Észak-Magyarország, 2001. február (57. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-01 / 27. szám

2001. február 1., csütörtök Hitélet / Hirdetés 4 Február 1. Szí. Ignác, Szt. Brigitta Február 2. Gyertyaszentelő Boldogasszony, Karolina, Karola, Vigínia, Aida Február 3. Szt. Balázs, Oszkár, Szt. Celerina Február 4., évközi 5. vasárnap Szt. András, Szt. Veronika, Ráhel Február 5. Szt. Ágota, Szt. Etelka, Ingrid Február 6. Miki Szt. Pál és tsai vtk., Szt. Dorottya, Dóra Február 7. Szí, Richárd, Tódor, Trisztán, Rómeó IV. Szent Félix (526-530) János pápa korai halála után a hatalma és tanácsadói által elvakított Theodorich azt követelte, hogy a választásra jogosított ró­mai papság és a nép az ő jelöltjét, Félix archipresbytert ültesse Szent Péter székébe. A rómaiak egy ideig vonakodtak jogukat feladni, de úgy látszik, hogy a király jelöltje igen népszerű egyéniség volt, mert minden nagyobb bonyodalom nélkül Felixet, július 12-én, kellő formák között fölszentelték Szent Péter 54. utódaként. Könnyen érthe­tő, hogy Félix pápa élvezte a gót kormány kedvezését, éspedig az egyház javára. Félix 530-ban súlyos betegségtől sújtva elejét akarta venni a halála után esetleg bekövetkező választási viszályoknak, s ezért a gót származású, de római születé­sű Bonifacius archidiakónust jelölte ki utódjául, s át is adta neki a palliumot. Ezt a római papság, a szenátus és a nép tudo­mására hozta egy, minden római plébá­niatemplom kapujára kifüggesztett hir­detményben Röviddel ezután, szeptember 22-én meghalt. Neve előfordul a szentek katalógusában. Porga Zsolt „Mindig készek legyetek számot adni...” A hitvallásnak nem lehet hátránya Fotó: Dobos Klára Dobos Klára Miskolc (ÉM) - Nagy ügyet nem kell ebből csinálni. Ez is egy kérdés, amire érdemes válaszolni, mert jó, ha tisztá­ban van az ember saját ma­gával. Veczán Pál evangéli­kus lelkész gondolkodik így- egyetemben megkérdezett más felekezetű kollégáival - a népszámlálás során a val­lási hovatartozásra vonatko­zó kérdésről.- Nincs ezzel semmi probléma, csak az a fontos, hogy mindenki merje vállalni, hová tartozik. S ne legyenek visszaélések: ha va­laki nem nyilatkozik vallási ho­vatartozásáról, nehogy mégis besorolják valahová - mondja Bordás Zoltán, az Evangéliumi Pünkösdi Közösség miskolci lel­késze. - Illetve az sem lenne sze­rencsés, ha olyanok is jelezné­nek felekezetet, akik esetleg a keresztelésük óta nem voltak templomban... Veczán Pál evangélikus espe­res véleménye csak abban tér el, hogy szerinte a keresztség is számíthat.- A megkeresztelkedés az első lépése egy felekezethez tartozás­nak. Többször előfordult a kö­zelmúltban, hogy előbb a mamát kereszteltem meg, csak aztán a gyereket, hiszen ez nem névadó ünnepség, nem csak annyi, hogy leöntjük a gyerek fejét vízzel, mert az „hajmosás”... A nép- számlálás vallásra vonatkozó kérdése lelki lehetőség: az embe­rekben - akár a csak megkeresz- telkedettekben is - tudatosíthat­ja, hogy ilyen vagy olyan feleke­zethez tartozik. Nagyon kíván­csi vagyok, hányán lesznek, akik sehová sem sorolják be ma­gukat. A II. világháború óta tel­jes bizonytalanságban vagyunk a számokat illetően, csak saccolt adataink vannak. De azt boríté­kolni tudom, hogy a saccolt ér­ték magasabb lesz, mint a nép­számlálási adatok. A teljes képet jobban közelíti például az, hogy a felekezetek hány embernél vé­geznek temetési szolgálatot. De ennek ellenére igényeljük, fon­tosnak tartjuk, hogy híveink megvallják hitüket. A válasz­adásból semmiféle hátrány, de előny sem származik - ez egysze­rűen statisztikai tény! Az egy­háznak ettől függetlenül végez­nie kell a misszióját. Mi biztat­juk a híveinket a válaszadásra. S ezt teszik a múlt heti szá­munkban nyilatkozó katoliku­sok - és a reformátusok is. Sá­rospatakon például református kezdeményezésre eljuttattak egy- a római és görög katolikusok­kal közös - tájékoztatót a csalá­dokhoz, amely felkészíti őket a népszámlálásra - tudtuk meg Virágh Sándor pataki lelkésztől.- Nagyon fontosnak tartjuk ezt a kérdést - mondta a lelkész.- Nem az a lényeg, milyenek lesznek az arányok, hanem, hogy valami tisztázódik. Kicsit segít felmérni, hbgy az elmúlt évtizedek ideológiai tükrében hogyan maradtunk meg. Az eredmény fontos információhoz juttatja nem is elsősorban az egyházat, hanem a társadalmat.- Jó, ha tisztán látunk bizo­nyos dolgokat, s tisztán látnak a politikusok is - erősíti meg Pócsi László, a Hetedik napot ünneplő adventista egyház miskolci lelké­sze, majd bibliai gondolatot idéz: „Mindig készek legyetek számot adni...”. Ez alapján nekünk telje­sen egyértelmű a kérdés. Nincs takargatnivalónk, nincsenek fé­lelmeink. Már Urunkat is összeírták Augustus császár ko­rában: ezért kellett Máriának Betlehembe menni, akkor szüle­tett Jézus. Nem félünk az esetle­ges hátrányoktól - bár nem hi­szem, hogy lenne ilyen. Egyéb­ként pedig akinek Isten jelen van az életében, annak a hátrányból is előnye származik. Aki ez ellen tiltakozik, talán attól fél, hogy a pénzbeli juttatás csökken, de ha még így is lenne - hangsúlyo­zom, nem hiszem -, Isten bárhon­nan elő tud teremteni olyan esz­közöket, melyeken keresztül az evangélium eljut a szívekhez. • Gyertyaszentelő Boldog- asszony ünnepe - és első­péntek - lesz február 2-án, pénteken. Ugyanezen a na­pon megszentelt életek (szer­zetesek) világnapja, ebből az alkalomból lelkigyakorlatot tartanak a miskolci karmelita templomban ma, holnap és holnapután. Szentbeszédet Futó Béla piarista szerzetes atya és Forrai Tamás jezsuita szerzetes atya mond. • Szent Balázs ünnepe lesz szombaton. A szombati és vasárnapi szentmisék után balázsáldásban részesülhet­nek a hívek, amely a hagyo­mány szerint megvéd a to­rok betegségeitől. • Lourdes-i ájtatosságra vár­ják a híveket február 3-án, szombaton este 6 órára a miskolci mindszenti temp­lomba. • Zenei pályázatot hirdet gyermekkórusok és zeneka­rok, iskolai kórusok, vegyes karok, egyházi kórusok és zenekarok számára a Páter Tamás Alajos Alapítvány. Je­lentkezési űrlapot és kotta­anyagot - válaszboríték kül­désével - a következő címen lehet kérni: 1024 Budapest, Margit körút 23. Nevezési díj nincs, de adományokat elfogadnak. • Egyetemisták, főiskolások és dolgozó fiatalok találko­zóját tartják a máriapócsi Lelkigyakorlatos- és Zarán­dokházban február 5-7. kö­zött. A lelkigyakorlatot Fedor Péter és Szentesi Csa­ba lelkész, továbbá Elek An­tal teológus vezeti. Hirdetés■ Tisztelt Olvasó! Február 1-ién kezdődik és február 21-ig tart hazánkban a harmadik évezred első népesség- és lakásösszeírása, a népszámlálás. Hogyan biztosítják az adatok védelmét? ^ A kérdőíveken nem szerepel az összeírt személyek neve. A népszámlálás célja ugyanis nem az, hogy az egyének gazdasági, társadalmi körülményeit vegye nyilvántartásba, hanem az, hogy teljes körű országos és területi statisztikák alapjául szolgáljon. Az Ön által megadott adatok titkos kezelését, az adatok védelmét a statisztikai törvény és az adatvédelmi törvény garantálja. Az adatösszeírásra jogosult számlálóbiztosok megbízatásuk átvételekor kötelezvényt írnak alá. hogy az adatokat bizalmasan kezelik. Az adatfelvételre vonatkozó jogosultságukat a területileg illetékes jegyző pecsétjével hitelesített, sorszámmal ellátott igazolványukkal bizonyítják, amely a személyi igazolvánnyal együtt érvényes. Népszámlálás 2001 február 1-21. Miért fontos a népszámlálás? J Mert egyedül ez a teljes körű statisztikai összeírás mondja meg. hogy hányán vagyunk, milyen lakásokban és hogyan élünk, milyen munkát végzünk. Az adatokból megtudhatjuk azt is. hogy milyen a helyzetünk más országokhoz képest. A világ legtöbb országában rendszeresen. 5-10 évenként tartanak népszámlálásokat. Nálunk az elsőt 1870-ben hajtották végre, a mostani pe­dig a tizennegyedik. A népszámlálás megtartásáról az Országgyűlés határozott, és törvény írja elő. Mire irányulnak a népszámlálási kérdések? Februárban több mint negyvenezerjói felkészített számlálóbiztos járja az országot, és minden lakásba bekopogtat. Először a lakásról kérdeznek adatokat, például: mikor épült, mekkora az alapterülete, hogyan fűtenek. Ezt követően minden ott lakóról egy-egy Személyi kérdőívet töl­tenek ki. többek között arról, hogy jár-e iskolába, milyen a végzettsége, jelenleg dolgozik-e vagy éppen munkát keres. Ezeknek a kérdéseknek a megválaszolása mindenki számára köte­lező. Lesz azonban néhány kérdés - mint a vallás, az anyanyelv, a nemzetiség, illetve a fogya­tékosság -. amelyre az adatszolgáltatás önkéntes. Mivel ezek is jelentős és aktuális társadalmi kérdések, fontos, hogy minél többen válaszoljanak rájuk. é?I mN ff Ff 11 M % KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPSZÁMLÁLÁS Az adatgyűjtés bevalláson alapul, a számlálóbiztosok az adatok valódiságának ellenőrzésére nem kérhetnek okmányokat. Az adatszolgáltatás név és pontos cím nélkül történik, azaz a kérdőívekre a számlálóbiztos nem írhatja rá sem az Ön nevét, sem az összeírás helyének a részletes címét. c Mi az Ön feladata a népszámlálás során? A népszámlálás három hete alatt több mint négymillió lakás és lakóik adatait kell a számláló- biztosoknak összegyűjteniük. Ezért kérjük Önt. fogadja őket bizalommal, és pontos adatszol­gáltatással könnyítse meg a munkájukat. Szükség esetén a távol levők adatait a lakásban lakók közül bárki bemondhatja. Jóllehet a számlálóbiztosok nem kérnek dokumentumokat. Ön segítségül előveheti ezeket, hogy pontos válaszokat adhasson olyan kérdésekre, mint például a lakás jellemzői vagy az is­kolai végzettség adatai. A népszámlálás csak akkor lehet sikeres, ha valamennyien részt veszünk benne. A népszám­lálás közös ügyünk, mindenki számít! Kérdéseire a Központi Statisztikai Hivatal ingyenesen hívható zöld számán, internet oldalán, valamint az mi és 012 képújságján kaphat szakszerű válaszokat, felvilágosítást: í 06-80-202-690 www.nepszamlalas2001.hu mtext 159. oldal V J

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom