Észak-Magyarország, 2001. február (57. évfolyam, 27-50. szám)
2001-02-08 / 33. szám
2001. február 8., csütörtök Kultúra 8 Shlomo Mintz 1999-es miskolci koncertjén A hegedű mestere a Mesterbérletben Miskolc (ÉM - PB) - A világ négy legkiválóbb hegedűművésze között számontartott Shlomo Mintz lép fel a Miskolci Szimfonikus Zenekar Mesterbérletének február 11-én, vasárnap este fél 8-kor kezdődő hangversenyén, a Miskolci Nemzeti Színházban. Ma érkezik Miskolcra Shlomo Mintz, a világhírű hegedűművész, hiszen a Miskolci Szimfonikus Zenekar Mesterbérletének koncertjére - amely rendhagyó módon nem hétfő, hanem vasárnap este lesz - próbálnia is kell. Különösen, hogy nemcsak hegedül, de a zenekart is ő vezényli majd. Shlomo Mintz nem először jár Miskolcon: két évvel ezelőtt Krausz Andrienn zongoraművész baráti meghívásának révén adott egy koncertet a Zenepalotában. Már akkor felvetődött a visszatérés, ami a zenekarnak és a miskolci közönségnek is nagy lehetőség. Mintz nem csak felnőtt művészként lett ismert: csodagyereknek számított, 11 éves korában lépett fel először az Izraeli Filharmonikusokkal és 16 évesen debütált a New York-i Carnegie Hallban. Karmesterként 1989-ben, az Izraeli Kamarazenekarral lépett először a közönség elé. 1994 óta a Maastrichti Szimfonikus Zenekar művészeti tanácsadója és első vendégkarmestere. Kamaraegyüttesekben és szólistaként, hegedű- és brácsaművészként egyaránt világszerte hallható. A több jelentős zenei kitüntetés és hanglemezdíj birtokosa ma este együtt próbál a Miskolci Szimfonikus Zenekarral a vasárnapi hangversenyre, amelyen Mendelssohn: e-moll hegedűversenye és Brahms: II. D-dúr szimfóniája mellett egy idehaza kevésbé ismert izraeli zeneszerző, Ben Haim: Tehilim című zeneművét is hallhatják. Ez utóbbi művet Mintz kérésére tanulta meg a zenekar. Abban, hogy a hegedűművésszel kezdheti a Mesterbérlet a 2001-es évet, ismét nagy szerepet játszott a gesztelyi születésű, de Párizsban élő zongoraművész, Krausz Adrienné, hiszen olyan összeget, amelyért a világ más részein vállal fellépéseket, nem tudott volna felajánlani a Filharmónia. így azonban természetesen nemcsak a bérletesek, hanem minden zenebarát (aki kap még jegyet) meghallgathatja a rendkívülinek ígérkező hangversenyt. • Táncbemutató. A Kazincbarcikai Egres- sy Béni Művelődési Központban Akrobatikus rock'n roll bemutatót tartanak, február 11-én, vasárnap délután 4 órakor. • Rajzfilmhősök élőben. A Pokémon és más rajzfilmsorozatok mesefigurái kelnek életre a sajószentpéteri Művelődési Ház színpadán, február 23-án délelőtt 10 órától. • Válogatott grafikák. A Miskolci Galéria grafikai gyűjteményéből válogat az a kiállítás, amely február 12-től látható a miskolci Mini Galériában. A négyezer éves mese igazsága A Lúdas Matyi lesz az idei gyermekelőadás a miskolci Kamaraszínházban Magyar filmszemle: jövőre, ugyan hol? Méhes László Budapest (ÉM) - A 32. Magyar Filmszemle kedden este azon a helyszínen zárult, amelyiken a múlt hét csütörtökén megnyílt: a budapesti Átrium moziban, ahol a díjkiosztó gálára a versenyben indult 27 játékfilm, 25 kísérleti és kisjátékfilm illetve 35 nem fikciósnak jelölt dokumentumfilm alkotói és szereplői közül válogathatott a zsűri. Az idei filmszemle sokban különbözött az azt megelőzőktől, hiszen egyrészt bevásárlóközpontban (a budai Mammut multiplexében) eddig még nem rendeztek filmseregszemlét: olyan sem volt, hogy a szemleprogram több helyszínen is fusson (ugyancsak Budán, de az Átrium moziban); az pedig ugyancsak elszomorító, hogy a versenyprogramból kimaradt, bemutatásra mégis alkalmasnak talált dokumentum- és ismeretterjesztő filmek készítőit azzal alázták meg, hogy a legminimálisabb hírverés nélkül, alig elfogadható technikai körülmények között vetítették alkotásaikat a pesti oldalon (a Kultiplex művészeti központban, a jelen állapotában ugyancsak leromlott képet mutató egykori Blue Box moziban). A 32. azonban nem csak az említettektől lett különleges. Hat napját jó előre beárnyékolta, hogy a Magyar Filmművészek Szövetségének közgyűlése épp a szemle megnyitása előtti napon utasította el a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának filmtörvény-tervezetét. Az annak részeként emlegetett, a filmek támogatására szánt pénzeket magához vonó filmközpont életre hívása ellen tiltakozók a Mammutbeli szemle helyszínén fel is állították kamerájukat, amely előtt a szövetségbeli rendezők - és a velük szimpatizálók - elmondhatták véleményüket a szerintük a film- művészetet kisajátítani, politika- függővé tenni vágyó hatalomról. Ők voltak azok a csendes demonstrálok, akik a 32. filmszemle korábban elfogadott - majd vala- müyen felsőbb akaratnak engedve hirtelenjében elvetett -, film- szalag-szárnyakat viselő angyal figuráját ábrázoló jelvényt hordtak a szemle egész ideje alatt (s osztogatták a velük egyetértőknek). Ilyen „háttér” mellett minFilmszemle Plakát - szárnyak nélkül denesetre hátborzongató volt minden egyes film bemutatása előtt szembesülni a szemle végül hivatalossá lett főcím-animációjával - a Grünwalsky Ferenc operatőr megfogalmazásában „smink- próbás kozmetikai reklámformációval” -, azzal a személytelén női arccal, amely rövid kacaj kíséretében lekacsint a vászonról. A filmszemléről tudósítótól jó szívvel aligha lehet elvárni, hogy a terjedelmi korlátok okán a versenyben indult 87 film mindegyikéről mondjon akár egyetlen mondatot, akár hogy összegzést adjon - a versenyben nem indult műveket nem is említve - 87 job- ban-rosszabban elmesélt történetről, celluloidra vagy videóra forgatott mozgóképekről, netalán arról, milyen állapotok uralkodnak napjaink hazai filmiparában - ez utóbbiról legalább a következő filmszemléig vitatkozni fog egyébként is a filmes szakma. A szemlélő helyett döntött a zsűri: így lett a 32. Magyar Filmszemle nagyjátékfilmes fődíjasa (az egyébként három évig készült) Tarr Béla Werckmeister harmóniák című munkája, míg a dokumentumfilmes kategóriában Csillag Ádám Mostohák című darabja aratott. A nézettségi sikerlistát - a szemle 338 előadásából - Török Ferenc Moszkva tér című munkája vezette, másodikként az Üvegtigris futott be. A statisztikák egyébként azt állítják, hogy filmszemlére még annyian nem voltak kíváncsiak, mint a mostanira. Remélhető csak, hogy nem pusztán azért, mert most nőtt valóban nézőkorúvá a ’70-es évek bébi-boom nemzedéke... A közösen létrehozott értékek estje Miskolc (ÉM - MG) - A jogos tulajdonától megfosztott, s az igazságtalan hántásért háromszor megfizető legény történetét sokfelé mesélik a világban, sokfelé el is játsz- szák. Most (először szombaton délután 3-tól) a miskolci Kamaraszínházban elevenedik meg Lúdas Matyi története. A mese - amint egy törökországi ásatás során előkerült agyagtáblának köszönhetően kiderült - legalább négyezer éves. Ismerik a törökök és az arabok, a katalánok és a finnek, a bretonok és az ukránok, s az igazság mindenütt győz, különbséget sokszor csak az elkobzott állatfaj jelent; a lúd helyenként sertés, máshol kecske vagy tehén. Nálunk Fazekas Mihály tette halhatatlanná a furfangos legény alakját. Történetének népszerűségét mi sem bizonyltja jobban, mint hogy az író tudta nélkül egy kéziratos másolat alapján nyomtatták ki Bécsben. Két évtized múltán pedig már színpadra került a mese, amelynek azóta számtalan színpadi feldolgozása született. Az elmúlt évtizedekben Bócz Sándor Miskolc (ÉM) - Antonin Dvorak ritkán hallható remekműve, a Stabat Mater szerepelt a Népszerű bérlet hétfői hangversenyén. A mű megírásának tragikus indítékai voltak. Rövid időn belül három gyermekét veszítette el a művész. A fiát sirató anya zenei megfogalmazását több zeneszerző életművében megtaláljuk. A cseh romantika kiemelkedő népszerű- ségű mestere megrendült hangon, tragikus intenzitással énekli el a Szűzanya keserveit. A romantika tiszta zenei eszközeivel egyetemes érvényű művet komponált. A mű minden előadása nagy siker volt az 1880-as prágai bemutató óta, amely növelte Dvorak európai elismertségét, népszerűségét. A miskolci előadás hallatán a mű sikerét érthetőnek tartjuk. Mindenekelőtt a Nemzeti. Énekkar (karigazgató: Antal Mátyás), a Miskolci Szimfonikus Zenekar és természetesen Kovács László karmester érdeme, hogy előadásunkban a mű szépsége feltárult. Ami a szólistákat illeti, úgy látszik, el kell fogadnunk, hogy nincs egyszerre négy, hangüag jó állapotban lévő, egymáshoz hangszínekben és zeneiségben közelítő énekes, akik Miskolc közönségét megörvendeztetnék művészetükkel. Kolonits Klára, Bátor Tamás, a Miskolcon különösen népszerű Takács Tamara és Timothy Bentch érkeztek erre a feladatra. (A vírusos időszak hallhatóan nem kedvezett hangjuknak). A tenorista vendégművész hangja, >■ muzikalitása nagyon jól érvényéül sült, ráádásul olaszos dallamfor- 5 málása is illett a szólam igényes 5 megvalósításához. (Emlékezetes, •ö szép pillanat volt a tenorária fér- £ fikarral kísért előadása.) A Nemzeti Énekkar eddig is „A karmester és a Nemzeti Énekkar között nagy a művészi respekt' sok örömet szerzett a zenebarátoknak. Antal Mátyás karnagyi munkájával mindig tökéletesen felkészített együttes érkezik Miskolcra. Homogén, erőteljes, színgazdag hangjuk, korlátlan dinamikai erejük mindenkor imponáló. Dvorak majd minden tételben nagy feladatot szán az énekkarnak. A könyörgés lírai hangjait, a gyász drámai megjelenítését hitelessé tették. Külön dicsérendők a női szólamok tömör, dús, kiegyenlített színeit. A Miskolci Szimfonikus Zenekar nagyon jó volt. Lehetne szólamokat külön is kiemelni, de ennek a műnek a hangulati, érzelmi egységét végül is együttesen oldották meg, puha melegséggel, erőteljes drámaisággal, alkalmazkodó hajlékonysággal. Kovács László karmester és a Nemzeti Énekkar között nagy a művészi respekt. Ez a magyarázata a közösen létrehozott értékeknek. A mű jó ismerete, a jelentős alkotásnak szóló alázatos közelítés, amiért a karmester és az est közreműködői kivívták az elismerést a közönségtől. Lúdas Matyi (Molnár Sándor Tamás) kedvesével. Évivel (Tari Teri) a leginkább Schwajda György átiratát játszották színházaink, amelynek első bemutatója itt Miskolcon volt 1979-ben Galkó Balázssal, Somló Ferenccel és Somló Istvánnal a főszerepekben. A miskolci társulat most Móricz Zsigmond 1911-ben írt népi játéka alapján viszi színre a mesét. „Minden sorában van valami megjegyeznivaló... A nyelv szelleme, mint egy önálló költő, szinte gondolkozik és humorizál” - vallja Fazekas remekművéről az író, akinek nem adatott meg, hogy színpadon teljes egészében láthassa színművét, amely sok új elemmel és szereppel gazdagította az eredeti történetet. Csak 1945-ben Kolozsvárott került színre a darab, egy évre rá a Madách Színház tűzte műsorára, s játszották az ötvenes években az Úttörő Színházban is. Fazekas Mihály-Móricz Zsigmond: LÚDAS MATYI színmű két részben Lúdas Matyi Döbrögi Matyi anyja Évi Kobak Hajdú Öreg bíró Istók bá Ferke Legény Molnár Sándor Tamás Fandl Ferenc Kerekes Valéria Tari Teri Latabár Árpád Lukács Gábor Kriston Szabolcs Horváth László Varga Bálint Újhelyi István Leányok Szitás Barbara, Németi Gyöngyi, Juhász Adrienné közreműködnek a Szemere Bertalan Művészeti Szakközépiskola tánctagozatos növendékei, zenészek Díszlet-jelmez: Juhász Katalin Dramaturg: Hársing Hilda Rendezte: Majoros István De vajon manapság akadnának-e Lúdas Matyik, akikben elég bátorság van ahhoz, hogy igazságot tegyenek, és ha igen, vajon lenne-e lehetőségük arra, hogy betartsák a szavukat - teszi fel a kérdést Majoros István, a darab rendezője. Európai Filmakadémia: két magyar rendezőt hív Budapest (MTI) - Az Európai Filmakadémia szavazati joggal felruházott tagjai sorába hívja Gyarmathy Líviát és Böszörményi Zsuzsát, a rendezőket a testület elnöke, Nik Powell levélben kérte fel a csatlakozásra. Gyarmathy Lívia elmondta: mindketten nagy megtiszteltetésnek éraik a felkérést.- Minden tudásommal és a lehetőséggel élve azon leszek, ha magyar alkotással találkozom az akadémia elismeréséért versengők között, a tőlem telhető legnagyobb mértékben támogassam azt - mondta.
