Észak-Magyarország, 2001. április (57. évfolyam, 77-100. szám)

2001-04-12 / 86. szám

2001. április 12., csütörtök Kultúra 8 HÍRCSOKOR • Donateilo-díj Koltai Lajosnak. Koltai Lajos kapta a legjobb operatőrnek járó „Dávid di Donatello-díjat" Rómában a Giuseppe Tornatore rendezte „Maléna" című film fényképezéséért. A Donatello Dávid-szobrának kicsinyített mását az „olasz Oscar-díjnak" is nevezik. • Felavatták Márai szobrát. Felavatták Márai Sándor első budapesti köztéri szobrát; az emlékművet szerdán, az író születésnapján, egykori otthona közelé­ben állították fel a főváros I. kerületében. Márai Sándor bronz portréja Gulyás Gyu­la szobrászművész alkotása. • Csonka András dedikál. Csonka András dedikálja Ding-Dong című nagylemezét április 13-án pénteken, délután 4 órától Miskolcon a TESCO áruházban. Zene, zene - elbeszélve Miskolc (ÉM - PB) - Regős Zsolt, a mis­kolci színház karigazgatója volt a legutób­bi Disputa est vendége a miskolci Dőry- pincében. Az nem meglepő, hogy egy zenész-kar­mester életének központja a zene, ám az már különösebb, ha a zeneimádat a hasz­nálati tárgyakon, ruházaton is megnyilvá­nul. Nos, Regős Zsoltra abszolút igaz: „nemcsak kottalapokon, hanem ruhadara­bon, tárgyakon is hangjegyek néznek rám.” A szobájában a falak tele vannak kottákkal, nyakában hangjegyekkel teleírt nyakkendő - rajta Scott Jopplin szerzeménye. Árad belőle a derű, a biza­lom. Ez utóbbi saját bevallása szerint hit­ből, az pedig neveltetéséből fakad, Eszter­gomba járt ugyanis a szigorú ferences gimnáziumba, ahol hit és emberség mel­lett sok mást is tanult, például zenélni: zongorázni, orgonálni és fagottozni. Miskolcot csak ugródeszkának tervezte az életében, ám „itt ragadt”. Megszerette a várost, itt alapított családot és ma már eszében sincs Budapestre költözni. Életé­ben három igazán meghatározó személyt jelöl meg: esztergomi osztályfőnökét, Reményi Jánost és Selmeczi Györgyöt - tőlük kapott legtöbbet: emberséget, tu­dást, stílust. A város zenei elismerését jel­zi, hogy tavaly Reményi-díjas lett, ez so­kat jelent számára. Mint a legtöbb kisfiú, szeretett volna mozdonyvezető lenni: egyedül irányítani azt a hatalmas monstrumot, micsoda ki­hívás! A gyerekkori álom végül teljesült, csakhogy nem egy géppel, hanem egy kó­russal áll egymaga „szemben” és érvénye­síti az elképzeléseit. A Disputa következő vendége Teliinger István grafikusművész lesz ma este 6 órá­tól a Dőry-pincében. Kortárs drámafesztivál Budapest (MTI) - Az idén 8 külföldi és 6 magyar előadással, felolvasószínházzal, internetes programokkal és színházi szak­könyvkiállítással várja a Kortárs Dráma­fesztivál Budapest április 21. és 29. között a színházszerető közönséget. A magyar előadásokat - amelyeket az elmúlt két évad terméséből válogatott egy szakmai zsűri - angol szinkrontolmácso­lás mellett a produkciók eredeti játszási helyén nézheti meg a közönség. A külföldi vendégjátékoknak - amelye­ket több külföldi kulturális intézettel kö­zösen választott ki a fesztivál - a Trafó Kortárs Művészetek Háza, a Merlin Szín­ház, a Bárka Színház és a MU Színház ad majd helyet. Á programban a magyar előadások kö­zött szerepel a Stúdió K a Szűz, a Hulla, a Püspök és a Kések című előadása, a Kato­na József Színház Hóhérok hava és Közel­lenség című produkciói, a Bárka Színház Tótferi című előadása, valamint A Sehova kapuja című Picaro-Szkéné produkció is. A kaposvári Csiky Gergely Színház a feszti­vál idejére újra műsorra tűzi a Megbom­báztuk Kaposvárt című előadását. Két miskolci színész halálos szóváltása A Sacra Corona című új magyar történelmi film miskolci premierjét pénteken tartják Miskolc (ÉM - PB) - Sacra Co­rona címmel új magyar törté­nelmi film született, amelyet a miskolci közönség számára április 13-án pénteken mutat­nak be este 7 órától a Kos­suth moziban. A filmben, amely a millennium tisztele­tére készült, a miskolci szín­ház két színésze. Földi László és Bartus Gyula is szerepet kapott. Koltay Gábor rendező és Nemes- kürty István forgatókönyvíró kalandos elemekben bővelkedő filmlegendája, a Sacra Corona, a magyar történelem talán legvi­harosabb évtizedeit eleveníti fel: a Szent István halálától I. László király hatalomra kerüléséig tar­tó zűrzavaros időszakot és a nemzetet jelképező Szent Koro­na kialakulásának folyamatát.- Koltayval egy időben jártam a Színművészeti Főiskolára, a vizsgafilmjében szerepeltem, in­nen az ismeretség. Valamennyi­re ismeri a stílusomat és úgy döntött, Vid ispán szerepére ki­próbál - fogalmazott Földi Lász­ló színművész. - Megkaptam a szerepet, ami egyfajta elégtétel azután, hogy bár szereplőváloga­tásra behívtak, nem játszhattam a Honfoglalás című filmben.- Milyen karakter Vid ispán?- Vad, ravasz és intrikus. Ne­héz játszani, de szerencsére a színpadon már kipróbálhattam magamat hasonló szerepkörben - például Luciferként Az ember tragédiájában. Vid ispán taszító figura, de valamiképpen vonzó­vá is kellett tennem és ez benne a kihívás. Hiteles történelmi személy éppúgy mint az összes szereplő, ő Salamon „tanácsadó­ja”, aki mindig tudja kit hogyan kell felhasználni vagy eltávolíta­ni céljai érdekében.- Hogyan zajlott a forgatás? Van kedvenc jelenete?- A Dunántúlon, Sümeg kör­nyékén forgattunk, a szabadban például lovasjeleneteket és per­sze voltak műtermi felvételek is: Csepelen egy kiürített szerelő- csarnokban vettük fel a legjob­bakat. A számomra legkedve­sebb jelenet egy vacsora közben játszódik, amikor meggyilkolom a filmben Szolnok nevet viselő Bartus Gyulát. Hangos szóváltás után mosolyogva ledöföm egy tőrrel, majd mintha mi sem tör­tént volna élvezettel megiszom egy kupa bort - ez a néhány perc tökéletes képet fest Vid ka­rakteréről. Ezeken kívül renge­teg anyagot vettünk még fel, de sok minden kimaradt, köztük lovasjelenetek, amelyekre egy hónapig gyakoroltam a kaszka­dőrökkel... A film a legkorszerűbb tech­nikával, számítógépes animáció felhasználásával készült, lát­ványban bárhol megállja a he­lyét. Ebben igen nagy szerepe van a miskolci Végvári Zsófiá­nak, aki első nagy filmes mun­kájaként a díszleteket tervezte. Fotózásra az Ausztráliában élő Novák Emilt kérték fel, a film zenéjét és a dalszövegeket Koltay Gergely írta, a főcímdal pedig Varga Miklós, Demjén Fe­renc és Horváth Charlie előadá­sában hallható. A főszerepeket három frissen felfedezett színész alakítja: Lászlót Szarvas Attila, Salamont Horkay Péter, Gézát Oberfrank Pál személyesíti meg.- A Sacra Corona az én meg­határozásom szerint történelmi kalandfilm, de természetesen vannak benne a nemzeti öntuda­tot építő motívumok is - mondta Földi László. - Szívesen játszot­tam benne, furcsa, de jó érzés volt a budapesti diszbemutató után állni a színpadon és hallgat­ni, amint ezerötszáz ember tap­sol. Különösen édes az ünneplés íze a színházi élet mindennapjai után, ahol a színész néha úgy érezi, kizsákmányolják. A szülőföld ihlette a szépen látásra Miskolc (ÉM - CsM) - Mindig úgy éreztem, hogy valaki tá- mogatólag ott van a hátam mögött, ha buktam is, más­hol százszor visszakaptam, mondja Széphalmi Jurkó Lász­ló iparművész, aki maga is igyekszik adni. Talpköve a szülőfalu. Széphalom, ezért ott és úgy rendezte meg kiál­lítását, hogy az a millenniumi ünnep is legyen. Különleges, festett gyapjúból szőtt képein gyakran ábrázol tá­jat, hiszen rajong a természetért. Ám sok munkájának a tájon túl­mutat a címe: Trianon után, Úton Európába... » •••••• Ahová először leteszi az ember a lábát a földre, ott lesz a talpköve. Jurkó László ................................................. .....- A zavaros 1980-as években egyre erősebben éreztem, hogy valamilyen módon a tisztuláshoz nekem is hozzá kell járulnom - mondja Jurkó László iparmű­vész. - Ekkor kötöttem ki a tisz­ta, természetes anyag, a gyapjú mellett. Képeimet pedig igyek­szem úgy megfogalmazni, hogy az úgynevezett átlagember is ért­se, amit el szeretnék mondani. És aki megérti, az tudja: soha nem valami ellen szólnak, hanem mindig valamiért. A békességért, a természetért, a szülőföldért.- A trianoni döntés kettévágta Sátoraljaújhelyei, a határon túlra kerültek rokonaim, a családom tulajdonában lévő földek. Bízom benne, mindenki látja, egy bántó gondolat nincs bennem, de nem hiszem, hogy hallgatni kellene a történtekről. Huszonnégy évig él­tem Széphalomban, többet távol onnan. De ismerőseimhez, és már a temetőbe is, gyakran haza­látogatok. Ahová először leteszi az ember a lábát a földre, ott lesz a talpköve. Én Széphalomban tet­Jurkó-képek, egymás mellett tem le a lábam, és az egyik máig ott maradt... Meghatározó élmény, máig tar­tó kötődés a Kazinczy mauzó­leum, a körülötte fekvő park, ahol fiatalsága egy részét töltötte Jurkó László. Ahogy fogalmaz, a tudat, hogy egy ilyen nagy ember árnyékában üldögél, zenél, gon­dolkodik, mindig ihletet adott a szépen látásra, az erkölcsösségre. Jurkó László maga is igyek­szik adni. Széphalom ma már Sá­toraljaújhely része, nem lett vol­na ott semmilyen önálló millen­niumi ünnep. Ezért kiállítása megnyitására magas rangú poli­tikusokat hívott meg, hogy ne csak önmagát adja szülőfalujá­nak. Korábbi meghívóira azt nyomtatta: Ne hagyd, hogy győz­zön a rossz, te győzd le jóval a rosszat!- Nekem könnyű ezt elfogad­nom, hiszen jó emberek között élek - mondja. - Volt persze, hogy én is buktam, de máshol százszorosán visszakaptam. Min­dig éreztem, hogy valaki támoga- tólag ott van a hátam mögött. A Nemzeti Énekkar kiváló produkciója Bócz Sándor Miskolc (ÉM) - A Szezonbér­let 6. hangversenyén az Álla­mi Kórus volt a „főszerep­lő". Oratórikus jellegű mű­sor hangzott el, melyet a Miskolci Szimfonikus Zene­kar kísért. Az est karmestere Antal Mátyás volt, aki a ven­dégkórus karigazgatója. Főszerepben a hang A kórus első produkciójaként J. S. Bach 50. Kantátáját hallhat­tuk. Az együttes szép, sötét tó­nusú, telt hangzásával, a zene­kar fegyelmezett, pontos játéká­val igazi ünnepi kezdését adták meg a koncertnek. Pregnáns ritmusokat énekel­tek, és az egésznek ünnepi csillo­gást adtak a zenekar trombitásai. Ismét megcsodálhattuk az ének­Fotó: Ádám János kari hangzás szépségén túl azt a „tartást”, melyet a kórus minden műfajú és stílusú alkotásaiban képes nyújtani. Szép és gondos kompozíciós munka, szerkesztési logika jel­lemzi Orbán György miséjét (Missa Tertia). A látszólag hagyo­mányos miserendet követő műből az érzelmi-hangulati gazdagság mellett az alkotás változatos szín - ritmus - harmóniai világa kitá­rul. Orbán György vokális műve­iben az énekhang (legyen az szóló vagy énekkari feladat) kiváló is­meretét, a hang érzékeny kezelé­sét érezzük. A mű szólistája, Széli Cecília csak részben oldotta meg amúgy hálás feladatát. A hang al­só tartományai bizonyultak erőt­lennek, mattnak. A közönség várakozása legin­kább Rossini Stabat Materének szólt. Különleges ennek a műnek a kettőssége: a jellegzetes, már- már táncos lüktetésű Rossinis hang, és a mélyen átérzett, fájdal­mas drámai tónus. Ebben a mű­ben a szólisták szerepe jelentős, feladataikat ha nem is maradék­talanul, de megoldották (Somogyi Eszter, Lehőcz Andrea, Molnár András, Szüle Tamás). A hatásos áriák között találjuk Rossini leg­szebb tenoráriáját a „Cuius anima gementem...” kezdetűt. Az előadásból hiányoltuk a hajlé­konyságot (ha ez számon kérhető egy Wagner-tenortól). Szép és erő­teljes, érzelemgazdag a szoprán­énekesnő teljesítménye, de a drá­mai hangerő néha sok volt. Na­gyon tetszett Szüle Tamás (basszus), bár hangjából kis ola­szos melegség hiányzott. Mind ér­zelmi tekintetben, mind hangi ki­dolgozottságában igényes volt a produkciója. Talán a mezzo éne­kesnő közelítette meg a legjobban a Rossini korábban még uralkodó „bel canto” stílust. A kórus töké­letes volt! Ha az egész este folya­mán csak az a capella „Quando corus morietur...” (És ha testem meghal...) kórustételt és az utána következő záró fugát hallottuk volna, akkor is az évad kiemelke­dő kórusélményét kaptuk volna. Antal Mátyás ennek az estének minden „rezdülésében” jó kar­mester, a műveket kiválóan értő és tudó muzsikus volt, s ha ezt le­het még fokozni, akkor az ő érde­me a tökéletesen felkészített Nemzeti Énekkar művészi telje­sítménye.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom