Észak-Magyarország, 2001. március (57. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-16 / 63. szám

2001. március 16., péntek ÍSZAK-MAGVARORSZÍG $ Aktuális 3 Palóczyra és Szemerére em­lékeztek. Az ünnep előtt egy nappal a miskolci hagyományokhoz híven meg­koszorúzták az avasi temetőben Palóczy László és Szemere Bertalan síremlékét: a megemlékezésen a városi önkormányzat, a megyei hadkiegészítő parancsnokság és a Szemere középiskola képviseltette magát. Fotó: Bujdos Tibor Millenniumi zászlók az ünnepen Nagykinizs, Tardona (ÉM - LL) - Me­gyénk két települése vette át a már­cius 15-éhez kapcsolódó ünnepen a millenniumi zászlót. Jókai Mór egykori búvóhelyén, Tardonán szerdán adta át a millenniumi zászlót dr. Fónagy János közlekedési- és vízügyi mi­niszter. Az eseményre a Jókai-emlékház- nál került sor. Több mint 200 ember előtt köszönte meg a község nevében Tóth Jó­zsef polgármester a zászlót, amelynek átadása államiságunk ezredik, Tardona fennállásának pedig 750. évfordulóján tör­tént. A zászlót Tóth László református tiszteletes áldotta meg. A millenniumi zászlót március 15-e al­kalmából tegnap délelőtt Nemeskürty Ist­ván millenniumi kormánybiztos adta át Nagykinizs polgármesterének, Árvái Fe- rencnének. Az ünnepélyes megemlékezés­re, illetve a zászlóátadásra az abaúji köz­ség református templomában került sor. Az átadáson Nemeskürty István utalt a márciusi ifjak törekvéseinek jelentőségé­re, a forradalom utáni kormány országot formáló döntéseire. Hozzátette: az 1848-as események vértelenül kezdődtek, s mintegy fél év elteltével indult meg az of- fenzíva Magyarország ellen. Az osztrákok - látva a magyar kormány eredményeit - az oroszok támogatásával próbálták lehe­tetlenné tenni a független és önálló kor­mány törekvéseit, miután idejekorán ki­derült: Kossuth, Széchenyi, Batthyány, Deák már 1848-at megelőzően rendkívüli módon felkészültek a kormányzásra. Nemeskürty István adta át a millenniumi zászlót Árvái Ferencnének Fotó: Liszkay László Béke és egyetértés Sátoraljaújhely (ÉM - BSZA) - Ma, ami­kor Magyarország a világ egyik legfejlet­tebb közösségének, az Európai Uniónak a kapujában áll, én sem tudok mást kívánni, csak mint 153 évvel ezelőtt a forradalmá- rok a 12 pontban: legyen béke, szabadság és egyetértés - mondta tegnap ünnepi be­szédében Sátoraljaújhelyen Kövér László, a Fidesz Magyar Polgári Párt elnöke. A tör­ténelmi visszatekintés mellett a pártelnök szólt arról is, hogy a rendszerváltás óta a politikai erők gyakran merítettek az 1848^49-es forradalom eszmeiségéből. Mindez nem véletlen - tette hozzá -, hiszen a szabadságharc és az azt megelőző időszak teremtette meg a polgári értékek alapjait. Alapeszme a nemzetben való gondolkodás Fónagy János, Odor Ferenc, Tállai András és Tamás Barnabás Fotó: Kovács István Putnok (ÉM - ÓKI) - A Ta­nácsköztársaság idején, 1919-ben tartott putnoki megyegyűlés idején román katonai erők voltak a telepü­lésen. A Trianon utáni cson­ka Gömör központjában több mint nyolc évtizedet kellett várni a következő, ilyen jelentőségű esemény­re, amely szerdán történt: Putnok volt a házigazdája az ünnepi közgyűlésnek, ame­lyet a római katolikus temp­lomban tartottak meg. Az ünnepi megyegyúlés alkal­mával Putnok polgármestere, Tamás Bai’nabás köszöntötte a városba érkezett, a kormányt képviselő dr. Fónagy János közlekedési és vízügyi minisz­tert, Tállai András pénzügymi­nisztériumi politikai államtit­kárt, dr. Ódor Ferencet, a me­gyei közgyűlés elnökét és a meg­jelent képviselőket, vendégeket. Mint kifejtette: a város lakói úgy érzik, ez a megyei önkor­mányzat támogatja a helyi veze­tés elképzeléseit, amit ezúton is megköszönt. 1848. március 15-ére elsőként dr. Ódor Ferenc emlékezett, aki szerint a nap 153 éve számít szent ünnepnek szerte a világban.- Tudjuk, mi történt a szabad­ságharc leverése után, de a for­radalom időszaka így is nemze­tünk legkiemelkedőbb napjai közé tartozik. 1848-ban sok irányból érkeztek az eszmei áramlatok, de a cél mégis egy volt: a világra való kitekintés és a nemzetben való gondolkodás. Tállai András ünnepi beszé­dében kiemelte: a márciusi 12 pont máig jogállamiságunk alap­ját képezi, és ez is hozzásegítette elődeinket ahhoz, hogy hazánk beágyazódhasson Európába. Tudjuk, történelmi események nélkül nincs nemzet, nincs összetartás. Ilyenkor, március 15-én összegyűlnek a határon belül és kívül élő magyarok, akiknek száma ma Európában 14 millió, Amerikában pedig másfél millió főre tehető. Ilyen­kor együtt éreznek, együtt száll­nak gondolataik. A nemzetben való gondolkodás olyan alapesz­me, amiért kortól és pártállástól függetlenül össze kell fogni. Petőfi szobrának megkoszorú­zása után Fónagy János a pol­gármesteri hivatal bejáratánál március 15-ére emlékeztető táb­lát avatott, ahol beszédében ki­emelte: 1848-ban a polgári átala­kulás alapjai teremtődtek meg. Kossuth Lajos és köre köteles­ségként élte meg a forradalom kirobbantását, amely történelmi örökség 153 év alatt sem halvá­nyult el. Gondolkodni kell azon­ban a jövőben is, mert most van itt az ideje a korábbi álmok megvalósításának. Az emléktáb­la pedig mindenkit figyelmeztes­sen a nemzet iránti kötelezettsé­gekre - fejezte be a miniszter. Elismerés a legkiválóbb hallgatóknak Miskolc (ÉM - BGO) - A Mis­kolci Egyetem díszaulájában rendezte minden eddigitől eltérő tanácsülését az intéz­mény vezetősége. Az ünnepi eseményen elismeréseket adtak át az egyetem legkivá­lóbb hallgatóinak. A szerdai eseményen dr. Bese- nyei Lajos, a Miskolci Egyetem rektora hangsúlyozta: immáron 153 éve, hogy a természet újjá­születése egyben a nemzet újjá­születésével is egyet jelent. Majd hozzátette: a márciusi if- jakról legméltóbban az egyetem falai között tudnak megemlé­kezni. Mint megtudtuk, az egye­tem fennállása óta ez az első al­kalom, hogy nyilvános tanács­ülésen ünnepük március 15-ét. Hagyományteremtésben is első ez a nap - mutatott rá a rektor -, hiszen most fordul elő első al­kalommal, hogy elismerésben részesítik a legkiválóbb hallga­tókat, akik a legtöbbet teszik tudásuk gyarapításáért, a nem­zetért. így közel kétszáz miskol­ci egyetemista vehette át a ka­rok dékánjaitól a Tanulmányi Emlékérem arany, ezüst, bronz fokozatát, illetve könyvjutalma­Elismerték a kiváló hallgatókat Fotó: Ádám János kát és dicsérő okleveleket. Dr. Besenyei Lajos ezt követően kö­szöntötte az 1848/49-es forrada­lom és szabadságharc tiszteleté­re rendezett nyilvános ünnepi egyetemi tanácsülés vendégeit, Kohold Tamás miskolci polgár- mestert, az egyetem díszpolgá­rát, Óváriné Balajti Zsuzsa ön- kormányzati képviselőt (Fidesz) és dr. Hadler Ferenc városi ve­zető ügyészt. A rektori köszöntő után dr. Bessenyei József, a Bölcsészet­tudományi Kar dékánhelyettese emlékezett az egyetem Selmec­bányái jogelődjének 1848-1849- es történetére. Szólt a város vé­delmére hallgatókból alakult fegyveres őrségről, a bécsi tü­zérség számára küldött anyagok budapestre térítéséről, az iskola történetében ekkor első alka­lommal tartott magyar nyelvű előadásokról és a honvédsereg­ben szolgáló oktatókról és diá­kokról is. A tanácsülésen a Műszaki és Földtudományi Kar nevében dr. Kovács Ferenc dékán, az Anyag- és Kohómérnöki Kar nevében dr. Kaptay György dé­kán, a Gépészmérnöki Kar ne­vében dr. Cselényi József dé­kán, a Gazdaságtudományi Kar nevében pedig dr. Szintay Ist­ván adta át az arra legérdeme­sebb hallgatóknak az emlékér­meket. Útavató Szerencs (ÉM - LL) - Igazi városi kavalkáddá alakult át Szerencsen a március 15-ei ünnep, hiszen ezúttal a tör­ténelem dicsőséges napjai­nak felelevenítésén túl dr. Fónagy János közlekedési és vízügyi miniszter mintegy másfél kilométernyi új utat is avatott: a Kossuth téren és a Petőfi-emléktáblánál ko­szorúkat helyeztek el az ün­neplők, majd a tömeg átvo­nult a szerencsi vasútállo­máshoz, ahol Stoll Gábor, a Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyei Közútkezelő Kht. igaz­gatója jelentést tett a mi­niszternek a közel 200 millió forintos beruházással elké­szült út kivitelezésének befe­jezéséről. Fónagy János mi­előtt átvágta volna a nemze­ti színű szalagot, elmondta: az új útszakasz új kapcsola­tot biztosít a zempléni vá­ros, Mezőzombor és Prügy összekötésére. A miniszter tájékoztatása szerint a tárca az útfenntartási és fejleszté­si célelőirányzatból 49 millió 302 ezer forinttal támogatta a megvalósítást. Alapkőletétel a szabadság példájaként Gyermek- és Ifjúsági Központot épít Miskolcon a református közösség Miskolc (ÉM - KHE) - A Mis­kolc belvárosi Református Egyházközség épülő Gyer­mek- és Ifjúsági Központ­jának alapkőletételén a je­lenlevők reményüket fejez­ték ki, hogy hamarosan felépül és benépesül az új intézmény. A miskolci közgyűlés 2000 tava­szán döntött úgy, hogy a Kos­suth utca 15. szám alatti ingat­lant eladja a Miskolc belvárosi Református Egyházközségnek. Az egyházközség az egykori Bató-ház után kapott kártalaní­tási keretből tudta megvásárolni az épületet. Azért is jelentett ez számukra kedvező lehetőséget, mert éppen a református szék­ház melletti épületről van szó. Az ingatlanvásárlás után a ter­veztetés, majd a benyújtott pá­lyázatok elbírálása következett. Végül a tervezéssel Bede István és Rudolf Mihály építészeket bízták meg. Az egyházközség a beruházás végrehajtásának érdekében lét­rehozta a Nyilas Misi Alapít­ványt, melynek az intézmény átadása után fő célja az üzemel­tetés lesz. A Gyermek- és Ifjúsá­gi Központ a gyermekek és fia­talok testi, lelki, szellemi fejlő­dését kívánja segíteni. Az épü­letben helyet kap majd imate­rem, előadótermek, cserkészott­hon, könyvesbolt, konditerem, valamint a Bató Eszter emlék­szoba. A kertben sportudvar és játszótér segíti majd a fiatalok hasznos időtöltését. Az ünnepélyes alapkőletételen, szerdán dr. Horváth Barna espe­res igehirdetésében kitért arra, hogy a külső szabadság megvaló­sulása után még fontosabb feladat a belső szabadság léte, s országunkban az jelenti a szabad­ságot, hogy újra lehet gyülekeze­tét építeni és az egyház tanításait az ifjúság felé közvetíteni. Kohold Tamás polgármester ünnepi beszédében felhívta a fi­gyelmet arra, hogy az ifjúsági központ egyben missziós központ is, s az ellentmondást az adja, hogy olyan országban kell az egyháznak missziót teljesítenie, mely egykor a kereszténység bástyája volt. A remény azonban megvan arra, hogy a fiatalok ne­velőik hatására minden értelem­ben szabad emberekké váljanak. Ehhez a feladathoz nyújt teret a majdani intézmény. Áz intézmény alapító levelét dr. Horváth Barna esperes, Ko­hold Tamás polgármester, dr. Répássy Róbert országgyűlési képviselő, Szabó Dániel főgond­nok, Szabó Sándor lelkipásztor és Rudolf Mihály építész írta alá. Az épület alapjában elhelye­zett urna ezen okiratot, napila­pokat, az épület tervrajzait és a jelenleg forgalomban lévő fém­pénzeket tartalmaz. Az egyházközség az ifjúsági centrum 100 milliós beruházá­sához több forrásból vár támo­gatást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom