Észak-Magyarország, 2001. január (57. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-04 / 3. szám

2001. január 4., csütörtök Aktuális 5 msm Most akkor örüljünk? Bánhegyi Gábor eszélgetünk. Most legutóbb éppen arról, hogy azért el va­gyunk ám kényeztet­ve, de nagyon. Annak Idején a dolgozó polgár ünnepek köze­ledtével azon agyait, hogy tud elcsippente­ni innen is, meg onnan is egy csepp időt, hogy az aktuális bevásárlásoknak a végére ér­jen, mert az utolsó napon már hiába szalad­gál, egy fia üzlet nem sok, annyi sincs nyitva. Nehány éve az úgynevezett garázsboltok ta­lálták ki, érdemes még nyitva tartani december 24-én avagy éppen szilveszter napján, mert a polgár az már csak olyan, hogy legnagyobb jó szándékkal sem biztos, hogy megvette az utol­só munkanapon a virsli mellé a mustárt is. A multikat sem ejtették azonban a fejükre, aztán ha már idetelepedtek, akkor iszonyatos energiákat mozgatnak meg annak érdekében, hogy ott költsük el a kosztpénzt. Ennek érde­kében nem riadnak vissza semmitől, nyitva tar­tanak nulla órától huszonnégy óráig, hatalmas akciós árcédulákkal takarják le az eredetit, hogy azt képzeljük, jobban járunk, pedig ha felhajtjuk a nagy táblát, ugyanazt találjuk alat­ta kisebb méretű számokkal, a pénztárnál a nénik előre köszönnek, majd el is, tehát nem nagyon győzzük kapkodni a fejünket. De ilyeténképp a lábunkat sem nagyon, hiszen nekünk most már jó, mert ki vagyunk szolgálva, nem kell rohannunk, ráérünk akár az utolsó percekre is hagyni ezt-azt. így juthat időnk arra is, hogy elgondolkodjunk azon, mivel motiválódik az eladó, hogy még éjfél­kor vagy utána pár perccel is mosolyogjon a kedves vevőre. Ő vajon nem fárad, ő vajon önként és dalolva, őt vajon ezért kiemelten is­merik el, neki vajon nincs családja, őt most nem várják, őneki nincs tele a hócipője? Akkor most örüljünk? Erőszak, vagy csak verés? Miskolc (ÉM - PT) - A Miskolci Rendőrka­pitányság őrizetbe vette december 2-án este azt a középkorú miskolci férfit, akit egy asszony erőszakos közösülés kísérlete miatt jelentett fel - tudatta Perhács Tamás őr­nagy a vizsgálati osztály alosztályvezetője. A kihallgatás során elhangzottakból és a látleletekből annyi már bizonyosnak látszik, hogy a súlyos búncselkemény gyanújába keveredett férfi az ellene felje­lentést tevő nő lakásán járt kedden este. A közös udvarú lakás nyitott ajtaján be­ment, ahol összeszólalkoztak. A vita vég­eredménye az lett, hogy az asszony bordá­ja és orrcsontja eltört. A nő ugyanakkor azt is állítja, hogy a férfi meg akarta erő­szakolni, de az nem sikerült neki. Majd azután beérte volna már fajtalankodással is. A lakásban történteknek mindenesetre akkor lett vége, amikor hazaérkezett az asszony élettársának két fia. Az ügyben a rendőrség folytatja a vizsgálatot. Késsel célozta meg anyját Miskolc (ÉM - PT) - Súlyos testi sértés kí­sérletének alapos gyanúja miatt vették őri­zetbe azt a 35 éves miskolci férfit, aki óévbúcsúztatóként megöléssel fenyegette meg édesanyját a napokban Miskolcon - tá­jékoztatta lapunkat Perhács Tamás őrnagy, a Miskolci Rendőrkapitányság vizsgálati osztályának alosztályvezetője. Mint megtud­tuk, az édesanyja megölésével fenyegetőző férfi italozó életmódot folytat. Legutóbb az történt, hogy italra követelt pénzt a férfi, ám édesanyja nem adott neki egy huncut vasat sem. A mama inkább jobbnak látta, ha elmegy otthonából. Fia azonban nem nézte tétlenül az asszony indulási szándé­kát. Felkapott egy kést és megöléssel fenye­getőzött. Ráadásul az ajtófélfa melletti szekrény oldalába állította a szúrószerszá­mot. Azt még a további vizsgálatnak kell kiderítenie, hogy a férfi egyszerűen csak kézzel döfte-e anyja közelébe a kést, vagy eldobta azt, mintegy céltáblának használva szülőjét. A kihallgatás során egyébként az is kiderült, hogy a fiú már többször is édesanyja életére tört. Egy alkalommal pél­dául leszerelte a villanykapcsoló szigetelt burkolatát, és az élő vezetékhez akarta szo­rítani az asszonyt. Keveset markolva sokat fognának A adósságkezelés - amire a Mihő irodát hoz létre - több volna puszta behajtásnál Miskolc (ÉM - BAL) - A világ­ban több technika ismert a szolgáltatási díjhátralékok be­hajtására, ezek egyike, hogy a szolgáltatók, vagy az önkor­mányzat egy közös adósság- behajtó céget hoz létre. Ilyen Miskolcon is hajszál híján lét­rejött a közelmúltban, és az ötlet ma sem került le a napi­rendről. A világ más országaiban, különö­sen az Európai Unió tagállamai­ban az átlagcsaládok számára a (köz)szolgáltatások árai jóval ki­sebb terhet jelentenek, mint Ma­gyarországon: ott egy háztartás energiaköltsége a családi költség- vetés legfeljebb 5-6 százalékát ve­szi el, míg nálunk akár 20-nál is többet. A díjnemfizetés „intézmé­nye” ezért Európai nyugati felén jóval kevésbé ismert jelenség, a probléma megoldásával sem kell annyit foglalkozni. Más magyar városokban ugyancsak több tech­nika létezik, ezek egyike az, hogy a településen adósságkezelő szer­vet hoznak létre, vagy ezzel a feladattal megbíznak egy létező céget; utóbbi a munkájáért része­sedést kap. A kintlévőségek behajtására Miskolcon is közhasznú társaság létesítését tervezték néhány évvel ezelőtt a városi tulajdonú vállala­tok. A Mihő Kft., a MIK Rt. és a Mivíz Rt., valamint az önkor­mányzat által létrehozandó szer­vezet közhasznú társaság lett vol­na, eleinte egészen kis létszám­mal, a három társaságnál keletke­zett díjhátralékok csökkentésé­nek feladatával. A kht. létrehozá­sára a miskolci képviselő-testület is áldását adta, elkészültek az elő­zetes vizsgálatok, előkészítő bi­zottság alakult, előterjesztés szü­letett - majd a végső közgyűlési döntés előtt az ötlet váratlanul el­bukott. Etikai kérdés Politikai, vagy szakmai okok miatt? - utólag többféle vélekedés is ismert. Az biztos, hogy a hiva­tal megfelelő osztályának komoly többletmunkát jelentette volna, és egyéb törvényességi nehézségek is felmerültek (például, hogy a család anyagi helyzetének ellenőr­zése végett csak köztisztviselő me­het be a lakásokba). Vitákat gene­rált volna a beszedett pénznek a társaságok közötti elosztása is. Azóta nem került újra szóba a téma az önkormányzatnál.- A közszolgáltató vállalatok egyaránt jelentős kintlévőséget kénytelenek elkönyvelni évről év­re, részben a lakosság egy részé­nek tényleges fizetésképtelensége folytán, részben azért, mert sokan „sportot űznek” a nemfizetésből. Ez jelentős terhet ró a cégekre, különösen a Miskolci Hőszolgál­tató Kft.-re, amely az önköltséget amúgy sem háríthatja át a fo­gyasztóira. Különösen az önkor­mányzati tulajdonú, a Miskolci Ingatlangazdálkodó Rt. által üze­meltetett otthonok lakói között vannak sokan, akik tartozást halmoztak fel. A nemfizetők ará­nya összességében 8 százalék kö­rüli, ez a szám az évek során nem változik - tájékoztatta la­punkat Almássy József. A pol­gármester műszaki-gazdasági ta­nácsadója 1997-98 táján mint az (utóbb a Mihővel összevont) Miskolci Fűtőmű felügyelőbizott­sági elnöke kezdeményezte a té­ma vizsgálatát, s koordinálta az előkészítő munkát.- A gazdasági vetületen túl a kérdés azzal a dilemmával is szembesít, hogy terhelhetők-e a rendesen fizető fogyasztók a nemfizetők helyett is; ez nem csak politikai, de etikai kérdés is. Nem behajtók A piacgazdaság körülményei kö­zött Almássy József szerint helye volna, ha a szolgáltató ráfordítási költségei az árban teljes mérték­ben megtérülnének; az árfelhajtó hatás kompenzálására pedig a mainál nagyobb mértékben a fo­gyasztót központba helyező szoT k ciális támogatórendszer volna al- e kalmas. g Az adósságkezelés annyiban s. több, mint pusztán behajtás vol- “ na, hogy az ezzel foglalkozó szer- | vezet a probléma alapos feltárásá­ra és megnyugtató megoldására jönne létre. A behajtás csak azt jelenti, hogy a hitelező feljelenti az adóst, aki ettől még nem válik fizetőképessé; a MIK például több tucatnyi esetben kezdeményez­hetné már ma is bírósági döntés birtokában a kilakoltatást. Az adósságkezelő szervezet viszont igyekezne feltárni, ki az, aki egyáltalán nem tud fizetni, ki az, aki képes a hátraléka legalább egy részét törleszteni (velük egyezséget köthetnének), és kik azok. akikre nyugodtan „ráküld- hetik” a végrehajtót. Szóba kerül­het a szociális támogatás egy ré­szének felhasználása, lakások mi­nőségi cseréje, egyfajta „szociális térkép” elkészítése a városról.- Nem menne gyorsan, amúgy is, aki sokat markol, keveset fog - véli Almássy József. - De el lehet­ne jutni legalább addig, hogy a szolgáltató önköltsége bejöjjön a díjakon keresztül, netán még va­lami kis többlet is maradna, a fej­lesztésekre. Az építkezést a vécé betömésével kezdték Miskolc (ÉM - KHE) - Mis­kolctapolcán építési törme­lékkel temettek be egy köz­téri nyilvinos vécét - adott felháborodásának hangot egy olvasónk.- Tapolcán, a Strand étterem le­bontása során keletkezett építé­si törmelékkel temettek be egy köztéri nyilvános vécét - telefo­nált szerkesztőségünkbe egy ol­vasónk -, s közben felháborodva látom, hogy a tapolcai vendégek a környező erdőben és parkban végzik el dolgukat. Igaz, hogy a nyilvános helyiség le volt zárva, de egy kis ráfordítással üzemké­pessé lehetett volna tenni. Igazán nem is találtuk meg a szóban forgó, immár betemetett létesítményért felelős szervet. Felmerült a Városgazda Kht. mint üzemeltetésért felelős in­tézmény, a városi önkormány­zat városüzemeltetési osztálya mint tulajdonos, valamint a MIK Rt. mint a terület kezelője, de mindenhol hárítani igye­kezték a választ. Végül az épít­kezést folytató kft. ügyvezetőjé­nél, Sikora Gábornál kötöttünk ki. Mint tőle megtudtuk, a volt Strand étterem helyén a Treff Kft. szállodát és éttermet épít, a betemetett nyilvános helyisé­gek helyén parkoló épül majd. A munkálatokat a városi ön- kormányzat vizsgálata, és szak- véleménye előzte meg. (Azt, hogy pontosan melyik osztály­ról van szó, Sikora Gábortól sem tudtuk meg.) Ezek szerint a létesítmények olyan rossz ál­lapotban voltak, hogy újra kör­be kellett volna ásni, felfalazni, teljes burkolást, szigetelést és vízvezetékcserét végezni. A fel­merülő költségek tetemes össze­ge miatt döntött úgy az önkor­mányzat, hogy nem újítja fel a köztéri vécét.- A létesítmény egyébként is már legalább egy évtizede nem üzemelt. Körülbelül egy éve a Városgazda Kht. leszerelt és el­szállított a helyiségből minden, még használható szerelvényt. A Treff Kft.-nek - Kohold Tamás aláírásával ellátott - engedélye van a helyiségek betemetésére. Ennek fejében megállapodás jött létre, miszerint az ez év végére felépülő étteremben létrehozunk egy úgynevezett „vendégvécét” is. Ezenkívül a pavilonsor új­jáépítése során több nyilvános vécé is épül - tájékoztatta la­punkat az ügyvezető.- Nem lehet a szálloda és étte­rem építését a vécével kezdeni, így várni kell, amíg az egész lé­tesítmény elkészül - tette hozzá Sikora Gábor. Nem mindegy, mivel A tapolcai vécé-ügy kapcsán a városi önkormányzat építési és környezetvédelmi osztá­lyának vezetője, Vargha Ti­bor kijelentette: szerinte sza­bálytalan. ha a szóban forgó létesítményt építési törme­lékkel temették be, ugyanis ezt a munkát csak tömedék- anyaggal lehet szabályosan elvégezni. Az építési törmelé­ket Miskolcon egyetlen kije­lölt helyre, a Nádas-rétre le­het és kell szállítani. A vizs­gálatot ez ügyben az osztály- vezető elindítja. Az exigazgató ötvenen túl Miskolc (ÉM - SzK) - A Me­gyei Egészségbiztosítási Pénztár exigazgatóját, Rácz- né Bodnár Lenkét, annak kapcsán, kerestük fel, hogy a bíróság másodfokon - és im­már jogerősen - is jogtalan­nak ítélte elbocsátását, (amint arról tegnapi szá­munkban már írtunk). • • Az első perctől kezdve etikát­lannak és jogszerűtlennek érez­tem azt az eljárást, melyet velem szemben alkalmazott az OEP 1998- ban felállt új vezetése. A vezetői megbízatás visszavonásához ugyan még indoklás se szükséges, de a köztisztviselői jogviszony fel­bontásával már törvényt is sértet­tek. 1998 végétől a tavalyi év első félévéig minden volt megyei igaz­gatót eltávolítottak, összesen 21 szakembert, beleértve a vasutas­pénztár egykori vezetőjét is, he­lyetteseikkel együtt, s több helyen az osztályvezetőktől is megváltak. □ Egyedül ön indított pert a volt megyei igazgatók közül az OEP ellen? • Többen indítottak, de tudomá­som szerint csak ketten vittük végig. S akkortól, hogy megindí­tottam a pert, a még helyükön lé­vőkkel a közös megegyezéssel történő szerződésbontásra töre­kedett az OEP. □ A Munkaügyi Bíróság elnöke arról tájékoztatta lapunkat, hogy ön - bár megtehette volna - nem kérte visszahelyezését. Miért? • Egyrészt a biztosító - átszerve­zés, struktúraváltás folytán - megszűntette a megyei igazgatói állásokat, másrészt egyértelműen tudtunkra adták, hogy szakmai főtanácsadóként sem kívánnak velünk együtt dolgozni. Ezek után nem látom értelmét a visszahelyezésnek, bármennyire is szerettem az ottani munkámat. □ A bírósági tudósításból kide­rült: több millió forintos kártérí­tést ítéltek meg az ön számára. sem adja fel • Számomra a legfontosabb az erkölcsi igazságtétel volt, termé­szetesen a pénzbeli kártérítés is jól jött, mely nem több, mint a jogellenes elbocsátásom óta ne­kem járó, elmaradt illetményem. A perre nem került volna sor, ha továbbra is dolgozhatom ko­rábbi munkahelyemen, nem fel­tétlenül igazgatóként, vagy ha nem jogellenesen szüntetik meg a köztisztviselői jogviszonyomat. Az öszszeg pedig kevesebb lett volna, ha az elmúlt évben a pá­lyázat útján szakmai alapon el­nyert munkakört a szikszói kór­házban (mint arról tavaly, június 6-i számunkban írtunk - Sz. K.) betölthettem volna. Valamint, ha az OEP az elsőfokú ítéletet nem támadja meg. □ Mivel foglalkozik azóta? • Tanulmányokba fogtam. Be akarom bizonyítani, hogy egy öt­venen túli szakembert nem lehet csak úgy félreállítani. Igyekszem az egészségemet is helyreállítani, Ráczné Bodnár Lenke Fotó: v. cs. komoly energiába került, hogy ne roppanjak össze. Ugyanis nem elég, hogy megszüntették a munkaviszonyomat, ezzel - fino­man szólva - hátrányosan befo­lyásolták elhelyezkedési esélyei­met. Pedig engem, több évtizedes közalkalmazotti vezetői tevé­kenységem ideje alatt mindvégig a jogszerűség, a törvényesség és az emberség vezérelt. Velem szemben pedig éppen ezeket sér­tették meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom