Észak-Magyarország, 2001. március (57. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-10 / 59. szám

2001. március 10., szombat Aktuális 3 Elhunyt Brackó István Megrendítette az új- ságírószakmát a hír: p / életének 57. évében, hosszan tartó súlyos betegség után pénte­ken elhunyt Brackó István újságíró. Az 1944. november 26-án, a szabolcs-szatmár-be- regi Nyírtasson szüle­tett Brackó István a Budapesti Közgazda­ság-tudományi Egyetemen szerzett diplo­mát; szakmai ismereteit a későbbiekben a gazdasági és politikai újságírásban kama­toztatta. Pályáját a Békés megyei Népúj­ságnál kezdte 1971-ben, majd a miskolci Déli Hírlap meghívására telepedett le a borsodi megyeszékhelyen. Az akkor ala­kult lapnak rövid idő elteltével meghatáro­zó személyisége lett. Az észak-magyaror­szági térség gazdasági, társadalmi átalaku­lásáról szóló elemző írásai, riportjai, jegy­zetei rendszeresen napvilágot láttak az or­szágos sajtóban is. 1984-ben lapunk, az Észak-Magyarország rovatvezetője, majd főmunkatársa lett. Az emberséget és az igazságot középpontba állító riportjai, fa­nyar, ironikus, széles műveltségéről árul­kodó publicisztikái markáns, szinte nélkü­lözhetetlen részei lettek a lapnak. Két könyve is megjelent Miskolcon, a Kinek fütyül a madár? negyvenedik születésnap­ja alkalmából, a Mit ér, ha ír? című kötet tavaly látott napvilágot. Betegségére való tekintettel négy eszten­dővel ezelőtt kérte nyugdíjaztatását, de még hosszú ideig publikált az Észak-Ma- gyarországban. Űjságírói-írói munkásságáért 1996-ban Miskolc város Szabó Lőrinc-dijjal tüntette ki, emellett több szakmai nivódijjal hono­rálták tevékenységét. Brackó István temetéséről később intéz­kednek. BB - tegnaptól egy helyen. A Budapest Bank Rt. (BB) két miskolci fiókját összevonva nyitották meg tegnap a pénzintézet új kirendeltségét a város szí­vében, a Kazinczy és a sétálóutca sarkán, a nemrégiben átadott MIK-ingatlanban. A közel 700 négyzetméter alapterületű bank­fiók a pénzintézettől elvárt valamennyi követelménynek megfelel - mondta el az átadás alkalmából Fodor Attila fiókveze­tő, hozzátéve: reméli, a korszerű bankfiók hozzájárul ahhoz, hogy mind többen kö­tődjenek bankjukhoz. Fotó: Bujdos Tibor A közlekedés és az EU Miskolc (ÉM - KI) - Reményeink szerint jövő évben már lezárhatók az európai uniós csatlakozás közlekedést érintő feje­zetei - mondta Kazatsay Zoltán. A Közle­kedési és Vízügyi Minisztérium Integrá­ciós államtitkára erről a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparka­mara közlekedési konferenciáján beszélt tegnap. Kifejtette: olyan helyzetbe kell hozni az ágazatot, hogy azt a csatlakozás ne sokkszerűen érje. Érinti ez az állami vállalatokat is, mint amilyen például a MÁV, ezek felkészítése részben saját erő­ből, részben pedig kormányzati támoga­tással történik, elsősorban a jogi és a kép­zési területen. Az államtitkár az épülő au­tópályákkal kapcsolatosan hangsúlyozta: minden beruházott egy forint után három forint működő tőke érkezik az adott tér­ségbe. A mintegy száz céget képviselő résztvevők előtt Molnár Oszkár ország- gyűlési képviselő bejelentette: kedvező fo­gadtatásra talált az a kezdeményezése, hogy az országgyűlés gazdasági bizottsá­gában legyen közlekedési albizottság is, tekintettel az ágazat fontosságára. Technika a mentális problémák ellen Miskolc (ÉM - KHE) - Mentális Kommunikációs Fejlesztő Köz­pont nyílt tegnap a B.- A.-Z. Megyei Pedagógiai Intézet­ben. A központ a komputer- technika segítségével kívánja kezelni a gyermekek mentális problémáit, de a módszereket egészséges gyermekek és fel­nőttek is alkalmazhatják. A megyei pedagógiai intézet szak- szolgálatának elképzelései között szerepel egy komplex terápiás központ kialakítása, mely széles körű lehetőséget kínálna életkor­tól, problémától függetlenül. E cé­lok megvalósításának első fázisa­ként teremtették meg a mentális komputertechnikához való hozzá­férés lehetőségét. Az új technika az emberhez legközelebb álló és a leghatékonyabb információs esz­közökkel, a fénnyel és hanggal dolgozik. A hatvanas években a NASA (Amerikai Űrkutatási Hi­vatal) kutatói felismerték a fény és hang rendkívüli hatását az em­beri szervezetre, és azt kiváló eredménnyel alkalmazták az űr­hajósok felkészítésében. Ma szer­te a világon több millióan hasz­nálják, és már Magyarországon is több ezren élvezhetik ezen techni­ka előnyeit. Az ünnepélyes megnyitón Ká­das Mihály országgyűlési képvi­selő (Fidesz) elmondta: az utób­bi évtizedekben a tudomány és technika óriási fejlődését tapasz­talhattuk. A mai teljesítmény­központú világban kevés idő marad a pihenésre, relaxálásra, és ez főleg a gyerekeket viseli meg. A most megnyíló központ jó példája annak, hogyan léphet a technika a mentális pi'oblé- mák leküzdésének szolgálatába. Pásztomé Gottfried Éva, a me­gyei pedagógiai intézet igazgató- helyettese a központ nyitásának szakmai hátterére világított rá: statisztikai adatok bizonyítják, hogy egyre több gyermeknek van szüksége a nevelés és oktatás te­rén különleges gondozásra. A mentális komputertechnika álta­lános alkalmazása sikeres lehet például a tanulási nehézségek, vi­selkedészavarok oldásában, dys- lexia, dysgráfia, szorongások, koncentrációzavar oldásában, családterápiában, teljesítményfo­kozásban tehetséggondozásban. Hiába futottak a pénzü(n)k után Miskolc (ÉM - BAL) - Évről évre több tízmillió forint ér­tékben kénytelen elkönyvel­ni veszteséget az önkor­mányzat: olyan cégekkel szembeni követelésekről van szó, amelyek elévülnek, illet­ve amelyeket nem lehet töb­bé behajtani. A miskolci helyhatóság időnként (rendszerint évente egyszer, a zárszámadást megelőzően) le­mond minden reményről, és be­letörődik, hogy bizonyos, neki já­ró pénzösszegekhez soha nem fog hozzájutni. Ezekkel a források­kal többé sem a bevételi számítá­sokban, sem a költségvetés készí­tésekor nem számolnak. Ebben az évben közel ötvenmillió forint az, amivel kapcsolatos követelé­seit törölte (a legutóbbi közgyűlé­si ülésen született döntés révén) az önkormányzat. Ez a lépés minden esztendőben elkövetkezik, nincs rá szabály, hogy mikor, de rendszerint az előző évi zárszámadás előtt ejtik meg. Lényege, hogy olyan, sok éve húzódó követeléseinek behajt­hatatlanságába „törődik” bele a képviselő-testület, amelyek külön­féle okok miatt egészen biztosan nem realizálhatók sem most, sem a jövőben. Ez egy kényszert! in­tézkedés - ismertette lapunkkal Juhász Géza, a polgármesteri hi­vatal pénzügyi osztályának veze­tője -, szó sincs arról, hogy a vá­ros lemondana a pénzéről, csak arról, hogy egyes esetekben nincs már remény a sikerre. Helyi adó befizetése, közterü­let-használati díj, telekeladás - ef­Milánóban tanul, most itthon énekel Miskolc (ÉM) - Lukács Móni­ka áriaestje lesz a Miskolci Operabarátok Egyesületének szervezésében március 13-án, kedden este 7 órától Miskol­con, a Kamaraszínházban. A miskolci születésű énekes kö­zépiskolai tanulmányainak befe­jezése után hagyta el a várost, hogy Budapesten, majd ösztön­díj segítségével Norvégiában ké­pezhesse hangját. Évek óta a Milánói Verdi Konzervatórium­ban tanul - térségünkből egyet­lenként. Számos hazai és külföl­di énekversenyen ért el helyezé­seket, kapott különdíjakat és rendszeresen koncertezik kül­földi zenekarokkal. A Miskolci Operabarátok Egyesületének elnöke, Emődi Gyula elmondta: minden módon, így az előadók segítésével is sze­retnének tenni az opera műfa­jáért. Ösztöndíjat nem tudnak felajánlani a tehetséges fiatal művészeknek, ezért a fellépés le­hetőségének megteremtésével kí­vánják őket erkölcsi és művészi szempontból támogatni. Lukács Mónika előadóestjén közreműködik Horváth Ádám operaénekes, Bakos Irina zongo­raművész, a Theater Brass fúvós együttes és Kulcsár Imre szín­művész is. A műsorban Verdi, Bellini, Donizetti, Brahms és más neves zeneszerzők műveiből csendülnek fel részletek. Az ÉÁÉV tartozásából ennyit „adott meg" Fotó: Bujdos Tibor félékből keletkezik kinnlevősége az önkormányzatnak. A befize­téssel az úgynevezett bevételi előírásban, annak nyomán pedig a tárgyévi költségvetésben szá­molnak. Év végén kiderül: a ter­vezett bevétel egy része nem ér­kezett be. A követelés egy idő után megkapja a „bizonytalan követelés” címkét: innentől ezzel a pénzzel a városháza nem mer biztos pénzként számolni (és tör­vényileg nem is szabad neki), ha­nem ismétlődő felszólítások, na­gyobb összegek esetén bírósági behajtás útján próbál hozzájutni. Legfeljebb öt éven keresztül; azután a követelés elévül. A magánemberek, a városla­kók önkormányzattal (vagy vala­mely önkormányzati céggel, szol­gáltatóval) szembeni tartozásairól nem szokott lemondani a helyha­tóság, mindenképpen igyekszik behajtani. Cégekkel szemben miért elnézőbbek? - kérdeztük Juhász Gézától, ám az osztályve­zető helyesbített: nem lemonda­nak a pénzről, pláne nem Jóked­vükben”, pusztán az a helyzet, hogy tudomásul veszik a tényt, hogy minden kapu bezárult. Ezek különleges esetek - magyarázta a szakember -, amikor az adós el­tűnt, netán felszámolták, vágj' nem rendelkezik vagyonnal, te­hát nincs mit, vagy nincs kin be­hajtani a tartozást. Évente 10-50 millió forint közötti összeg elvesz­tésébe kell beletörődni. Jól, a település számára ked­vezően az esetek alig 30-40 száza­léka végződik, azaz sikerül kü­lönböző úton-módon (felszólítás, végrehajtás) hozzájutni a jogos követeléshez. Olykor a városhá­za pénzügyi vezetése alkura kényszerül: ha egy adósnak megszűnik a fizetési kedve, onnantól a hivatalnak más célja Nincs ez a pénz Idén két nagyobb tétel ügyé­ben kényszerült a város le­mondani a neki járó pénz­ről, összesen 46 millió 981 ezer forint értékben. Az ÉÁÉV 1992-ig halmo­zott fel különböző, egyen­ként is többmilliós tartozá­sokat (telekhasználati díj, iparűzési adó, gépjármű adó) a várossal szemben. A cég felszámolása 1992. ápri­lis 15-én indult és 1999. már­cius 31-én zárult, bírósági ítélettel, amely 52 millió fo­rintos tartozást rögzített. Ebből leszámítva 10 millió­nyi kiegyenlített részt (amely a cégtől a város által átvett, Lorántffy Zsuzsanna utcai munkásszálló épületé­ből adódik) 42 millió 590 ezer behajthatatlan kinnle­vőség maradt. Mostanáig. Az Interglob Vállalattól egy Szeles utcai ingatlan ér­tékesítése nyomán várt - hiába - pénzt az önkor­mányzat. A belterületi telek 1994-es értékesítéséből szár­mazó bevétel fele a helyha­tóságot illette volna meg, ám mindeddig - többszöri fel­szólítás, végrehajtási eljárás ellenére - nem jutott hozzá. Ezután már nem is fog. nem lehet, mint hogy legalább a pénze egy részét megszerezze, lehetőleg minél többet - mondta el lapunknak Juhász Géza. A HÉT TEMAJA: VASÁRNAPI NYITVA TARTÁS Hétvége nélkül kárt szenvedne a kultúra Miskolc (ÉM - PTA) - Vasár­nap és munkaszüneti napon tiltanák a munkavégzést - ezt szorgalmazza egy, a Munka törvénykönyvét mó­dosító javaslat. Bár egyelőre még a részletes parlamenti vita előtt áll az indítvány, ha a kereskedelemmel együtt a szórakoztató üzletágat is érintené a változtatás, a mo­zikat, művelődési házakat és a színházat óriási kár érné. Amellett, hogy anyagilag nagy veszteséggel kellene a hétvégi szünet miatt számolnia a Miskol­ci Nemzeti Színháznak - legalább 10-15 százalékos bevételkiesést je­lentene mindez -, erkölcsi szem­pontból is veszteséget szenvedne a színház és a közönség - véleke­dett Hegyi Árpád Jutocsa, a Mis­kolci Nemzeti Színház igazgató­főrendezője. Mint mondta, a szín­ház életében a hétvégék a legfon­tosabb napok - ilyenkor 4-5 előadást, matinét tartanak. Ha törvényi eszközökkel korlátoznák a színházak működését azzal az emberek számára tiltanák meg az akaratuk szerinti kulturált ki- kapcsolódást, szórakozást. Hasonlóan vélekedik, illetve el­képzelhetetlennek tartja a hétvégi bezárást Bíró Tibor, a Kossuth mozit üzemeltető Cine-Mis Kht. vezetője. A Kossuth filmszínház A galéria a forgalom alapján magától változtatott Fotó: Ádám János forgalma fellendülőben van. En­nek egj'értelmúen ártana a hétvé­gi munkatilalom. Az ügyvezető azonban nem is számít érintett­ségre, mint mondta, kizártnak tartja, hogy a szabályozás a mo­zikra is vonatkozzon. A Miskolci Galéria nyitva tartása - a módosító indítványtól függetlenül - március elsejével megváltozott - tudtuk meg dr. Dobrik István igazgatótól. A galé­ria ugyanis felmérést végzett a közelmúltban, amelyből kiderült, hogy a hétvégi és a hétközbeni forgalom között nincs alapvető különbség. A látogatottság alap­ján így hétfőnként és vasárnapon­ként a galéria zárva tart. A törvénymódosítást előter­jesztő képviselőktől, illetve Eöry Csaba államtitkár sajtófőnökétől megtudtuk, a szolgáltatások egy része - így a múzeum, a színház - rendeltetésszerű nyitva tartás­sal működik, amely kivételt je­lent a javaslat változtatásai alól. Ezen értelmezés szerint a módo­sítás leginkább a nagy bevásár­lóközpontok nyitvatartási rend­jét érintené. A beterjesztett ja­vaslat egyelőre csak elképzelés, döntés a részletes parlamenti vi­ta után várható.

Next

/
Oldalképek
Tartalom