Észak-Magyarország, 2001. február (57. évfolyam, 27-50. szám)
2001-02-28 / 50. szám
Mfmm Szamba. Táncos a riói karneválon. Fotó: EPA február 28., szerda tsiu-mmmmmMé Napról napra 16 Kannibál hangyák Madagaszkáron A felnőtt példányok véresre harapdálják a lárvákat San Fransisco (MTI) - Egy korhadt fatörzsben, Madagaszkár egyik fennsíkján Bri- an Fisher amerikai rovarszakértő felfedezett egy hangyanépet, amely az államalkotó rovarok egy korai szakaszából származó leletnek tűnik. A darázsderekú kannibál hangyák saját lárváik vérét szívják. Fisher, aki az elmúlt öt évben 600 hangyafajt katalogizált Madagaszkáron, azt gyanítja, hogy legújabb, az Adetomyrma- nemzetséghez tartozó hangyatörzs nem csupán egy új faj, hanem valószínűleg az összes ma élő hangyaféle közös őse - a hiányzó láncszem abban az evolúciós történetben, amelyben a hangyák 70-100 millió évvel ezelőtt elkezdtek kifejlődni a darazsakból. Sok más hangyafajhoz hasonlóan a felnőtt állatok e ma- dagaszkári hangyáknál sem képesek szilárd táplálékot magukhoz venni. A legtöbb modern hangyafajnál dolgozó hangyák etetik a lárvákat, amelyek a megemésztett táplálék egy részét újra kilökik magukból. A dolgozók aztán ezzel az előemésztett élelemmel táplálják önmagukat és a kolónia többi tagját. A Fisher által felfedezett őshangyáknál viszont a felnőtt példányok egyszerűen véresre harapdálják a lárvákat, és a kiserkenő lárvavérrel táplálkoznak. E különös táplálkozási szokásukra tekintettel nevezte el felfedezettjeit kannibál vagy Drakula-hangyáknak az amerikai kutató. A nem destruktív kannibalizmust gyakorló madagaszkári hangyák torát és potrohát csak egy ízület kapcsolja össze, szemben a modern hangyafajok dupla vagy tripla ízületével. Fisher szerint ez az egyízületes darázsderék egyértelmű jele annak, hogy a Drakula-hangyák kapcsolatban állnak korai darázsfajokkal. Madagaszkár a viszonylagos elszigeteltség miatt biológiai kincsestárnak számít. Számos régi faj, reliktum fennmaradhatott azért, mert nem támasztottak nekik versenyt új jövevények. A fejvadászok visszaütnek .lakarta (MTI) - Indonézia da- jak fejvadászait századokon át becsapták és kifosztották az idegenek, most azonban visszaütnek. Úgy tűnik azonban, hogy azok, akik dühüknek áldozatul esnek - vagyis a Madurából érkezett jobbára igencsak szegény telepesek inkább bűnbakok, mint felelősök. ' A dajakok mintegy 400 madu- rait öltek meg az elmúlt héten, miután a hosszú ideje parázsló feszültségek brutális mészárlásba torkollottak Közép-Kaliman- tán tartományban, Borneo he- gyes-völgyes szigetén. Mindazonáltal a vérfürdő magyarázata inkább a szegénységben és a javak elvesztésében keresendő, mint a szorosan vett etnikai gyűlöletben. A dajakok egyszerűek és becsületesek, és így könnyű zsákmányává válnak a kínai kereskedőknek, akik folyamatosan becsapják és kizsákmányolják őket - írta a múlt század közepén Alfréd Wallace tudományos kutató. Megpróbáltatásaik azóta csak súlyosbodtak. A dajak törzsek igen kedvesek, türelmesek és általában megadóak - mondja Sarosa Ha- mongpranoto, a kelet-kalimantá- ni Mulawarman egyetem szociológusa. Hozzáfűzi azonban, hogy amennyiben önbecsülésüket folyamatosan sérelem éri, a legvadabb düh fogja el őket. Ha viszont ez egyszer bekövetkezik, a dajakok félelmesek: visszatérnek a rituális fejvadászat hagyományához, amellyel a múlt század elején felhagytak, és kitépik áldozataik szívét. A feldühödött dajakoktól még a maduraiak is rettegnek, pedig ők a maguk részéről képesek voltak rémületben tartani az Indonéziában többséget alkotó já- vaiakat is. A menekülők szerint az őket üldöző fejvadászok valósággal kiszagolják, ki a madurai. Az ősi dajak életforma - az erdei vadászat - nem nagyon egyeztethető össze az indonéziai modernizálási törekvésekkel. Földjeiktől megfosztották őket Borneón, amelynek háromnegyed része Indonéziához tartozik, a máshonnan érkezők ültetvényeket, bányákat létesítettek, illetve kitermelik a fát. A dajakok így egyre inkább a társadalmi és gazdasági lépcső alján találták magukat, általában a ma- duraiakkal együtt. Fiatal vállalkozó. A 22 éves Anett vállalkozóként keresi kenyerét. A természet mellett azt szeretné, ha az álmai is valóra válnának. Fotó: Farkas Maya További képek: www.boon.hu Póktömeggyűlés egy családi háznál Sydney (MTI) - Immár tudósok próbálják megfejteni, hogy miért özönlötte el Ausztráliában egy igen ritka mérgespókfajta egy családi ház kertjét. Az egérpókok - ez a fajta neve - nem sokkal azután kezdtek hemzsegni a Sydneytől északra fekvő New- castle városában lévő kertben, hogy új család költözött a házba. A háromgyermekes Osbornék döbbenten észlelték, hogy valóságos pókszőnyeg borítja a pázsitot. Még azt a fimon ropogást is hallani, ahogy a hadakozó pókok két karmukat egymásba mélyesztik - mondta az egyik családtag. Ezek a pókok annyira ritkák, hogy eddig ellenszérumot sem kísérleteztek ki mérgükre Ausztráliában. Osbornék - gyerekeik védelmében - már leglább 120 pókot öltek meg, a tudósok pedig 65-öt fogtak be. Mint mondták, még sohasem láttak ekkora póktömeggyűlést, és azt sem értik, miért csak és éppen Osbornék kertjét választották az egérpókok fesztiváljuk helyszínéül? S-t. Sok a taxi, kevés az utas. Pekingben rendszerint csendes várakozásra kárhoztatnak a taxisok, hiszen olyan sok kocsi vár utasra, hogy örülnek, ha napi egy fuvar akad. Fotó: EPA Fapofa Tokió (MTI) - Vízben jó ideje rothadó uszadékfából készít újfajta arckrémeket és más kozmetikumokat egy japán cég. A vállalat már jó ideje próbálkozott azzal, hogy hasznosítsa a vízerőműveinek gátjai előtt összegyűlő fahordalékot, ám csak mostanra derült ki, hogy a legjobb megoldás, ha arckrémalapanyagot nyer ki belőle. A vízben jó sokáig ázó fából nyert vegyidet ugyanis remekül pótolja a bőr víz- veszteségét. Az enegiaellátó vállalat évente 100 millió jen értékben akar eladni az uszadékfa alapanyagú kozmetikumokból, és nem tart attól, hogy ne bírná alapanyaggal, ha az újdonság kapós lenne. Amatőr felvétel Másfél millió dollár iskolai kézelverésért Sydney (MTI) - Csaknem másfél millió amerikai dollár kártérítést ítélt meg Ausztráliában a bíróság egy férfinak azért, mert 17 évvel ezelőtt az iskolában az egyik tanára elverte a kezét. Az immár 30 éves Paul Hogan azzal az érvvel indított pert volt iskolája ellen, hogy a verés érzelmileg tönkretette személyiségét és későbbi életét. A tizenhárom éves Hogan jobb kezét 1994. március 16-án verte el szíjjal egyik tanára, méghozzá kétszer. Először azért kapott a tenyerére - három csapást -, mert koszos volt a tornadressze. Pár órával később pedig azért mért rá a tanár öt suhintást, mert együtt kántálta több gyerekkel, hogy el kellene őt bocsátani. Mind az egykori tanár, mind pedig az iskola tagadta a bíróságon a történteket, Hogan viszont azt állította, hogy a verés miatt tartósan sérült a keze, képtelen volt kétkezi szakmát tanulni. Emiatt jövedelemtől esett el, ráadásul kezének gyógyítása orvosi kiadásokkal járt. A bíróság úgy ítélte meg, hogy az iskola nem törődött kellő felelősséggel Hogannel, a verések pedig indokolatlanok voltak. Mindemiatt összesen 2 729 093 ausztrál dollár kártérítést ítélt meg a testület az elpáholt kezű, egykori diák javára az őt ért múlt- és jövőbeli gazdasági és általános károkért. Az iskola közölte, hogy fontolóra veszi a fellebbezést. Korai diákszerelem Brüsszel (MTI) - A flamand középiskolás ifjúság egynegyede már túl van első szeretkezésén, a lányok 16,4 százaléka pedig fogamzás- gátló tablettát szed. Ezek az adatok abból a felmérésből derülnek ki, amelyet Belgium mintegy 6 milliós flamand tartományában végeztek a 12 és 18 év közti tanuló ifjúság körében.
