Észak-Magyarország, 2001. január (57. évfolyam, 1-26. szám)
2001-01-23 / 19. szám
2001. január 23., kedd Gazdaság 7 • Tesco-rekord. A Tesco magyarországi áruházaiban a tavalyi év utolsó hat hetében 5,8 millióan vásároltak, a vevőszám 8 százalékkal növekedett 1999 azonos időszakához képest. A társaság 2000. évi összforgalma várhatóan meghaladja a 150 milliárd forintot, szemben az 1999-es 80,7 milliárd forinttal. A cég a karácsony előtti időszakban rekordmennyiséget adtak el az ünnepi ételek elkészítéséhez szükséges alapanyagokból. • Túlteljesített terv. Az OTP Lakástakarék-pénztár tavaly túlteljesítette tervét, az előzetes adatok szerint a várt 65 ezerrel szemben 75-80 ezer új szerződést kötöttek. A cég tavalyi nyeresége várhatóan 800-900 millió forint körül alakul. A pénztár 1999-ben még csak szerény, 5 millió forintos nyereséget ért el. • Nagyobb felvásárlási ár. Az idén előreláthatólag nő a repce és a napraforgó fel- vásárlási ára a múlt évhez képest. A múlt évben a napraforgó tonnájáért 41-46 ezer forintot, míg a repcéért 35-40 ezer forintot fizettek a felvásárlók. Ezek az árak visszaesést jelentettek a 1999-ben fizetett 46-50 ezer forinthoz képest, ám a világpiaci árak miatt az idén a felvásárlási ár mindenképpen a tavalyinál magasabb lesz. A bejelentést tevő agrárszakember a drágulás mértékéről nem nyilatkozott, a drágulás okát a világpiaci tendenciákkal magyarázzák: tavaly az 1999. évi túltermelés miatt jelentősen csökkent az olajos magok vetésterülete. Három napja 8000 felett Az elmúlt hetet 240 pontos emelkedéssel, 8146 ponton fejezte be a Budapesti Értéktőzsde hivatalos részvényindexe a BUX. A folyó fizetési mérleg decemberi egyenlege a végleges adatok alapján 283 millió euró volt, ami 5 millióval kedvezőbb az előzetesen vártnál. A decemberi fogyasztói árindex 10,1 százalék lett; ami a várakozásoknak megfelelően alakult, azonban a maginfláció 8,9 százalékos értéke némileg magasabb a vártnál. Az éves átlagos infláció 9,8 százalék volt 2000-ben. Lezárult a Matáv (1318 Ft) mecedóniai akvizíciója, melyben a hazai távközlési cég a Maktel 51 százalékát szerezte meg 343 millió eurós vételárat fizetve, ami 19 millióval kevesebb az eredetileg közölt összegnél. A tranzakció mérsékelten javítja a cég növekedési és eredménykilátásait. A Matáv megállapodott a dolgozói érdek- képviseletekkel a tervezett létszámleépítés mértékéről, eszerint a vezetékes üzletágban idén 16 százalékos, jövőre 3 százalékos leépítés várható. A Synergon (910 Ft) figyelmeztette befektetőit, hogy a tavalyi év eredménye az előzetesen várt nullszaldó helyett előreláthatólag 700 millió negatívumot mutat. Az okok között a gyenge utolsó negyedév, illetve az átszervezések rendkívüli költségeit említették. A Prímagáz (1150 Ft) közzététele szerint a tavalyi év a várnál is nagyobb veszteséget hozott a cég számára, közel 4 milliárd forint az előzetes eredmény, ennek közel fele viszont egyszeri tételek hatása. Az Aragó zártkörű tőkeemelés keretében megemeli a Pick (6950 Ft) alaptőkéjét 440 millió forinttal, a kibocsátási árfolyam 6900 Ft lesz. A tranzakció állítólag a kiszemelt Délhús miatt szükséges, amely több mint 10 százalékos részesedéssel rendelkezik a hazai húspiacon. A Milford 24,8 százalékos BorsodChem (6700 Ft) részesedése átkerült a CIB Bankhoz, a tranzakció miatt azonban beperelte a PSZÁF a bankot, mivel az szerintük az érvényes szabályozás szellemével ellentétes. A hét nyertesei; A hét vesztesei; Graphisoft +23,68% Synergon -4,21% BorsodChem +13,08% Prímagáz -4,17% Matáv+7,15% Rába-3,41% (A-kategória, heti záróárak alapján) 3525 Miskolc, Kis-Hunyad u 27. Tel.: 46/502-260 3580 Tiszaújváros, Bethlen G. u. 5. Tel.: 49/544-080 Nem az áremeléshez igazítják a lakáshitelt Az építkezési kedv az építőanyagok forgalmán még nem érződik Miskolc (ÉM - KI) - Az építőanyagok árának emelkedése miatt csak kevesen mernek majd lakásépítésbe vágni a kormány lakásépítést támogató kamatkedvezmények mellett is - vélik a kereskedők. A tapasztalatok szerint a megye magánerős építkezései még nem növelik a forgalmukat, s csak óvatos optimizmusra van ok. Decemberben 10-15 százalékkal emelkedtek azok az építőipari termékek - például a cserép amelyek nagy gázenergia-felhasználással készülnek. A cement árának emelkedésével pedig nőni fog a legtöbb építőanyag ára, a tavasszal amúgy is szokásos emelés során. Ennek mértékét Varga Tibor, a miskolci FK-Bauinvest ügyvezetője átlagosan 10-15 százalék közé teszi. Szerinte átrendeződés történik most az építőipari piacon, mert a jelentősebb nagyberuházások lefutottak - például a A téglapiac Borsodban nem nőtt bevásárlóközpontok építése -, a gyártóknak tehát elemi érdeke, hogy a termékeiket eljuttathassák a lakossági körhöz is. Ez pedig az áremelés mértékét csökkentheti. Varga Tibor úgy látja, hogy a magánerős építkezések száma még a kormány kedvező kamat- feltételei mellett sem lendítik meg kellő mértékben a borsodi építkezési kedvet.- Ma 100-110 ezer forint egy négyzetméter bekerülési ára. Ha pedig a legkedvezőtlenebb - akár 15 százalékos drágulás következik be -, akkor a megye kispénzű építkezni vágyói meggondolják, hogy belevágjanak egy ilyen beruházásba. Ekkor az lesz a kérdés: a támogatás a költségek emelkedése mellett is kellő segítség-e?- A Mályi Tégla Kft. sikeres tavalyi évet zárt, hiszen jelentősen megnőttek az eladásai, s Fotó: Vajda János számítások szerint a magánerős építkezésekre szállított alapanyagok mennyisége is 20 százalékkal emelkedett - nyilatkozta érdeklődésünkre Stark László ügyvezető igazgató, hozzátéve azonban: ez a növekedés a téglagyár piacának csak a budapesti, szabolcsi és hajdúsági területeire igaz, Borsod- Abaúj-Zemplén megyére nem. Ez igaz a nagyberuházásokra éppúgy, mint a magánépítkezések számára. Stark László szerint a megyében a jövőben az állami támogatású önkormányzati építkezések számának növekedése várható, az önerőből és támogatással készülő családiházas- építkezések mértéke továbbra is elmarad akár az alföldi megyékétől is.-■ ’ v ívíht'í ,ippföNCfó Többet tudunk az információs társadalomról Budapest (MTI) - Magyarországon egyre tájékozottabbak az emberek az információs társadalommal kapcsolatban. Jelenleg ugyan még többségben vannak azok, akik szerint az emberek nem értik meg a körülöttük lévő modern világot, ám arányuk érezhetően csökken - állapítja meg a GfK Piackutató Intézet legfrissebb felmérése. A felnőtt lakosságot reprezentáló ezer fős mintán 1999-ben és 2000-ben elvégzett vizsgálat tanúsága szerint a kommunikáció fejlődése egyre inkább a mindennapi élet velejárója. Míg tavalyelőtt a megkérdezettek legnépesebb csoportját azok alkották, akik nem ismerték az információs társadalom fogalmát, addig tavalyra már a harmadik helyre szorultak vissza a tájékozatlanok. A lista élére kerültek ugyanis az információs társadalmat a információhoz és az információáramláshoz társítok, illetve a fogalomból a számítógépekre és elterjedésükre asszociálok csoportja. A megkérdezettek tíz százaléknál nagyobb része nevezi meg az internetet, az elektronikus levelezést, valamint a sajtóhoz való hozzáférést, mint az információs társadalom legfontosabb jellemzőjét. Szintén tíz százaléknál nagyobb részt képviselnek a médiát és más információforrások számszerű növekedését, valamint fontosságát említők. A GfK felmérése megállapítja azt is, hogy jelenleg ugyan még többségben vannak azok, akik szerint az emberek nem értik meg a körülöttük lévő modern világot, ám arányuk érezhetően csökken. A fiataloknak ez a mindennapokat jelenti majd Fotó: Ádám János A nagyobb tájékozottság következtében a válaszadók a korábbinál mértéktartóbban ítélik meg az egyes információs eszközök jövőben várható szerepét. Jelentősen csökkent például azok aránya, akik szerint az emberek tíz év múlva a legtöbb árut számítógéppel rendelik meg otthonukból. Szintén kevesebben vélekednek úgy, hogy a számítógépek tíz év múlva teljesen eluralják az emberek életét. Csökkenő mértékben ugyan, de még mindig többségi vélemény, hogy tíz év múlva a legtöbb ember érteni és használni fogja a számítógépeket. A felmérés kitér a kommunikáció térhódítására is. A GfK adatai alapján az internethez jelenleg kétszer annyian férnek hozzá, mint három évvel korábban, és ugyanebben az időszakban 900 ezerrel nőtt a mobil tele fonnál rendelkező háztartásban élők száma is. A személyi számítógépet használók száma az elmúlt három évben megtrip- lázódott. Angol lapban a magyar gazdaságról Budapest (MTI) - Pozitívabb kép alakult ki az olvasók körében a magyar gazdaságról a The Economist című brit hetilapban Magyar gazdasági körkép címmel tavaly megjelentetett cikksorozat után - hangoztatta Kirsten Brodersen, a The Econoniist marketing munkatársa hétfőn Budapesten sajtótájékoztatón. A tekintélyes lapban megjelent cikksorozatot a Gazdasági Minisztérium és a magánszféra közösen szponzorálta, a szaktárca tavaly 50 millió forintot fordított erre a célra a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht.-n (ITDH) keresztül. Pon- gorné Csákvári Marianna, a Gazdasági Minisztérium helyettes államtitkára elmondta, hogy dolgoznak a magyar gazdaság külföldön történő bemutatásának az idei évre vonatkozó tervén. A The Economist 1600 kérdőívet küldött ki múlt év augusztus és november között, és további 2850 olvasót keresett meg július és szeptember között. A választ mindkét alkalommal a megkeresettek 25 százaléka küldte vissza. A lap felmérése szerint a válaszadók 70 százaléka nyilatkozott a cikkek olvasását követően úgy, hogy kiváló lehetőségeket lát a magyar cégekkel folytatott kereskedelemben. A válaszadók 43 százaléka hatékonynak és jól képzettnek minősítette a magyar munkaerőt. A felmérésben részt vevők 68 százaléka úgy értékelte, hogy a magyar kormány ösztönzi a külföldi befektetéseket, 58 százalékuk politikailag stabilnak ítélte Magyarországot. A válaszadók 69 százaléka úgy vélekedett, hogy Európa egészének jó, ha Magyarország belép a közösségbe. Az olvasók 76 százaléka szeretne több információval rendelkezni az országról. A sajtótájékoztatón Pongorné Csákvári Marianna elmondta, hogy tavaly az első tíz hónap adatai szerint 1,65 milliárd euró külföldi tőke jött Magyarországra, 45 százalékkal több, mint 1999. január-októberben. A legnagyobb befektetők között volt Hollandia, Belgium, Németország és az USA. A helyettes államtitkár szólt arról, hogy a tárca az elmúlt évben a gazdaság- fejlesztési pályázaton keresztül segítette a külföldi befektetéseket. Az év folyamán 80 vállalatot 7 milliárd forint vissza nem térítendő összeggel támogattak. A minisztérium számításai szerint egy forintnyi támogatással 17 forintnyi beruházás valósult meg. Az ITD Hungary közreműködésével tavaly 920 millió euró értékű magyarországi befektetéséről született döntés.
