Észak-Magyarország, 2001. január (57. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-31 / 26. szám

2001. január 31., szerda Miskolc és környéke 7 hírcsokor • Siker. Pingpongversenyen vettek részt az al- sózsolcai 3. Számú Általános Iskola diákjai. A tanulók a Tiszaújvárosban rendezett megyei versenyen képviseltették magukat, ahol jól szerepeltek, hiszen minden lehetséges díjat el­hoztak. Egyéni helyezések: 1. Erdei Nagy Zol­tán 8. o., 2. Rontó Róbert 8. o., 3. Rontó Péter, 4. Horváth Zsolt 5. o. A diákok csapatban első helyezést értek el Újvárosban, ahonnét ping­pongfelszereléseket, játékokat vihettek haza. • Nyertes pályázatból kirándultak. Ézsöl Katalin ifjúsági referens sikeresen benyúj­tott pályázatának köszönhetően január 14-én és 15-én az alsózsolcai benedekes és a hermanos dráma- és színjátszókörösök a Fónagysági Oktatási Központban töltöt­tek egy kellemes hétvégét. A 39 gyerme­ket Farkas Ferencné, Oláhné Nagy Sarolta, Ézsöl Katalin és Ézsöl Tibor kísérték. FÓRUMOK ÉS FOGADÓÓRÁK Sorszámosztás. Juga György, Miskolc me­gyei jogú város alpolgármestere fogadó­órát tart január 31-én, szerdán délután két órától ötig a Városházán (Miskolc, Városház tér 8.). A fogadóóra kezdése előtt ugyanazon a napon érkezési sor­rendben 13 órától sorszámosztás a por­tán húsz személy részére. Képviselői fogadóóra Bulgárföldön. Pár­kányi Zsolt a 24. számú választókerület szocialista önkormányzati képviselője ér­tesíti a Bulgárföld és Észak-Kilián lakóit, hogy január 31-én 16 órától az MSZP új helyiségében a Miskolc, Stadion út 37. szám alatt (Gyógyszertár melletti zártudvarban) fogadóórát tart. Minden érdeklődőt tisztelettel vár! A képviselő tisztelettel értesíti a választókerületében élő állampolgárokat, hogy egyéb gond­jaikkal, közérdekű problémájukkal keres­hetik hétköznapokon az esti órákban a 439-413 telefonszámon. Jegyzőhiány Miskolc (ÉM) - Az utóbbi időben több te­lepülésen jegyzőhiányban szenvednek. Megyénkben jó néhány község található, ahol egyre nehezebb a polgármesteri hi­vatalok munkája, ráadásul a képviselő- testületi munkában is hiányzik a törvé­nyességi kontroll - azért, mert nincs jegy­ző. A jegyzőhiány okairól, arról, hogy ne­tán egy tendenciáról van-e szó, dr. Papp Ferencet, a megyei közgyűlés főtanács­adóját kérdeztük.- Én nem hiszem, hogy itt és ez esetben tendenciáról lenne szó - kezdte nyilatko­zatát dr. Papp Ferenc. - Az okok közt úgy vélem egzisztenciális és családi motivá­ciók szerepelnek. Nevezetesen a jogász végzettségű szakemberek a mai világban a sokkal jobb anyagi körülményeket biz­tosító ügyvédi, esetleg a jogtanácsosi pá­lyát választják. Az, hogy egyidejűleg több településen nincs jegyző, lehet a fenti okok és a véletlen együttes hatása is. Egyébként a megyei közgyűlésben nem nagyon látunk rá ezekre a dolgokra, hi­szen a törvényességi felügyeletet a köz- igazgatási hivatal látja el. Mondjon egy sztorit! Ugye, ön is hallott már egyet s mást telepü­lése ügyeiről, gondjairól, sikereiről? Szeret­né, ha erről szűkebb pátriájában, térségé­ben olvasnának? Csak annyit kell tennie, hogy felhívja az Észak-Magyarország zöld vonalát a 06/80-305-305 számon, és a Miénk itt a TÉR(SÉG) rovatában ezt elmeséli. A legjobb sztorikat megírjuk majd, és közöl­jük azt is, hogy melyik olvasónktól szár­maznak az információk. Ráadásképpen minden hónapban a legjobb sztori beküldő­jét jutalomban is részesítjük. Az oldalt írta: Mészáros István telefon: 20/326-5966 Szerkesztő: Buzafalvi Győző Telefon: 20/320-6750 e-mail: buzafalvi@inform.hu Iskola a megyeszékhely szélén A vájárképzés után mezőgazdasági és ipari szakmákat tanulhatnak a diákok Trencsánszki Judit tanárnő a számítógépes teremben segíti a diákokat Fotó: Nagy Zoltán Miskolc-Pereces (ÉM - NZ) - Hosszú az új neve a régi pe- recesi vájár szakmunkáskép­ző iskolának, Debreczeni Márton Gimnázium, Szakkö­zépiskola és Szakmunkás- képző Intézet. Nagyságrend­ben kétségtelen az elsők kö­zött van a miskolci közokta­tási intézmények sorában.- Tavaly szűnt meg a vájárkép­zés Perecesen ötven év után. Az év végén tisztelegtek a fél évszá­zados múltra emlékezve az itt végzettek és a volt bányászveze­tők. 1954-ben épült fel az iskola, először csak vájárokat tanítot­tak, de hamarosan bővült a ská­la építőiparosokkal és hűtőgép- szerelőkkel. Kifutóban van az utolsó gimnáziumi osztály. A je­lenlegi iskola a perecesi előz­mény és a Kishunyad utcai me­zőgazdasági szakközép és szak­munkásiskola folytatása, bővít­ve legújabban klímaberendező szakmával világbanki támoga­tással, mint ez folytatódik a me­zőgazdasági, élelmiszeripari, in­formatikai és elektrotechnika - elektronikai szakmacsoportban, 4 + 1-3 év tanulással, érettségi­vel bezárólag. Ehhez társul a szakmunkások hároméves szak­közép levelező tagozata, ami szintén érettségivel végződik. Ezenkívül a 9-10. osztály elvég­zése után dísznövénykertész, kertész, erdészeti, húsipari, pék, pék-cukrász, tejtermékgyártó, élelmiszer-tartósító, ipari és ke­reskedelmi hűtőgépszerelő szak­mákat sajátíthatnak el a szak­munkásjelöltek - tájékoztat az iskola sokoldalú képzési lehető­ségeiről Veres Jánosné igazgató. A legtöbb fiatal Borsod-Abaúj- Zemplénből jelentkezik, de He­vesből, ritkábban Szabolcsból is jönnek. A nappali tagozaton több mint ezren tanulnak és körülbe­lül százan felnőttek a levelezőn. 83 pedagógus, ezenkívül közel ennyi alkalmazott segíti őket a szakmunkássá, illetve a szakmai középvezetővé válásban. Az isko­la kétségtelen a város szélén, a forgalomból kieső helyen van, ennek ellenére sok a jelentkező. Az igazgatónő elmondja, hogy ta­valy 800 gyermek közül 210-et fo­gadhattak a mezőgazdasági és élelmiszeripari szakközép és szakmunkásképző osztályokba. Előkészítővel is segítik a gyere­kek pályaválasztását.- A távolságot, a városszéli helyzetet nekünk mind jobb mi­nőségi munkával kell ellensú­lyozni. Mindehhez pályázatokon is nyertünk támogatást. Ennek is köszönhető a jó felszereltsé­günk, mintegy 200 számítógépre, köztük újgenerációsokra sike­rült szert tennünk az évek so­rán. A kertészek számára a fó­liaházunk a legmodernebbek egyike az országban. 76 hektár­nyi földön gyakorolhatnak tanu­lóink, megfelelő technikával. A kollégium is segít a messzebb lakóknak. A fiúk szá­mára 160 férőhely áll rendelke­zésre, de egyelőre nincs kihasz­nálva a kedvezmények ellenére sem. A szülők nehéz anyagi helyzete miatt inkább a bejárás­ra kényszerülnek a fiúk. Kár pe­dig, mert jók a körülmények, sportpálya, kondicionálóterem segíti a szabadidő hasznos eltöl­tését. A lányok a városon belüli kollégiumokban kapnak helyet. Sajnos, gyakran túlzsúfoltak a 6- os buszok, ez nehezíti a diákok utazását - mondja az igazgatónő. Pereces mindenesetre profitál az iskola jelenlétéből, a kertésze­ti, erdészeti irányultság lehetővé teszi, hogy a tanulók segítsék a környezet szépítését. Sajnos, a Debreczeni Márton tér és kör­nyéke hamar telítődik szeméttel, bár a diákok kezdeményezték a nagytakarítást. Ami a fiatalok el­helyezkedési lehetőségeit illeti az igazgatónő derűlátó távlatokról tájékoztatott. Viszonylag hamar találnak munkát a végzettek. Az élelmiszer, a húsipari tejtermék­gyártó, pék-cukrász szakmákban még több jelentkezőt is fogadná­nak a munkahelyek. Külföldi munkalehetőségek is mutatkoz­nak a kertészek, dísznövényesek, de a húsiparosok számára is. A névadóra emlékeztek az óvodában Miskolc (ÉM) - A Weöres Sándor Napközi Otthonos Óvodában (Miskolc, Vörös­marty út 24.) január 22-én megkoszorúzták a gyerme­kekkel Weöres Sándor em­léktábláját, mivel a költő ha­lálának évfordulója eme je­les napon volt. A koszorúzási ünnepség után versmondó versenyt szerveztek a körzet óvodásai részvételével. Meghívott vendégként, zsűrita­gokként jelen voltak az esemé­nyen Fecske Csaba költő, Kon­dás Vilmos, a Belvárosi Köny­vesbolt vezetője és Nyakó Ist­ván, az óvoda önkormányzati képviselője. A meghívottak egy­ben az irodalmi délelőtt támoga­tóiként a gyermekeknek könyv- jutalmakat adtak át. Intézményünkben ez a ren­dezvény már hagyománynak számít, hiszen ötödik alkalom­mal szerveztük meg a Gyer­mekláncfű Alapítvány támoga­tásával - jelentette ki Szarka Róbertné, a Gyermekláncfű Alapítvány elnöke. Gyerme­keink neveléséhez, anyanyel­vűnk ápolásához, a költő emlé­kének megőrzéséhez és a ma­gyar kultúra napjának méltó megünnepléséhez szépen illesz­kedik. Valljuk mi óvónők is névadó költőnk nemes célját: „Azért iparkodom minél zár­tabbá és dallamosabbá formál­ni gyermekverseimet, hogy a későbbi felnőtt lelkét megment­sem a formátlanságtól.” Weö­res Sándor. Koszorút helyeztek el az óvodások is Fotó: Farkas Maya Befektetők csak adókedvezménnyel jönnek Illúzió volna azt gondolni, hogy tíz cég érdeklődik majd Alsózsolca iránt Alsózsolca (ÉM) - Az alsó­zsolcai önkormányzat képvi­selő-testületének legutóbbi ülésén többek között adó­kedvezményről döntöttek a képviselők. Elsőként Horváth János polgár- mester ismertette a lejárt határ­idejű határozatokat. A 2001-es munkaterv elfogadásánál Zsíros Sándorné képviselő kezdemé­nyezte, hogy a közmeghallgatá­son ne tárgyaljon a testület sem­milyen témát, hanem ott, csak a lakosság véleményeire, kérdései­re reagáljanak. A polgármester válaszában kifejtette, évek ta­pasztalata az, hogy a közmeg­hallgatáson tíz vagy annál keve­sebb lakos jelenik meg. Az pedig egy testületnek luxus, hogy ott üljön és várjon, holott minden testületi ülés nyilvános, és ott bárki felszólalhat. Ha már a kép­viselők jelen vannak a közmeg­hallgatáson, akkor legalább ér­demben döntsenek az akkor ép­pen aktuális témákban. Az ülésen élénk vitát váltott ki a gyermekélelmezés. Egy név­telen levél írója ugyanis azt állí­totta, a gyermekek az iskolában és az óvodában nem kapják meg a nekik járó adagot, holott a konyhán dolgozó szakácsok na­ponta több vödör maradékot visznek haza. Farkas Ferenc, a Benedek Elek Általános Iskola igazgatója, határozottan vissza­utasította a névtelenségbe bur­kolózó levélíró vádjait. Elmond­ta, a diákok változatosan étkez­nek, bőséges és finom ételt kap­nak. Abban pedig, hogy mara­dék keletkezik semmi kivetniva­ló nincs, főleg annak ismereté­ben, hogy az elvitt hulladékért fizetnek a dolgozók. A jelenlévő vezetők megerősítették Farkas Ferenc szavait, aki hozzátette, a legnagyobb bűnnek tartaná, ha a szakácsok valóban meglopnák a gyerekeket, amit ő egyik kony­hai dolgozóról sem feltételez. Az étkezési díjak a környező telepü­lésekhez képest még mindig Al- sózsolcán a legalacsonyabbak. Az önkormányzat idén is jelen­tős összeggel támogatja a gyer­mekétkeztetést. Szekeres Béláné a 2. Számú óvoda vezetőjének szavaiból kiderült, a szülők fizet- hetőnek tartják a térítési díjat. A korábbi ülésen szavaztak a képviselők a sportcsarnok építé­se mellett. Horváth János pol­gármester javaslatára január 20- i ülésen felállt az a bizottság, amely a kivitelezés rugalmassá­ga érdekében a pályáztatástól az átadásig dolgozik majd, és amely csoport minden döntésé­ről beszámol a soron következő üléseken. Ennek értelmében, a beruházást koordinálja Horváth János polgármester, Tibai Sán­dorné, a pénzügyi, Fáklya Tibor- né, a kulturális bizottság elnö­ke, valamint Magos József kép­viselő, építész. Az ipari parkok számának növekedése a megyé­ben arra kényszeríti az önkor­mányzatokat, hogy olyan adó- kedvezményt dolgozzanak ki, amely vonzóvá teszi a települést a cégek számára.- Illúzió volna azt gondolni, hogy Zsolcára tíz cég fog jönni. Ha kettő jönne, már akkor jobb­ra fordulna az itt élők sorsa - mondta a polgármester, aki sze­rint csak adókedvezménnyel le­het csábítani a befektetőket. A képviselők, úgy döntöttek, az el­ső három évben egymilliárd fo­rint árbevétel elérése esetén tel­jes adómentességet, a negyedik évben négymilliárd forint árbe­vétel elérése esetén nyolcvan­százalékos kedvezményt, az ötö­dik évben hatmilliárd forint ár­bevétel esetén hetven százalékos kedvezmény jár az adózónak. A limithatárok el nem érése ese­tén, a termelés megkezdésétől számított öt éven keresztül öt­ven százalékos adókedvezményt kap a cég. Abban az esetben, ha a vállalkozó a kedvezmény lejár­tát követő öt éven belül áthelye­zi telephelyét, a kapott kedvez­ményt köteles visszatéríteni. Az ülésen nem foglalt állást a testület a Strong-Mibet Építő­elemgyár megkeresésében, mi­szerint egy forint jelképes össze­gért átadnák a Kossuth főutat és a lakótelepet összekötő utcát, a játszóteret a hozzá tartozó park­kal. Tóth Sándor szerint nem szabad mostohagyermekként ke­zelni a lakótelepen élőket, hiszen ők is a községhez tartoznak. Ezt a polgármester is így Vélte, ám a terület olyan siralmas állapotban van, hogy szerinte az egy forint is túlságosan magas ár lenne.

Next

/
Oldalképek
Tartalom