Észak-Magyarország, 2001. február (57. évfolyam, 27-50. szám)
2001-02-23 / 46. szám
2001. február 23., péntek Kultúra 8 HÍRCSOKOR • Felkészítés a színészetre. A miskolci Pécsi Sándor Guruló Színház segítséget nyújt a felkészülésben azoknak, akik érdeklődnek a színművész pálya iránt. A felkészítés helye a Vasas Művelődési Központ, hétfőn, szerdán és pénteken délután 3 órától. • Bocsi fotói. Bocsi Krisztián, lapunk volt külső munkatársa fotóiból nyílik tárlat február 23-án, pénteken délután fél 5-kor Nyíregyházán, a városi művelődési központban. • Művészeti ösztöndíjasok fesztiválja. Az ösztöndíjasok fesztiválja vasárnap kezdődik Budapesten. A fesztiválon megismerheti a közönség a Derkovits, a Kodály Zoltán, a Kozma Lajos, a Fischer, a Kállai Ernő, a Pécsi József, a Fülöp Viktor, az Örkény István, a Móricz Zsigmond és a Mo- holy-Nagy László ösztöndíjasok munkáját. Farsangtemetés újjászülető táncházzal Miskolc (ÉM) - Táncos farsangtemetést tartanak a miskolci Ifjúsági és Szabadidő Házban: hosszú idő után ismét magyar táncházat rendeznek. Egyelőre csak ezt az egyet - de a táncokat tanító Barsi Csaba nem tett le a rendszeres táncházak újjáélesztéséről sem. A farsangot február 26- án, hétfőn délután 5 és 7 óra között temethetik el a táncházban a gyermekek, a felnőtteket pedig este 7-től 11-ig várják. A bábszínházzá lett hétköznapi világ Vasárnap mutatja be a Csodamalom Bábszínház a Rosszcsont Peti című előadást Miskolc (ÉM - MG) - A vándortársulat elveszti bábjait, kellékeit, de az előadás nem maradhat el, így a komédiások a tárgyak segítségével szórakoztatják a gyerekeket: vasárnaptól vidám tárgyanimációs előadás színesíti a Csodamalom Bábszínház repertoárját.- A gyerekek felé forduló művészeti alkotásokban nem elég a történet, a gyerekdaraboktól elvárják, hogy legyen erkölcsi mondandója is - vallja Urbán Gyula rendező, aki idegen ötletet adaptált színpadra. - A Rosszcsont Peti című mesében is megjavul a rossz, de nem ezen van a hangsúly. Ez a darab nem a bábszínházi előadásokban megszokott etikai tanulságokat fogalmazza meg. A mi játékunk másfél órás metafora: azt üzeni a produkció a gyereknézőnek, hogy „itt a világ, nyisd ki a szemed, és csinálj bábot, művészetet a körületted levő valóságból!”. Pamutgombolyag, gombok, fazék, fedő, fakanalak - az előadásban szereplő, bábbá átlényegülő tárgyak mind megtalálhatók a gyerekek szúkebb környezetében. Bele lehet látni egy világot a körülöttünk levő, nemegyszer kidobásra szánt eszközökbe. F. Tóth Krisztina és Ivánkó István, valamint az élővé varázsolt tárgyak Elsősorban az óvodásoknak, kisiskolásoknak szól a játék, de a rendező arra törekszik, hogy minden gyermekelőadás családi színház is legyen.- Ebben a darabban is van olyan motívum, amin a felnőttek gondolkodhatnak el: a történetben szereplő bábjátékos miközben lenézi a zseniális plakátragasztót, ki is használja annak tehetségét. Ismerős a szituáció, a másokból megélő karakter... A megszokott kesztyűs vagy pálcás bábuk helyett tehát tárgyakkal játszanak majd a színészek, de az előadás nyelvezete is kínál meglepetéseket.- A színészekkel, F. Tóth Krisztinával, Heiszmann Ildikóval, Ivánkó Istvánnal, Hajdú Gáspár Zsolttal és Klim Zsolttal egy sajátos bábnyelvezettel is kísérletezünk. A darabbéli kislányt például pöttyöslabda jeleníti meg. Feltettük a kérdést, Fotó: Dobos Klára hogyan szólalhat meg egy labda. Mi úgy gondoltuk, hogy nem a hangokat stilizáljuk, nem a hangszínt torzítjuk el, nem „pötyögünk” - amivel leginkább élni szoktak az alkotók -, hanem a nyelvtani szerkezetet variáljuk - mondja a rendező, s befejezésül hozzáteszi:- Kísérleti előadás lesz, de azok közül való, amely biztos siker: a gyerekek szétverik majd a színházat az izgalomtól... Szárnyaló művészet Miskolc (ÉM) - A 70 éve született Kondor Bélára emlékeztek tegnap a Miskolci Galéria Kondor-termében. A Két fohász című megemlékezésen részt vett Kondor Mária, a művész húga is. Kondor Béla neve a művészet világában mára fogalommá vált. Egyszerre volt költő, festő, grafikus és fotóművész. Gyakran elhatárolta magát a külvilágtól és szinte csak a művészetnek élt - a szabadság- vágy, az Istenkereső magányosság jellemezte. A láthatón túl a láthatatlan volt számára igazán fontos, azt igyekezett alkotásaival felénk közvetíteni - emlékezett Kondor Bélára, a „polihisztor művészre” dr. Dobrik István, a galéria igazgatója, a szervező Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia Miskolci Területi csoportjának tagja a rendezvény kezdetén. > Maga a Kondor-terem nem üresen viseli nevét: ott rendezték be a Miskolchoz, az alkotóházhoz ezer szállal kötődő művész tárlatát, amely központi témájául a repülést választotta. Ebben a környezetben kétszeres erővel hatottak az összegyűlt tisztelőkre, még élő kortársakra Kondor versei, amelyeket az Északkelet-magyarországi Versmondó Egyesület tagjai olvastak fel. Azonban nemcsak művei által idézték meg az újkori magyar művészet kiemelkedő csillagát: a megemlékezésen levetítették Zsigmondi Boris 36 perces filmjét, amit Kondor halála után, 1974- ben forgatott az angyallá létt alkotóról. Abakusz Miskolc (ÉM) - A számok világa sokak számára riasztó, vagy legalábbis ismeretlen - bár mindannyian nap mint nap számolunk, sőt a számítógépek segítségével bonyolult műveleteket végzünk. Ki beszélhetne, írhatna hitelesebben a számokról, a számok történetéről, mint egy tanár? Egy olyan tanár, aki az egész életét a matematika tanítására tette fel, s ma tanítványok sokaságának sikerei bizonyítják, hogy ezt a tárgyat is meg lehet szerettetni. Puskásné Párdy Jolán tanár, Beke-díjas matematikus, a miskolci közgazdasági szakközépiskola nyugalmazott igazgatónője most egy érdekes kis könyvet írt, nemcsak a szakma és a diákok számára. Az Abakusz című mű a számjegyek kialakulásának történetébe vezeti be az olvasót. A mondandó érdekes, sőt kifejezetten izgalmas is, hiszen nem is gondolnánk, ez a sajátos kultúrtörténeti barangolás mennyi új ismeretet hordoz. Ha végigolvassuk a könyvecskét, mi is úgy járhatunk, mint a bevezetőben említett hajdani tanítvány, aki így adott hangot felismerésének: de hiszen akkor az ember szinte korábban számolt, mint csevegett, beszélgetett, írt! A zenét mindannyian nagyon szeretik Miskolc (ÉM) - Miskolc város kilenc általános iskolája képviseltette magát az első miskolci operaversenyen. Még a verseny előtti utolsó percekben is az ajánlott könyveket bújták. A szokásos versenydrukk: hátha pont azokból kapnak feladatot... Készültek persze, nagyon sokat és sokféleképpen. Hétvégeken a csapattagok együtt hallgattak zenét, olvasták a Verdi életéről szóló műveket, átnézték az operák szövegkönyveit és a legtöbb versenyző látta a miskolci színház Rigoletto-előadását is. Az operavetélkedő elődöntőjének anyagát alapvetően ugyanis három Verdi opera, a Rigoletto, a Traviata és a Trubadúr mellett Verdi élete, kapcsolatai adták. Mivel főleg 12 év körüli gyerekek neveztek be a versenyre - ami a fő szervező, a Miskolci Operabarátok Egyesületének elnöke, Emődi Gyula tudomása szerint nemcsak Miskolcon vagy a megyében, de az országban is az első - felmerült a kérdés: mennyire kedvelheti ez a korosztály ezt a műfajt? Kiderült: nagyon. A Jókai Mór, a Komlóstetői vagy épp a Kazinczy Általános Iskola csapatának tagjai leginkább a verseny kedvéért kezdtek el ismerKetten a komlóstetői csapatból kedni az operával - de jó választásnak tartották. És mint az utóbbiak hozzátették: a zenét mindannyian nagyon szeretik. És ezzel már el is érte célját a verseny, hiszen a rendezők az operakultúrát szeretnék terjeszteni, céljuk, hogy a műfajt megkedveljék a fiatalok. Ezért is bíznak benne, hogy a vetélkedővel hagyományt teremtenek. A középiskolások ma mérik össze tudásukat. Azt, hogy a két korosztály csapatai közül ki vehetnek részt a március 27-én a Miskolci Nemzeti Színházban megrendezendő döntőn, szombati számunkban közöljük. Egy tanévnyi ünnep - némi ürömmel Harmincöt éves jubileumát üli a miskolci Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola Miskolc (ÉM - PB) - Az idén ünnepli fennállásának 35 éves jubileumát a miskolci Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola. A „konzi" Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megye egyetlen olyan iskolája, amelynek fő profilja a középfokú zenészképzés. Méghozzá - az olykor kedvezőtlen változások ellenére is - magas színvonalon. Miskolc iskolarendszerű zeneoktatása 100 éves hagyományra tekint vissza. Az egykori zeneiskolából előbb a középfokú zene- művészeti képzés vált ki, majd ebből a felsőfokú zeneművészeti oktatás. A Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola 1966- ban alakult meg, így idén 35 éves fennállását ünnepli.- 35 év egy iskola életében nem nagy idő, mégis fontos számunkra, hogy megünnepeljük ezt az évfordulót - indította a beszélgetést Lenkey Csaba igazgató. - Ezt a tanévet jubileumi évnek nyilvánítottuk, ami azt jelenti, hogy minden rendezvényünk ünnepi, de az évfordulót április 3-án kedden, este hét órakor a Miskolci Nemzeti Színházban ünnepeljük. Jelenlegi legkiemelkedőbb növendékeink műsora hangzik majd el, az est főleg nagy együtteseinkre épül, de természetesen szóló produkciók is lesznek. Az ünnepi beszéd megtartására egykori növendékünket, ma a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektorát, Falvay Sándor zongoraművészt kértük fel. A jubileumi örömbe azonban üröm is vegyül. Az iskolának otthont adó Zenepalota üzemeltetési jogát idén januártól a Miskolci Egyetem kapta meg. Eddig a szakközépiskola volt a főbérlő, az azonos néven és épületben működő főiskolai kar pedig az albérlő. Most fordítva van, és ezáltal óhatatlanul háttérbe szorul a szakközépiskola. Azért született ez a döntés, mert az épület felújításra szorul, és az egyetem, - amelynek főiskolai kara a Bartók Béla Zeneművészeti Intézet - pályázat útján pénzhez jutott, amit erre a célra kell fordítania.- Azon vagyunk, hogy a hétköznapokban az érintettek ne érzékeljék a változást, ez valójában csak szervezés kérdése. A szakmai tárgyalások még folynak, de olyan szerződést akarunk, amely biztosítja, hogy nem csorbul az intézményünk nevelési, oktatási tevékenysége. Bérleti díjat nem kell fizetnünk, ahogyan eddig sem kellett, viszont a diákjaink gyakorlási lehetőségei jelentősen csökkennek. Nem szólva arról, hogy egy középiskola és egy felsőoktatási intézmény arculata és feladatkö- g re teljesen eltérő. Nekünk még g fontos feladatunk a nevelés, hi- í szén ahogy Jókai Mór megfogal- § mazta, a világ olyanná alakul, '■ amilyenné az ifjúságot neveljük. Ezért sem szerencsés, hogy egy épületben működik a két iskola. És a hely is kicsi. A 35 év eredményeire visszatekintve viszont szép eredményeket sorolhat az intézmény. Különösen a kamarazenei csoportokban, vonós-, fúvós- és szimfonikus zenekarban, illetve énekkarban folyó munkájuk jelentős.- Nemzetközi fesztiválokon és versenyeken együtteseink több alkalommal is kimagasló teljesítményt nyújtottak. Például az olaszországi Cisterninói Fúvós- zenekari Fesztivál különdíját nyertük 1998-ban, egy évvel korábban a spanyolországi Tolosai Kórusversenyen két kategóriában kaptunk I. díjat. Emellett utánpótlást biztosítunk a Miskolci Szimfonikus Zenekarnak. A diákok 21 főtanszak közül választhatnak, újdonságnak számít a blockflőte, népzene és egyházzene szak. Bár fő profilunk a zenészek képzése, a közismereti tárgyak oktatása egyre nagyobb hangsúlyt kap. Ez azért fontos, mert a nálunk végző diákok 97 százaléka ugyan szakirányban tanul tovább, ám a többiek számára is meg kell adnunk a lehetőséget, hogy más főiskolán, egyetemen folytathassák a tanulmányaikat - mondta végezetül Lenkey Csaba. * Legközelebb a szakközépiskola növendékeinek barokk hangversenye hallható február 25-én vasárnap, délután 4 órakor a miskolci Deszkatemplomban.
