Észak-Magyarország, 2001. január (57. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-30 / 25. szám

2001. január 30., kedd Csatlakozunk (az ÉM EU-melléklete) 7 A csatlakozás várható hatása a sajtóban Miskolc (ÉM - KHE) - A hazai sajtó­ban meghatározó helyet elfoglaló or­szágos és megyei lapok körében vég­zett vizsgálat során kiderült, hogy azok miképpen járulnak hozzá az EU- val és a magyar csatlakozással kap­csolatos ismeretek terjesztéséhez. A vizsgálatot a Külügyminisztérium COP’97-es EU-kommunikációs Phare-prog- ramja keretében a Gfk Hungary megbízá­sából, a TARTEL Tartalomelemző és Infor- mációfeldolgozó Bt. végezte. A vizsgált la­pok között két országos napilap, hat me­gyei napilap (közöttük az Észak-Magyaror- szág is) és két közéleti-politikai hetilap sze­repelt. Az eredményeket Terestyéni Ta­más, Az Európai Unióval kapcsolatos tar­talmak magyarországi sajtótermékekben - Egy tartalomelemzéses vizsgálat eredmé­nyei című tanulmányában összegezte. Ebből kiderül, hogy erőteljes a sajtó fi­gyelme az EU-val kapcsolatos témák iránt. Kiemelkedően az országos napilapok foglal­koznak a csatlakozással. Háromszor annyi közlemény jelenik meg, mint a megyei la­pokban. A megyei lapok sem érdektelenek, de folyamatosabban és hangsúlyosabban napirenden kéne tartani a csatlakozás ügyét - emeli ki a szerző. Mint ismert: lapunk tavaly minden hó­nap utolsó keddjén, két, kizárólag a témá­nak szentelt oldalon taglalta az Európai Unióval, a csatlakozás várható hatásaival foglalkozó témákat. Összeállításainkat a Külügyminisztérium támogatta. Európai oktató Miskolc (ÉM - PTA) - A piacképes közgazda­ság megteremtéséhez nem csak hazánk gaz­dasági erőviszonyai­nak ismeretére, de az európai és nemzetközi üzleti világ megisme­résére is szükség van - vallja Kocziszky György, a Miskolci Egyetem Regionális Gazdaságtan Tanszékének vezetője. A Miskolci Egyetem közgazdász hallgatói, a 6. félévet követően különböző szakokon specializálódhatnak. Az EU-szakirány tan­tárgyai kitekintést adnak a világban tör­téntekre, az integrációs törekvésekre. A szerteágazó tematikájú tárgyak oktatása­kor külföldi előadókkal is találkozhatnak az egyetemisták. Ebben a félévben többek között amerikai, holland és német előadók beszéltek saját tapasztalataik alapján a mai piaci viszonyokról, az üzleti világról. Az elmélyített tudás- A jelentős ismeretanyag elsajátításához, biztos nyelvtudásra, elemző készségre van szükség a hallgatók részéről. A képzés so­rán nem csupán lexikális ismereteket sajá­títhatnak el, hanem a tájékozottságra épülő helyes mérlegelés és döntés képességét is - foglalja össze dr. Kocziszky György tan­székvezető egyetemi tanár. A vállalatok 1980-as évekbeli növekedé­se, az egyre gyakoribb fúzió és felvásárlás ténye már akkor felkeltette a professzor ér­deklődését. Később a nemzetközi, multina­cionális cégek tőkemozgásának körülmé­nyei is kíváncsivá tették. A rendszerválto­záskor felgyorsult gazdasági folyamatok közepette pedig egyre inkább szükségesnek találta megismerni az európai országok rendszerét, szabályait. Miközben konferen­ciákon, tanulmányutakon szerzett tapaszta­latokat, közgazdasági ismereteit a berlini egyetemen bővítette. Bár az első diplomá­ját a ME Gépészmérnöki Karon szerezte meg Kocziszky György, az akkor tanult is­meretekből ma már keveset hasznosít. Szabványosan már szabályosan A vízvezeték-hálózat már európai szültségének az Európában szo­kásos értékhez történő megvál­toztatásáról. A kisfeszültségű hálózat név­leges feszültségének az Európá­ban szokásos értékhez történő kismértékű megváltoztatását nem a hazai áramszolgáltatók határozták el, hanem azt a rájuk nézve kötelező szabványok írják elő. Ezen szabványokat a szab­ványosításért felelős Magyar Szabványügyi Testület az Euró­pai Unióhoz történő csatlakozás érdekében - legyen szó mezőgaz­dasági, ipari vagy bármely Fotó: V.Cs. egyéb tevékenységről - az adott területen érdekelt szakmai és érdekvédelmi szervek konszen­zusával alkotja meg. Az Európában egységes 230 V- ra történő áttérést a készülék- gyártók kezdeményezték a nyolcvanas években. Az áttérés szinte valamennyi európai or­szágban zökkenőmentesen meg­történt. Magyarországon 1994- ben határozták el, és végrehajtá­sát 1996-2008-ig, a meglevő ké­szülékek biztonságos használha­tósága mellett rendelték el. Az áttérés a meglévő készülé­Ami nem hátráltathat Miskolc (ÉM - KHE) - Az európai szabványok 85 szá­zalékát a Magyar Szabvány- ügyi Testület 2000. végéig bevezette. így ezen a téren az EU-hoz való csatlakozá­sunk biztosított. A Magyar Szabványügyi Testü­let felvétele folyamatban van a CEN-be, az általános szabvány­alkotási feladatokat ellátó euró­pai szabványügyi szervezetbe. Ennek feltétele volt az európai szabványok 85 százalékos beve­zetése. A szabvány alkalmazása viszont nem kötelező - tudtuk meg Papp Józsefné dr.-tól, a MSZT szabványosító menedzse­rétől -, csak abban az esetben, ha azt jogszabály írja elő. A hő-, víz- és áramszolgáltatók vi­szont már régen külföldről szerzik be szerelvényeiket, így azok megfelelnek az európai szabványoknak. Ezt látszott igazolni a Mivíz Rt.-től és a miskolci hőszolgálta­tó társaságtól kapott válasz, mi­szerint szabványosítás terén a csatlakozásra készen állnak. Az ÉMÁSZ Rt.-nél Mészáros Sándor kommunikációs osztályvezető tájékoztatta lapunkat a kisfe­szültségű hálózat névleges fe­a a csatlakozást: a hazai rendszerek már előírásosak kék biztonságos működtetését nem veszélyezteti. A hálózat fe­szültsége - hasonlóan az emberi test hőmérsékletéhez - sohasem pontosan 220 V vagy 230 V, ha­nem a szabvány által meghatá­rozott tartományon belül inga­dozhat. Ahogyan szervezetünk is működőképes marad a téli hi­degben és a nyári melegben, az egyes villamos készülékek mére­tezése olyan, hogy azok ezen fe­szültséghatárok között zavarta­lanul működnek. A névleges fe­szültség ilyen mértékű növelése az egyes készülékek, berendezé­sek élettartamát nem csökkenti. A feszültség értékére érzéke­nyebb izzólámpákkal kapcsolat­ban megjegyzendő, hogy a Ma­gyarországon kereskedelmi for­galomba került típusok hosszú évek óta 230 V névleges feszült­ségre készülnek. Az elektroniku­san szabályzott készülékek - tv, rádió, videó - teljesítményfelvé­tele egyáltalán nem változik. Változást jelent még, hogy a villamoslétesítési szabványok megváltoznak, de csak szerkeze­ti felépítésében, ezen kívül el­tűnnek az alumínium vezetékek bizonyos keresztmetszet alatt - tudtuk meg a Magyar Szabvány- ügyi Testülettől. Magyarul az „európai” világhálón Miskolc (ÉM - BAL) - Termé­szetesen maga az Európai Unió is rendelkezik saját hi­vatalos weboldallal, az aláb­biakban azonban az integrá­cióval kapcsolatos hazai, azaz magyar nyelvű világhá­lós megnyilvánulásoknak néztünk utána az interneten. Legkézenfekvőbb - és „közigazga­tásilag” is vélhetően a leghelye­sebb - a Külügyminisztériumnál kezdeni az uniós websétát. A külügy honlapja (www.mfa.gov- .hu/defhu.htm) ugyan nehezen megtalálható, és a grafikái terü­letén sem képvisel forradalmi át­törést, de nyitólapja kétségkívül tartalmaz egy fontos menüpontot: Európai Integráció. Csillagos logo Az ikonra kattintva az ismert kék. csillagos-körös lógó fogad, számos továbblépési lehetőséggel körülkerítve. Az európai integrá­ciós szervezetről szóló ismertető, legfőbb tudnivalók, aztán Marto- nyi miniszter sajtótájékoztatói, csatlakozási stratégia, a tárgyalá­sok menete, története, dokumen­tumok, közvéleménykutatások - ilyeneket kínál a site, továbbá pályázati és eseménynaptárt. Ezen felül egy listát más EU-s home page-ekről. Mielőtt elhagynánk a helyet, még szánjunk egy mondatot a külügyi lapok szembetűnő hiá­nyosságaira: például hiába az Unió jelképei címszó alatt az eu­rópai zászló és az európai „him­nusz” (Beethoven IX. szimfóniá­ja, 4. tétel) leírása - ha ez a leírás szó szerint értendő, a kézenfekvő képes, illetve wav-formátumú il­lusztráció hiányával... Vissza a külügyhöz Utunk második állomása a brüsszeli magyar misszió honlap­ja (sme.belgium.eu.net/~hongrie), amely a kint dolgozó magyar dip­lomaták munkahelyének látképé­vel köszönti a látogatót. No, meg azzal, hogy minden angolul van, s bár létezik „Információk ma­gyarul” menüpont, de pokolian elrejtve. Ha rá se akadunk, ügy a jobb; különben az a kellemetlen meglepetés ér, hogy nem a misszió anyag van rajta köny- nyebben olvasható formában, ha­nem egyszerűen átkerülünk - a külügy már jól ismert honlapjára. Szolid, ám annál tetszetősebb (bár meglehetősen szűkös) oldal­lal rendelkezik aztán az Európai Bizottság magyarországi delegá­ciója. Itt a hírek és a programok menü lehetne a legérdekesebb, s a „Vidék” címszó alatt örömmel fedezhetjük fel testvérlapunk, a Hajdú-bihari Napló hasonló mel­lékletében futó „EU-totó” kvíz­játékát (az Észak-Magyarország uniós oldalairól nem történik említés). Fájdalom viszont, hogy az ajánlott programok sorában mindössze két olyan esemény szerepel, amelyik jelen cikk írá­sa, azaz az oldal megtekintése utáni (nem pedig korábbi) idő­pontra szól... Találatok Főleg vállalkozók lelhetnek érde­mi információra az Euro Info Centerben (www.itd.hu/itdheuro- .htm), az Euro Info Service-nél (www.euroinfo.hu) meg azok, akik az Európai Unió kiadóhiva­talának magyarországi képvisele­te kiadványaira vadásznak (itt elérhetők az Unió hatályos jog­anyagai). Innen elérhető még az Európa Szerver, amely önmagát a legnagyobb magyar nyelvű internetes adatbázisként jelöli meg a témában. Ez utóbbi fórum csak az előfizetéses tagoknak kí­nál tudnivalókat. Egy kísérlettel zárjuk internetes kőrútunkat. Az „Eu­* * ★ * + ★ * * + + UHmmtmmammmmi étmmaitmamiisi MFtVMWflWtTIMWm I Wetcom* | 7h* CV4*Q«tron | News | loformjhon and Coi Ahol információ kérhető rópai” és az „Unió” szavakat gé­pelve az Altavizsla elnevezésű magyar böngészőprogramba, a netfürkésző 50 885 találatot re­gisztrál a világhálón. Ha ugyanezt tesszük az angol nyel­vű Google keresővel, az 24 ezer home page-et talál, amely tartal­mazza a megadott két kifejezést, illetve 142 olyat, amelyben az „Európai” és az „Unió” szavak (ékezet nélkül) szerepelnek. Végezetül, hiszen egyelőre még alapvetően „papír” világ­ban élünk, ne maradjon említet- lenül Az Európai Unió az Interneten című tanulmány, Hargita Eszter munkája, amely a BKE által kiadott Európa Kis­lexikonban jelent meg 1999-ben. BRÜSSZELI KÉPVISELŐNK JELENTI A borászok helyzetéről - a csatlakozás után... Miskolc (ÉM) - Európai Infor­mációs Pontot avat és régió­beli borászokat tájékoztat az EU-csatlakozás utáni helyzet­ről a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei önkormányzat prog­ramjaival az idei év első fe­lében. A megyei önkormányzat azért létesített brüsszeli képviseletet, hogy az Európai Unió intéz­ményrendszerével fenntartott folyamatos kapcsolat során köz­vetlenül jussunk fontos informá­cióhoz a pályázati lehetőségek­ről és hasznos kapcsolatokat építsünk ki. Illetve nem utolsó sorban ezen keresztül ismertes­sük meg megyénket, régiónkat a brüsszeli intézményrendszerben dolgozókkal, illetve Brüsszelen keresztül egyéb európai régiók­kal - tudtuk meg Varga Ferenc- től, megyénk brüsszeli képvise­lőjétől. Az idei év első felében a brüsszeli kapcsolatok közremű­ködésével megnyílik Miskolcon az Európai Információs Pont (amit afféle információs köz­pontként kell elképzelnünk). A Külügyminisztérium támogatá­sával a megyei önkormányzat és megyei fejlesztési ügynökség 2001. február 23-án ünnepélye­sen megnyitja a megyei Európai Információs Pontot a miskolci Almássy Kúriában. Erre az ese­ményre meghívták Constantinos Tsoutsoplidest, aki Brüsszelben az Európai Unió Tanácsa főtit­kárságának munkatársát. Constantinos Tsoutsoplides a Miniszterek Tanácsa részéről tagja a Magyarországgal, Szlové­niával, Bulgáriával és Romániá­val folyó csatlakozási tárgyalá­sok EU-delegációjának és a fel­kérésnek megfelelően tájékoztat­ja majd a résztvevőket a Ma­gyarországgal folyó csatlakozási tárgyalások aktuális helyzetéről. A B.-A.-Z. Megyei Önkor­mányzat meghívta egy márciusi miskolci rendezvényre Rudy van dér Stappent, az Európai Bi­zottság Mezőgazdasági Főigazga­tóságának főosztályvezető-he­lyettesét, borászati szakértőt. Rudy van dér Stappen március második felében látogat el hoz­zánk és a megyeháza dísztermé­ben tart konzultációt a Tokaj Hegyalja, a Bükkalja, az Egri és a Mátra történelmi bortermelő vidékek borászati szakemberei­nek, kistermelőinek arról, mi­ben kell felkészülniük Ma­gyarország EU-csatlakozásáig és mire számíthatnak Magyaror­szág csatlakozását követően. Az információs pontnak otthont adó épületet Európa Házként 1999-ben egyszer már átadták (archív képünkön). Funkciót azonban csak most kap majd. Fotó: Vajda János

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom