői képzést szerzett. Az 1986-ban alapított, általa ve­zetett Forrás Kamarakórus hazai és nemzetközi verse­nyeken több aranydiplomát nyert el. Eddigi szakmai te­vékenysége, - a város zenei életében betöltött szerepe alapján méltónak találtatott a Reményi Ede-díjra. Jószay Zsolt szobrászművész Kondor Béla képzőművé­szeti díj Jószay Zsolt 1951-ben szü­letett Szolno­kon. Miskol­con 1979 óta él: a Petőfi Kollégium nevelőtaná­raként, a Zrínyi Gimnázium, majd a Gábor Áron Szakkö­zépiskola művésztanáraként dolgozik, rajzot, szobrászatot tanít. A nyolcvanas évek kö­zepén tűnt fel kiforrott tech­nikájú, karakteres emberi fi­gurákat megjelenítő faszob­raival a Téli Tárlatokon. Azóta már számos középüle­tet, közterületet díszítenek alkotásai. Munkásságáért méltán veheti át a Kondor Béla képzőművészeti díjat. Molnár Anna a Miskolci Nemzeti Színház magánénekese Déryné színházi díj Molnár An­na 1968 óta tagja (rövid kitérővel) a miskolci színháznak, tehetsége, hangja, mu­zikalitása alapján az operai szerepektől a groteszk karakterekig min­den műfajban kiemelkedő alakításra képes. Vállalkozó kedve folytán gyakran enged az új, szokatlan kihívások­nak: a zenés műfajok mellett drámai szerepei is emlékeze­tesek. Szívesen vesz részt színpadi kísérletekben, alter­natív, rendhagyó előadások­ban. A fentiek folytán méltó a Déryné színházi díjra. Kelemen István építész Szemere Bertalan közéleti díj Kelemen Ist­ván 1948-ban született Miskolcon. A BME épí­tészmérnöki karán szer­zett diplo­mát. A váro­si tanácsnál folytatott mér­nöki munkája mellett szak­mai és civil szervezetekben vállalt feladatot; 1988-ban Kós Károly-emlékérmet ka­pott. 1990-től 1998-ig önkor­mányzati képviselő volt, ma a MIK igazgatóhelyettese. A város egyik kiemelkedő közéleti szereplője, akinek munkássága hosszú ideje ha­tást gyakorol a város arcula­tának alakulására, ezért mél­tó a Szemere Bertalan közéleti díjra. Kárpáti László művészettörténész Hermán Ottó tudományos díj Kárpáti László 1951- ben született Miskolcon. Egerben szerzett ta­nári diplo­mát. 1977- ben lett a Hermán Ottó múzeum mun­katársa. A művészettörté­nész szak elvégzése után mu­zeológusként tevékenykedik. Munkásságában együtt van jelen a magas szintű elméleti felkészültség és a gyakorlati készség. Az ortodox görögke­leti egyházművészet terén szerzett magának szakmai hírnevet. Aktív szerepet vál­lal Görömböly közéletében. Munkássága elismerésekép­pen részesül most a Hermán Ottó tudományos díjban. Tatár Albertné pedagógus Pedagógiai dí, Tatár Albert­né a Kossuth Lajos Tudo­mányegyete­men végzett 1959-ben, ma­gyar nyelv és irodalom szakos tanár­ként. Általános iskolában kezdte pályáját, majd a Kilián Gimnáziumban folytatta; itt dolgozott nyugdíjba vonulá­sáig. Ma a Fráter György Gimnáziumban tanít, nyugdí­jasként is ugyanazzal az odaadással és frissességgel, mint korábban. Igényessége tanítványaival és önmagával szemben egyaránt megnyilvá­nul, pedagógiájának titka az okos, következetes szeretet. Méltó a pedagógiai díjra. Szöllősi Ivett sílövő Az év sportolója Szöllősi Ivett 1982-ben szü­letett Miskol­con. jelenleg a Berzeviczy Kereskedel­mi Szakkö­zépiskolában tanul. Az or­szágos sífutóbajnokságon 1999-ben több távon is máso­dik lett, korán a junior vá­logatott tagjává vált, indul­hatott a junior biatlon­világbajnokságon. Egy év múlva a felnőttkeretbe került. A Miskolci Honvéd SE első országos sílövőbajnoka a fel­nőtt női kategóriában. Mis­kolc egyetlen képviselője lesz a 2002-es Téli Olimpián. Ered­ményei alapján méltó az év sportolója díjra. Kropkó Péter triatlonista Az év sportolója Kropkó Pé­ter 1963-ban született Miskolcon. A Miskolci Műszaki Egyetemen végzett bá­nyamérnöki karon. Ötévesen kezdett úsz­ni, majd vízilabdázni; 1984- ben hazánkban először kezdte gyakorolni a triatlon sport­ágat. Világkupákon vett részt, többet meg is nyert, világszer­te számos első helyet szerzett, Japántól Dánián át Ausztráliáig. Rendszeres sze­replője a világhírű hawaii triatlonversenynek. A sportág üttőrőjeként eddig elért ered­ményei teszik méltóvá az év sportolója címre. Pirity Attila építész Építészeti alkotói díj Pirity Attila 1989 előtt az , Északterv­ben dolgo­zott: már ak­kor elköte­lezte magát a tömbreha­bilitációhoz kapcsolódó építészeti megfo­galmazás mellett. Országos pályázatokat nyert, kiváló városrendező mérnökként is­mert. Miskolcon az (új) Her­mán Ottó Gimnázium, a Tu­lipán-tömb lakóépületei, a Zrínyi Gimnázium bővítése, az Erdőgazdaság épületének felújítása, a Bay Zoltán Inté­zet tervezése - mind az ő munkái. Alkotásai révén megérdemelten veheti át a város építészeti alkotói díját. Gróf Lajos újságíró Nívódíj Gróf Lajos 1977-ben ke­rült az Észak- Magyarország szerkesztősé­gébe. Utóbb sajtóreferens­ként, később Déli Hírlapos újságíróként, szerkesztő­ként dolgozott. Alapító fő- szerkesztője volt a Keresz­tény Élet című katolikus hetilapnak. Az ígéret gyer­mekei című kötete tavaly jelent meg. Az, hogy az egy­házak életének avatott szakértője, továbbá a hitvi­lág, a karitativitás iránti érzékenysége teszi méltóvá a város nívódíjára. Kuki László televíziós újságíró Nívódíj Kuki Lász­ló 1954-ben született Tiszadobon. A nyíregy­házi Besse­nyei György Tanárképző Főiskolán tanult, majd a, miskolci Gyermekvárosban pedagó­gusként dolgozott. Alapító tagja a Városi Televízió­nak; 1984-től műszaki veze­tő, 1991 után - három év ti- szaújvárosi kitérő után - rendező, operatőr, felelős szerkesztő. Tavaly a VTV ügyvezető igazgatójává ne­vezték ki. Másfél évtizede a város életének króniká­sa - munkásságáért méltán veheti át a nívódíjat. Vojtilla László a Mivíz Rt. igazgatója Nívódíj Már fiatal szakember­ként síkra szállt a vá­ros szem­pontjából fontosnak tartott, a ta­polcai ter­málfürdő fejlesztését célzó elképzelések mellett. A nap­jainkban folyó nagyszabású program kidolgozásában meghatározó szerepet ját­szott. A rendkívül bonyo­lult pénzügyi, műszaki-ter­vezési és üzletpolitikai feladatok irányítását, vezér­lését végig a kezében tartja mint a létesítményt üzemel­tető Miskolci Vízmű Rt. ve­zetője. Szakmai hozzáértése alapján méltó a nívódíjra. Rudolf Mihály építész Nívódíj Rudolf Mi­hály 1955- ben szüle­tett Szek- szárdon. A Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett építészmérnöki diplomát, utána egy évtizeden át az Északtervnél dolgozott. Miskolcon és környékén több épület tervezése, illet­ve felújítása fűződik a ne­véhez. A Deszkatemplom újjáépítésének belsőépíté­szeti terveiért kollégájával, Puskás Péterrel együtt Pro Architektura-díjat kapott. A város és vonzáskörzete arculatának formálásában kifejtett tevékenysége alap­ján bizonyult méltónak a nívódíjra. Szöllősi Lászlóné pedagógus Nívódíj Szöllősi Lászlóné Nádudvaron született. Ta­nári oklevél­lel a kezé­ben került Miskolcra, tanított a Berzeviczy, a Fáy és a Her­mán Ottó középiskolákban. Nyugdíjazásáig, sőt, azon túl is a Hermán Gimnázium kiemelkedő tudású nevelője volt. Megfontolt következe­tessége, példamutató pedagó­giai tisztessége, igazságszere- tete nyomán közmegbecsü­lés övezte mind kollégái, mind tanítványai körében, ez teszi méltóvá a nívódíjra. Kardos Katalin rádióriporter Nívódíj Kardos Kata­lin Felsőnyá- rádon szüle­tett, iskoláit Kazincbarci­kán, Nyír­egyházán folytatta. Ta­nári diplo­mával Salgótarjánban kezdte pályáját. Miskolcra 1975-ben költözött, majd versmondói ambícióinak köszönhetően a Miskolci Rádió bemondója lett. Immár másfél évtizede a rádióban dolgozik szerkesztő­riporterként: természet- és környezetvédelmi műsoro­kat készít. Sokoldalú tevé­kenysége folytán találtatott érdemesnek a nívódíjra. Répászky Éva önkéntes gyermekvédő Nívódíj Répászky Éva Mező­kövesden született. A hatvanas évektől él Miskolcon. Kezdettől a nehéz sorsú gyermekekkel, fiatalokkal való foglalkozás, törődés mellett kötelezte el magát. Ma, 72 évesen is aktív. Ifjú­ság- és gyermekvédő mun­kájáért, fáradozásáért soha nem fogadott el fizetséget. A tevékenységét jellem­ző, az életét kitöltő mélysé­ges hit és szeretet, a pártfo- goltjaival szembeni fele­lősség teszi méltóvá a nívó díjra. VÍGH JÓZSEF úszóedző Nívódíj Vígh József 1919-ben ke­rült Miskolc­ra. A sporttal úszóként ke­rült kapcso­latba. öt évti­zede társa­dalmi munkában oktatja a gyerekeket - jelenleg is nap mint nap a selyemréti strandon. A városi és a me­gyei sportági szövetségben több funkciót is ellátott, je­lenleg főtitkár. Áldozatos munkájával érdemelte ki a Nívódíjat. Éremeső a diáknapon Gálaműsor keretén belül ad­ták át a díjakat az V. Miskolci Tavaszi Diáknapok helyezett­jeinek tegnap az Ifjúsági és Szabadidő Házban. A meghir­detett 9 kategóriában összesen 41 diáknak ítélt meg a zsűri díjat, illetve különdíjat. Első helyezést kapott komolyzenei kategóriában Csorba Emese (Földes Ferenc Gimnázium), rock kategóriában Kiss Gab­riella (Avasi Gimnázium), képzőművészeti kategóriában Molnár Márk (Iparművészeti Egyetem), vers- és prózaírás kategóriában Gilányi Eszter (Miskolci Egyetem), vers- és prózamondás kategóriában Kása Viktória (Zrínyi Gimná­zium), népdal, népzene kate­góriában Juhászné Drabik Tünde, illetve a Csermőke (Garabonciás Iskola), néptánc kategóriában Bárdos Zsuzsan­na (Diósgyőri Alapfokú Tánc- művészeti Iskola), diákszínpa­dok kategóriában a Szűcs Ta­más vezette 10/A osztály (Föl­des Ferenc Gimnázium), mu­sical, vokális pop kategóriá­ban Hajdú Melinda (Fráter György Katolikus Gimná­zium), modem tánc kategóriá­ban a Ludmányné Tóth Eve- lyn vezette Dance Stúdió.

Next

/
Oldalképek
Tartalom