Észak-Magyarország, 2001. január (57. évfolyam, 1-26. szám)
2001-01-11 / 9. szám
2001. január 11., csütörtök Kultúra 8 • Babagyűjtemény a beteg gyerekekért. Babakiállítás nyílik január 12-én délelőtt 10 órakor a Kazincbarcikai Egressy Béni Művelődési Központ városi kiállítótermében Dolongovszky Józsefné magángyűjteményéből. A bevételt a Beteg Gyermekekért Alapítvány számlájára utalják át. • Kettős kiállítás. A tiszaújvárosi Derko- vits Gyula Művelődési Központ Városi Kiállítótermében január 14-éig látogatható Ábrók Angelika és Kárpáti Eszter kiállítása. A tárlat hétfő kivételével hétköznap délelőtt 9-től délután 5-ig, vasárnap 10 órától délután 4-ig látogatható. Átadták a Béres Ferenc Emlékplakettet Budapest (ÉM - MAL) - Lengyelfi Miklós, a Magyar Televízió nyugalmazott szerkesztő-rovatvezetője kapta a az idén a Béres Ferenc Emlékplakettet, a Művészbarátok Egyesületének elismerését. A 70. születésnapját ünneplő Lengyelfi Miklósnak siófoki otthonában Geröly Tibor, az egyesület elnöke és Baranyi Ferenc főtitkár adta át a plakettet. A Művészbarátok Egyesülete az 1996- ban elhunyt énekművész 75. születésnapján alapította a Béres Ferenc Emlékplakettet a magyar népzene terjesztésében és népszerűsítésében kiemelkedő eredményt elérő személyiségek munkásságának elismerésére. Az emlékplakettet Cséri Lajos szobrászművész tervezte, melyet első alkalommal, 1997-ben a művész özvegye, Czine Mihály irodalomtörténész és Hegedűs Valér orgona- és zongoraművész kapott meg. A következő évben Lipcsey Edit énekművész és a névadó szülőhelye Gagybátor általános iskolája, tavaly pedig Dévai Nagy Kamilla gitárművész vehette át az elismerést. Az ígéret városa WE*&«OSS1ljEn Az ígéret városa Miskolc (ÉM - MAL) - Azok számára, akik nagy rajongói a szépirodalomnak - azon belül pedig Szabó Lőrincnek -, igazi csemege lesz Az ígéret városa címmel Szabó Lőrinc Deb- recen-élményét feldolgozó kiadvány, melyet Bíró Éva szerkesztett. 1979-ben jelent meg dr. Kabdebó Lóránt, a neves Szabó Lőrinc-kutató, a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának dékánja gondozásában és tanulmányával, a Petőfi Irodalmi Múzeum kiadványaként az Érlelő diákévek című kötet, amely Szabó Lőrinc pályájának kezdeti éveiből merít visszaemlékezéseket, verseket. A most megjelenő könyv, Az ígéret városa alapvetően a fent említett kiadványra támaszkodva tágabb időszakot vizsgál, és kibővítve ad ismeretanyagot a költő debreceni élményeiről, ám témáját tekintve önmagában is megállja a helyét. A könyv címével azonos nevű fejezetben Szabó Lőrinc mindennapjairól kaphatunk képet és a családjához, természethez, művészethez, világhoz való viszonyáról is. A könyv újdonsága az, hogy eddig nem publikált részleteket közöl Dienes Kató naplójából. A második részében dokumentumok, levelek, versek találhatóak, illetve a költő levelezése Juhász Gézával. Az 1917- re datált úgynevezett Szerelmi naplójának részleteibe is bepillantást nyerhetünk, melyben Szabó Lőrinc így ír szerelmének tárgyáról: „Az Élet és a Halál közötti rövid úton találkoztam egy lánnyal, aki azóta mindenem, vezérem, egyetlen barátom, igazán, tisztán szeretett barátom. Több vagy nekem, mint én magam, én magam is csak te-általad gondolkozom és általad élek: én szerelmesem.” A számos archív fotóval, kézirat-reprodukcióval illusztrált könyv tematikai és kronológiai szempontból egyaránt egységes, összefüggő képet nyújt Szabó Lőrinc ifjúkori éveiről, méghozzá élvezetes formában, ami igen nagy erényeként tartható számon. „Kulcs” a legújabb Kékszakállúhoz Mikita Gábor Miskolc (ÉM) - A Kékszakállú herceg vára legújabb felvétele kicsit miskolcinak is mondható. Hogy csak két „bizonyítékot" említsünk: a címszerepet éneklő Horváth Ádám a város szülötte, s a CD-hez kapcsolódó kiadvány diósgyőri papírra nyomtattatott. Kétéves munka eredményeként jelent meg tavaly év végén Bartók Béla operájának legújabb felvétele a Vox Artis kiadásában. Horváth Ádám - aki korábban a kaliforniai San José-i Operában lépett fel Kékszakállúként - meglepően fiatalon, 26 évesen énekelte lemezre a szerepet.- Nem szeretem, ha 50 éves férfi történetének mutatják a művet - vallja Horváth Ádám. - Bartók önmagát írta meg a Kékszakállú alakjában, 29 évesen komponálta az operát, azaz olyan korú volt, mint most én. Fiatalos hév jellemzi a zenét, s kegyetlen magasságok és mélységek vannak benne. Ez egy „átlagos” férfi-nő kapcsolat, nincs benne gyilkosság, csak elhagyott, elbocsátott szeretők, akiket királynővé koronáz a férfi, akinek huszonévesen is vannak már titkai. Egy évig foglalkoztam a mű szimbólumvilágával: a kincsesház például számomra a szellemi tudás tárházát jelenti - ha filmre vinném, könyvtárszoba lenne, ahol a „véres”, „legszebb korona” a Bibliában a Királyok könyvének véres lapja. Á lemezfelvétel gondolatát Kovács János karmester vetette fel az énekesnek. S az ő javaslatára lett Judit Lukin Márta, aki művészként kötődik a városhoz, hiszen amikor Galgóczy Judit újra indította a miskolci színházban az operajátszást, ő énekelte többek közt Carmen vagy Azucena szerepét. A regös monológját pedig Sinkovits Imre mondja el - ez a prózai bevezető a bakelitlemezekre nem fért fel, ez az első kiadás, amin hallható. A zenei rendező Beck László már az 1956-os Székely Mihállyal rögzített Kékszakállú-felvételnek is rendezője volt, miként Csintalan László hangmérnök is ott volt a mű korábbi felvételeinél. 1999. február 26. és március 1- je között vették fel a művet a Magyarországi Olasz Kulturális Intézet nagytermében a Budapesti Filharmónia Társaság Zenekarával.- Arra törekedtünk, hogy beszélgetés jellege legyen az éneknek, ne pedig áriázós. A két szereplő tulajdonképpen narrátor. Itt a zenekar van a középpontHorváth Ádám dedikál bán, hiszen ott történik minden. A felvételen nincsenek technikai effektek, az hallható, amit A zene grafikája Miként az énekes, úgy testvére, Horváth Kinga grafikus is a szimbólumok felől közelítve készítette el a kiadvány grafikáit, hiszen mint vallja, minden munkája szimbólumnak fogható fel.- Nem akartam figurális ábrázolást, mert az leszűkíti a történetet egyetlen férfi és nő alakjára. Én pedig azt próbáltam kifejezni, hogyan lehet eljutni a férfi belső lényéhez. Az első változatokban még bonyolultabb volt a tér, az ajtó jobban érzékelhető, a lépcső keményebb, ám ez később leegyszerűsödött. A grafikusművész minden ajtót különleges, archaikus kulccsal „nyitott ki”.- A kalocsai művésztelepen dolgoztam, ott vittek el egy gyűjtőhöz, s a rengeteg kulcs közül kiválasztottam néhányat. De még az érseki palotába is elmentem kulcsnézőbe. Az ezekről készült fotók alapján rajzoltam meg a kulcsokat, amelyek a másik emberhez való közelebb jutás jelképei. Fotó: Vajda János akkor énekeltünk. A felvétel volt a kiadás legkönnyebb része, a megjelentetést az anyagiak hátráltatták, hiszen iszonyúan drága ennek az operának a kiadása, többek közt a nagy zenekari létszám miatt horribilis összegbe került csak a kottabérlet is. A CD-k már egy éve készen voltak, ám csak mostanra tudták megjelentetni az ahhoz társuló reprezentatív - magyar, angol, német, olasz és japán nyelven kiadott - könyvet, amelyben az opera szövegkönyve mellett ismertetők is olvashatóak Bartókról, a műről és az előadókról. Szerény összegből bőséges mustra Szomjas György a február 1-jén kezdődő 32. Magyar Filmszemle elé Budapest (MTI) - A február 1-jén kezdődő, immár 32. Magyar Filmszemlét az eddigieknél jóval szerényebb költségvetésből, várhatóan szűk szakmai körben rendezi meg a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMK) és a Magyar Filmművészek Szövetsége (MFSZ). . Szomjas György, az MFSZ főtitkára elmondta, jelenleg 50 millió forint áll a szervezők rendelkezésére, jóllehet a szemle költségvetése még a legszűkebbre szabottabban is 70-75 millió forintra tehető. Tavaly 130 millió forintot költhettek a Budapest Kongresszusi Központban tartott szemlére. Versenyszámok Az anyagi nehézségek ellenére a mostani hat nap során 34 játékfilm, 37 dokumentum- és ismeretterjesztő, huszonöt kísérleti és kisjáték-, valamint tizenhat animációs film kerül vászonra Budapest több vetítőhelyén. Ezek közül a nagyjátékfilmek versenyében 27 alkotás mérettetik meg, további 7 filmet információs vetítésen tűznek műsorra. A dokumentumfilmek között 30 mozgókép száll ringbe, ame: lyekhez öt ismeretterjesztő munka is csatlakozik, illetve két úgynevezett nem fikciós alkotást versenyen kívül vetítenek. Tizenhét kísérleti, és nyolc kisjátékfilm ugyancsak versenybe száll a legjobbnak járó címért. A közönségnek várhatóan az idén is tartanak vetítéseket, ezúttal is a Puskin moziban. Szomjas György megfogalmazása szerint, ha adódtak is problémák, zavarok a szervezés körül, az csak azért történt, mert túl sok igénynek kellett volna eleget tenni, ez azonban lehetetlen vállalkozás lett volna. Beszorítva- A hazai filmes szakma beszorí- tottságban dolgozik, jobb időkre várva, takaréklángon ég - szögezte le a rendező. A főtitkár rámutatott: a szakmabeliek úgy látják, hogy a filmszemle egyik fő rendezője, az MMK támogatottsága és támogatása az elmúlt tíz évben nominálisan nem változott.- Az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) az ez évi szemle megrendezéséhez például egyetlen forintot sem ad, s még a tavalyi esemény elszámolását sem fogadta el, így az is a közalapítványt terheli - magyarázta a nehézségeket. A kulturális minisztérium a tavalyi évhez hasonló összeggel támogatja a magyar filmesek megmérettetését. Igazgató nélkül A helyszín ezúttal a „Mammut” Budai Moziközpont, és a bezárás előtt álló Átrium mozi lesz. A tavalyi szemlén felélesztett szakmai vitákat a volt Ganz-gyárte- lep helyén épülő millenniumi rendezvényközpont egyik csarnokában tartanák. Szomjas György megítélése szerint vágyálom egyelőre az az elképzelés, hogy egy ember - mint szemleigazgató - feleljen a filmes mustráért. Az ötlet a tavalyi filmszemlén született. A szakmai vitában megnyilatkozó filmesek szerint a szemleigazgató lehetne az, aki egy kézben tudna tartani minden területet. A posztra alkalmas személy megtalálására az elmúlt nyáron lebonyolított pályázat azonban eredménytelennek bizonyult, egyetlen pályázót sem tartottak maradéktalanul felkészültnek a feladatra. Orgonaavató koncert a Mozart-bérletben Miskolc (ÉM - MAL) - A Miskolci Szimfonikus Zenekar következő koncertje január 15-én este 7 órakor lesz a Miskolci Nemzeti Színház Kamaratermében. A Szimfonikus Zenekar Lehotka Gábor orgonaművésszel első alkalommal lép színpadra. A Miskolci Nemzeti Színház január 15-i programja több szempontból is különleges élménynek ígérkezik a közönség számára. A Miskolci Szimfonikus Zenekar első ízben dolgozik együtt Lehotka Gábor orgonaművésszel. Lehotka Gábor a magyar előadó-művészet kiemelkedő egyénisége, a Liszt Ferenc Zene- akadémia tanszékvezetője, több kitüntetés birtokosa, köztük a Francia Becsületrend jelvény tulajdonosa is, és rendszeresen fellép Európa nagyvárosaiban. És hozzá tehetjük, a miskolci közönség egyik legkedveltebb orgonaművésze, templomi koncertjei mindig telt házakat vonzottak. A miskolci színházban most mutatják be először Hommage a Handel című orgonaművét, amely a művész legújabb munkája. Az orgona is újdonság: a Filharmónia Kelet-MagyarorLehotka Gábor az orgonánál szág Kht. vásárolta a múlt évben. Egyszer már hallhatta a közönség, ám versenyművet még nem játszottak rajta, ezért a hétfői koncerten fel is avatják a hangszert. A hangversenyen közreműködik a Debreceni Kodály Kórus, vezényel Vashegyi György. Szólót énekel Cserekjei Andrea, Timothy Bentch, Regenhart András és Kovács István. A műsoron Beethoven: Carolian- nyitány, Haydn: C-dúr orgonaverseny, Lehotka Gábor: Hommage a Handel című orgonaműve és Schubert: Esz-dúr miséje szerepel.
