Észak-Magyarország, 2001. február (57. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-13 / 37. szám

2001. február 13., kedd Aktuális 3 Az M3-as hídja Ernődnél Ernőd (ÉM - UJ) - A dél-borsodi nagyköz­ség határában a tervezett tempóban épül az M3-as autópálya közúti hídja, amely a Budapest-Miskolc-Hidasnémeti vasúti fő­vonal sínpárjai felett ível majd át. A kivi­telezésen az autópályát építő cég alvállal­kozója, a budapesti székhellyel működő, de az ország minden területén dolgozó Poláris Részvénytarsáság szakemberei dolgoznak. A részvénytársaság főépítésvezetője a munka helyszínén lapunk tudósítójának kérdésére elmondta, a három műtárgy és a 4,5 kilométernyi útszakasz befejezését 2002 július 30-ra vállalták. A határidő be­tartása a munkák jelenlegi állása szerint nincs veszélyben, annál is inkább, mert az enyhe időjárásnak köszönhetően az elmúlt hetekben gyorsabban haladhattak, a szo­kásosnál, így még előnyre is szert tettek. A vasúti pálya fölött tíz méter magasan átívelő híd megépítéséhez három műtár­gyat emelnek. A hidat tartó szerkezetek elsőrangú minőségű, időjárásálló vasbe­tonból készülnek. A kivitelezési költség, amely természetesen magában foglalja a beépített anyagok - közöttük a 3 ezer köb­méternyi beton, a vasszerkezet árát - összesen 2 milliárd forintra rúg. Az építkezésen jelenleg összesen tizen­négyen dolgoznak Fotó: Udvardy József A világhálón nincs felvétel(i) Miskolc (ÉM - BAL) - Sok minden talál­ható a felvételi témakörével kapcsolatban a számítógépes világhálón; talán túl sok is, hogy a diák rátaláljon a számára köz­vetlenül fontos kevéske információra. Mi is nekivágtunk a keresésnek, hogy lás­suk, hogyan tudnánk segítséget, tanácsot adni iskoláskorú olvasóinknak. Kézenfekvő a témának a szaktárcánál nekivágni. Modern korban természetes, hogy az Oktatási Minisztérium is rendel­kezik honlappal, kis gondolkozással nem nehéz megtalálni (www.om.hu). Rajta a felvételivel kapcsolatos tételeket már jó­val nehezebb: a Felsőoktatás címszó alatt semmi (tavalyi felvételi ponthatárok listá­ja...), a Közoktatás menüpontban pedig to­vábblépési lehetőség egy másik linkre. A középiskolaiban igen, de a felsőoktatás dolgában nem különösebben van hasz­nunkra a hivatalos fórum. Az Index portál Puska című programjá­ban egy-egy próbafelvételi tesztlapot kínál­nak, megoldókulccsal, magyar irodalomból és történelemből. Az Origónál létezik Ok­tatás névre hallgató témakör, hírekkel és linkekkel (többségük rég elavult); innen léphetünk tovább a palya.hu-ra, amely „a felvételi portál”, illetve „oktatási portál” megjelölésekkel illeti magát. A Pályán ha­sonlók vannak, mint az Origónál, csak vic­cesebb grafikák kísérik a híreket, és a lin­kek olyanok, mint hogy: Teljes felsőoktatá­si adatbázis, A jelentkezés szabályai, Fel­vételi feladatkörök... Egyetemeket külön-külön még nehe­zebb ügy megtalálni az interneten - ponto­sabban túl könnyű. Épp a bőség zavara nehezíti meg a kereső dolgát; hacsak nem egyetlen konkrét intézmény után kutat: akkor a keresését nagy valószínűséggel si­ker koronázza. Csak egyetlen adat: ha pél­dául az egyik leghatékonyabb böngésző- programba (google.com) az „egyetem” szót gépeljük be, 77 700 találatot jelez vissza. A Google listáján mindjárt ötödik a Miskolci Egyetem (ME) honlapja, amely az amúgy igen nehezen kispekulálható www.uni-miskolc.hu névre hallgat. Az ME reménybeli hallgatója vélhetően a nyitólapon elhelyezkedő Felvételi tájékoz­tató menüpontra kíváncsi, amire kattint­va egy összesített információs blokkot és egy köszöntőt talál, de megjelenik egyen­ként az összes kar is, a műszaki földtudo­mányitól a Comenius-féle tanítóképző fő­iskolaiig. Róluk: összes szak, infók, felvé­teli irányszámok, és ponthatárok tavaly­ról - miheztartás végett. Akiknek tízen az életüket köszönhetik Életmentő érdemérmeket adtak át tűzoltóknak és civileknek a megyeházán Miskolc (ÉM - BAL) - Élet­mentőket tüntettek ki teg­nap a megyeházán. A mások életét megóvó, sajátjukat kockára tevő embereket sok évtizede igyekszik a társada­lom a hálájáról biztosítani, egyúttal köszönteni a kor­mányzat. Idén heten vehet­ték át az emlékérmet. Az életmentőket évente rend­szerint egyszer részesítik elis­merésben; korábban a megyei tanácselnök feladata volt a ju­talmazás, az utóbbi években az állami vezetés nevében a me­gyei közigazgatási hivatal veze­tője nyújtja át a plakettet, kitű­zőt és a (jelenleg) 150 ezer forin­tos jutalmat. Az életmentéssel végző (bal)esetekről a megyei önkor­mányzat rendszerint a helyi pol­gármesteri hivataloktól, rendőr­ségtől, esetleg a sajtóból értesül; a nevek a megyei közgyűlés el­nöke elé kerülnek, aki felterjesz­ti a listát a Miniszterelnöki Hi­vatalba. Onnan érkeznek aztán vissza a kormányfő saját aláírá­sával jegyzett emléklapok. Idén hét ilyen lapot adhattak át az arra érdemeseknek: a ki­tüntetettek közül ketten tűzol­tók, tehát hivatásuktól nem áll távol az életmentés (ám elisme­résben azért részesültek, mert a közvetlen munkakörüket meg­haladó módon, saját testi épsé­güket is veszélyeztetve próbál­tak a rászoi'ulóknak segítséget nyújtani), öten pedig civilek. Mindnyájuknak úgy hozta ta­valy a sorsa, hogy valakinek épp az ő segítségükre, önfeláldo­zásukra volt szüksége, hogy sa­ját életét el ne veszítse: tízen kö­szönhetik a kitüntetettek vala­melyikének, hogy balesetük nem ért tragédiával véget (bár akadt olyan eset, amelyiknek halálos áldozata is volt). A tegnapi ünnepi rendezvény különlegességét az adta. hogy az emléklapot átvevők egyike egy kisfiú volt, aki pajtását mentette meg a vízbefulladástól. Mint Orosz Gábor, a megyei közigaz­gatási hivatal vezetője lapunk kérdésére elmondta, ő maga nem emlékszik, hogy korábban találkozott volna ilyen fiatal ki­tüntetettel. elismert életmentők Juhász Péter Kiskinizsből Három barátjá­val a Hernád- parton a kisze­melt horgász­hely felé tartot­tak. Egyikük biciklire pattant, de elvesztette uralmát a kerékpár felett, és egy kőnek ütközve a folyóba esett. A görcsöt kapott, fuldokló kisfiút a vízbe utána ugró társa húzta partra. Szabó Csaba Sajószentpé- terről Két fiú próbált átmenni a Har- ica-patakon átívelő csőve­zetéken, de megcsúsztak és a vízbe zuhan­tak. A hídról a balesetet szemlé­lők közül Szabó Csaba volt az, aki beugrott és legalább az egyik kisgyereket meg tudta menteni; a másikat elnyelték a hullámok. Ladinszki István Legyesbényéről A tokaji Hét­szőlős bánya falában rekedt egy család há­rom tagja. A helyszínre ki­hívott szerencsi tűzoltók közül a zászlós leereszkedett a ve­szélybe került emberekhez, hogy rögzítse őket, megvédve a lezuhanástól. Tudta, hogy fel­szerelés híján nem tud majd visszamászni. Szabó Lajos Tiszaladányból Ugyancsak a Hétszőlős bá­nyánál történt ez az eset is: a száz méter ma­gas bányafal ha- sadékából kellett egy fiatalt ki­menteni. A tűzoltó főtörzsőrmes­ter társához hasonlóan leereszke­dett, bár őt is csak a barlangi mentők tudták utóbb felhozni. Duzsik Attila és Besszer Olivér Sajószentpéterről Három gyereket elragadott a sod­rás, miközben a Sajóban füröd- tek. A parton horgászó fiatal­emberek a fa­ágakba kapasz­kodó kisfiút és kislányt ki tudta húzni a vízből; a harmadik gyere­ket - egy kis­lányt - elsodor­ták a hullámok, később holtan találtak rá. Szilágyi György Tiszalúcról Csónakjával a Holt-Tisza-ágban horgászott, ami­kor észrevette, hogy a helyi horgászegyesület tag­jait és egy rendőrt szállító csónak a folyóba borul. A vízbe esett há­rom ember kiabálására figyelt fel, a baleset helyszínére evezett, és saját hajójába segítette őket. HÁTTÉR: GÉNTÉRKÉP Hol kezdődik és hol ér véget a gyógyítás Genetikai ultrahang: azaz a készülék előtt egy genetikus Fotó: Ádám j. Miskolc (ÉM - SzK) - Egy wa­shingtoni sajtótájékoztatón mutatták be tegnap az em­beri géntérkép csaknem azo­nos két változatát. Vajon mennyire befolyásolja jö­vőnket a tudományos szen­záció? - e kérdést boncolgat­tuk a megyei kórház orvosá­val, dr. Dienes Józseffel. Tizennyolc ország genetikai in­tézeteinek több ezer kutatója dolgozott tíz éven keresztül (egy amerikai és egy angliai központtal) az emberi szerve­zet hárommillió kémiai építő­kövének feltárásán, az emberi géntérképen, melynek elkészül­téről már tavaly júniusban be­számolt a világsajtó. A hír hal­latán az emberekben egy sor kérdés felmerül. Vajon meg- hosszabbíthatóvá válik-e, s ha igen, mennyivel az emberi élet? Milyen előnyökkel járhat még, s milyen veszélyeket rejt magában a tudományos eredmény? ..................... Egészséges­nek mon­dott szülők esetében szabad vol­na beavat­kozni. dr. Dienes József ....................................*.............................. Minthogy az öregedésért felelős bizonyos DNS-szakaszok ismertekké váltak, így elképzel­hető, hogy a távolabbi jövőben az emberi élet meghosszabbítha- tóvá válik a génállományában meghatározott maximális időre. De hogy ez 100, 110 vagy 120 év, azt még nem tudhatjuk - jelen­tette ki dr. Dienes József, szü­lész-nőgyógyász, aki részt vesz a megyei kórház genetikai tanács­adásában is. A szakember a géntérkép igazi jelentőségét abban látja, hogy en­nek alapján lehetőség nyílik az örökletes betegségek minél telje­sebb diagnosztizálására, végső célként pedig azok gyógyítására.- Ha tudjuk, melyik gén a hi­bás, s annak elő is tudjuk állítani a hibátlan változatát, s ha sikerül kicserélni vele a hibásat a sejt­ben, s ha új helyén úgy is műkö­dik, mint egy egészséges gén, ak­kor leküzdöttük az adott örökle­tes betegséget. Egyelőre azonban sok a „ha”, így a kézzelfogható eredményekre még biztosan vár­ni kell - vélekedik Dienes doktor. Azt a kérdést is feltettük: lét- rehozhatók-e fizikailag tökéletes - egészséges - utódok? A rövid válasz szerint: elvileg igen.- De nem hiszem, hogy egész­ségesnek mondott szülők eseté­ben szabad volna beavatkozni. Annál inkább szükség volna rá akkor, ha a szülők valamelyike örökletes betegségben szenved, vagy ha az utódban kimutatható a rendellenesség. Ráadásul - mint a kérdésben is benne foglal­tatik - az, hogy valaki fizikailag tökéletes, még nem jár együtt fel­tétlenül a szellemi tökéletesség­gel, márpedig az egészség a kettő egységét jelenti. A visszaélések veszélye miatt elengedhetetlen az erős társadalmi kontroll. Arra is kíváncsiak voltunk, az utód milyen tulajdonságai határozhatók meg előre (pél­dául a szem színe)? A doktor elmagyarázta: vannak tulaj­donságok, melyek egyetlen génhez köthetők. Ide sorolha­tók a nem látható tulajdonsá­gok, mint például a hibás en­zimműködés. A másik csoport­ba tartozó - látható - tulajdon­ságok mindegyikét több gén határozza meg, ráadásul kiala­kulásukban a környezeti té­nyezők is szerepet játszanak, ilyenek a szemszín, a magas­ság, a bőrszín. Ezek előre kó­Jelentős apróság Az emberi géntérkép annak a több mint 3 milliárd bázis­nak a sorrendje, amely a sejt­magban lévő örökítőanyag a kettős spirálú DNS „létrafo­kait” alkotja. Az emberi szer­vezet mintegy százbillió sejt­jének mindegyikében meg­van a teljes DNS-lánc, de csak egyes részei aktívak, a sejt funkciója szerint. A teg­nap nyilvánosságra hozott kutatási eredmények szerint az emberek közötti igen ki­csiny, mindössze 0,2 százalék­nyi eltérések egy része eltérő tulajdonságokat, más része pedig különböző betegségek­re való hajlamot határoz meg. Az orvostudomány szá­mára épp az apró eltérések jelentik a géntérkép jelentő­ségét. Több ezer olyan beteg­ség van, amely egyetlen gén által meghatározott és örökí­tett. Ezek közül eddig csupán néhány száznál sikerült a hi­bás DNS-szakaszt, gént „beazonosítani”. dolása nehezebb feladat, bár nem kizárt. Ma még A legtöbb helyen, így hazánk­ban is centralizáltan végzik az örökletes betegségek molekulá­ris genetikai diagnosztizálását. (A laikusokat esetleg megté­vesztő, helyben történő „gene­tikai ultrahang-vizsgálat” ab­ban különbözik az egyszerű ultrahangvizsgálattól, hogy a készülék előtt a kiértékelést egy genetikus végzi.) Megyénk­ből - a páciens kérésre - a leg­több kritikus esetet (ha az anya 35 évesnél idősebb, vagy ha a családban örökletes beteg­ség jelentkezett) a budapesti I. Sz. Női Klinikára küldik. Ha a terhesség 10. hetében végzett célzott vizsgálat súlyos, az élettel össze nem egyeztethető fejlődési rendellenességet iga­zol, a szülők kérésére az emb­riót eltávolítják. A vizsgálat el­vileg már a megtermékenyí­tett, osztódásnak indult, 8 sej­tes stádiumú petesejtből nyert egyetlen sejten is elvégezhető, így lombikbébi-program kere­tében már be sem ültetik.- A gyógyítás kezdetét - és végét - az jelenti majd, ha ilyen esetekben az abortusz helyett már a méhen belül végre lehet hajtani a hibás gén cseréjét - tette hozzá dr. Dienes József.

Next

/
Oldalképek
Tartalom