Észak-Magyarország, 2001. május (57. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-12 / 110. szám

2001. május 12., szombat Aktuális 5 VENDÉGSAROK Ricsiről és az eutanáziáról Dr. Nagy Kálmán Ricsi 3 éves korában találkozott először a halállal. Igaz, egy diónyi nyirokcsomó daga­nat formájában az csak a kisujját nyújtotta ki érte. Kezelése eredményes volt, de nem volt teljes, mert az első kezelés után Ricsit többet nem hozták vissza. Ismételten akkor jelentke­zett, amikor már mindennap lázas volt, a da­ganat szétterjedt a szervezetében. Ekkor erő­teljesebb és hosszabb kezelést kapott, nem engedtük haza a gyógyszeres terápia szüne­teiben sem. Megszerettük őt, nem okos kis­gyerek, sőt inkább egy kicsit együgyű. Hosszú küzdelem árán 6 éves korában tanulta meg a színeket, de a hét napjait képtelen volt meg­jegyezni. Van azonban Ricsinek egy fegyvere, amivel rögtön levett a lábamról. mosolya csodálatos, egy kicsit fanyar, egy kicsit szarkasztikus, mintha tudna vala­mit, amit én soha nem tudhatok meg. Ilyen­kor szája elhúzódott, kétoldalt kicsit le is gör­bült, szeme csillogott, két kis ránc jelent meg a homlokán. Úgy mosolygott, ahogy más em­berek sírni szoktak. Ricsi azóta sokkal rosszabbul van, már minden olyan gyógyszert megkapott, amit ilyen súlyos betegségben le­hetett, sokat fogyott, mindennap lázas, de a mosolya a régi. Csak ritkán telefonálnak neki otthonról, és soha meg nem látogatják. Ricsi nem nagyon kell senkinek. Mégis mindene­met odaadnám, ha meg lehetne gyógyítani, és tudom, ezzel nem vagyok egyedül a gyer­mekdaganatos osztályon. Azt írják, hogy Nyugat-Európa egyik orszá­gában törvény született az értelmetlen életről. Mi másnak lehet nevezni az eutanáziát. A par­lament ott úgy ítélte meg, hogy ha egy ember súlyos betegsége miatt értelmetlennek ítéli az életét, a törvény nem akadályozza meg, hogy meghaljon. Én eddig csak értelmetlen halált lát­tam, értelmetlen életet soha. Szerzőnk a B.-A.-Z. Megyei Kórház gyermekdaganatos osztályának osztályvezető főorvosa • Bogácsi üdülés. A B.-A.-Z. Megyei össznyugdíjasok Szövetsége értesíti a me­gye nyugdíjasait, hogy a Bogácson ren­delkezésre álló üdülési lehetőség még nyitva áll az érdeklődők előtt; jelentkezni szerdánként reggel 9 és 12 óra között le­het Miskolcon, a szervezet Kassai u. 86. alatti irodájában. • Egészségügyi előadás. A cukorbeteg­ség megelőzéséről tart előadást dr. Tarkó Mihály főorvos a Pax Corporis Természe­tes Életmód Egyesület szervezésében má­jus 16-án délután fél 5-kor Miskolcon, a Széchenyi út 35-ben. A rendezvény támo­gatója a Nemzeti Kulturális Alapprogram. A gyerek bárhonnan leeshet Nem jellemző a játszótéri gyermekbaleset (illusztráció) Fotó: Vajda János Miskolc (ÉM - BGO) - A het­venes évekbeli magyar szab­ványtól nem sokban külön­böznek a modern, EU-s ját­szóterekkel kapcsolatos előírások. Miskolcon egy felmérés szerint- az Avason kívül - 128 játszóte­ret tartanak nyilván, felújítá­sukra évente 12 millió forintot költenek. Ezek a nagyobbak, de számos kisebb, „egy mászóka, egy hinta” méretű tér található a megyeszékhelyen. A miskolci játszóterek többségét harminc évvel ezelőtt építették, annak idején a magyar szabvány sze­rint készítette ezek felszerelését az akkor piacon kizárólagos sze­repet betöltő Kertészeti Vállalat- tudtuk meg Fiié Ferencnétől, a polgármesteri hivatal városüze­meltetési és beruházási osztályá­nak munkatársától. Azóta szá­mos gyártó és forgalmazó foglal­kozik játszótéri felszerelések ke­reskedelmével. Az új, EU-s szab­vány alapvető rendelkezéseiben nem különbözik a hetvenes évek elején az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium által ki­dolgozottól. A kevés eltérés közé tartozik, hogy a fajátékok elter­jedésével bevezettek egyebek kö­zött csavarkötésekre vonatkozó előírásokat, és léteznek szabvá­nyok az anyagminőségre is, hasadékony puhafából például nem lehet játékot készíteni. Mindkettő megszabja egyebek között például, hogy a játékok lépcsőfokai között milyen távol­ságnak kell lennie, milyen ma­gasan kell lennie az első foknak a talajtól és hogy mennyi távol­ság lehet a legalsó és a legfelső között. A szabványoknak tehát megfelel a játékpark - tette hoz­zá Fiié Ferencné -, de ez a baleseteket nem akadályozhatja meg, hiszen a gyerekek a leg­korszerűbb játékokról is le tud­nak esni. A miskolci játszóterek közül sokat társadalmi munkában he­lyeztek el, ezek is megfelelnek az előírásoknak, akkoriban a leeső gyerekek védelmében a mászó- kák alá homokot, vagy piros sa­lakot raktak. A karbantartás so­rán azonban gyakran nehéz visszaállítani az eredeti állapoto­kat. Ha homokot raknak ki, sok­szor a környékbeli lakók rekla­málnak, hogy a gyerekek behord­ják a lakásba. Sokan gyöngykavi­csot kémek, az azonban a megyé­ben már nem szerezhető be. Perecesen és a Szentpéteri kapuban szerelnek le a közeljö­vőben játszótereket, mert ezek felújítására már nincs pénze az önkormányzatnak. Játékok tűn­nek el azonban leszerelés nél­kül is - hangsúlyozta Fiié Fe­rencné -, sok vasjátékot lop­nak, de a fát sem kímélik, a Tízeshonvéd utcai tér függőhíd- ja például alig két hétig maradt csak a helyén. Nyáron több a baleset A játszóterek egy halálos baleset kapcsán kerültek is­mét az érdeklődés homlokte­rébe. A mi megyénkbeli gye­rekek a nyári szünet hónap­jaiban szenvedik el a legtöbb játszótéri, illetve szabadtéri balesetet, sok a kerékpáros­sérülés és a gyerekgázolás is - tudtuk meg ezzel összefüg­gésben dr. Breitenbach Géza megyei és dr. Petik Edit mis­kolci mentő-főorvostól. Ezek azonban jellemzően nem a játszóterek állapota, hanem a figyelmetlenségek miatt kö­vetkeznek be. Az esetek több­sége egyszerű zúzódás, de nem ritkák a súlyosabb sérü­lések, a törések sem. Pert nyert a közalkalmazott Miskolc (ÉM - SzK) - A mis­kolci önkormányzat fenntar­tásában lévő egyik szociális intézmény alkalmazottja munkaügyi pert indított az idei illetményemelés miatt a munkáltalójával szemben. A béremelést a Munkaügyi Bí­róság - nem jogerős - határo­zata is jogszerűtlennek ítéli. A miskolci közalkalmazott - akit a perben az Egészségügyben Dol­gozók Demokratikus Szakszerve­zete (EDDSZ) képviselt - azt sé­relmezte, hogy a várt, 8,75 száza­lékos béremeléssel szemben 2001. január 1-től mindössze 1,36 száza­lékos alapilletmény-emelésben részesült. A munkáltató ugyan látszólag jogszerűen járt el, hi­szen a közalkalmazotti illetmény­besorolás készítésénél követte a fenntartó és a TÁH Megyei Igaz­gatósága által kiadott útmutatót. A per alapjai a tavalyelőtti béremelésig nyúlnak vissza, amikor is nem hajtották végre a » ............................................................. A fő szabály: csak közös megegyezéssel módosítható a munkaszerződés .......................................................... törvény által garantált közalkal­mazotti illetményemelést, ehe­lyett a közalkalmazottak úgyne­vezett mérlegelési jogkörben kap­tak illetményemelést. Ezt az illet­ményemelést Miskolc sok költ­ségvetési szervében foglalkozta­tottnál most beszámították az idei, január 1-jétől járó, törvény által garantált béremelésbe. így az érintett alkalmazottak csak a jelenlegi emelés és az 1999-ben adott illetményemelés közötti kü­lönbözeiét kapták meg. A perbeli esetben a dolgozó elesett a koráb­bi, havi 4100 forinttól, így 5133 fo­rint helyett csak 1033 forint eme­lésben részesült. Ez említett megoldás eredmé­nyeképp az 1999-ben adott jutta­tás „eltűnik”, mintha azt csak határozott időre biztosították volna. Holott, tekintettel arra, hogy ez a munkáltatói jogkör­ben biztosított illetményemelés külön nevesített formában a közalkalmazotti besorolás része, egyoldalú munkáltatói intézke­déssel nem vonható el, azaz a most esedékessé vált, a törvény alapján járó illetményemelésbe nem számítható be. A perben eljárt Munkaügyi Bíróság az ítélet indoklásában kifejtette, hogy az eljárás a köz­alkalmazotti kinevezés egyolda­lú módosításának minősül, szer­zett jogokat sért, vagy ellentétes azzal a fő szabállyal, miszerint a munkaszerződés, közalkalmazot­ti kinevezés módosítására csak közös megegyezéssel kerülhet sor - tájékoztatta lapunkat Tóth Julianna, az EDDSZ megyei el­nöke. Nem hallgatva el azt a tényt, hogy első fokú határozat­ról van szó, amely ellen még fel­lebbezhetnek. Agyonütötte a lopott fa Sátoraljaújhely (ÉM - PT) - Halállal végződött a falopás - tudatta Havasi György őrnagy, a Sátoraljaújhelyi Rend­őrkapitányság bűnügyi osztályvezetője. A falopás közben bekövetkezett tragé­dia körülményeiről az őrnagy elmondta: egy 20 méter magas nyárfát vágott ki fű­résszel a 66 éves apa és a 43 éves fia. Az idegen fából tálakat akartak készíteni. A döntés közben azonban a törzs megakadt a szomszédos fa koronájában. Az apa ek­kor észrevette, hogy kerékpárjára zuhan­hat a fa, ezért odament menteni a biciklit. A fia ugyan figyelmeztette: hagyja a ke­rékpárt, mert veszélybe kerülhet maga is, a szülő azonban nem fogadta meg a taná­csot. A tragédia megtörtént. A fiú kihúzta apját a fa alól, és hátára véve a közeli tisztásra cipelte. Megpróbáltra életre kel­teni az öreget, de nem sikerült neki. Ezért biciklire pattant, és a gátőrházból kért se­gítséget. A helyszínre először érkező házi­orvos azonban már csak a halál beálltát tudta megállapítani. Az ügyben állam- igazgatási eljárás folyik. Ugyanakkor azt is vizsgálja a rendőrség, hogy a falopás miatt az érték függvényében szabálysérté­si vagy büntetőeljárás vethető-e fel az életben maradt fiú ellen. Fordult a kocka: a feljelentő ellen született vádjavaslat Miskolc (ÉM - PT) - Tízrendbeli csalás és magánokirat-hamisítás vádjavaslattal küldte irtatait a megyei rendőr-főkapitányság vizsgálati osztálya az ügyészség­nek azzal a szakáldi férfivel szemben, aki tavaly feljelentő­ként került kapcsolatba a nyomo­zóhatósággal. A vizsgálat alapján azonban ellene fordultak á dol­gok, és az általa feljelentettek is viszontfeljelentéssel éltek - tudat­ta dr. Martossy György, a Me­gyei Főügyészség sajtórefemse. Mint arról tavaly szeptember­ben lapunk hasábján beszámol­tunk, kommandós akció történt Szakáidon. A feljelentő ugyanis azt állította: a helyi rendőr közre­működésével megzsarolták, hogy fizesse az elvitt sertések árát. Az üggyel kapcsolatban akkor arról is szóltunk, hogy a feljelentő sze­rint őt egy miskolci vállalkozó becsapta. Közösen húsfelvásárló, feldolgozó és forgalmazó céget hoztak létre. Hónapok után sem kapott azonban osztalékot a bevé­telből. Ezért a cégbíróságon utá­na nézett a dolgoknak, ahol tu­datták: ilyen cég nem létezik. A rendőrrel kapcsolatba hozott bűncselekmény gyanújáról az ügyészségi nyomozóhivatal vizs­gálódott, a kft. körüli ügylettel pedig a főkapitányság nyomozói foglalkoztak. A kft.-s társnak beállított személy ellen a különö­sen nagy kárt okozó csalás miatt folytatott büntetőeljárást idén februárban befejezte a hatóság, és megszüntette ellene az eljá­rást. A feljelentővel szemben azonban nyomozást rendeltek el csalás miatt. A hentes ugyanis a bejegyzésre nem került cég nevé­ben különböző visszaéléseket kö­vetett el, például sertéseket vásá­rolt fel. Rendői'ségi forrásból tudjuk: a rendőr, aki ellen önbíráskodás alapos gyanúja miatt jártak el, de később az eljárást megszün­tették ellene, az őt ért szégyen­folt miatt áthelyezését kérte. Az ügyre visszatérünk. Elfogott telefonfosztogatók Miskolc (ÉM - PT) - A trükk egyszerű: egy furnérlapocskát a telefonkészülék pénzviszsza- adó nyílásába dugnak, majd naponta lefejik azt az összeget, ami a telefonálónak járt volna vissza. Nótár Zoltán és Dobi István törzsőrmesterek ilyen telefonfosztogatókat értek tet­ten több alkalommal Miskol­con a Búza téren, a Vásárcsar­nok környékén és a Vörösmar­Elismerésben részesítve ty-Király utcák keresztező­désének közelében. Az ügyes­kedők egy nap egy készülékkel néhány száz forint nyereségre tettek szert. A MATÁV nevé­ben dr. Pásztor Albert alezre­des, a Miskolci Rendőrkapi­tányság vezetője adott át pénz­jutalmat a járőröknek a héten Kaposvári Lajos alezredes, a közrendvédelmi osztály vezető­je jelenlétében. Fotó: Puskár Tibor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom