Észak-Magyarország, 2001. január (57. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-23 / 19. szám

2001. január 23., kedd ÉSZAK-MAGYAR ORSZÁG# Aktuális 3 HÍRCSOKOR • Pszichiátriai seregszemle. A test és a lé­lek kapcsolata, egysége címmel kong­resszust rendez január 24-e és 27-e között, naponta este 6 órától a Magyar Pszichiát­riai Társaság a Miskolci Egyetemen. A program nagyszabású: több mint 300 előadást szerveztek a seregszemle idejére. • Igazolványérvényesítés. A közalkalma­zottak 50 százalékos kedvezményre jogosí­tó arcképes igazolványaikat február 1. és március 31. között érvényesíthetik a MÁV Rt.-nél. Az érvényesítés 400, az új igazol­vány 450 forintba kerül. Az intézmények bővebb felvilágosítást a MÁV Rt. Miskolci Személyszállítási Osztályán, illetve a (46) 358-401-es és a (46) 358-474-es telefonszá­mokon kérhetnek. Adóbevallás: a kitöltési útmutató egyértelmű Miskolc (ÉM - KI) - Az adóbevallások cso­magjai - mintegy 130 ezer darab - már a múlt héten megérkeztek Miskolcra (képünkön). A híradásokban megjelent, hogy az adóíveken történt változás miatt megszaporodhat a hibás bevallások száma.- Ennek oka a hírek szerint az volna, hogy míg korábban az adóív hátsó olda­lán kellett feltüntetni, ha magánszemély adót vagy adóelőleget akart visszaigényel­ni, a most megkapott bevalláson erről az első oldalon kell rendelkezni - mondta ér­deklődésünkre Kassay Levente. Az APEH megyei igazgatóságának adóbevallási fő­osztályvezetője azonban hangsúlyozta: a kitöltési útmutató 4. oldalán világos uta­lás szerepel arra vonatkozóan, hogy pos­tai úton vagy folyószámlán keresztül tör­ténő visszaigénylés estén melyik rész töl­tendő ki és melyik nem. Ha a kitöltéskor bármilyen gond felme­rül, a hivatal a 06/80 660-033-as ingyenes számon felvilágosítást ad. Kölcsey-iskola Novajidrányban Novajidrány (ÉM - LL) - Emberi ész és erő csak társaságban fejődik ki - idézte Kölcsey Ferenc: Parainesis című müvéből e sort tegnáp délután dr. Ódor Ferenc, a megyei közgyűlés elnöke azon a nagysza­bású novajidrányi rendezvényen, mely­nek alkalmából a helyi általános iskola fölvette Himnusz költőjének nevét, s átad­ták a közel 800 esztendős település törté­netét feldolgozó monográfiát, a tanintéz­mény és a község zászlaját, valamint No­vajidrány új címerét. Szép számmal gyűltek össze az ünneplők az iskolai névadóra Fotó Liszkay László Vájjuk olvasóink véleményét! Lapunk a miskolci városképet választotta a hét témájának. Ügy gondoljuk erről a városban élő szakembernek és nem szak­embernek, egyszóval minden miskolcinak határozott véleménye van. Szívesen köz- zétennénk e véleményeket egy összeállí­tásban, amelyet olvasóink leveleiből szer­kesztenénk. A „hagyományos” levelek mellett várjuk „elektronikus leveleiket” is, a kiss.jozsef@inform.hu címen. Magyar kultúra: élve, éltetve, átélve Miskolc (ÉM - CsM, MAL, PB) - Volt számos koncert kiállítás, díjátadás, könyvbemutató és szerkesztett ünnepi műsor tegnap, a magyar kultúra napján a megyében. Igen sok helyen azok léptek föl, akik nem hivatásként de elhiva­tottan élik és éltetik a kultú­rát az amatör csoportok. Sokan voltak, akiket megállított, így ünneplővé tett a miskolci Széchenyi utcán elénekelt Him­nusz. A Fráter György Katoli­kus Gimnázium Kamarakórusa a Kölcsey emléktábla előtt éne­kelte el nemzeti énekünket, amelynek születése napján, ja­nuár 22-én ünnepeljük a magyar kultúra napját. 178 éve fejezte be költeményét Kölcsey Ferenc, 12 éve kitüntetett alkalom ez, így az is régi hagyomány, hogy a költő emléktáblájánál a város- vezetés éppúgy elhelyezi tisztel­gő koszorúját, mint az irodalmi élet társaságainak képviselői. Este pedig Faragó Laura (ének) és Kapi-Horváth Ferenc (zongo­ra) ünnepi hangversenyét hall­hatta a közönség a Városházán. Amikor a miskolci főutcán, ugyanakkor a Rónai Művelődési Központban is felcsendült a Him­nusz. Egyre nagyobb (immár a folyosóra is kiszorult) közönséget vonz ez a rendezvény, amelyen a művelődési központokban műkö­dő művészeti csoportok mutatják be munkájuk eredményét. Az idén a MÁV Fúvószenekar, az Avas Néptáncegyüttes, az Arany Alkony Énekkar, a Rónai Balett­iskola, az Ahhoz Képest Színját­szótársulat, a Forrás Kamarakó­rus, a Ködmön Formációs Tánc- együttes és a Miskolci Majoret­tek léptek fel. Rendkívüli módon hétfőn is fo­gadott látogatókat a miskolci Hermann Ottó Múzeum: a Jó sze­rencsét! című nagyszabású kiállí­tásukat tárlatvezettéssel láthat­ták az érdeklődők. A Teleki Te­hetséggondozó Kollégiumban pe­dig új kiállítás nyílt a 25 éves óz­di Aranygyűszű Népi Díszítőmű­vészeti Szakkör munkáiból. Edelény - saját hagyományait folytatva - a város művészeti csoportjainak adott újabb bemu­tatkozási lehetőséget, a Művelő­dési Központba szervezett ün­nepségen az iskolák énekkarai és a Férfikórus lépett fel. A kazincbarcikai városi ün­nepségen jutalmakat és kitünte­téseket vehetett át a város 19 ok­tatási intézményének 1-1 peda­gógusa és diákja, polgármesteri dicséretben részesült további három személy, és Aranykated­ra díjjal jutalmazták Pogány La­jos gimnáziumi tanárt. A város­ban kétévente változik a juta­lomban részesülők köre, jövőre a művészeti csoportok képvise­lőit részesítik elismerésben. Immár kilencedik alkalommal rendezte meg a magyar kultúra napján a megyei szavalóversenyt a miskolci Kaffka Margit Általá­nos Iskola. A versenyen 45 iskola képviseltette magát. Az eddigiek­től eltérően idén nem Kaffka-vers volt a kötelező, bármely magyar költő életművéből szabadon vá­Múzeumbarátság Fotó:V.Cs. laszthattak a diákok. A díjak közt értékes könyvjutalmakat és két vándorserleget osztottak ki. Az első helyezett az 5-6. évfolya­mon: Rostás Édua, a 7-8. évfolya­mon Deres Kornélia lett. Mind­ketten a miskolci Hermann Ottó Gimnázium tanulói. Kitüntetettek Pokorni Zoltán oktatási mi­nisztertől az oktatói-nevelői munka elismeréseként 92-en vehettek át kitüntetéseket tegnap Budapesten. Szent-Györgyi Albert-díjat adományozott a magyar fel­sőoktatás területén dolgozó iskolateremtő, nemzetközi elismertségű munkát végzők­nek, köztük Patkó Gyulának, a Miskolci Egyetem egyetemi tanárának, a műszaki tudo­mány kandidátusának. A gyermekek harmonikus személyiségformálásában végzett kiemelkedő tevé­kenységéért Németh László- díjat vehetett át Veressné Demjén Mária, az ózdi Sza­bó Lőrinc Általános és Sza­kiskola tanára. Az alap- és középfokú ok­tató-nevelő munkát végző ta­nítóknak, a gyermekek har­monikus személyiségformá­lásában végzett kiemelkedő tevékenységért Karácsony Sándor-díjat kapott a megyé­ből Papp Lajosné, a felsőva­dászi II. Rákóczi Ferenc Ál­talános Iskola igazgatója. Könyv őrzi a nagy hímzők emlékét Mezőkövesd (ÉM - SZÍ) - Mél­tóbban nem is ünnepelhette volna Mezőkövesd a Magyar Kultúra Napját, mint a híres hímzőasszonyról, Kis Jankó Boriról és a család négy gene­rációjáról szóló könyv kiadásá­val. Kis Jankó Nagy István írá­sos hagyatékát „így volt ez ré­gente, aki ott volt írja” címmel Kiss József mezőkövesdi nyug­díjas tanár dolgozta fel a csa­lád, és a Matyó Háziipari Szö­vetkezet fotóival illusztrálva. A könyvet lektoráló Cseh Zsolt muzeológus találóan úgy jelle­mezte a kiváló szűcshímző ha­gyatékát, mint egy nagyapa meséjét unokájának. Közvetlen stílusa olvasmányossá teszi, bölcs gondolatai nagy értékek az utókornak. A családtagok is idéztek a könyvből Fotó: Szatmári Irén Röntgenmatuzsálem az orvoslás szolgálatában Miskolc (ÉM - SzK) - Megyénk röntgengépparkjának siral­mas a helyzete - jelentette ki lapunknak dr. Gyarmati János megyei radiológus szakföor- vos. Véleménye szerint az elavult gépek cseréjét célzó állami támogatás költségve­tésbe tervezett összegé bizto­san nem jelent megoldást. Meg kell akadályozni az orvosi diagnosztika, benne a röntgen­diagnosztika „vadprivatizáci­óját” - nyilatkozta az új egész­ségügyi miniszter a közelmúlt­ban. E kijelentéssel kapcsolat­ban dr. Csiba Gábort, a megyei kórház főigazgató főorvosát, a miskolci önkormányzat egész­ségügyi bizottságának elnökét kérdeztük. Más feltételek Az intézményvezető elmondta: országos gyakorlat, hogy a nagykórházak (s ez alól az általa vezetett B.-A.-Z. Megyei Kórház kivételt jelent) kiadják a rönt­gent „gebinbe”, azaz vállalko­zókkal kötnek szerződést a szük­séges, nagyértékű berendezések Tüdőszűrés Fotó: Vajda János cseréjére, aminek fejében a vál­lalkozók kikötik a röntgengépek bizonyos ideig (10-15 évig) törté­nő üzemeletetésének jogát. így azonban a működtetéssel járó bevételtől elesik az egészségügyi intézmény. A vállalkozók kedve­ző feltételekkel szerezhetik be a gépeket. Erre az önkormányza­tok támogatása nélkül maguk a kórházak képtelenek. Márpedig az önkormányzatoknak a gép­csere támogatására nemigen fut­ja (csak a megyei kórház eseté­ben 400 millió forintra volna szükség). Dr. Csiba Gábor sze­rint - ha a miniszter komolyan gondolja, amit mondott - az egyetlen járható utat az állami támogatás jelentené. Miniszterek, ígéretek Csak megyénk - a felvételezőket és átvilágítókat együtt számítva hozzávetőleg 80 gépből álló - röntgenparkjának kétharmada cserére szorulna - tudtuk meg dr. Gyarmati János megyei ra­diológus szakfőorvostól, a me­gyei kórház osztályvezetőjétől. Mint mondta, általában a 10 éven túli berendezések már elöregedettnek számítnak, ehhez képest Borsod-Abaúj-Zemplén- ben nem ritka a 20-30 éves. Gyarmati főorvos, mint a Ma­gyar Radiológiai Társaság veze­tőségi tagja, tudja, hogy ez nem jelent kirívó példát az ország­ban. Alapvető oka, hogy a finan­szírozás nem foglalja magában az amortizáció költségét, azt - elvileg - a fenntartó önkor­mányzatoknak kellene állniuk. Valójában azonban nemigen te­lik nekik rá, a mi megyénkben különösen nem. Biztató lépést jelentett, amikor sok évi vajú­dás után - egy 1997. évi döntés kapcsán 1998-ban (Kökény Mi­hály miniszterségének utolsó esztendejében) elindult az a pá­lyázati program, mely a rönt­gengépek cseréjét hivatott támo­gatni. Csakhogy az első évben, az összesen ígért 18 milliárd fo­rintos állami támogatásból mindössze 1,7 milliárd forint va­lósult meg, amelyet további fél- milliárddal toldottak meg az ön- kormányzatok. Ez is csak csepp volt a tengerben (megyénk rend­szerébe mindössze 3 új gép ke­rült), de akkor még remélni le­hetett, hogy a pályázati lehető­ség folytatódik. Ám Gógl Árpád minisztersége idején erre jósze­rivel nem került sor (mindössze 560 millió forint maradvány- pénzt juttattak). Az új, kétéves költségvetésben is csupán erre az évre tüntettek fel e célra, egy 200 millió forintos tételt. Hogy' az egészségügyi tárca élére ke­rült új miniszter, Mikola István változtat-e a helyzeten, s talál-e hozzá forrást, az Gyarmati főor­vos szerint politikai döntés kér­dése. Az igény több 10 milliárd forint - volna. Borsodi szarvasmarha-koponyák pesti boncasztalon Budapest, Miskolc (ÉM - FL) ­Az EU-tagországokban pánikot váltott ki, és rendkívüli intézke­désekhez vezetett a kergemarha­kór terjedése. Az elsősorban a szarvasmarhák körében előfor­duló betegség időbeni felismeré­se érdekében számtalan szigorú intézkedést hoztak. Hazánkban a felzárkózás érdekében ma or­szágos állatorvosi tanfolyamot tartanak Budapesten a Borsod megyében levágott egészséges szarvasmarhák koponyájának felhasználásával.- Magyarországon - természe­tesen Borsod-Ábaúj-Zemplént is beleszámítva - 1989-től nem for­dult elő egyetlen kergemarkóros megbetegedés sem. Félreértések elkerülése végett: azért éppen Borsod megyéből szállítanak ma öt szarvasmarhafejet Budapestre, mert pillanatnyilag megyénk vá- góhídjain van állatvágás. Az agy­velő mintavételére kiszemelt szarvasmarhafejeket frissen vá­gott állapotban, hűtőládákban el­helyezve gyorsfutárok szállítják a fővárosba, hogy ott a BSE-vizsgá- lat szemléltetésére használják azokat - nyilatkozta dr. Mészáros István főállatorvos, a megyei állategészségügyi és élelmiszer- ellenőrző állomás igazgatója. A szállítmány Budapestre, az Országos Állategészségügyi Inté­zetbe érkezik, ahol azt az ország 19 megyéjéből és a fővárosból meghívott, vágóhidakon dolgozó állatorvosok tanulmányozzák.- Első nekifutásra megyékből két-két állatorvost hívtunk meg. A szarvasmarha fejeket megvet­tük, és ezek vizsgálatát az or­szágból összejött 40 állatorvos előtt bemutatjuk, olyan EU- minta alapján, amelyet szom­szédságunkban, Ausztriában is használnak - kezdte tájékoztató­ját Telkes Lajos, az Országos Állategészségügyi Intézet Igazga­tója. - Borsodra csak azért esett a választásunk, mert pillanat­nyilag itt sikerült demonstrá­ciós anyagokat, szarvasmarhafe­jeket beszereznünk - erősítette meg megyénkben kollégái állítá­sát az igazgató. - Az agyvelőnek csak egy bizonyos, a kórokozó előfordulását, megjelenését te­kintve legfontosabb, mindössze két négyzetcentiméteres részét vizsgálják. A továbbiakban - az EU-tagságra történő felkészülé­sünk bizonyításaként is - foly­tatjuk az elhullott állatok előírás szerinti vizsgálatát és valamennyi állatorvos kollé­gánk felkészítését - nyilatkozta az Országos Állategészségügyi Intézet igazgatója.

Next

/
Oldalképek
Tartalom