Észak-Magyarország, 2001. február (57. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-07 / 32. szám

2001. február 7., szerda Aktuális 3 Megjavították a hibás Rába buszokat Miskolc (ÉM - BAL) - Öt hibás volt a nemrég a városba érkezett nyolc autóbuszból. A gyártó szakemberei az elmúlt két napban hármat megja­vítottak, s nem kizárt, hogy mire ezek a sorok megjelennek, már az összes új, kék, csuklós Rába forga­lomba állt a közlekedési vállalat va­lamelyik útvonalán. Nyolc Rába típusú autóbuszt vásárolt a közelmúltban a győri gyártótól a Miskolc Városi Közlekedési Rt. Korábban Ikaruso- kat használt évtizedeken át az önkor­mányzati cég, ám azokkal egyre több mű­szaki probléma adódott; ezért döntött a társaság vezetése a váltás mellett. Az új márkával sincs azonban egyelőre szeren­cséje a vállalatnak: a nyolc kocsi közül öt­tel azonnal műszaki problémák adódtak, csak hármat lehetett a forgalomba állíta­ni (korábbi, már kiöregedett buszokat fel­váltva velük). A termékre a gyártó cég ga­ranciát adott, így hétfőn Miskolcra érkez­tek a Rába Rt. szakemberei és hozzáláttak a javításhoz. Információink szerint tegnap délutánra újabb három járművet lehetett a forga­lomba engedni, és az MVK illetékeseitől kapott tájékoztatás szerint ma délelőttre valószínűleg már mind a nyolc a borsodi megyeszékhely utcáin közlekedik, ha si­kerül az utolsó két kocsin is megtalálni és kiküszöbölni a kormánnyal és az ajtó­nyitás elektronikájával kapcsolatos mű­szaki problémákat. Több nagyvárosban, illetve Volán-társa­ság állományában is üzemelnek a győri tár­saság által két éve előállított Rábák. A fővá­rosi központú Volánbusz Közlekedési Rt.- nél kéttucatnyi szolgál tavaly év eleje óta: különösebb gond nem voltak velük, idén újabb nyolc darab beszerzését tervezik. Ko­vács György, a Volánbusz műszaki igazga­tója érdeklődésünkre elmondta: a győri jár­mű alváza sok éve gyártott (például Ikarusokba is szerelt) konstrukció, a ka­rosszéria pedig belga licensz alapján készül.- Egy-egy hiba jelentkezése önmagában nem minősíti a terméket - fogalmazott ennek alapján, a miskolci történéseket közelebbről nem ismerő szakember. - Ez­zel együtt nálunk olyan nem fordult elő, hogy a megvásárolt buszok közül akár egy is ne tudott volna kimenni a forga­lomba; akkor nem vettük volna át. Hogy nyolcból öt azonnal rossz, ez az arány va­lóban meglepően magas. Az egyetem partner a drog elleni harcban Miskolc (ÉM - PT) - Együttműködési megállapodást kötött a drogmegelőzéssel kapcsolatos teendők koordinálására, pályá­zatok benyújtására és az együttes fellépés­re a Miskolci Egyetem Továbbképzési Köz­pontja, a Miskolci Drogambulancia, a Mis­kolci Drogambulancia Alapítvány és a B.-A.-Z. Megyei Bűnmegelőzési Alapítvány. Dr. Molnár László, a továbbképzési köz­pont vezetője elmondta: az oktatási intéz­mény mint Miskolc és a megye egyik kiemelkedő szellemi központja részt vállal abban, hogy a drogszakemberekkel közö­sen felkészítse az általános-, közép-, és fel­sőfokú oktatási intézményekben dolgozó tanárokat a kábítószer miatt krízisbe kerü­lő tanulókkal való kommunikációra. Előadásokat, zenés programokat, sportren­dezvényeket szerveznek, kötetlen találkozá­si alkalmakat teremtenek, hogy felhívják a figyelmet a kábítószer egészségkárosító ha­tásaira és a drogfogyasztás, -árusítás bün­tetőjogi következményeire. Dr. Tamótzky Margit, a drogambulancia vezető főorvosa arról szólt: intézetükben anonim módon foglalkoznak a hozzájuk forduló drogfo­gyasztókkal. A statisztikai adatokból megállapítható - szögezte le -, hogy tenden­ciájában nő a már 18 éves kora alatt elő­ször kábítószert fogyasztók aránya. Tavaly például 2100 kezelési alkalmat regisztráltak és az újonnan (2000-ben) jelentkezett 180 be­teg egynegyede fiatalkorú volt. DFC - senki többet, harmadszor! A Diósgyőri FC Kft. ingóságait árverésen értékesítette tegnap az adóhatóság Fotó: Juhász-Léhi István Juhász-LÉhi István Miskolc (ÉM) - Jó napot kívá­nok! Az adós részéről megje­lent valaki? Tehát senki. A fenti mondatokat tegnap né­hány perccel 10 óra után a diósgyőri stadion klubhelyi­ségében kilenc érdeklődő hallhatta. Ennyien voltak kí­váncsiak a Diósgyőri Foot- ball Club Kft. maradék(?) ingóságainak árverésére. Hét darab fémvázas fekete asztal, 70 ezer forintra becsülve, huszon­hat darab fémvázas szék zöldes­mintás huzattal (69 ezer forintra értékelve), egy négy részből álló zöld-fekete színű szekrénysor - amely egy vitrines, egy polcos, egy fiókos és egy könyves részből áll (becsértéke 40 ezer forint), egy hatrészes zöld konyhaszekrény rozsdamentes mosogatóval (30 ezer forint), egy Vesta típusú négyégős gáztűzhely és egy kö­rülbelül 120-150 literes Zanussi- Lehel hűtőszekrény - a gáztűz­helyhez hasonlóan 20 ezer forint­ra becsülve - várja új gazdáit. A fenti tételeket a foglalási jegyző­könyv alapján annak rendje és módja szerint Nagy Kálmán vég­rehajtó ismertette a vásárlási szándékkal érkezőknek. Az adóhivatal munkatársa természetesen a licitálás forga­tókönyvét is megosztja. „Mi maradt? Semmi."- Ezer forintonként lehet fölfelé menni - vázolja a lehetőségeket. Persze a 70 ezer forintra érté­kelt asztalok - ami mögött nem is olyan régen még újságírók hall­gatták a közeli múlt diósgyőri szakvezetőinek, Varga Zoltánnak, Temesvári Miklósnak vagy éppen Tornyi Barnabásnak a szavait - töredék áron, mindössze valami­vel több mint 20 ezer forintért ta­lálnak új gazdát. Mivel sem a 70-, sem a 60-, sem az 50-, sem a 40-, sem a 30-, sem a 20 ezer forintos áron nem kellett senkinek és a felfelé licit 15 ezerről indult... A Diósgyőri VTK és a Diós­győri FC tablói alatt aztán jön a második tétel, a 26 darabos szék­garnitúra „elverése”.- Negyven ezer először, másod­szor, harmadszor! - visszhangzik a csendben. - Ott, azé az úré! A szekrénysor meglepően rö­vid idő alatt, huszonhat darab ezresért vándorol új gazdához. Az üresen árválkodó bútorral kapcsolatban csak a terembe be­toppanó Horváth Ferencnek, a diósgyőri utánpótlás technikai vezetőjének van egy halk, költői kérdése: „A kupákat ki vitte el?” Nem kap választ, csupán egy „mehetünk tovább, ugye?” hang­zik el felelet gyanánt. A klubhe­lyiség hátsó traktusában találha­tó mosogató is majdnem 30 ezret ér, nem sokkal később a tűzhe­lyet is elszállíthatják. A végére maradt hűtőszekrényt a becsér­ték feléért, 10 ezer forintért kínál­ja a végrehajtó. Arra a határozott kijelentésre, hogy „tartom” tulaj­donképpen be is fejeződik „a DFC Kft., mint adós” elleni árverés. Lassan oszlik a futballcsapat­ra sem elég érdeklődő, ám ab­ban teljes mértékben egyetérte­nek, hogy azonnal el kívánják szállítani az ingóságokat. Nagy Kálmán végrehajtó eloszlatja a kételyeket: nem más­nak, mint az APEH megyei igaz­gatóságának „gyűjtött” pénzt. A Diósgyőri Sportlétesítmé­nyeket Működtető Kht. ügyvezető feladatait szerződésének lejárta után is ellátó exigazgató, Pelcz Gábor arra a kérdésre, hogy „mi maradt?” egy határozott „sem- mi”-t válaszol miután szétnéz az üres teremben. És, hogy mégis mi az a semmi? Egy darab mű­anyag szemetesedény (becsérték nincs megállapítva), néhány rek­lámanyag és persze a bajnoki tablók, amelyről többek között az a DFC Kft. egykori ügyvezetői is mosolyognak a nihilre. Még nincs 11 óra, mikor a vég­rehajtók már a befolyt pénzt szá­molgatják, s közben felállunk a székekről. Sietnünk kell, az ülőal­kalmatosságok új tulajai már na­gyon vinnék szerzeményüket. Gazdafigyelővel a mezőgazdaságért Az agrárkamarák és az Inform Média Kft. együttműködéséről Nehéz év után Sátoraljaújhely (ÉM BSZA) - A tavalyi évi tevé­kenységét értékelte, vala­mint az idei terveket ismer­tette tegnap Sátoraljaújhe­lyen a Kárpátok Határmenti Gazdaságfejlesztési Szövet­ség (KHGSZ) elnöksége. Juhász István, a szervezet elnöke elmondta: 2000 „taka­réklángon” telt el az anya­giak szűkössége miatt. Meg­említette, a szlovákiai és uk­rajnai határ menti területek­kel közösen folytatott progra­mokat hátráltatja a szlo­vák-ukrán vízumkényszer, valamint a magyar-ukrán ha­tár nehéz átjárhatósága. Az idei elképzeléseik kö­zött Dámóc-Dobra közötti határátkelő megnyitásáról szóló program felmelegítése is szerepel. Miskolc (ÉM - FL) - A régióban működő agrárkamarák képvise­lőit hívta tanácskozásra tegnap lapunk kiadója, az Inform Média Kft. tegnap délelőtt az Észak-Ma- gyarország szerkesztőségébe. A megbeszélésen Hajdú-Bihar me­gyéből Dr. Kiss Valéria titkár és Gyulai Attila tanácsos vett részt. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét Bíró Miklós általános alelnök, míg Borsod-Abaúj-Zemplént Koncz György elnök és Mészáros Péter titkár képviselte. A vendé­geket Szabó Miklós, az Észak-Ma- gyarország felelős kiadója és Kiss László főszerkesztő köszöntötte. A tanácskozáson az agrárka­marák és az Inform Média Kft. együttműködéséről volt szó, ezzel összefüggésben arról, szorosabb együttműködésünkkel miként le­hetne még jobban segíteni a tér­ség mezőgazdaságát a három me­gyei lap - a Hajdú-Bihari Napló, a Kelet-Magyarország, az Észak­Magyarország - és a régió vidéki településein havonta megjelenő Gazdafigyelő felhasználásával. Bíró Miklós, dr. Kiss Valéria, Mészáros Péter és Gyulai Attila a már megjelent Gazdafigyelőkkel Fotó: Ádám János A HÉT TÉMÁJA: A NÉPSZÁMLÁLÁS Nem egyszerű a kérdezőbiztosok dolga Bódisz Attila Sárospatak (ÉM) - A számláló- biztosok az elkövetkezendő néhány hét alatt bekopogtat­nak minden háztartásba. Fo­gadtatásuk szinte házszámon­ként változik. Van aki örül, mások bizalmatlanok, akad aki komolyan veszi, s persze olyan is, aki értelmetlennek tartja az egész programot. Dávid Sándor nyugdíjas bioló­gia-testnevelés pedagógus most hetekig számlálóbiztosként dol­gozik. Sárospatakon két körzet tartozik hozzá, összesen mintegy 150 családot keres fel, hogy leje­gyezze a szükséges adatokat. Mi­vel munkahelyi időbeosztás nem köti, késő délelőttől sötétedésig járja a lakásokat.- Délelőtt ritkán járok ered­ménnyel - mondja. - Ebben az időszakban ugyanis sokan dol­goznak. Az első helyszín igazolja is ezt, a csengetésre nem nyit senki aj­tót. Ugyanígy járunk a következő két háznál is. Aztán a negyedik helyen egy férfi jön ki a házból, de éppen indul valahová.- Este hat után alkalmasabb lenne - mondja, majd hozzáte­szi: - Akkor a feleségem is itt­hon van. Aztán figyelmeztet, hogy a szomszédjuknál ne is próbálkozzunk, az asszony kór­házban fekszik. - Van olyan pa­pírunk, amit bedobunk a posta­ládába, hogy ekkor és ekkor jö­vünk, de én nem használom - meséli a pataki kérdezőbiztos. Az újabb helyszínen várni kell, a házigazda éppen telefo­nál. Dávid Sándor ezalatt az ed­digi 50 háznál tapasztalt érdeke­sebb történeteit meséli. Nem mindig sikerül elsőre bejutni- Egy nagyothalló asszonynál például a gyakorlott szomszéd se­gítette a kommunikációt. Egy másik helyen nem volt csengő a kapuban. Itt is a szomszéd segí­tett, hogy a gáz nyomásszabályzó dobozát kell megütögetni, azt hallják meg odabenn. A számlálóbiztos emellett me­sél arról is, hogy hosszú pedagó­gusi pályafutása révén, s mert a környéken lakik, szinte minden­ki ismeri. így aztán nincs olyan gondja, hogy valaki is bizalmat­lanul fogadná. Mint mondja, sok egyedül élő idős ember kimon­Fotó: Bódisz Attila dottan örül, hogy valaki rányit­ja az ajtót. Ilyenkor szóba kerül­nek egyéni sorsok, tragédiák, magánéleti dolgok is.- Van kétkedő ember, aki pél­dául nem érti, miért is foglalko­zunk a lakással, ha népszámlá­lásról van szó. Ilyenkor elma­gyarázom, így mérhető fel pél­dául, hogy mennyi lakásba ve­zették be Sárospatakon az el­múlt tíz év alatt a vezetékes gázt - fűzi hozzá Dávid Sándor. Míg idáig jutunk a telefoná­lást befejezve ez a háztulajdonos is közli, neki is a délutáni idő­szak felelne meg inkább. A sokadik próbálkozásnál végre bejutunk egy családhoz.- Éppen most emlegettük - mosolyog a kaput nyitó asz- szony. A beszélgetésnél aztán kiderül, egyáltalán nem irigy­lésre méltó a biztosok helyzete. Bonyolult tulajdoni viszonyokat és zűrös családi kapcsolatokat kell beillesztenie az adatlap leegyszerűsített rubrikáiba. A következő ajtón a csengetésre egy influenzás tünetekkel ke­zelt, lázas, beteg ember nyit aj­tót. Mondom, nem egyszerű a kérdezőbiztosok dolga...

Next

/
Oldalképek
Tartalom