Észak-Magyarország, 2001. március (57. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-16 / 63. szám

2001. március 16., péntek Miskolc és környéke 7 iSZAI-MAGYMMÍRSZáG# Édes élet Bujdos Attila Egyre szépül a Mi Városunk. Most éppen cipőbolt nyílt a cukrászdában. Édes élet. dipőboltra Igen nagy szükség lehetett már. Mást ne mondjak: mezítláb a cukrászdá­ba se engedik be az embert. Akkor meg mi­nek süssenek képviselőfánkot a cukrászok: rájuk szárad. Hallatlan pocsékolás. Igaz, az élet ennél bonyolultabb: akinek van cipője, az meg hiába akar majd islert ven­ni. Mégis óvnék attól a nyilvánvalóan túlzó ál­talánosítástól, hogy akkor ezek szerint min­denképpen a cukrászok húzzák a rövidebbet, a cipőkereskedők viszont dörzsölhetik a te­nyerüket. Ez amúgy biztosan nem is lenne igaz: aligha nőtt a cipőboltok számával ará­nyosan az egy négyzetméterre jutó cipővásár­lóké. Ráadásul ennél sokkal érdekesebb, hogy miféle alkat, aki az ilyen boltokról dönt. Filo­zofikus beállítottságához kétség sem férhet, hiszen a vagy-vagy mezőjében mérlegeli a lét nagy kérdéseit. Szandál, vagy krémes. f Es ez így van rendjén: mint láthattuk, kö­rültekintésre van szükség, s ez nem nélkülöz­heti a klasszikus műveltséget, mondjuk Kierkegaard ismeretét. Már csak azért sem, mert ez valóban bölcseleti kérdés, bár itt va­lódi cukrászokról és valódi cipőkereskedőkről van szó, de az egyéni sorsokból sarjad a kö­zös jövőnk. Ne szégyelljük kimondani: egyál­talán nem mindegy, hogy mi lesz itt, hogy ki kerül ki győztesen a cipészek és a cukrászok küzdelméből. Én például elég nehezen hallom meg az új idők új szavát. Legyen elég annyi: a gyomro­mon át vezet az út a szivemhez (ebből talán felsejlik, kinek a pártján állok e történelmi párviadalban). Ez - belátom - elég ásatag fel­fogás, akárcsak ha azzal érvelnék, hogy cipőt a cipőboltból, mert azért ezen már tényleg túl vagyunk. Az új világban az a vitt emberekre is legfeljebb azért van szükség, hogy legyen, akinek fájjon minden el nem készült minyon. MIÉP-tisztújítás Miskolc (ÉM) - A Magyar Igazság és Élet Pártja miskolci szervezete március elején tartotta meg tisztújító közgyűlését. Az eseményen két évre újraválaszotta Hubay György városi elnököt. A szervezet alel- nöke dr. Bory Endre és Hircsu Ákos lett. Csatornajavítás. Folyamatosan ja­vítja a miskolci csapadékvíz-elvezető csa­tornákat a megyeszékhely szolgáltatója, a Mivíz Rt. E munka szükségességéről a kö­zelmúltbeli esőzések idején könnyű volt meggyőződni: az elvezetők hibái miatt méretes tócsákban állt a víz az utcákon, az úttesten. Felvételünk akkor készült, amikor a Zsolcai kapuban dolgoztak a szakemberek. Fotó: Bujdos Tibor A Miskolc és környéke összeállítást írja és szerkeszti az tszak-Magyarország társadalom rovata Telefon: (46) 414-022/212, 218, 230 e-mail: bujdos®inform.hu, szaloczi@inform.hu, wmitty@inform.hu „Valaki akar egy szép nagyot” Rudolf Mihály építész volt a Miskolci Galériában a Disputa-estek építész vendége Miskolc (ÉM - BAL) - Rudolf Mihály építész volt a Miskol­ci Galéria Dőry-pincéjében e hó eleje óta rendezett Dispu­ta-estek vendége. A főszereplő megjelenését a meghívóban felvezető szöveg provokatív megfogalmazását („háromszor hét éve lakik Mis­kolcon, lehet, hogy ez rajta lát­szik, de Miskolcon nem”) nem követte hasonló szellemiségű és könnyedségú párbeszéd a mér­nök és a műsorvezetők között. (Nem beszélve a traccspartiba bevonni szánt közönségről.) Nemigen akaródzott kialakulni inspiráló eszmecsere, legalábbis az est (rövidebbik) első felében, amikor még, a vendég hivatásá­ból eredően, az építész témája játszotta (volna) a főszerepet. (Később merőben más területek­re tévedt a beszélgetés, a hallga­tóság egy részének szomorúsá­gára.) Megtudtuk a Pécsről ideszár­mazott tervezőről, hogy barátai körében Milu becenéven ismert, és azt is, hogy a városlakók köré­ben leginkább sehogy; vagy­ishogy bár két évtizede itt él és alkot, a szakmán belül elismert (díjazott) művésznek számít, a városlakók ritkán ütköznek bele általa épített házakba, művei nem váltak a megyeszékhely ké­pének meghatározó elemeivé. A kérdezett kielégítő választ nem, inkább csak sablonosat (bál' iga­zat és támadhatatlant) tudott ad­ni az okok firtatásakor: az épí­tész megrendelésre dolgozik, ha nincs megbízás, nincs terv se, pláne ház. Rudolf Mihály emel­lett a jeles mondást idézte, misze­rint „Miskolcon hagyománya van a hagyománytalanságnak”, azzal a bejelentéssel kísérve, hogy „itt elbizonytalanodik min­den építész”. Karakteresebb vá­lasz érkezett a megyeszékhely tradicionálisan üres területeit az utóbbi időben látványosan feltöl­tő épülethalmokhoz való viszo­nyát illető érdeklődésre: „Általá­ban utálom ezeket” - így szólt. A témát továbbgördíteni kívánó moderátor ezután már csak el­zárkózásra talált: „Volt-e, van-e a miskolci építészeknek beleszólá­sa ezekbe az ügyekbe? - Nem le­hetne valami másról beszélni?... Rudolf Mihály megfogalmazá­sában napjaink építészetének egyik sajnálatos jellemzője, hogy a helykiválasztás feladatát elvették az építésztől: „Ma úgy megy, hogy valaki vett egy tel­ket, és oda akar egy szép na­gyot”. Milyen jövőnek néz elébe a kilátástalan kilátó? Miskolc (ÉM - SzK) - Jóllehet annak idején még kitüntetést is kapott művéért a csanyiki Her­mán Ottó Emlékparkban épült kilátó tervezője, a „laikusok” már akkor nevettek és/vagy bosszankodtak a funkciótlan, azaz völgyben épült torony lát­tán. A Bükki Nemzeti Park az építményt, s az azt körülvevő 3 hektáros, körülkerített terüle­tet már készen vette át kezelés­Kilátó a völgyben re 1984-ben. A többcélú haszno­sítás terve most látszik körvo­nalazódni. A Hermán Ottó Emlékpark helyén egy hatalmas építésitör- melék-lerakó állt. A törmeléket elegyengették, némi földet hord­tak rá, ami növénytelepítésre nem lett igazán alkalmas. Épí­tésre se nagyon. így létesült az emlékpark, azzal a céllal, hogy mint a Bükk kapujában lévő lé­Fotó: Vajda János tesítmény, turisztikai és infor­mációs központként hasznosul­jon, továbbá a természetvédelmi tudatformálás oktató-nevelő köz­pontjává váljék - idézi fel a kez­deteket a Bükki Nemzeti Park igazgatója, Duska József. Ennek - mint mondja - több okból sem tudott eleget tenni. Próbálkozá­sok azért akadtak: egy-egy tá­bornak adott helyet az emlék­park, s felhalmoztak itt például egy kiállításra valót a Bükkben található kőzetekből és növé­nyekből, de ez - érthetően - nem bizonyult elég vonzerőnek. A Hermán Ottó Emlékpark ugyan kétségtelenül a város szé­lén áll, ugyanakkor nem ez a hely jelenti a Bükk kapuját; az odalátogatók inkább a feljebb lé­vő Lillafüredet érzik annak, on­nan szoktak túrára indulni, il­letve onnan jőve megpihenni. A látványterv alapján kiválasztott, vagyis szemre (esetleg) tetsze­tős, ám funkciótlan építmény (végképp nincs hová kilátni a völgybe épült toronyból), az egyéb helyiségek pedig az emlí­tett célok megvalósítására ki­csik. Az épületegyüttes, mely az igazgató szerint éppúgy állhatna a Góbi sivatagban, mint mond­juk Szombathelyen, legjobb eset­ben - az autóparkolóból, hason fekve - két szirom között kibúvó bibére emlékeztet, leginkább azonban egy leégett szekértábort idéz.- Miképpen az elmúlt 16 esz­tendő alatt szép sorjában lemor­zsolódtak róla az elképzelések, azonképp lemorzsolódott maga az épület is - összegzi el az igaz­gató. A Bükki Nemzeti Park igaz­gatója szerint most már körvo­nalazódik egy beruházás terve, amely azonban több tízmillió fo­rint ráfordítást felételez. Ponto­san nem határozható meg a költség, hiszen még előtte állnak a terveztetésnek. Amit már most elmondhat Duska József: mindenképpen partnerekre lesz szükség a megvalósításhoz. Kez­deményezők és kezdeményezé­sek már eddig is voltak, így akadt, aki szerint extrém spor­tok művelésére lenne leginkább kedvező a terep, mások szerint ideális kutyakiképző volna. A kezelő szerint kár volna csak egyféle elképzelésnek teret adni, inkább az arra igényt tartó szer- - vezetéknek együtt kellene kiad­ni az emlékparkot, többcélú hasznosításra. De a fő célnak: a környezeti nevelésnek semmi­képp nem szabad elsikkadnia, s erre az épületet is alkalmassá kell tenni. A pénzt pályázatok útján szeretnék előteremteni. b o ON Fórumot szervezett a Borsod Online Egy úrvezető pana­szai Miskolcon címmel. Az alábbiakban ebből idézünk. További hozzászólások: www.boon.hu. A Győri kapu 4. és 8. szám kö­zötti zsákutcákban játszótér és a házak oldalában lévő gará­zsokhoz beálló található. Erre a zsákutcára (huszonhárom év után) körülbelül két-három éve kirakták a megállni és várakoz­ni tilos táblát. Kérdem én miért? Forgalom nincs rajta, és a garázstulajdonosok ha szigo­rúan vesszük a KRESZ-t, min­den alkalommal szabálysértést követnek el, ha megállnak ki­nyitni a garázs ajtaját. Az évek során egyre több lakónak lett gépkocsija és esténként vadász­ni kell a házak mellett a parko­lóhelyet. Győri Mami User A Miskolc Plaza melletti Szentpáli utca szakaszon a Cent­rum felőli két sávból az egyiket szinte mindig lezárják a Plazába bebocsátásra váró teherszállító járművek, holott ez városunk egyik legforgalmasabb útja lett (de csak ebben az irányban). A másik irányból (É-i tehermente­sítő), ugyanis elvétve téved oda egy-egy jármű, amire két sáv igen nagy luxus. A megoldás igen egyszerű, ennek egyik sáv­ját át kell adni a Centrum felől érkező forgalomnak. E jő A volt autóklub helyén készülő­ben van valami. No mi? Legutol­só információim szerint benzin­kút. Egy kedves barátom emlí­tette, hogy milyen nehéz a Kő­poros úti bérházak felől kihajta­ni a főútra, amit én is sokszor tapasztalok. Egy lakossági fóru­mon megígérték, hogy a terve­zés során a forgalmi rend kiala­kításánál figyelemmel lesznek a kihajtás megkönnyítésére. A tu­lajdonos (végre!!) már takarít- gat, kerítkezik. Csak nem indul a beruházás? Anélkül, hogy ígé­retükhöz híven szintén fórumon ismertették volna terveiket a la­kosság felvetéseinek megfogadá- sárólü! Tisztelt beruházó, terve­zők! Kérem tartsák be a szavu­kat! Esetleg a polgármesteri hi­vatal képviselője nem hívta fel rá a figyelmüket és ismét auto­matikusan került pecsét egy vi­tatott beruházás terveire? Api Papi Lassan (remélem nem) elkez­dődnek a szokásos kátyúzások. Kérés a város gazdáihoz: azo­kat bízzák meg ezzel a munká­val, akik ezt megfelelő techno­lógiával végzik el. (Nem biztos, hogy ez most a legolcsóbb, de hosszabb távon már biztosan.) Tavaly tavasszal, szemtanúja voltam annak, hogyan nem sza­bad csinálni: a kivésett foltba sepregette éppen egy dolgozó a törmeléket (hogy kevesebb asz­falt kelljen!?). Nem is tartott két hónapnál tovább ez a mes­termű. Megoldás lehetne az is, ha esetleg a munka menetét is ellenőrizné valaki? Az elmúlt évtizedben igen sokat költöt­tem talpas csapszegre, kerék­csapágyra és egyéb haszonta- lanságokra. Szívesebben fordí­tanám a jövőben ezt az összeget valami hasznosabb dologra, pl. színházjegyre. E jő A Plaza melletti útszakasz

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom