Észak-Magyarország, 2001. március (57. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-29 / 74. szám

2001. március 29., csütörtök Kultúra 8 HÍRCSOKOR • Képek irodalommal. Latorczai László festőművész alkotásaiból rendez kiállítást a putnoki Holló László Galéria. A tárlatot március 30-án, pénteken délután 4 óra­kor Kiss Béla, a SzIRT elnöke nyitja meg. A rendezvény vedége lesz Forray Gracsner Zsófia Putnokon élő írónő. • Csomagolás és design. Ezzel a címmel nyílik meg a Fiatal Iparművészek Stúdió­jának bemutatkozó kiállítása március 30- án, pénteken délután 5 órakor a tiszaúj- városi Városi Kiállítóteremben. Greenaway máskor Miskolc (ÉM) - Egy órával korábban, este 7 órakor kezdődnek ezentúl a Miskolci Ga­léria filmművészeti előadásai. Érvényes ez a mai alkalomra is, amikor Greenaway Prospero könyvei című filmjét vetítik. Be­vezetőt Mándoki Tóth György költő mond. Fecske Csaba és a beszélgetést vezető Zs. Papp Ferenc Fotó: Végh Csaba Aki legyőzte Weörest Miskolc (ÉM - CsM) - Hogy ki ismeri a költőt? Fecske Csaba esetében való­színűleg sokan. Ki ismeri Fecske Csa­bát? A legutóbbi Disputa tanulsága szerint ennek kimondása csak keve­seknek adatik meg. Nevét nemcsak a tíz megjelent önálló kö­tete (ebből öt a gyerekeket szólítja meg), nemcsak máshol megjelent versei, de pró­zai írásai, többek között a lapunkban is megjelent publicisztikái, meséi is ismert­té tették. Ám Fecske Csaba azt mondta az elmúlt Disputa esten:- Aki azt mondja, ismer, mert olvasta a verseimet, annak azt mondom, nem isme­ri a prózámat. Aki azt is ismeri, az nem olvasta a publiszictikáimat. Ha azt is, és még a meséimet is ismeri, akkor nem lá­tott focizni engem, tehát nem ismer... Még akkor sem, ha 6-7 éves korom óta írok verseket, azóta magamról beszélek. Nem vagyunk megismerhetők. Ezen igazság miatt mondjuk úgy: tudja viszont a nagy többség, hogy szülőfaluja, Szögliget „Petőfijeként” vágott neki az életpályának, író-olvasó találkozókon is szívesen mesélt története, hogy ifjú verselőként legyőzte Weöres Sándort. Történt ugyanis, hogy az iskola egyetlen rímfaragójaként kitalálta, hirdessenek költői versenyt. Érkeztek is versek, és egyszer nagy megdöbbenésére valami gyönyörűt olvasott közöttük - a zsű­ri végül mégis őt hozta ki győztesnek, megelőzve a másik szerzőt. Csak később döbbent rá, azt a szépet, hogy „Suttog a fenyves zöld erdő”, nem iskolatársa, hanem Weöres Sándor írta. Az a Weöres, aki egyik megtartója volt „utánzási vágyának”, ame­lyet először a dalok keltettek fel, és amely a kötészet felé fordította Fecske Csabát. Több elmesélt történetről itt ne essék szó, úgyis csak akkor igazán hitelesek, tel­jesek, ha annak a szájából halljuk, ha megélte. És úgysem csak a történetek be­szédesek. Mesélnek azok a mondatok is, amelyek szerint sokmindent szeret, kivéve a műszaki dolgokat - pedig műszaki pá­lyán dolgozott évtizedekig. Vagy amikor azt mondja, negyven éve él Miskolcon, ur- banizálódott, tájszólását hamar elvesztette - pedig azt is ő mondja, hogy büszke utcá­juk gesztenyefáira, és persze feltöltődni, igazán önmaga lenni mindig hazatér a szü­leihez, a szüiőfalu illatát, színeit beszívni... Most készül válogatott verseinek köte­te, és van még legalább három (mesékből, recenziókból, humoreszkekből), ami félig kész. Ha talál annyi segítőt, mint beszél­getőpartnert, hamarosan olvashatjuk is ezeket. . * A Miskolci Galéria Dőry-pincéjében a ma este 6-kor kezdődő Disputa est vendége Hársing Hilda, a Miskolci Nemzeti Szín­ház dramaturgja lesz. Lelkeket szebbít az iskolai furulyaszó Furulyások Fotó: Dobos Klára Miskolc (ÉM - DK) - Furulya­műhely formálódik a miskol­ci Egressy Béni Zeneiskolá­ban: évek óta rendeznek itt továbbképzést a hangszert tanítóknak, ide várják a me­gyei furulyaverseny résztve­vőit, az országos verseny te­rületi fordulóján pedig mind az öt versenyzőjük kiemel­kedően szerepelt.- A furulyaoktatás reneszánszát éli hazánkban - tudtuk meg Bíró­nő Szabó Klárától, aki sokakkal foglalkozik az Egressy 130 furu- lyása közül. - Talán mert ez vi­szonylag olcsó hangszer, ma a ze­neiskolások egyharmada furulyát tanul. S nem csak más fúvós hangszer előkészítéseként: mára a furulya (blockflőte) önálló hang­szerré nőtte ki magát. Az elmúlt negyven évben hazánkban felső­fokon nem is volt furulyaoktatás, 2-3 éve azonban van a miskolci főiskolán is kiegészítő tagozat. Tény, hogy a szimfonikus ze­nekarokban nincsenek furulyá­sok, ám egyre több a régizene­együttes, ezek templomokban is gyönyörűen szólnak, s van rájuk igény különféle rendezvényeken, például kiállításmegnyitókon. Ráadásul e pillanatban furulya­tanárból van a legkevesebb, úgy­hogy egyelőre jó elhelyezkedési eséllyel indulnak a magasabb szinten furulyát tanulók.- A legtöbben persze azért ta­nulják ezt a hangszert is, hogy szebb legyen a lelkűk, gazdagod­jon a személyiségük, szakiskolá­ba már kevesebben mennek - mondja Bócz Sándor igazgató, majd a legutóbbi versenyre tere­lődik a szó. Háromévente rendezik meg az országos furulyaversenyt - ez volt a negyedik. A területi váloga­tón - amelyet nemrégiben a mis­kolci Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában tartottak há­rom megyéből 8 szólista és egy kamaracsoport - a sátoraljaújhe­lyiek - jutott tovább. Az Egressy- ből négyen (Mitru Tímea, Zubay Eszter, Papp Dorottya és Rosta Édua), illetve Fülep Ádám kilen­cedikként, ami azt jelenti, hogy bárki visszalép, ő versenyez.- Az öt nevezett indulónk mindegyike maximálisan megfe­lelt a zsűri elvárásainak - mondja az igazgató. - És ez na­gyon nagy siker, hiszen a mér­cét nagyon magasra állították. Külön is gratuláltak a zsűrita­gok a tanároknak, Szabóné Bíró Klárának és Doma Istvánnénak, a korrepetitor B. Csermely Zsu­zsannának és a növendékeknek. Az országos verseny Budapes­ten lesz, április végén. S nem esélytelenek a miskolciak, már csak amiatt az alig elhanyagol­ható tény miatt sem, hogy Mitru Tímea az előzőt megnyerte... Igazgatói ígéret: Elisabeth és Népirtás Miskolc (BOON) - A színházi világnapon, március 27-én délután Hegyi Árpád Jutocsa, a Miskolci Nemzeti Színház igazgató-főrendező­je volt a Borsod Online cse­vegő „oldalának", chat- jének a vendége. A világháló segítségével az érdeklődők egy órán át kérdezhették az igazgatót, e párbeszédből közlünk most részleteket. Ritmus: Ha nem színházat igaz­gatna, hol találkozhatnánk önnel? Hegyi Árpád Jutocsa: Első diplo­mám szerint építőmérnök va­gyok, második diplomám a szín­ház-, tv- és rádiórendező. Valószí­nűleg egy tervezőirodában dolgoz­nék, de nem hiszem, hogy Ma­gyarországon. Ugyanakkor ma már nem tudom elképzelni az éle­temet, csak a színházcsinálással. Ritmus: Elhagyná ezt a színhá­zat, ha kedvező ajánlat érkezne? Hegyi Á.: Még öt évig semmi­képpen, mivel a társulat három tagozatúvá fejlesztése és a nem­zetközi fesztiválok megszervezé­se még előttem áll. Botrány, kritika Ritmus: Egyébként hogy áll a ne­gatív kritikákkal? Hegyi Á.: Ma már teljesen hide­gen hagynak. Az esztéták (kriti­kusok) véleménye csak kivételes esetben érdekel. A mai színikri­tikusok nem színikritikusok (tisztelet a kivételnek). Ritmus: Melyik a kedvenc darabja? Hegyi á.: Kedvenc darabom: Schwab: Népirtás. Jövőre bemu­tatjuk. Nagy botrány lesz... Apácák: Miért lesz botrány? Hegyi Á.: Mert undorítóan szó­kimondó és hányingert keltőén igaz... Ritmus: Ön mondta: ez nem za­varja. Hegyi Á.: A botrány nem zavar, sőt hozzá tartozik a színházhoz. A Népirtás kis remekmű, ami botrányt fog kelteni az író szán­déka szerint is. E-mailre dr. Bélának a kortárs drámáról: Hogy kevesebb lett a szcenírozott kortárs bemutató a színpadon, ennek sajnos anyagi okai vannak. Kortárs színháznak kötelessége kortárs színdarabot játszani, annak ellenére, hogy a legkisebb bevételt jelenti. Fizetés, jegyárak Ritmus: Jó a kapcsolata az itt dolgozó színészekkel? HeGYi Á.: Nagyon szeretem őket, de mivel nem tudok rendes gá­zsit fizetni nekik, ezért néhá- nyan haragszanak rám. Okoska: Világviszonylatban mennyire versenyképesek a ma­gyar művészek fizetései? Hegyi á.: Egy havi színészgázsi kb. 3-4 napi fizetésnek felel meg kurrens valutában átszámítva. Apácák: Hogy nyeri meg a pesti színészeket? Szeretnek itt játszani? Hegyi Á.: Szeretnek és megpró­bálok nekik eleget fizetni. Pizza: Nem lenne jobb minden da­rabhoz külön gárdát szerződtetni? Hegyi á.: Ez az amerikai és eu­rópai szisztéma, nálunk társula­ti rendszerben, állami színját­szás folyik. Pizza: Akkor ha állami, legyen ingyenes, vagy adjanak több pénzt fenntről, hogy sokkal igé­nyesebb lehessen. Hegyi á.: 1-2 USD egy színház­jegy, ez majdnem ingyen van, külföldön 20-30 dollár egy jegy. Sting e-mailjére: állami (non fór profit) színház sosem nyereséges. Hegyi Árpád Jutocsa válaszol Guliga: Miért nem, szinte min­dig tele van a terem, nem?! Hegyi Á.: Amíg egy színházjegy 10 000 Ft helyett 600 Ft-ba kerül, a színház nem lehet nyereséges. Vidék, Elisabeth! Okoska: Mekkora rang vidéki színházigazgatónak lenni? Nem csak Budapest a világ? Hegyi Á.: Magyarországon Bu­dapest a világ. Ilyen sok műfajú színházat azonban, amilyen a miskolci, csak vidéken lehet művelni. Góliát: Nemzetközi szinten milyen a miskolci színház megítélése? Hegyi Á.: Nincs sok megmérette- tési élményünk, de Clevelandben nagyra értékeltek minket... Góliát: Akkor büszke vagyok a miskolci színházra. Avas: A megye városaiban ter­vez-e előadásokat? Hegyi Á.: Nem. A színház temp­lom, oda kell menni. Nem va­gyunk vándorprédikátorok. Ritmus: Mikor lesz újra Elisabeth? Hegyi Á.: Az Elisabeth június-jú­liusban tízszer megy majd a színházban. Ennyi jogdíjra volt pénzünk. Avas: Eljön máskor is? Hegyi Á.: A következő színházi világnapon! Viszlát mindenki­nek a színházban! A VIP-chat teljes szövege a www.boon.hu címen olvasható Felszabadultan, fényesen, fáradtan Bócz Sándor Miskolc (ÉM) - A Népszerű­bérlet sorozat hangversenyén Gershwin remek szimfonikus- jazz zongoraversenye, Ravel: Lúdanyó meséi-szvit (amely az elmaradt szaxofonverseny helyére lépett) és a Bolero hangzott el. Az est szólistája Fellegi Ádám volt, a Miskolci Szimfonikus Zenekart Kovács László vezényelte. Különös helyet tölt be a zenemű­vészetben Gershwin, akinek megadatott, hogy Amerika első jelentős zeneszerzője legyen. Nép­szerűsége vetekszik a zenetörté­net legnagyobb alkotóiéval. Sőt, nagy érdeme, hogy életművével hidat teremtett a „könnyű” és a „komolyzene” hívei között. Az F- dúr zongoraverseny klasszikus hagyományokat követ - vitalitá­sa, gazdag harmonizációja, rit­musa, lendülete a kiérlelt „Gershwin-stílus” legfőbb értékei közé tartozik. A mű szólistája, Fellegi Ádám, ebben a zenei vi­lágban „specialistának” mondha­tó. Élvezhettük energikus játé­kát, pontos, pregnáns ritmikáját. A lassú tétel témaanyagából kiemelhető az ízlésesen megol­dott blues-dallam, idézve a New Orleans-i autentikus jazz hangu­latát. A zenekar jól kísérte a szó­listát, remek egyéni szólókkal „tűzdelve”. Kovács László ugyan­csak nagy tapasztalatokkal ren­delkezik a szimfonikus könnyű­zene világában, s ez érződött az egész produkció felszabadultsá- gán, andalító könnyedségén. Ravel a Lúdanyó meséi-szvit- hez Parrault gyűjteményéből vá­lasztott részleteket. A zenekari változat Ravel hangszerelési bra­vúrja: törékeny, színes, csillogó. A zenekar jól oldotta meg feladatát, éltek a mű színei, visszatükrözték a mesék hangulatát. Sikeresek voltak a szépen kivitelezett hang­szerszólók (oboa, klarinét, angol­kürt). Ez a zenei varázslat a kon­certévad sikeres vállalkozása lett. A műsor záró produkciója a Bolero volt. Ez a mű a közönség egyik kedvence. így volt ez hét­főn este is, legalábbis a hallgató­ság ünneplése ezt bizonyította. De akik figyelmesebben hallgat­ták a művet, a problémákra is felfigyelhettek. A zenekar elfá­radt, ennek tünetei mutatkoztak meg (hétről hétre helytállnak, új és nehéz műsorokkal). Egyál­talán nem meglepő, hogyha a megszokott minőség alatt teljesí­tenek olykor. A Bolero látszólag nem problematikus mű, van egy dallam, egy ritmus amely variá- cószerűen, változatos hangszere­lésben, fejlődő dinamika mellett hangzik el. Hallottunk tökélete­sen szép hangszerszólókat és hallhattunk kevésbé szépen ki­vitelezetteket is. Hallhattuk azt is, hogy a tiszta intonációnak többféle(?) értelmezése van, és ugyanannak a dallamnak több­féle megformálása is. Mindene­setre jelentősen javult a helyzet a dinamikai kiteljesedés azon szakaszában, amikor zengő for- tissimóban szólt az egész zene­kar. A Bolero mindig sikert arat, a közönség lelkesedése a tetszés kifejezése volt, s ez min­denkor a legfontosabb. Fellegi Ádám zongoraművész a miskolci koncerten Fotó: Bujdos Tibor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom