Észak-Magyarország, 2001. április (57. évfolyam, 77-100. szám)

2001-04-05 / 80. szám

2001. április 5., csütörtök ÍSZAK-MAGYARQRSZÁGI Kultúra / Hirdetés 8 A legszebb csellóhang Bócz Sándor Miskolc (ÉM) - Schiff András világhí­rű zongoraművészünk mondta Perényi Miklósról, hogy „ő a világ legjobb gordonkaművésze". Fergete­ges sikerű miskolci hangversenyén a Miskolci Szimfonikus Zenekar kísér­te, Kovács László vezényelt. A Mesterbérlet-sorozat utolsó hangverse­nyén Dvorak: h-moll gordonkaversenyét Perényi Miklós játszotta zseniális tökéletes­séggel. Lehet elemezni a produkcióját, de félő, magának a csellóhangnak a felidézése, a színgazdag, árnyalt zenei gondolatok és érzések hallhatóvá tétele nélkül a jelzők közhellyé, száraz szavakká sorvadnak. A zenekari bevezető gyönyörűen megol­dott kürtszólója kiemelést érdemel. A szóló- hangszer belépésétől kezdve minden más, ami nem Perényi Miklós játéka és a zene­kar kísérete volt, megszűnt létezni. Az energikus főtémát, a lírai melléktémát és az azt követő zenei anyagot magától értető­dő természetességgel és egyszerűséggel ol­dotta meg - holott a hangszer irodalmának legnehezebb feladatai ezek. Hangképzése, dallamalkotó készsége egyedülállóan igé­nyes. Szárnyaló szép hangja, meleg tónusa minden részben, a dinamikától függetlenül élt a zenekar fölött. Színgazdag játéka kö­vette a zenemű érzelmi, hangulati világát. Nem érdemes kiemelni a produkcióból semmit, mert mihden részletében gyönyörű volt és ez a teljesség katarktikus élményt jelentett, amelyre sokáig emlékezhet majd a közönség. Az ovációt modern művel, Lutoslawski Variációjával hálálta meg. Szünet után Brahms III. F-dúr szimfó­niája hangzott el. Egyéni zenei hangjára a férfias szenvedély, a sötét színekben való tobzódás, és a bonyolult, differenciált rit­musvilág jellemző. A zenekar már sokszor bizonyította, ebben a zenei világban való jártasságát. Kovács László karmester felfo­gásával, zenei értelmezésével, világos for­mai építkezésével egyet lehet érteni. A tempók jók voltak, a vonósok hangzása, energikus játéka ismét érett, jelentős zene­kar benyomását keltette. Perényi MiklósFotó: Adám János Színház így, és másképp Miskolc (ÉM) - Ha az embert akarjuk megismerni (mint a Disputa esteken), az nem egyenlő a magánélet firtatásával. Legutóbb, mikor Hársing Hilda, a Miskolci Nemzeti Színház dramaturgja volt a ven­dég, mégis szükségesek voltak az arra vo­natkozó kérdések. Egyrészt, így világossá vált: valóban ő a lánya a Miskolci Egyetem neves, nyugalmazott professzorának, Hár­sing Lászlónak. Másrészt kiderült az is: már neki is nagy gyermekei vannak, és bi­zony mindkettő megfertőződött a színház­zal. „Rettegek is a jövőtől”, mondta erre, ám mégsem beszélné le fiát a drámaírásról az­zal, hogy úgy sincs, aki bemutassa. Hársing Hilda szerint a jó darab kiverekszi a maga sikerét. Különösen, ha van egy dramaturg, aki elég sokat ajánlgatja rendezőknek, igaz­gatóknak... Hogy Miskolcnak mit ajánlott a következő évadra? Ez csak az igazgatói dön­tés után derül ki, az viszont tudható, a kortárs felolvasást a franciákkal folytatná. A Miskolci Galéria Dőry-pincéjében ma este 6 órakor kezdődő Disputa vendége szintén a színházból is jön - de nem csak onnan. Regős Zsolt nevével igen sok helyen találkozhatunk, ahol felhangzik az énekszó. Hársing Hilda Filip Gabriella újságíróval „Én láttam álmomban felragyogni Miskolcot” Müller Péter Sziámi a Bartók+ operafesztiválról, pénzről és értékekről Bujdos Attila Miskolc (ÉM) - Én már lát­tam álmomban felragyogni Miskolcot... - mondja Müller Péter Sziámi, a Bartók+ ope­rafesztivált szervező köz­hasznú társaság vezetője. □ Alternatív művészként az el­lenkultúrából indult, most pedig az úgynevezett magaskultúrával kötelezte el magát: az első mis­kolci operafesztivált szervezi. Mi készteti erre? • Mindig szerettem volna hinni, hogy a világ igazi szövete nem a világháló, hanem a kultúra. Az igazi határvonal pedig nem az ellen- és a magaskultúra között húzódik: láttam a magaskultúrá­ban földhözragadtan gondolkozó embert, s a legalternatívabbak között is magas szellemiséggel tevékenykedőket. Az operával pedig úgy kerülök kapcsolatba, hogy az Operaházban nőttem fel. Az anyukám balett-táncos volt, s amikor kiderült, hogy én leszek, ő lett az Operaház színészbüfése. Már pici koromban mindennap operaelőadást, koncertpróbát kaptam az élettől, óvoda helyett. Aztán mindenféle iskolát elvé­geztem. Hollandiában kultúra­programozást tanultam. Azt a sajátos szemléletet és tudást, hogy bármit figyelek, mindig azt nézem, mi hozható össze mivel, hogy az igazán jól működjön. □ Miskolc az operafesztivállal... • Amikor először elkeveredtem a Miskolci Nemzeti Színházba, körbejártam, s azt mondtam: ez itt igazi fesztiválközpont. Isme­rem Európa fesztiválhelyszíneit: itt adottságként van jelen ez a lehetőség. A direktor, Hegyi Ár­pád Jutocsa erre azt mondta: ak­kor csinálj fesztivált! Azon kezd­tünk gondolkodni, milyen feszti­vál legyen. Ahogy mondja: az opera magaskultúra, a műfajok királynője. Ezzel kontrasztban van Miskolc nehezen legyűrhe­tő, rossz helyzete. Ez az ellent­mondás izgatott. Mostanra összeállt egy karakteres prog­ram, ami a párját ritkítja a vilá­gon: június 15-től 23-ig itt lesz­nek a ma operamesterei a Scala- tól a Metropolitanig, és a jövő sztárjai Kijevtől Zágrábig. A Bartók+ fesztivállal olyat talál­tunk fel, ami eddig nem volt. □ Azt már tudjuk: miért látott fantáziát ebben. De ön szerint mi­től lesz fontos a város számára? • Bár lehet, hogy nem itt van a legnagyobb gazdagság a világon, de Miskolc alkalmas rá, hogy kedélyes város képét mutassa. Azon kellene elgondolkodni, ho­gyan válhat minden itteni em­ber hasznára ez a fesztivál, s ho­gyan válhatnak az emberek a fesztivál hasznára. Fogalmaz­zunk egy felhívást a város min­den egyes lakójához: találják ki! Ez páratlan lehetőség. Nemcsak arra, hogy a fesztivál, sikere esetén, eltartsa az embereket, hanem, hogy mindenkinek jó kedve legyen. Igazi ünnep. Én már láttam álmomban felra­gyogni Miskolcot... □ Fogékony erre az eszmére a „hi­vatalos város", a városi vezetés is? • Kedvező, hogy ha megkésve is, de a város létrehozott egy Müller Péter Sziámi Fotó: Dobos k. közhasznú társaságot a fesztivál szervezésére, s hogy a közgyűlés az előkészítő és az első fesztivál­évre megszavazta a működési költséget és némi hozzájárulást a fesztivál költségeihez. □ Mekkora része ez a teljes költ­ségvetésnek? • Tíz százaléka körüli. Bár 30-40 százalék körüli városi hozzájá­rulás lenne a normális, de nem is akarok többet kivenni a váro­si kasszából, ha lehet más for­rásból dolgozni. Úgy tűnik: sike­rül a hiányzó pénzt előteremte­nünk. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumával feb­ruár vége óta aláírt szerződé­sünk van, hogy a fesztiválkölt­ségvetés körülbelül a felét fede­zik. És a megye is jelentősen támogatja a rendezvényt. □ Menyibe kerül ez a fesztivál? • Ha azt nézem, mennyibe ke­rül a világban egy operafeszti­vál, mindaz, amit összeszed­tünk, nagyon szerény. A teljes költségvetésünk végösszege így is közelebb lesz a kétszázmillió­hoz, mint a százhoz. De a feszti­vál nem azonos azzal a százmil­liós tétellel, amibe kerül. Mil­liárdos értékről van szó. Kemé­nyen alkudoztunk sztárokkal, hogy értsék meg: itt egy sze­gény város felvirágoztatásáról van szó, s tegyék meg gesztus­ként, hogy nem a szokásos sztárgázsijukért jönnek ide, de csúcsteljesítményt nyújta­nak. Sikerült elérnünk, hogy a Bartók+ fesztivál helyi-, orszá­gos-, világ- és médiaesemény is legyen. □ Mint mondta: szakmája az el­lentétek összepárosítása. A ko­molyzenében Bartók és Verdi is ilyen ellentétpár. • Ha komolyzenei fesztivált akarunk csinálni Magyarorszá­gon, Bartók Béla neve a legjobb nemzetközi védjegy. Minden fesztiválévben bemutatnánk legalább egy-egy izgalmas előadásban a három alapvető Bartók-színpadi művet. Verdi nem kontrasztként kellett, ha­nem mert centenáriuma van. Bár abban is biztosak voltunk, hogy akkor lesz jó a fesztivá­lunk, ha a nagyon emelkedett, nagyon bonyolult Bartók zene mellé jóval populárisabb prog­ramot is szervezünk: hat teljes Verdi-operát. □ Min múlik a folytatás? • Alapvetően azon: szereti-e a város ezt. Mi mindenesetre el­kezdtük szervezni a következő Bartók+ fesztivált is. A Bartók csoportjai továbbra is biztos helyen A művelődési házak új igazgatója nemcsak helyet, de újabb lehetőségeket is ígér Miskolc (ÉM - PB) - A miskol­ci Bartók Béla, illetve a Va­sas Művelődési Ház kulturá­lis csoportjai valószínűleg népi látják kárát annak az új bérleti szerződésnek, ame­lyet a DAM Vasas Szakszer­vezet a napokban köt meg a budapesti Parkforg Kft.-vei. Amióta - közel egy éve - a mis­kolci Bartók Béla és a Vasas Művelődési Ház a Parkforg Kft. tulajdonába került, kulturális tevékenységével kapcsolatban elégedetlenség merült fel a há­zon belül és a Területi Művelő­dési Intézmények Egyesülete ré­széről is. A februári közgyűlés határozata felmentette az eddigi igazgatót, Kovács Lajost, és Ágotái Józsefet kérte fel a veze­tésre.- A Bartók Béla Művelődési Ház számos kulturális csoport­nak ad otthont, és ezt a jövőben is vállalja - hangsúlyozta Ágotái József igazgató tegnapi bemutat­kozó sajtótájékoztatóján. - Emel­lett a Diósgyőri Vasas Képzőmű­vészeti Kör és a Diósgyőri Fotó­kör számára a művelődési ház aulájában szeretnénk kiállítási lehetőséget biztosítani, továbbá nyári alkotótábort szervezni. Továbbra is támogatjuk őket, a könyvtárat szintén, hiszen sajá­tunknak tekintjük. Természete­sen ezután sem kell bérleti díjat fizetniük, csak a közüzemi díja­kat. Más jellegű csoportjainkat is meg akarjuk tartani, és vissza szeretnénk állítani a nyári szün­idős foglalkozásokat, kiszélesíte­ni tevékenységünket. A tulajdonos a működtetőtől magasabb bérleti díjat kér, ezért a művelődési ház is kénytelen emelni az állandó bérlőktől illet­ve az „eseti” jelleggel az épület­ben tartózkodói csoportoktól sze­dett díjakat. Mivel ezek önma­gukban nem biztosítanak ele­gendő fedezetet, pályázati pén­zekből kell majd pótolni a hiányzó összeget. Hirdetés ■mm m :. WIENERBERGER ■ „xm Mielőtt é ' .. Mr ' - ' 5 ...alapozzon! .._.. . .#_lwapwi!*S8 WIENERBERGER Építkezők Napja Minden, amit az építőanyagokról és az építkezésről tudni érdemes. Jöjjön el a WIENERBERGER Építkezők Napjára: április 7-én szakértőink várják, akiktől mindent megtudhat az építőanya­gokról és az építkezésről, amit csak tudni lehet. Építsen a napra! Partnereink: Baumester Kft. Miskolc, Pesti u. 5., Telefon: (46) 315-811 FK-Bauinvest Kft., Miskolc, Sajó u. 1., Telefon: (46) 418-013 Raab KarcherTüzép Rt., Mezőkövesd, Széchenyi u. 1., Telefon; (49) 311-404 A HÁZ LELKE POROTHERM^ A WIENERBERGERTŐL.

Next

/
Oldalképek
Tartalom