Észak-Magyarország, 2001. április (57. évfolyam, 77-100. szám)

2001-04-04 / 79. szám

2001. április 4., szerda Miskolc és környéke 7 Szavaink ereje Bujdos Attila Változásra érett az idő - mondják az Új Erők a Mi Városunkban. Legyen fülünk a hangsúlyra is: nem sóhaj ez és nem kijelentő mód, tényszerű, de van benne valami szándé­koltan visszafogott lelkesültség. Tétova forra­dalmi íz. Nem tudom: honnan veszik, hogy az idő ekként megítélendő. Csak figyelem a szemük, ahogy villan. Matt. Negyven fölött törik meg így a tekintet: távlatot kap a nézés, ha van már mire rátekinteni. Van: a múltra. Az elsza­lasztott lehetőségekre, a helytelenül megélt pillanatokra. Az eltékozolt időre. A számvetésre hajlamos az ember: készte­tése lesz az őszinteségre. Volt, ahogy volt, tette, ahogy lehetett, de eljött a perc megvet­ni a lábát, hogy maga legyen az egyetlen biz­tos pont, a kapaszkodó a sodrásban. Nem biztos, hogy tudja, olykor talán csak sejti: mit akar. Történelmet írni. A tónus is hitelesíti: jó úton jár. Bár érzik a bizonytalanság, hogy esetleg mégse, a beszélő legyűri a kétkedését. A pillanatnyi megingástól csorbul ugyan a mondandó határozott éle, ám ettől válik emberivé a mondandó maga. Értsük jól, nem kiszámítottság ez, de a töprengés koc­kázatának nyílt vállalása. Rebellió: lázadás a sorsszerűnek hitt ellen. A bukás lehetőségének beismerése, a bukás akarása nélkül. Szándéko- latlanul is egyenes beszéd. Ki tudja: igaza van-e, miközben akar vala­mit: a változást. Félelmünk hizlalja: nem lesz- e a bölcsője a változás újabb rosszkedvűnk­nek? Csak annyi biztos: többet mutat magá­ból, mint mai napság bárki más. Rávezet a szavaink ereje által: mennyivel több az em­ber, mint azt hinnünk elégséges. VÁROS/KÉP Még tart a lomtalanítás, a múlt héten kezdte meg Miskolcon az idei tavaszi lomtalanítási akciót a RÉM hulladékgaz­dálkodó cég: a szemétszállítók a várost jár­va összeszedték a kidobott kacatok nagy részét. A vállalat járművei még ezen a hé­ten is üzemben állnak: telefonhívásra ki­mennek, hogy begyűjtsék, ami ottmaradt. A legközelebbi lomtalanítás ősszel, októ­berben következik majd. Fotó: Farkas Maya HÍRCSOKOR • Lomtalanítás. Tavaszi lomtalanítási ak­ciót tartottak a napokban Felsőzsolcán. A lakosság által feleslegesnek ítélt holmikat a szemetes mellé helyezték el, ahonnét az RWE-Umwelt szolgáltató cég szállítot­ta el azokat. • Parlamenti látogatás. Parlamenti láto­gatáson vettek részt Nyékládháza és a környező települések intézményvezetői, mely út keretében megtekintették a ko­ronázási ékszereket is. A látogatást Kádas Mihály országgyűlési képviselő (Fidesz) szervezte. A Miskolc és környéke összeállítást írja és szerkeszti az Eszak-Magyarország társadalom rovata Telefon: (46) 414-022/212, 218, 230 e-mail: bujdos@inform.hu, szaloczi@inform.hu, wmitty@inform.hu Hosszú az út, és magas az ára A városházi felmérés szerint hatmilliárd forint kellene az úthálózat teljes kiépítésére Miskolc (ÉM - BAL) - Sok éven át nem nagyon tudta az önkor­mányzat, milyen állapotban is van a települési úthálózat: ko­rábban volt erről karbantartott adatbázis, az előző évtized köze­pétől már nem. Egész mosta­náig; a tavaly elvégzett felmérés nyomán most már ismert adat, hogy a városi utak háromnegye­de aszfaltozott; hogy a szilárd burkolatú utak ötödé teljes felújításra szorulna: hogy a bel­területi úthálózat százszázalékos kiépítettségéhez hatmilliárd fo­rintra volna szükség. A polgármesteri hivatalban fenntartott, úgynevezett térin­formatikai rendszer olyan ada­tokon alapszik, amelyek a nyolc­vanas évek végéről származnak, így az utóbbi időben már nemigen tudhatták a szakembe­rek, milyen is a megyeszékhely közlekedési hálózatának valós állapota: hol, milyen az út, mi merre hány méter, milyen hosszú, milyen széles. Az önkor­mányzati közgyűlés egy évvel ezelőtti kezdeményezése nyo­mán az azóta eltelt időben a vá­rosháza szakemberei - a Miskol­ci Vízmű és a Tigáz segítségével - megvizsgálták a miskolci bel­terület nagy részét, megállapítá­saikat pedig a képviselő-testület holnapi ülése elé tárandó jelen­tésbe foglalták. Tengelyakasztó Fotó: Ádám János A beszámolóból mindenek­előtt kiderül: a borsodi nagyvá­rosban több mint ezer belterüle­ti utca található (1010 darab; összesen 445 ezer kilométer hosszban), ezek túlnyomó több­sége szilárd burkolatú (843; 374 ezer kilométer), míg 167 az asz­falt nélkül állók száma, hosszuk 70 ezer kilométer (a peremkerü­letekben az arányuk 25-32 száza­lék). Előbbiek esetében azonban nem olyan megnyugtató a hely­zet, mint a számokból kitűnik: a szilárd burkolatú utak legalább egyötöde azonnali teljes felújí­tásra szorulna - a számítások szerint azonban ez kétmilliárd forintnál kevesebből semmiképp sem jönne ki a helyhatóságnak. Az az összeg, amennyiért az önkormányzat minden miskolci utcát aszfaltozottá tudna tenni, hatmilliárd forintra rúg. Más kérdés, hogy szakmailag indo­kolt, hogy az útépítést minden esetben megelőzze az alapinfra­struktúra (ivóvíz-, szennyvíz-, gázvezeték) kiépítése, márpedig ez számos helyen hiányik, s az önkormányzat által korábban megfogalmazott műszaki irány­elvnek megfelelően ilyen helye­ken nem is lehet aszfaltozni. Tovább árnyalja a képet pél­dául az a folyamat - állapítja meg a hivatal városüzemeltetési osztálya által készített tájékozta­tó -, amelynek során egyre töb­ben költöznek lakótelepekről kis- kertes övezetekbe, ahol rövid idő elteltével természetes módon felerősödik az útépítés igénye. A jelentés nem tagadja: nap Ide az aszfaltot! A városházi jelentés válasz­tókörzetenként lebontva közli, hol szorulnak az utak leginkább aszfaltozásra, il­letve felújításra. A negatív rangsorban, amely a beruházás költség- igénye szerint rendeződik, az 5-ös (Görömböly, Tapolca), a 16-os (az Avasaljától a Béke­szállóig), a 17-es (Bodóte- tő-Bábonyibérc), a 24-es (Pe­reces), a 26-os (a Disógyő- ri vár környéke) és a 27-es körzet (Majlát-Lillafüred-Há- mor-Ómassa) áll az hátrá­nyos helyzetű élbolyban. mint nap a városban közlekedve érzékelhető, hogy a városi úthá­lózat állaga egyre romlik, he­lyenként olyan mértékben, ami felújítással nem, csak új út épí­tésével volna orvosolható (rész­ben azért, mert az előző évtize­dekben - mondják a szakembe­rek - a szilárd burkolat alá nem került megfelelő alapozás, szilárd talaj és vízelvezetés). Ugyancsak káros hatással van az utak állapotára a folyamatos karbantartás hiánya, aminek ki­zárólag anyagi okai vannak - fo­galmaz a beszámoló. Szupeijátszótér az unalombűnözés ellen Miskolc (ÉM - PTA) - Külön­leges, rendkívül új és korsze­rű játszóteret épít az Avason a szociális és családügyi tár­ca, valamint a Máltai Szere­tetszolgálat segítségével a miskolci önkormányzat. A szuperjátszóteret gyermek­napkor avatják fel. A játszótér télen és nyáron is üzemel majd - a térre fűtött ját­szóház épül - a gyermekekre pe­dagógus felügyel, a bekerített parkot pedig esténként biztonsá­gi őrök vigyázzák. A 40 millió fo­rintos beruházást igénylő szuperjátszótér éves fenntartása 8 millió forint, amelynek a felét a családügyi tárca állja. A befekte­téssel a város célja, hogy biztosít­sa a 14 év alatti, illetve tizenéves gyermekek elfoglaltságát, és elke­rülje az úgynevezett unalombű­nözés jelenségének kialakulását. A beruházással kapcsolatos feladatokat a Máltai Szeretet­szolgálat látja el. A földmunká­kat követően elsőként a játszó­ház készül majd el - az épület a napokban már tető alá került, ám a belső munkálatok még hát­ravannak. A több mint 100 négy­zetméteres házikóban játszószo­bát, felügyelői helyiséget, mele­gítő konyhát, vizesblokkot alakí­tanak ki. A munkálatok utolsó fázisa a játékeszközök elhelyezé­se lesz. A játszótéri eszközök kö­zül