Észak-Magyarország, 2001. január (57. évfolyam, 1-26. szám)
2001-01-05 / 4. szám
2001. január 5., péntek Kultúra 8 • Ezeregy év meséi táncban. A Román Sándor táncszínháza előadásában történelmi tánc-show-t láthatnak két részben Ezeregy év meséi címmel az érdeklődők a Pesti Várszínházban január 10-én, 20-án és 25-én este 7 órakor Román Sándor rendezésében. • Fiatal Koreográfusok Estje. A Magyar Nemzeti Balett Stúdiójának támogatásával 2001. január 17-én este 7 órakor a Pesti Magyar Színházban tekinthetik meg a balett kedvelői a Fiatal Koreográfusok Estjét. Az est első felében a Magyar Nemzeti Balett Alapítványa által kiadott pályázatokra készült koreográfiákat mutatják be, a második részében pedig a már sikert aratott művek kerülnek színpadra. • Harangok. A Honvéd Táncszínház előadásában a Harangok, mely Garcia Lorca drámájának nyomán készült és a Lagzi című darabokat nézhetik meg a Pesti Magyar Színházban az odalátogatók 2001 .január 15-én este 7 órakor. Lovas színház Kisbéren Kisbér (MTI) - Lovas színház alakult kisbéri központtal, melynek alapítója és igazgatója Sasvári Sándor színész, a lovak és a lovaglás szerelmese - tudta meg az MTI Riez Gyulától, a bakonyalji városban már több éve működő Batthányi Műemlékegyüttes Védelméért elnevezésű alapítvány elnökétől. Településük - mondta el - örömmel adott helyet e sajátos kezdeményezésnek, Kisbér ugyanis hosszú ideig büszke volt az 1853-ban alapított katonai ménesre és Közép-Európa akkori legnagyobb fesztávú lovardájára. - Ez mára azonban - folytatta az elnök - már a múlté. Olyannyira, hogy a lovarda állaga erősen leromlott, s az alapítvány egyik fontos feladatának tekinti megmentését és hasznosítását. Az elképzelések szerint elsőként 2001 nyarának hétvégéin Gárdonyi Géza: Láthatatlan ember című darabját mutatják be a lovarda melletti szabad téren, az USA- ban élő Hódi Jenő rendezésében. TÉKA Ónod és Miskolc a szabadságharcban Miskolc (ÉM - MAL)- Ónod és Miskolc kapcsolata az 1848/49-es szabadság- harcban címmel jelent meg Dr. Ágoston István könyve a B.-A.-Z. Megyei Közgyűlés és a Miskolc Város Kulturális Mecénás Alap támogatásával. 1848-ban minden korábbinál hatalmasabb forradalmi áradat borította el Európát. Az 1848-as év első harmadában egymás után tizenhárom város lett a forradalmi események színhelye. A szabadság szele eljutott Magyarországra is. A szerző témaválasztása valóban aktuális, hiszen átléptünk a bűvös XXI. századba és nem szabad, hogy elfeledkezzünk a szabadságharcban elhunytakról, akik életüket adták a nemes célért. A 48-as úrbéri törvényekért folytatott küzdelmekről a könyv második’ részében olvashatunk, ahol képes illusztrációkat is találunk a szabadságharc hőseinek emlékére állított síremlékekről az ónodi temetőkben. Egyebek között feltárja a mezővárosok lakosságának küzdelmeit, melyekkel érvényre akarták juttatni a mindennapi gyakorlatban is a szabadságharc vívmányait, illetve megismerkedhetünk azokkal a honvédelmi intézkedésekkel, melyek Borsodban és Miskolcon zajlottak le. A szerző olyan témákat is boncolgat, mint például a társadalmi vakság, homály és mozdulatlanság, mindemellett fény derül Ónod történelmének 1848/49-es időszakának eseményeire, melyekkel az eddigiekben megjelent írások nem foglakoztak. A jegyzetek között értékes feljegyzések vannak. Bepillantást nyerhetünk a szabadságharc ideji ónodi pénztár- könyv részleteibe és a haza rendkívüli szükségeire adakozók névsorába. A boritó első oldalát Feledy Gyula, Miskolc neves grafikusművészének rajza, a hátsó részét pedig Than Mór Kápolnai csatarészlet című munkája díszíti. 1 (i)iniíi is íUtüluth i kuKtttm £ j; ÍÜ-iJ -1*7 i* i i jk.ito.biturt tuu * A szimfonikusoknál is a pénz muzsikál Nem látni perspektívát, és ez elvándorláshoz, a minőség romlásához vezethet a miskolci zenekarnál Miskolc (ÉM - CsM) - A zenekari muzsikusság soha nem tartozott a kiemelten jól fizető szakmák közé. Az állam által fenntartott, illetve a cégek által szponzorált zenekaroknál az elmúlt időszakban sokat javult a helyzet - az önkormányzatiaknál viszont csak romlott. Erről beszélgettünk a Miskolci Szimfonikus Zenekar igazgatójával. Sir Lászlóval.- A bérek mindig is szűkösek voltak, ám ez nem jelentett különös gondot addig, amíg a közalkalmazotti bértábla nem kezdett differenciálódni, és a zenészek nem kerültek a lemaradók közé - foglalja össze a lényeget Sir László. - A lemaradás 2000- ben újra reálbércsökkenést jelentett, ami nem csak az anyagi, de az erkölcsi megbecsülés hiányát is felveti. Mindez pedig akár legjobb zenészeink elvesztéséhez is vezethet. Plusz emeléssel csökkenés Sir László konkrét példaként a legutóbbi éveket hozza. így 1999- ben a közalkalmazotti bértábla befagyasztása ellenére az önkormányzat nagyvonalúan biztosított 13 százalékos emelést. A közoktatásban viszont 19 százalékot emeltek - rögtön 6 százalékos lett a lemaradás. A következő évben, 2000-ben a megelőző „rendkívüli” emelés miatt nem járt volna nekik semmi a több mint 8 százalékból, mégis kaptak 6-ot - ám a 10 százalékos inflációnál ez )) ...................... A zenei oktatás színvonala is attól függ, mennyi jó zenészt tudunk a városhoz kötni. ............................................ már önmagában 4 százalékos reálbércsökkenés. Konkrétan: minden pótlékkal együtt havi 60 ezer bruttó az átlagfizetés a zenekarban. És míg az egészségügyi, közoktatási, közgyűjteményi dolgozókat legalább biztatják, a művészeti dolgozóknak ígéret sincs a zsebében. Sőt.- Valamivel több mint 8 százalék a terv, ami akkor is legfeljebb szinten tartást jelent, ha kedvezően alakul az infláció. És mivel kétéves költségvetés készül, felzárkózásra még két évig nem számíthatunk - mutat rá egy lényeges pontra Sir László. - Külön probléma, hogy a szakmán belül 600 százalékos különbségek vannak - például a miskolci szimfonikusok és a nemzeti filharmonikusok között. A Fesztiválzenekarhoz viszonyítva 4-500 százalékos, a Matáv és a Rádió Zenekarhoz 2-300 százalékos a különbség. Ezt már nem lehet minőségi különbséggel indokolni. A legtehetségesebbek körében egyre inkább érződik az elvágyódás. A napokban mondott fel egy Zeneakadémiát végzett bőgősünk. Az indok? Perspektívátlanság. Megéri-e? Ma már felvetődik: ha a zenepedagógusi bérek is lehagyják őket, vajon megéri-e majd főállásban vállalni az állandó teljesítménykényszert, a próbákat, a sok utazást, az esti elfoglaltságot? Mellékállásban pedig nem lehet zenekart csinálni. A zenekari működés más területei természetesen szintén pénzfüggőek: mozgásterük ösz- szesen 170 millió forint, ebből 100 önkormányzati, 45 állami és 25 millió saját, tehát jegyárbevétel, felkérésre adott koncert, pályázati, szponzori pénz. Ráadásul a zenekar gazdálkodását alapvetően felborította a Filharmónia átalakulása, a szervezésre fordítható összeg jelentős csökkenése. Addig csak zenéltek, azóta koncertet is szerveznek - a zenekari feltételek javítására szolgáló állami pénzből. Valószínűleg nem nagyon kell magyarázni, mi marad így fejlesztésre. És már szinte hallani is: miért nem csinálnak kevesebb koncertet?!- Azt kell, hogy mondjam, sor kerülhet rá - mondja Sir László. - De a jelenlegi koncertszámot az igény alakította ki. És nem szívesen vonulnánk vissza ebből a pozíciónkból, hiszen egy-egy sorozat felépítése 5-6 év! Megtehetnénk azt is, hogy nem hívunk neves vendégművészeket, de azt a közönség is megsínyle- né. Ha csökken a színvonal, csökken az igény, és ha ez folyamat beindul, megállíthatatlan. Márpedig nemcsak a zenekar - amely igenis egyedi értéke az észak-magyarországi régiónak -, de a zenei oktatás színvonala is attól függ, mennyi jó zenészt tudunk a városhoz kötni. A Nemzeti Filharmonikus Zenekar megújításakor négy fő szempontot vettek figyelembe - ehhez tesszük hozzá a Miskolc Szimfonikus Zenekar helyzetére vonatkozó tényeket. 1. Minőségi, jól fizetett zenészek. • A zenészek bére alacsony, ezért Zeneakadémiát végzetteket régóta szinte lehetetlen visszacsábítani. A régi tagokat egyre nehezebb megtartani. 2. Évi 150 millió forint hangszerre. • Hangszert ritkán vesznek, csak felújítanak és vigyáznak rájuk. 3. Évi 120 millió vendégszólisták meghívására - öt évre előre leköthetők. • Á fejlesztési pénzből, spórolásokból és esetleg barátság révén olcsóbban igyekeznek jó szólistákat hívni. 4. Hangversenyterem szükséges. • Ez Miskolcon éppúgy nincs, mint Budapesten. Itt most tervben sincs - alkalmas meglévő helyeit felújítása is legalább 2-300 millióba kerülne. Elindult az első elektronikus könyvkiadó Budapest (MTI) - Hivatalosan is megkezdte szolgáltatását az első magyar elektronikus könyvkiadó, a Vikk.net. Az e-könyvkiadás Magyarországon egyfajta küldetést is jelent, lehetőséget és teret kíván adni a hazai alkotóknak - ismerteknek és még ismeretleneknek egyaránt-- a publikáláshoz. A weboldalakon szépirodalom és szakirodalom is megtalálható, e két terület arányait Gligorics Teréz Szimultán Ez a könyv is megrendelhető az olvasói érdeklődés dönti majd el. Az e-könyvtár látogatói az internet adta lehetőségeknek köszönhetően hozzá is juthatnak a web-helyen publikált művekhez, természetesen a terjesztés és a kereskedés útja is virtuális. A Vikk.net a hónap elején tartott próbaüzem alkalmával már feltöltött néhány művet a netre, mégpedig Chi Wicca alkotását, a NemS negyedek című érzelmi naplót, majd Gligorics Teréz Szimultán című kisregényét, Szilágyi Vilmos Intim kapcsolatok című szakkönyvét, Nógrádi Gábor Galambnagymama című, gyerekeknek szóló könyvét, illetve Sztolár Miklós (a Vikk.net felfedezettje) elbeszélés gyűjteményét, a Jelzálogjogot. Már megtalálható a weboldalon Németh Ibolya levélregénye a Mexikói üdvözlet, illetve a közeljövőben kerül fel Perjés Judit a bonsairól írt, grafikákkal illusztrált kertészeti könyve, a szakkönyvek választékát gazdagítja majd Perjés László munkája, az Intermarketing magyar szemmel. Akik esélyesek a Grammy-díjakra Brunszvik Teréz kiadatlan írásai Martonvásár (MTI) Brunszvik Teréz - az első magyar óvoda alapítója - jórészt kiadatlan írásaiból Versek, cikkek, naplóidézetek címmel jubileumi füzetet jelentetett meg a Martonvásáron működő Brunszvik Teréz Szellemi Hagyatéka Alapítvány. Az Őrláng füzetek sorozatban kiadott kötet Brunszvik Teréz 11 versét, négy cikkét, illetve cikkfogalmazványát, 15 levelét, valamint több oldalnyi naplójegyzetét tartalmazza. A kiadványban közölt verseket Kalász Márton költő fordította. A grófnő egykori cikkei közül az Őrláng füzetekben a magyar kisdedóvó 1838-ban című írásának részletei, valamint a cselédképzővel egyesített nevelőnőképző iskola terveiről, a nő hazán és háztartáson belüli szerepéről, a kisded- játszóterek, vagy menedékhelyek létesítésével kapcsolatos elképzeléseiről megfogalmazott munkái olvashatók. Los Angeles (MTI) - Eminem rapénekest és Vince Gill countrysztárt négy-négy kategóriában jelölték Grammy- díjra - vált ismeretessé szerdán Los Angelesben. A legnagyobb figyelemmel kísért kategóriák közül Madonna Music, az N Sync By By By című lemeze és a U2 Beautiful Day című albuma verseng az év felvétele díjért. Az év albuma díjra jelölték Eminem The Marshall Mathers című korongját. Szerepel a versenyben Beck, Paul Simon, a Radiohead és Steely Dán lemeze is. Az év egyik új arca a múlt évben szép sikereket arató Sisqo. A popénekesnők között több jelölést kapott Madonna, Christina Aguilera, Britney Spears. A férfiaknál Don Henley, Ricky Martin és Sting verseng. A legjobb popegyüttesek díjára jelölték a Backstreet Boyst és, az N Sync együttest, itt szerepel B. B. King és Dr. John közös dala. A rockénekesnők jelöltjei Fiona Apple, Sheryl Crow és Alanis Morissette, a férfi rockereké Dávid Bowie, Bob Dylan, Don Henley és Lenny Kravitz. Kid Rock, Limp Bizkit és a Pearl Jam a hard rock, a Deftones és az írón Maidén á metálkategória jelöltje. Erykah Bady a rhytm and blues legjobb énekesnői, R. Kelly és Sisqo a legjobb férfi előadók között jelölt. A hagyományos blues kategóriában az év lemeze lehet B. B. King és Eric Clapton közös albuma. A zenei Oscarnak is nevezett trófeára száz kategóriában mintegy ötszáz zenészt és közreműködőt jelöltek. A díjkiosztót február 21-én rendezik Los Angelesben. Madonna az éneklésen kívül a film világában is otthonos