Észak-Magyarország, 2001. január (57. évfolyam, 1-26. szám)
2001-01-13 / 11. szám
2001. január 13., szombat ISZAK-MAGYARORSZÁG § Páholy 8 M Ac-I KI-AU/-.I „Fekete Péter, te kis ügyefogyott..." - Ha még csak az lenne, de a Párizs szerte ismert balek felér egy természeti katasztrófával. „Holdvilágos éjszakán, miről álmodik a lány?" - Gyors- és gépíróként természetesen a főnökéről. „A pénz beszél, viszont a kutya, az csak ugat..." - A főnök azonban csak a jó üzletet veszi észre, a lányt kevésbé. „Egy kis rúzs..." - Colette megadja a receptet a férfiszív meghódításához. „Csak egy cseppet ittam..." - A részeges Chineau csak szilveszterkor józan, s ennek az egynapi józanságnak köszönhető a happy end. Fotó: Dobos Klára A színpadon szenvedélyesen jól érzem magam Mikita Gábor Miskolc (ÉM) - A kártyajátékban az veszít, akinél a Fekete Péter marad. Az operettben viszont mindenki nyerő, maga a kétbalkezes, szerencsét- len-szerencsétlenséghozó Fekete Péter is, akinek a közönség iránti szimpátiáját a miskolci színházban Magyar Attila nyeri el.- Jól el lehetnék így nyugdíjig, de 35 éves vagyok, ilyenkor vetnek számot helyzetükkel a férfiak: hová jutottak el, hogyan tovább. Érzem, elő kell halásznom belülről valamit. Azt hiszem, bennem is van egy „összerakható műanyagrepülő”, azt szeretném összeszerelni. Valamit már kapisgálok, ha meglelem, annak látható eredménye lesz. Szívesen forgatnék például egy saját filmet. A Woody Allen-féle világ áll hozzám legközelebb, valami hasonló stílusú filmet szeretnék készíteni, egy hozzám hasonló kisember jobb- és ballépéseiről szólna. A színész útkeresésének állomásait különböző színházak jelzik, Magyar Attila is több teátrumban játszott: ott volt az Új Színház, a Bárka indulásánál, most az egészen más stílusú Madách Színház két produkciójában játszik.- Mindenütt szükség van a színész kreativitására - vallja. - Mindegyik színház más, de egy színház arculatát, stílusát igazából nem a vezetőség határozza meg, hanem az adott produkcióban együtt dolgozó közösség. Az Magyar Attila „Párizsban" a fontos, hogy a létrejött darab legyen „valamilyen”, lehessen véleményt mondani róla. Bármilyen gondom van, akár magánéleti probléma vagy betegség, ha kilépek a színpadra - legyen az bármelyik színházban -, szenvedélyesen jól érzem magam, mindig maximális energiát fektetek abba, amit csinálok. De szívesen vállal feladatokat a színházon kívül is: játszott Tímár Péter legújabb filmjében, a Vak vagányokban, gyakran láthatjuk televíziós műsorokban, de lennének saját ötletei is:- A színházi munkák révén nem lehet nagyon ismert a színész, filmet, tv-játékot már alig- alig forgatnak, maradnak a szórakoztató műsorok. A kereskedelmi tévéknek abban igazuk van, hogy a nézők esténként szórakozni akarnak, de az is igaz, hogy ahányféle szórakoztató műsor van, annyiféle a színvonal. Nehéz megnevettetni az embereket, számomra az a fontos, hogy egyéni legyen, amit csinálok, ne tűnjenek szakállas viccnek a poénok. A televíziós szereplések miatt sokan beskatulyázták, komikusnak titulálják, pedig Miskolcon például a Csongor és Tündében Csongort alakítja.- Vörösmarty művét beavató színházként játszottuk, s a keretjáték a színházcsinálásról szólt, karakterszerepek után jó Fotó: Dobos Klára volt egyszer kipróbálni, milyen „hősnek” lenni. Tündét Kovács Vanda alakította, aki a Mágnás Miskában és a Fekete Péterben is közvetlen partnerem. Egy hullámhosszon vagyunk, két szóból megértjük egymást. Két ember akkor tud együtt játszani, ha emberként is értik egymás szavát. Szívesen játszanék vele valamilyen mai, emberi történetet, ami két ember kapcsolatáról szól, mint például Redford és Streisand filmje, az Ilyenek voltunk. Furcsa a színészet: az ember eljátssza a szerelmet, megcsókolja a színpadon a másikat, aztán előadás után veszi a kabátját, mintha mi sem történt volna... Június óta a hálón Hevér Gábor honlapja Miskolc (ÉM - MG) - Hevér Gábor a Fekete Péterben olyan üzletembert alakít, aki fontosnak tartja, hogy ne maradjon le az eseményekről. A fiatal színész is odafigyel az idők szavára: honlapját megtaláljuk az interneten. A színházi élet iránt érdeklődőket sokoldalúan segíti a Magyar Színházi Portál, benne a társulatok, színházi emberek honlapjaival, a színházi média internetes változataival. Itt a www.szinhaz.hu/hever címen szerepel a színész honlapja.- Egyik barátom készítette a színházi portált, az ő ötlete volt, hogy elsőként készítsük el a honlapomat. Magam is kedvelem az internetet. Éjszakánként sok időt töltök a gép előtt, hiszen a hálóról rengeteg információhoz juthat az ember, sok mindent el lehet rajta intézni. A honlapon megtaláljuk a színész rövid életrajzát, fontosabb szerepeit. így megtudhatjuk, hogy Miskolcról távozva - többek közt - a Bolygó Kultusz Motel társulatának tagjaként eljátszotta Eszenyi Enikő partnereként a Candide címszerepét, a Puskás Tivadar rendezte Liliomfiban pedig ő volt a szerelmes vándorszínész. Dolgozott Halász Péterrel A lejtő alján című produkcióban. És Csil szerepét játssza a Pesti Színház A dzsungel könyve előadásában. Miskolcra tavaly tért vissza a Kis éji zene című musicalben, s most ismét zenés darabban láthatjuk. Bepillanthatunk a róla szóló cikkekbe is - amikből megismerhetjük rendezőként, szinkronszínészként is - többek közt a Titanicban Leonardo di Capriónak kölcsönözte hangját. Szerencsés Páholy parti tangóval és totóval Miskolc (ÉM - MG) - Fekete Péter a ma esti Páholy parti közönségének többszörösen is szerencsét hoz: egy vidám előadás után játékos est várja a páholytagokat. A játék elmaradhatatlan része a partiknak. Többször rendeztek például táncversenyt, értékes ajándékokat lehetett nyerni a bemutatókhoz kapcsolódó rejtvényekkel, az egyik partin még a műbikát is megülhették a bátor férfiak. Fortuna telefonjai A pechről és szerencséről, no meg szerelemről szóló Eisemann Mihály-operett címszereplőjéről úgy szól a dal, hogy „Fortuna gyors szekerén te nem vagy szekeres”... Az előadás után kezdődő partin mindenki kipróbálhatja, rá mennyire érvényes a dal. Ugyanis az est fő támogatója, a Pannon GSM az előadás Jegyében” játszik is a közönséggel: totózhatnak az érdeklődők, és lesz egy izgalmas SMS-játék is, de ennek részletei csak a helyszínen derülhetnek ki. A mobiltelefonjára tehát mindenkinek szüksége lesz, de azért előadás előtt nem árt kikapcsolni a készülékeket. Az emeleti társalgó galériájában Galambos Tamás különleges hangulatú képzőművészeti világával ismerkedhetnek meg a vendégek. A vacsora alatt a miskolci Kalóz Capriccio zenekar tangót, ragtime-ot, polkát, francia sanzonokat játszik. Éjféltől a talpalávalót a Flamingó együttes szolgáltatja. Tangóreneszánsz Az este sztárvendége Eszenyi Enikő lesz, aki a Combok csókja című önálló műsorából ad elő egy félórás részletet. A népszerű művésznő több szállal is kötődik a színházi esthez: immár egy évtizede szerepel a Vígszínház műsorán a Fekete Péter című zenés játék, amelyben hatalmas sikerrel játssza a szürke kis titkárnő, Claire szerepét. Két éve megjelent lemezén pedig Eisemann kortársainak dalaiból, a harmincas-negyvenes évek nagy slágereiből ad elő néhányat. Zongorán Komlósi Zsuzsa kíséri, a táncpartnere pedig Budai László tangótánc-világbajnok lesz, hiszen estjének középpontjában a tangó áll. A kubai habanerával rokonságban lévő tangó Buenos Aires környékéről indult el világhódító útjára, mintegy utat törve a latin-amerikai zenének, amely a dzsesszel összefonódva megújította a XX. század tánczenéjét. Túlfűtött szexualitása, a párok szoros összefonódása kezdetben botrányosnak számított, ám az első világháború előtti években megnőtt a népszerűsége, ami a 20-as években egyenesen tangóőrületté fokozódott. Számos zeneszerzőt is inspirált, így például Stravinskyt vagy Albenizt. Reneszánsza a nyolcvanas években kezdődött - amikor újra tangóversenyeket rendeztek, a lemezek mellett sorra jelentek meg a műfaj legnagyobbjairól szóló életrajzi kötetek, még a híres koreográfus, Pina Bausch is tangó-balettet vitt színre A tangó lépései és érzelmei - az 1930-as évek és Eszenyi Enikő stílusában