több egészen biztosan újdon­ságként szolgál majd a gyerme­kek számára, Miskolcon ugyanis azokhoz hasonlót eddig még nem láthattak a játszópar­kokba járók. A játszóteret gyermeknapkor avatják fel. Itt épül Fotó: Bujdos Tibor MISKOLCIAK MONDJAK: A HEJŐ-LIGETRŐL Tisztelt Szerkesztőség! Felhívom figyelmüket egy akár jelentékte­lennek is tekinthető, de sajnos tipikus tájrészlet, a Miskolci Egyetem és a Miskolctapolca kö­zötti Hejő-part és környezete ál­lapotára. Ez a terület nemcsak a városképet tekintve nagy érték, hanem a lakosság, elsősorban a közeli lakótelep számára is fon­tos. Feltételezem, hogy az érin­tett önkormányzatnak nincs tu­domása az évek folyamán kiala­kult helyzetről és csak ez az oka az áldatlan állapotoknak. Ezért levelem valódi címzettje a pol­gármesteri hivatal. A tények röviden: 1. A füves terület gondozása (rendszeres kaszálása) elfogad­ható. 2. A patakmeder takarítása hosszú évek óta elmaradt. Ez idő alatt a vízinövények, a vízbe került fák folyamatosan gyűjtik a hulladékot, egyre növekedő szigeteket képezve, a látvány el­képesztő. A természet fintora, hogy a szigetek után a víz meg­lepően tiszta. Mondhatnánk azt is, hogy a műanyag dobozok szá­ma nem is olyan sok, valószínű­leg hetente két-háromnál több nem kerül a vízbe (de mind ottmarad). Az utóbbi hónapok(!) figyelemre méltó fizikai erőt is igénylő „eredménye”: az egyetemi buszmegálló egyik betonlócája is a vízbe került. 3. A vízelvezető árkok a régi időkben teljesítették feladatukat (jellemző, hogy harminc-negy­ven éve még a tapolcai fürdőme­dencék leeresztésekor e csator­nákban a patakból visszafelé is folyt a víz), mára vagy betemet­ték őket, vagy eltömődtek. Je­lenleg jó, ha egy működik (kor­látozottan) az egész partszaka­szon. Ezért, elsősorban a ligetes részeken szinte egész évben bel­vizes, mocsaras területek ala­kulnak ki. 4. A szemétgyűjtés és elszállí­tás megoldatlan, egyre több he­lyen alakulnak ki kisebb-na- gyobb szemétkupacok. 5. A meggondolatlanul, nyil­ván jelentős költséggel épített létesítmények vagy már tönkre­mentek (nyilvános illemhely), vagy a pusztulás képét mutatják (a két, rendeltetésszerűen soha nem használt esőbeálló). Az előbbi szakszerű felszámolása máig sem történt meg. 6. A terület gazdátlan, haszná­latának nincsenek közismert, el­lenőrzött szabályai. Például ter­mészetesnek tekinthető fák pusztítása tűzrakás céljából és gépkocsik, motorkerékpárok, motoros szánkók teljesen indo­kolatlan környezetkárosító moz­gása e területen (régebben cölö­pök megakadályozták a beju­tást). Nem ritka gépkocsimosás sem a parton, a kutyák gondos, samponos fürdetéséről már nem is beszélve. 7. A kutyák sétáltatására va­lószínűleg alkalmas lenne e te­rület, ha a vonatkozó szabályok betartására rászoktatnák az érintetteket. 8. Az országút felöli lég- és zaj szennyeződéstől nem védi semmi a területet. Sövénysor te­lepítése sokat javítana a helyze­ten (a meglévő növényzet megóvása is megoldatlan). Ter­mészetesen a parton időnként porfelhőt kavaró, pöfékelő jár­művek mellett az országút hatá­sa kevésbé feltűnő. A tavaszi időszakban különö­sen alkalmas elkezdeni a rende­zést. Ha eközben olyan munkák adódnak, amelyekben a polgá­rok részvétele szükséges, rám is számíthatnak. Végezetül ajánlok egy félórás, a fentebbi megállapításaimat alátámasztó, fényképezéssel egy­bekötött sétát a Park Motel és a zsilip közötti partszakaszon. Az ilyen tavaszi séta ma még az adott körülmények között is kel­lemes. U.I. Ameddig ilyen mértékű a rendetlenség, értelmetlen szóvá tenni az egyes „kis” hibákat. Ilyen kis, de szintén a gazdát­lanságból adódó hibák terhelik az egyébként pompás ötletet megtestesítő - a tapolcai országút másik oldalán elhelye­zett - kerékpárutat. De ez már más ügy. Uhlmann Erik Ligeti csendélet Fotó: Végh Csaba

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom