Észak-Magyarország, 2001. február (57. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-23 / 46. szám

2001. február 23., péntek Kultúra 8 HÍRCSOKOR • Felkészítés a színészetre. A miskolci Pécsi Sándor Guruló Színház segítséget nyújt a felkészülésben azoknak, akik érdeklődnek a színművész pálya iránt. A felkészítés helye a Vasas Művelődési Központ, hétfőn, szer­dán és pénteken délután 3 órától. • Bocsi fotói. Bocsi Krisztián, lapunk volt külső munkatársa fotóiból nyílik tárlat feb­ruár 23-án, pénteken délután fél 5-kor Nyír­egyházán, a városi művelődési központban. • Művészeti ösztöndíjasok fesztiválja. Az ösztöndíjasok fesztiválja vasárnap kez­dődik Budapesten. A fesztiválon megis­merheti a közönség a Derkovits, a Kodály Zoltán, a Kozma Lajos, a Fischer, a Kállai Ernő, a Pécsi József, a Fülöp Viktor, az Ör­kény István, a Móricz Zsigmond és a Mo- holy-Nagy László ösztöndíjasok munkáját. Farsangtemetés újjászülető táncházzal Miskolc (ÉM) - Táncos farsangtemetést tartanak a miskolci Ifjúsági és Szabadidő Házban: hosszú idő után ismét magyar táncházat rendeznek. Egyelőre csak ezt az egyet - de a táncokat tanító Barsi Csaba nem tett le a rendszeres táncházak újjáé­lesztéséről sem. A farsangot február 26- án, hétfőn délután 5 és 7 óra között temet­hetik el a táncházban a gyermekek, a fel­nőtteket pedig este 7-től 11-ig várják. A bábszínházzá lett hétköznapi világ Vasárnap mutatja be a Csodamalom Bábszínház a Rosszcsont Peti című előadást Miskolc (ÉM - MG) - A vándor­társulat elveszti bábjait, kellé­keit, de az előadás nem ma­radhat el, így a komédiások a tárgyak segítségével szóra­koztatják a gyerekeket: vasár­naptól vidám tárgyanimációs előadás színesíti a Csodama­lom Bábszínház repertoárját.- A gyerekek felé forduló művé­szeti alkotásokban nem elég a történet, a gyerekdaraboktól el­várják, hogy legyen erkölcsi mondandója is - vallja Urbán Gyula rendező, aki idegen ötletet adaptált színpadra. - A Rossz­csont Peti című mesében is meg­javul a rossz, de nem ezen van a hangsúly. Ez a darab nem a báb­színházi előadásokban megszo­kott etikai tanulságokat fogal­mazza meg. A mi játékunk más­fél órás metafora: azt üzeni a produkció a gyereknézőnek, hogy „itt a világ, nyisd ki a sze­med, és csinálj bábot, művészetet a körületted levő valóságból!”. Pamutgombolyag, gombok, fa­zék, fedő, fakanalak - az előadás­ban szereplő, bábbá átlényegülő tárgyak mind megtalálhatók a gyerekek szúkebb környezeté­ben. Bele lehet látni egy világot a körülöttünk levő, nemegyszer kidobásra szánt eszközökbe. F. Tóth Krisztina és Ivánkó István, valamint az élővé varázsolt tárgyak Elsősorban az óvodásoknak, kisiskolásoknak szól a játék, de a rendező arra törekszik, hogy minden gyermekelőadás családi színház is legyen.- Ebben a darabban is van olyan motívum, amin a felnőt­tek gondolkodhatnak el: a törté­netben szereplő bábjátékos mi­közben lenézi a zseniális plakát­ragasztót, ki is használja annak tehetségét. Ismerős a szituáció, a másokból megélő karakter... A megszokott kesztyűs vagy pálcás bábuk helyett tehát tár­gyakkal játszanak majd a színé­szek, de az előadás nyelvezete is kínál meglepetéseket.- A színészekkel, F. Tóth Krisztinával, Heiszmann Ildikó­val, Ivánkó Istvánnal, Hajdú Gáspár Zsolttal és Klim Zsolttal egy sajátos bábnyelvezettel is kísérletezünk. A darabbéli kis­lányt például pöttyöslabda jele­níti meg. Feltettük a kérdést, Fotó: Dobos Klára hogyan szólalhat meg egy labda. Mi úgy gondoltuk, hogy nem a hangokat stilizáljuk, nem a hangszínt torzítjuk el, nem „pö­työgünk” - amivel leginkább él­ni szoktak az alkotók -, hanem a nyelvtani szerkezetet variál­juk - mondja a rendező, s befeje­zésül hozzáteszi:- Kísérleti előadás lesz, de azok közül való, amely biztos si­ker: a gyerekek szétverik majd a színházat az izgalomtól... Szárnyaló művészet Miskolc (ÉM) - A 70 éve született Kon­dor Bélára emlékeztek tegnap a Mis­kolci Galéria Kondor-termében. A Két fohász című megemlékezésen részt vett Kondor Mária, a művész húga is. Kondor Béla neve a művészet világában mára fogalommá vált. Egyszerre volt köl­tő, festő, grafikus és fotóművész. Gyakran elhatárolta magát a külvilágtól és szinte csak a művészetnek élt - a szabadság- vágy, az Istenkereső magányosság jelle­mezte. A láthatón túl a láthatatlan volt számára igazán fontos, azt igyekezett al­kotásaival felénk közvetíteni - emlékezett Kondor Bélára, a „polihisztor művészre” dr. Dobrik István, a galéria igazgatója, a szervező Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia Miskolci Területi csoportjának tagja a rendezvény kezdetén. > Maga a Kondor-terem nem üresen vise­li nevét: ott rendezték be a Miskolchoz, az alkotóházhoz ezer szállal kötődő művész tárlatát, amely központi témájául a repü­lést választotta. Ebben a környezetben kétszeres erővel hatottak az összegyűlt tisztelőkre, még élő kortársakra Kondor versei, amelyeket az Északkelet-ma­gyarországi Versmondó Egyesület tagjai olvastak fel. Azonban nemcsak művei ál­tal idézték meg az újkori magyar művé­szet kiemelkedő csillagát: a megemlékezé­sen levetítették Zsigmondi Boris 36 per­ces filmjét, amit Kondor halála után, 1974- ben forgatott az angyallá létt alkotóról. Abakusz Miskolc (ÉM) - A számok világa sokak számára riasztó, vagy legalábbis ismeret­len - bár mindannyian nap mint nap szá­molunk, sőt a számítógépek segítségével bonyolult műveleteket végzünk. Ki beszél­hetne, írhatna hitelesebben a számokról, a számok történetéről, mint egy tanár? Egy olyan tanár, aki az egész életét a matema­tika tanítására tette fel, s ma tanítványok sokaságának sikerei bizonyítják, hogy ezt a tárgyat is meg lehet szerettetni. Puskásné Párdy Jolán tanár, Beke-díjas matematikus, a miskolci közgazdasági szakközépiskola nyugalmazott igazgatónő­je most egy érdekes kis könyvet írt, nem­csak a szakma és a diákok számára. Az Abakusz című mű a számjegyek kialaku­lásának történetébe vezeti be az olvasót. A mondandó érdekes, sőt kifejezetten izgal­mas is, hiszen nem is gondolnánk, ez a sa­játos kultúrtörténeti barangolás mennyi új ismeretet hordoz. Ha végigolvassuk a könyvecskét, mi is úgy járhatunk, mint a bevezetőben említett hajdani tanítvány, aki így adott hangot felismerésének: de hi­szen akkor az ember szinte korábban szá­molt, mint csevegett, beszélgetett, írt! A zenét mindannyian nagyon szeretik Miskolc (ÉM) - Miskolc város kilenc általános iskolája kép­viseltette magát az első mis­kolci operaversenyen. Még a verseny előtti utolsó per­cekben is az ajánlott könyveket bújták. A szokásos versenydrukk: hátha pont azokból kapnak fela­datot... Készültek persze, nagyon sokat és sokféleképpen. Hétvége­ken a csapattagok együtt hallgat­tak zenét, olvasták a Verdi életé­ről szóló műveket, átnézték az operák szövegkönyveit és a leg­több versenyző látta a miskolci színház Rigoletto-előadását is. Az operavetélkedő elődöntőjé­nek anyagát alapvetően ugyanis három Verdi opera, a Rigoletto, a Traviata és a Trubadúr mellett Verdi élete, kapcsolatai adták. Mivel főleg 12 év körüli gyerekek neveztek be a versenyre - ami a fő szervező, a Miskolci Operaba­rátok Egyesületének elnöke, Emődi Gyula tudomása szerint nemcsak Miskolcon vagy a me­gyében, de az országban is az első - felmerült a kérdés: mennyire kedvelheti ez a korosztály ezt a műfajt? Kiderült: nagyon. A Jó­kai Mór, a Komlóstetői vagy épp a Kazinczy Általános Iskola csa­patának tagjai leginkább a ver­seny kedvéért kezdtek el ismer­Ketten a komlóstetői csapatból kedni az operával - de jó válasz­tásnak tartották. És mint az utób­biak hozzátették: a zenét mind­annyian nagyon szeretik. És ezzel már el is érte célját a verseny, hiszen a rendezők az operakultúrát szeretnék terjesz­teni, céljuk, hogy a műfajt meg­kedveljék a fiatalok. Ezért is bíznak benne, hogy a vetélkedő­vel hagyományt teremtenek. A középiskolások ma mérik össze tudásukat. Azt, hogy a két korosztály csapatai közül ki ve­hetnek részt a március 27-én a Miskolci Nemzeti Színházban megrendezendő döntőn, szomba­ti számunkban közöljük. Egy tanévnyi ünnep - némi ürömmel Harmincöt éves jubileumát üli a miskolci Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola Miskolc (ÉM - PB) - Az idén ünnepli fennállásának 35 éves jubileumát a miskolci Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola. A „konzi" Borsod-Abaúj-Zemplén, He­ves és Nógrád megye egyet­len olyan iskolája, amelynek fő profilja a középfokú ze­nészképzés. Méghozzá - az olykor kedvezőtlen változá­sok ellenére is - magas szín­vonalon. Miskolc iskolarendszerű zeneok­tatása 100 éves hagyományra te­kint vissza. Az egykori zeneis­kolából előbb a középfokú zene- művészeti képzés vált ki, majd ebből a felsőfokú zeneművészeti oktatás. A Bartók Béla Zenemű­vészeti Szakközépiskola 1966- ban alakult meg, így idén 35 éves fennállását ünnepli.- 35 év egy iskola életében nem nagy idő, mégis fontos szá­munkra, hogy megünnepeljük ezt az évfordulót - indította a beszélgetést Lenkey Csaba igaz­gató. - Ezt a tanévet jubileumi évnek nyilvánítottuk, ami azt je­lenti, hogy minden rendezvé­nyünk ünnepi, de az évfordulót április 3-án kedden, este hét óra­kor a Miskolci Nemzeti Színház­ban ünnepeljük. Jelenlegi leg­kiemelkedőbb növendékeink műsora hangzik majd el, az est főleg nagy együtteseinkre épül, de természetesen szóló produk­ciók is lesznek. Az ünnepi be­széd megtartására egykori nö­vendékünket, ma a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rekto­rát, Falvay Sándor zongoramű­vészt kértük fel. A jubileumi örömbe azonban üröm is vegyül. Az iskolának otthont adó Zenepalota üzemel­tetési jogát idén januártól a Mis­kolci Egyetem kapta meg. Eddig a szakközépiskola volt a főbérlő, az azonos néven és épületben működő főiskolai kar pedig az albérlő. Most fordítva van, és ezáltal óhatatlanul háttérbe szo­rul a szakközépiskola. Azért szü­letett ez a döntés, mert az épület felújításra szorul, és az egyetem, - amelynek főiskolai kara a Bar­tók Béla Zeneművészeti Intézet - pályázat útján pénzhez jutott, amit erre a célra kell fordítania.- Azon vagyunk, hogy a hét­köznapokban az érintettek ne érzékeljék a változást, ez valójá­ban csak szervezés kérdése. A szakmai tárgyalások még foly­nak, de olyan szerződést aka­runk, amely biztosítja, hogy nem csorbul az intézményünk nevelési, oktatási tevékenysége. Bérleti díjat nem kell fizetnünk, ahogyan eddig sem kellett, vi­szont a diákjaink gyakorlási le­hetőségei jelentősen csökken­nek. Nem szólva arról, hogy egy középiskola és egy felsőoktatási intézmény arculata és feladatkö- g re teljesen eltérő. Nekünk még g fontos feladatunk a nevelés, hi- í szén ahogy Jókai Mór megfogal- § mazta, a világ olyanná alakul, '■ amilyenné az ifjúságot neveljük. Ezért sem szerencsés, hogy egy épületben működik a két iskola. És a hely is kicsi. A 35 év eredményeire vissza­tekintve viszont szép eredmé­nyeket sorolhat az intézmény. Különösen a kamarazenei cso­portokban, vonós-, fúvós- és szimfonikus zenekarban, illetve énekkarban folyó munkájuk je­lentős.- Nemzetközi fesztiválokon és versenyeken együtteseink több alkalommal is kimagasló telje­sítményt nyújtottak. Például az olaszországi Cisterninói Fúvós- zenekari Fesztivál különdíját nyertük 1998-ban, egy évvel ko­rábban a spanyolországi Tolosai Kórusversenyen két kategóriá­ban kaptunk I. díjat. Emellett utánpótlást biztosítunk a Mis­kolci Szimfonikus Zenekarnak. A diákok 21 főtanszak közül vá­laszthatnak, újdonságnak számít a blockflőte, népzene és egyház­zene szak. Bár fő profilunk a ze­nészek képzése, a közismereti tárgyak oktatása egyre nagyobb hangsúlyt kap. Ez azért fontos, mert a nálunk végző diákok 97 százaléka ugyan szakirányban tanul tovább, ám a többiek szá­mára is meg kell adnunk a lehe­tőséget, hogy más főiskolán, egyetemen folytathassák a ta­nulmányaikat - mondta végeze­tül Lenkey Csaba. * Legközelebb a szakközépiskola növendékeinek barokk hangver­senye hallható február 25-én va­sárnap, délután 4 órakor a mis­kolci Deszkatemplomban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom