Észak-Magyarország, 2001. március (57. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-06 / 55. szám

2001. március 6., kedd Kultúra 8 HÍRCSOKOR • Jubileumi Zsignár-tárlat. Zsignár István 70. születésnapja alkalmából nyílik kiállítás a Miskolci Galéria Rákóczi- házának kamaratermében március 8-án csütörtökön, délután 5 órakor. • írógépképek. Velők István írógépképeiből rendezett kiállításának megnyitóját március 9-én pénteken, délután 3 órától tartják Putnokon a Holló László Galériában. Elhunyt Petress Zsuzsa Budapest (MTI) - Életének 73. évé­ben, hosszú szenvedés után vasárnap elhunyt Petress Zsuzsa színművész- nő, Jászai Mari-díjas, érdemes és ki­váló művész, a Budapesti Operett­színház örökös tagja. Petress Zsuzsát az orerettszínház saját halottjának tekinti. Temetéséről később intéz­kednek. Petress Zsuzsa több mint fél évszázaddal ezelőtt, 1949-ben lépett a világot jelentő deszkákra. A Színház és Filmművészeti Főiskolát 1950-ben végezte el, de a Főváro­si Operettszinház már egy évvel azt megelőzően szerződtette az akkor 21 éves művészt. 1966-tól 1969-ig Miskolcon, Győrben, Kaposvárott szerepelt, majd ismét a Fővá­rosi Operettszínház tagja lett. Petress Zsuzsát operettek primadonna­szerepeiben, majd musicalszerepekben tapsolhatta meg a közönség. Számos le­mezt készítettek vele, gyakran vendégsze­repeit külföldön. Petress Zsuzsa 1974-től az Amerikai Egyesült Államokban élt. A halál hosszú szenvedés után, 73 éves korában Budapes­ten érte március 4-én. TELEVÍZIÓ Bíborban, bársonyban Bujdos Attila Sajátos színfolt a magyar nyelvű televízi­ózásban a Mizújs?, a Z+ reggeli műsora. Miközben a hazai kínálatot a reggeli sáv­ban eluralja a szórakoztatónak szánt infor­mációval nyakonöntött politika, a zenés té­vében a klippek közötti szüneteket egy nő tölti ki: Lilu. Általában felolvas, a hozzá írt levelekből. Nem különösebben érdekes történeteket hallhatunk, lányokról, fiúk­ról, tinikalandokról. Mégis: van valami, ami miatt érdemes oda-odakapcsolni. Szögezzük le az elején: a Mizújs? nem nagy találmány. Ehhez fogható műsoro­kat más zenei csatornák is készítenek, részben azt bizonyítandó, hogy élő a kap­csolatuk a nézőkkel. Ami megkülönbözte­ti egymástól ezeket a produkciókat, az a műsorvezető személye. Lilut olyan díszletek közé ültetik reg­gelente, amilyennek az erotikus filmek rendezői képzelhetik a leányszobát. Ren­geteg bíbor, bársony, csupa fülledtség, poros-édes illat. A műsorvezető maga is omlatagon terül el valami bizonytalan alakú fotelban: nagy, puha, macska. Ru­hái keveset takarnak női valójából. Mégis: az összhatás ellenére sem mond­ható, hogy Lilu kihívó lenne. Nagyon is árnyalt a neki jutó szerep. Lány, tehát barátnő, akivel megoszthatók az élet apró titkai. Vonzó szőkeség, akivel a férfiak bátran lehetnek kétértelműek. Jogi egye­temet végzett (ha jól értettem az egyik műsorában), gyorsan forog az agya, de nem tudálékos. Ha kell, kamaszként heherészik. Talán még nem bálvány, de már van benne valami az idolok titokza­tosságából (nem engedett még magához igazán közel egyetlen férfit sem - árulta el például a múltkorában). Ebben a műsorban, ebben a szerepben él igazából: más produkcióban hozzáfakul a Z+ átlaghoz. Á Mizújs? sem képvisel persze egyforma szintet. Azok a leg­rosszabb pillanatok, amikor vendégeket hívnak: mindenféle rémes alakokat, akik­kel amúgy is tele a zenés csatorna. Ezek a betétek ebből adódóan nem informatívak. Nemrégiben egy előnytelen külsejű éne­kes a bélműködése és a szerelmi élete összefüggéseit taglalta, ami - legyünk őszinték legfeljebb az ő számára lehet szórakoztató téma (annyira azért ő sem nevetett rajta). De nem való a lányszobá­ba, amelybe bekukucskálunk, s amelyben arra a kis magányra vágyunk, amit reggelente Lilutól és a saját leveleinktől kaphatunk. Vetítés és vita - filmek a galériában csütörtökönként, este 8 órától március 8.A rajzoló szerződése (Draughtsman’s Contract, 1982) március 22. ZOO - Z és két hulla (Zoo: A Zed & Two Noughts, 1985) március 29. A Szakács, a Tolvaj, a Feleség és a Szeretője (The Cook, The Thief, The Wife and The Lover, 1989) április 5.Prospero könyvei (Prospero’s Books, 1991) április 12. A maconi gyermek (The Baby of Macon, 1993) április 19.Párnakönyv (The Pillow Book, 1996) április 26.8 és 1/2 nő (8 1/2 Women, 1999) Filmek Michael Nymán zenéjével május 3.Zongoralecke (The Piano, 1992) május 10. Rémkirály (The Ogre, 1996) Miskolc (ÉM) - Filmművésze­ti előadássorozat indul a Miskolci Galériában: az első, kilenc alkalomra tervezett téma Peter Greenaway mun­kássága - és több ehhez kap­csolható gondolatkör. Nemcsak nézni, de meghívott előadókkal, művészekkel megbe­szélni a kiválasztott témakör egy- egy szeletét, egy ahhoz kapcsoló­dó gondolatot - ez a célja a Mis­kolci Galériában március 8-án, csütörtökön induló filmművésze­ti előadássorozatnak. Az első ki­lenc alkalmat Peter Greenaway munkáinak szentelik. Az ő film­jeiben igen erősen jelen van a re­neszánsz és a barokk képzőművé­szet hatása, és ez csak ráerősít az előadássorozat és a helyszín kap­csolatára. Ami ugyanakkor nem kíván külön indoklást, hiszen a galéria mindig is nyitott volt a társművészetek felé, otthonra ta­lált itt az irodalom az Új Holnap című folyóirat kiadásával, támo­gatják a Click együttest, a nyári udvari programokon megjelenik az előadó-művészet, a tánc. A film eddig hiányzott. Most, mivel MISKOLCI GALÉRIA VÁROSI MŰVÉSZETI MÚZEUM FILMMŰVÉSZETI ELŐADÁSOK természetes módon az előadások, beszélgetések illusztrálására, ins- pirálására le is vetítenek egy-egy alkotást, teljes lesz a paletta. A Greenaway-sorozat első es­téjén A rajzoló szerződését lát­hatja a közönség, az előadó pe­dig a sorozat szerkesztője, Ko­lostori Gábor lesz. Mint elmond­ta, természetesen szól majd Greenawayről, ám a fő célja - sem neki, sem a többi, tervei szerint az Új Holnap alkotói kö­réből kikerülő előadónak - nem a rendező munkásságának is­mertetése lesz, sokkal inkább a filmhez kapcsolódó gondolatok felvetése, megvilágítása. így ő például vitaindítójában többek között arról szól majd, mi is a valóság és a kép, a mozgókép vi­szonya. A vitát pedig nem kell feltétlenül egy este befejezni, több alkalmon is átívelhet egy té­ma, erősítve az egy film, egy sa­játos problémakör köré szervező­dő esték egységét. A mintegy másfél hónapos sorozat „leveze­téseként” két olyan filmet vetíte­nek majd, amelyeket a zeneszer­ző, Michael Nymán személye köt össze az előzőekkel. És a további tervek között sem csak rendezői, hanem tematikus (például a film és a képzőművészet kapcsolata), vagy éppen filmtörténeti (a fran­cia újhullám, az olasz neorealis- ta filmművészet) sorozatok szere­pelnek. Ritkaságszámba menő vagy moziban már régen nem látható filmek is előkerülnek majd, megadva a különböző kor­osztályokhoz tartozó filmbará­toknak a tartalmas találkozás le­hetőségét. Az élet - a megszokott sémák nélkül Miskolc (ÉM - MAL) - Lerch Tamás Neked, Agdistis! című filmje megdöbbentő képe­ivel leplezetlenül mutat be emberi sorsokat, életeket. A film miskolci bemutatója március 7-én, szerdán este 8 órakor lesz a Miskolci Galéria Kondor-termében.- Két év munkája ez. Az idő azért számít, mert rengeteg minden tör­tént a forgatás alatt - mondja Lerch Tamás, a film rendezője. - A filmé és a mi személyes drá­mánk is, hogy a közel harminc órányi anyag akkor vált egységes­sé, amikor főszereplője és bará­tunk, a 21 éves Gábor, több hóna­pos kezelés, műtétek és biztató ja­vulás után múlt év márciusában meghalt rákban. Betegsége menet közben derült ki, amikor már for­gattunk, és az a különös, hogy be­tegségének, majd halálának metaforái a kezdetektől ráíródtak a filmre. Ez azért is lehet így, mert beleszőttük a realitást, sze­mélyes életünk aktuális esemé­nyeit, így betegségének stációit is. A Gáborral történtek szükségsze­rűen megváltoztatták a filmet és minket is, anélkül, hogy pusztán dokumentáltunk volna - emlék­szik a rendező, Gábor barátja. Azé a Gáboré, akiért megmozdult az egész ország. Hajnal Gáboré. A gyakran kegyetlen és leple­zetlenül őszinte jelenetek a való­di, olykor fájdalmas életet mutat­ják meg, nem kitalált, hétközna­pinak csak tűnő cselekmények.- A film két fiú barátságáról szól, az ő furcsa kommunikáci­ójukról, melynek eszköze a kame­ra. Véleményem szerint a Neked, Agdistis! nem nevezhető a szó szoros értelmében vett filmnek. Nem az illúziókeltést szolgálja, nem vonja bele a nézőt a cselek­ménybe, ahogy az a filmeknél és többségében a művészfilmeknél is működik - ad sajátos műfaji megközelítést Lerch Tamás. - A filmtől, e speciális anyagtól füg­getlenül korábbi munkáim stílu­sa és szerkezete már ennek volt egy-egy állomása, emiatt szeret­ném ezeket videó vagy teátrális írásnak, szövegnek nevezni. Szí­vesen hasonlítanám az alkotása­imat olyan kötethez, amit elejétől a végéig olvasunk, majd pedig kedvünkre lapozgatunk, figyelve és megvizsgálva, hogy miről is szól. Szeretném az ezt követő munkáimban - bármilyen jelle­gűek legyenek is -, még pontosab­ban felkínálni a mozgókép ilyen­fajta befogadási lehetőségét és egyértelműbbé tenni, hogy nem feltétlenül önkényes az, ami első­re nem könnyen értelmezhető, csak mert más utat jár, mint a konvencionális elvárások, sémák, dramaturgiák. A művészek fantáziája szárnyra kap a hívó szóra Miskolc (ÉM - MAL) - Hogy megmutassák a miskolciaknak a város tulajdonába kerülő művé­szi értékeket, közös kiállítássoro­zatot indított el az idén a Miskol­ci Galéria és a Miskolci Idegen- forgalmi és Kulturális Iroda a Mi­ni Galériában. Az első a sorban a Ferencvárosi és a Széchenyi map­pákból nyílt grafikai tárlat. A Miskolci Galéria szervező­inek szándéka az volt, hogy bete­kintést nyújtsanak vásárlásaikba, megmutassák a város tulajdoná­ba kerülő művészi értékeket a miskolci polgároknak, akik így fi­gyelemmel kísérhetik a közgyűj­temény gyarapodását. Az eddi­giekben a Miskolci Galéria nem rendezett kiállítást a frissen vásá­rolt munkák bemutatására, ám gyakran választanak a téli tárla­tok és a grafikai biennálék anya­gából, így a munkák nem voltak ismeretlenek a közönség előtt. Mappák- A mappák hasonló gondolkodá­sú és technikával dolgozó művé­szek, csoportok egy adott témá­hoz vagy például egy-egy művész­telephez köthető munkáit gyűjtik egybe. Vásárláskor elsősorban a művészeket választjuk és nem té­Hirdetés __________________ Gaál József: Búvárharang ma szerint döntünk. A név szá­munkra garancia, mely minőségi munkával, most grafikákkal, pá­rosul. Hiszen nem mindegy, hogy mi kerül bele abba a gyűjtemény­be, ami az utókor számára is fennmarad - mondta Szoboszlai Lilla, a galéria igazgatóhelyettese. A mostani kiállításon bemuta­tott Ferencvárosi és Széchenyi mappában olyan neves művészek szerepelnek egy-egy munkájuk­kal, mint például Ahnásy Aladár, Szabados Árpád, Feszt László, So­mogyi Győző, Gáál József, Ke­Kó'nig Frigyes: Fürdőzők resztes Dóra, Korányi Gábor, Orosz István, Szabó Tamás. Hívó szó A Ferencvárosi Mappa a Magyar Rézkarcoló Művészek Egyesületé­be tartozó képzőművészek mun­kája, amelyből minden alkotónak a városrészhez kapcsolódó emlé- két-kötődését ismerhetjük meg. A Ferencvárosban 2000-ben meg­nyílt Galéria IX. - ahol a Magyar Rézkarcolók Egyesülete is műkö­dik - fogja össze az itt élő grafi­kusokat. A Galéria IX. kiállítóhe­lyén nemcsak az egyesület tagjai mutatják be legfrissebb munkái­kat, hanem más művésztelepek időszakos és külföldi társszerve­zetek műhelyei is.- A Magyar Rézkarcoló Művé­szek Egyesülete olyan bázishely a rézkarcoló művészek számára, ahol a hagyományos grafika esz­közeivel dolgozhatnak. Egy hívó szóra, mint például a Ferencvá­ros, a művészek fantáziája szár­nyra kap és megkezdődik a pár hetes vagy hónapos alkotómunka - mondta az igazgatóhelyettes. Egyedi - egyetemes A Széchenyi Mappa hasonló gondolkodású emberek alkalmi társulása révén jött létre, akik Széchenyi kapcsán egyetemes problémákra irányítják a fi­gyelmet. A mappához készült bevezető szövegben Supka Mag­dolna művészettörténész így fo­galmazott:- Az ilyen szellemben fogant művek mindegyike egyedi stílust tükröz, hol elégikus, hol álomsze­rű, máskor pedig meghökkentő hatást keltenek, így alkalmas ar­ra, hogy a művészek személyes, látomásos olykor váteszi sejté­seinek hangot adhasson. Szerelem az első kattintásra www.boon.hu ONI1N ü

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom