Észak-Magyarország, 2001. április (57. évfolyam, 77-100. szám)

2001-04-25 / 96. szám

2001. április 25., szerda Miskolc és környéke 1 ] .'iÜü-S LÍi ' dőj \< rT> r \y \< rő Elemi ösztön Bujdos Attila Vélőig hatol az igazság holdfényes hajna­lon: az embert nem lehet becsapni. Küszkö­dik bár még a természet a téllel a Mi Váro­sunkban, de csalhatatlan a szív. Tavaszt érez: énekelnek az emeleten. Ivem puha melódia kél az ajkakról, az in­kább az őszt köszönteni való, hűlő nyári éjje­lekre, savanykás bor mellé, midőn az édes dallam azt susogja: vége a szabadság évadá­nak, és nem is a hidegtől vacogunk, de a múlandóság örök, s most újra megtapasztalt bizonyosságától. Mennyire más a tavaszi dal: nem az agy­ból, hanem a lélekből fakad. Nem körülmé- nyeskedő, de egyszerű. Nyers, erőteljes. Már- már nem is dalszerű, sőt! Őriz valamit az ál­latősök késztetéséből: elemi ösztön, hogy párra vágyunk, s üzenetünket - miként ma­gunkat - a természetre bízzuk. Vesszünk, ha vesznünk kell. Az ilyen bódulat italt sem kíván (legfeljebb a nyomaték kedvéért). Csak kö­zönséget: a szív szava nem maradhat titok. Nem is marad. Boldogító hát a sötétben üvöltésre riadni, keresve tekintetünkkel a mennyezetet, értő figyelemmel hallgatni hosszan az elnémult madarakkal a szerelem elapadhatatlan üzene­tét, figyelni: ereinkben pezsdül-e a vér, lelke­sülni, hogy valóban tavasz van. VAROS/KEP Amíg osztályvezetőig le nincs cserélve... Fórumon mutatkozott be a jelenlegi városvezetést bíráló Új Miskolcért Egyesület Miskolc (ÉM - BAL) - Az ön- kormányzat mai (elmúlt tíz évbeli) képviselő ebbéli meg­bízatásukat, a városi politizá­lást egyfajta hitbizománynak tekintik, a helyhatóság mai felépítésében amúgy sem al­kalmas a városlakók érde­keiknek érvényesítésére - ez a véleménye az Új Miskolcért Egyesületnek, amely a napok­ban első nyilvános fórumán mutatkozott be a nyilvános­ság számára. A bevallottan politikai ambíció­kat dédelgető társadalmi szerve­ződés néhány hete alakult, s ne­ve eddig sajtótájékoztatók nyo­mán lehetett ismert. Múlt hét pénteken aztán az egyesület megtartotta első, úgymond la­kossági fórumát, amelyen két- háromtucatnyi érdeklődő előtt ismertethették az alapítók alap­vető célkitűzéseiket.- Ez a város az elmúlt tíz év alatt nem futotta be azt a pá­lyát, amit más városok, például Nyíregyháza vagy Debrecen igen. Miskolc lemaradása im­már tíz években mérhető - fo­galmazott bevezetésképpen az elnök, dr. Loss Sándor jogász­szociológus, aki szerint annak oka, hogy politikai szerepválla­lásra (már 2002-ben képviselője­lölt-állításra) készülnek, nem az, hogy, mondjuk, belőle pol­gármestert csináljanak, hanem „hogy Miskolc barátságos vá­rossá váljon, amelyen büszkén lehet a látogatókat végigkísér­ni”. Mint emlékezetes, az egye­sület önmagát alakulása pilla­natától mint „a város lelkiis­Az érdeklődő közönségFotók: Végh Csaba merete” kívánja aposztrofálni. Civil egyesület csak civil prog­ramot tud megvalósítani - szólt az érvelés -, s mivel az Űj Mis­kolcért ennél többet akar, a po­litika mezejére kell lépnie. Egy ilyen nagységrendú város­ban unikum lenne az úgyneve­zett harmadik oldal megjelenése - folytatta a gondolatmenetet egy másik alapító tag, Balázsi Tibor újságíró, médiabefektető: erre márpedig szükség van, mert úgy látják, a pártok képviselői csak országos vezetőik egyfajta helyi végrehajtói, akik felsőbb párt­szempontjaikat a városlakók ér­dekei fölé helyezik. Ezzel szem­ben az egyesületet „csak a helyi politizálás érdekli”. A tíz alapító mind sikeres, többségében az üzleti életben (is) tevékenykedő ember, zöm­mel a városi közéletből ismert név (köztük például az a Lu- terán László és Csontos Gábor, akik a Diósgyőri FC végnapjai során, mint utolsó befektetők, váltak ismertté az újságolvasók számára), akiknek - hangzott el a rendezvényen - nem egziszten­ciális kérdés a politikai előme­netel. Ez az egyesület vezetése szerint mellettük szóló érv, bár dr. Loss Sándor lapunk érdeklő­désére elismerte: hogy az alapí­tók személyükben mennyire tudják majd képviselni az ígért hitelességet, csak a lakosság döntheti el. Ő úgy látja, „ha de­mokratikus úton el tudjuk érni meghirdetett céljainkat, akkor nem számít, ki kicsoda, kinek mi a múltja”. A bemutatkozást követően a fórum további részében a megje­lent érdeklődők reagálták az el­hangzottakra. Többen biztosítot­ták az egyesületet támogatásuk­ról: vagy direkt módon, vagy azáltal, hogy a város, az önkor­mányzat mai helyzetét, működé­sét illetően az alapítók kritiká­ját saját történeteikkel, lakóhe­lyi példáikkal támasztották alá. A többek között a pereces i esővíz-elvezetés áldatlan állapo­táról vagy a tapolcai építési ano­máliákról tanúskodó panaszok­ra azonban dr. Loss Sándor az­zal reagált: efféle gondok megol­dását csak az önkormányzattól lehet várni, az egyesülettől, mai helyzetében, természetesen nem. Egy megszólaló hölgy viszont ekként nyilvánított véleményt: „Amíg a közigazgatás, osztályve­zető-helyettesig le nincs cserél­ve, addig nem lehet rendet tenni ebben a megyében”. A fórum végeztével az egyesü­let aláírásgyűjtést hirdetett meg a Vörösmarty-lakótelepen létesí­tendő új ábécé építése ellen. Dr. Loss Sándor A jó gazda gondossága: felvé­telűnk a miskolci önkormányzat tapolcai vendégházáról készült. Fotó: Bujdos Tibor • Képviselő-testületi ülés. Alsózsolca pol­gármestere mára hívta össze a település képviselő-testületének ülését, délelőtt 9 órára a polgármesteri hivatal földszinti tanácskozótermébe. • Saját rajzok kiállítása. A tavalyi harmadik osztályos tanulók munkáiból nyílt kiállítás az elmúlt hetekben a felsőzsolcai Szent Ist­ván Általános Iskolában. A tárlaton a diá­kok rajzórán készített alkotásait mutatták be az érdeklődőknek. A rendezésben a tan­testületet a Szülői Szervezet segítette. • Kirándulásra költenek. A közelmúltban jegyezték be az ongai óvoda alapítványát, mely fő céljaként az intézmény tárgyi esz­közeinek fejlesztését tűzte ki. Az Ongai Óvodásokért Alapítvány létrejöttét minden óvónő és szülő támogatta. Trizsi Józsefné óvodavezető tájékoztatása szerint az ala­pítvány számlájára érkező pénzből játéko­kat, szemléltető eszközöket kívánnak majd vásárolni, illetve az óvodai kirándulásokat szeretnék ebből finanszírozni. A Miskolc és környéke összeállítást írja és szerkeszti az Eszak-Magyarország társadalom rovata Telefon: (46) 414-022/212, 218, 230 e-mail: bujdos@inform.hu, szaloczi@inform.hu, wmitty@inform.hu MISKOLCIAK MONDJAK: A TAMPERE-PARKROL . * • , N -> "'v' ’ Városunk igazán nem bővelke­dik zöldterületekben, parkok­ban. Miskolc városképére rá­nyomja bélyegét az 1970-es évek­től kezdve létrehozott, túlzsúfolt beton lakótelepek tömege. Az utóbbi években csaknem hason­ló tendencia valósult meg a ma­gánépítkezések során is. Sorhá­zakból, többlakásos társasházak­ból álló zsúfolt „modern lakóte­lepek” jöttek létre, s alig maradt zöldterület az épületek között. Ezért különösen megdöbbentő volt a városi főépítész úr már­cius 28-i lapszámukban megje­lent nyilatkozata a Tampere- park tervezett beépítése kap­csán. Amint elmondta, a Tampe- re-telep ezen pontján nincs szük­ség (!) közparkra, sőt a város számos pontján találhatók még olyan területek, amelyek csak látszólag közparkok, mindössze beépítésük illetve értékesítésük várat magára. Nosza, itt az ideje tehát, hogy megszüntessük a város fellelhe­tő valamennyi zöldterületét, hogy némi bevételhez jusson a város. Építsünk be minden tal­palatnyi füves részt, „látszólag parkot” is, nőjenek ki új épüle­tek, üzletházak, ott, ahol eddig gyerekek futkároztak, édes­anyák sétáltatták gyerekeiket vagy egyszerűen csak kis üde zöld foltot jelentettek a poros városban. Ez a szűklátókörű, anyagelvű szemlélet megenged­hetetlen a város jövőjét szem előtt tartó, felelősen gondolko­dó ember számára. Inkább a még meglévő zöldterületek kul­turáltabb kinézetéért, további parkosításáért, padok kihelye­zéséért kellene kardoskodni vá­rosunk felelős vezetőinek és polgárainak. A Tampere-park környékén élők néhány hónapja értesültek arról, hogy Miskolc önkormány­zata a park legnagyobb részét értékesíteni kívánja. A korábbi zöldterület helyén három, nagy­méretű ingatlan kialakítása és eladása van folyamatban, a ta­valy jóváhagyott rendezési terv értelmében. A terület képviselő­je a hozzá érkezett panaszok nyomán felszólalt az önkor­mányzat ülésén a park védelmé­ben. A főépítész úr, bár „szak­mai szempontból logikusnak és helyesnek” tartja a korábbi döntést, megemlíti, hogy a köz­gyűlés megváltoztathatja a ter­vet, s legalizálhatja a közparki funkciót. Miért lenne erre szükség? Ez a park egy kis zöld sziget volt a környéken élőknek, egy kis felüdülés az Avasi lakótelep felé haladóknak. Egykor még sza­badidős, pihenőparkot, gyer­mekjátszóteret szántak ide, ke- rékpárúttal és sportpályákkal. Ez a terv sajnos nem valósult meg, a szép elgondolások papí­ron maradtak. A Tampere-park hivatott ar­ra, hogy a környék nagy forgal­mat lebonyolító, szűk utcáin megrekedt kipufogógázait, ben­zingőzét lekösse. Az egyébként is szennyezett levegőjű város­nak létszükséglete, hogy minél több zöldterülete legyen. Az is­mételten kétirányúsított Szabad­ságharc utca forgalma ezt csak megerősíti. Több levegőt kérünk a város­nak! Ezt csak a parkok, a fák fog­ják biztosítani. Miért kell min­den parányi zöldterületet értéke­síteni ebben a városban, ott, ahol egyébként sem bővelkedünk par­kokban? Parképítés helyett rom­bolása történik a meglévőknek, s ez csak egyetlen eset, a sor foly­tatható. Kérjük a város lakóit, til­takozzanak a zöldterületek egyre nagyobb mértékű beépítése ellen, s fogjanak össze újabb parkok lé­tesítése, a meglévő csinosítása ér­dekében! Udvarhelyi Nándor mérnök Gázlánggyújtás Befejeződött Miskolc tetemvári városrészében a gázberuházás el­ső szakasza. A kivitelezés 80 mil­lió forintba került. Kobold Ta­más, Miskolc polgármestere az esemény alkalmából elmondta: most a családi házas városrész nyolcvan lakásába jutott el a gáz, de a három évvel ezelőtt megkez­dett beruházásoknak köszönhe­tően megoldódott a terület csapa­dék- és szennyvízelvezetése, és teljes egészében kiépült az ivó- vízhálózat is. A családi házan­ként 100 ezer forintba kerülő be­ruházás költségeinek kétharma­dát az önkormányzat és a Tigáz Rt. állta, harmadát kellett fizet­niük a lakóknak. A polgármester megjegyezte: a munkát hamaro­san folytatják, a második ütem elkészülte után pedig elmondha­tó, hogy Miskolc infrastrukturá­lis kiépítettsége a gázt, a szenny­vízelvezetést és a vízhálózatot il­letően csaknem 100 százalékos lesz. Fotó: Bujdos T.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom