Észak-Magyarország, 2000. december (56. évfolyam, 281-304. szám)
2000-12-19 / 296. szám
2000. december 19., kedd ím&mmmaílii # Csatlakozunk (az Élül EU-melléklete) 7 Partnerség a társadalmi gondolkodásban is Miskolc (ÉM - NZ) - Az Európa Ház 1990- ben alakult meg Budapesten. Civil kezdeményezésként céljának tekinti, hogy programjaival előmozdítsa Magyarország integrációs törekvéseit, és a kölcsönös előnyök alapján együttműködjön a hasonló célú hazai és nemzetközi szervezetekkel, intézményekkel. A ház igazgatója, Barabás Miklós a közelmúltban előadást tartott a TESZ civil klubjában az Európai Unióhoz való csatlakozás civil vonzatairól. Az alábbiakban ebből közlünk részleteket.- A magyar közvéleményben az európai integráció úgy tudatosul, hogy annak sok előnye van. Ez így igaz, de arról kevesebb szó esik, hogy az ilyen felelősséggel, kötelezettségekkel jár - mondta az előadó. A civil szervezetekről elmondta Barabás Miklós, hogy az elmúlt 10-15 évben sok ilyen egyesület, alapítvány jött létre és sok értéket teremtettek. Az Unióhoz e téren könnyű lesz a csatlakozás, mert országaiban a sokszínűség jellemző a történelmi, a kulturális háttér függvényében. Gyengénk még az országos összefogás, az egységes képviselet hiánya, emiatt nehézkesebb a partnerség mind bel-, mind külföldön. Fejlődő kapcsolatok Tehertételt, vagy újabb lehetőségeket jelent a nyugati országok számára csatlakozásunk? - tette fel a kérdést, és állította az utóbbit, hozzátéve: e folyamatban fontos, hogy nemcsak a kormányok, a politikai megnyilatkozások szintjén fogadtassunk el partnernek, hanem a társadalmi gondolkodásban is. Ezt segíthetik a testvérvárosi, a diákkapcsolatok, a kölcsönös utazások. Gyors reagálású hadtest - Busht ellensúlyozza? Miskolc (ÉM - BGO) - George W. Bush, az Amerikai Egyesült Államok új elnöke mérsékelni akarja az amerikai csapatok balkáni jelenlétét. Az Európai Unió és a NATO új, közös programja erre a helyzetre keresi a megoldást. Mint Varga Ferenc- től, megyénk brüsszeli képviselőjétől megtudtuk, nemrégiben a Miskolci Egyetem delegációjával együtt nyílt alkalma találkozni dr. Simonyi Andrással, hazánk NATO nagykövetével, aki elmondta: az EU és a szövetség között most dolgozzák ki a biztonsági és védelmi identitás elnevezésű programot. Ez azt szolgálja majd, hogy az Európán belüli helyi konfliktusok esetében, amelyek rendezésében az Egyesült Államok nem akar részt venni, az EU NATO eszközökkel, de saját (a tagállamok által felajánlott) csapatokkal kísérelje meg a rendezést. Az Unió már létre is hozott ennek érdekében egy 60 ezer fős gyorsreagálású hadtestet. Dr. Simonyi András hangsúlyozta a találkozón, hogy Magyarország immár egyéves NATO-tagsága is közrejátszik abban, hogy hazánk a külföldi befektetők számára egyre biztonságosabb befektetési helyszín lett. Látogatást tett a delegáció a Miniszterek Tanácsánál is, ahol a Magyarországgal folyó csatlakozási tárgyalások egyik EU-s résztvevője elmondta: hazánk az élvonalban van, nem kétséges, hogy bármikor lenne az első EU-bővítési kör, Magyarország a bekerülő országok között lenne. Az egyetem továbblép Az Európai Bizottság Oktatási és Kulturális Főigazgatóságán tett látogatásuk során elhangzott, hogy a Miskolci Egyetem az EU-s továbbképzésekre hivatott Tempus programból 2001-től átkerül a „következő lépcsőt” jelentő Erasmus programba. A Tempus határai a balkáni térségig tolódnak ki és meg kívánják vizsgálni annak lehetőségét, hogy a miskolci intézmény ezzel kapcsolatos tudását, tapasztalatát hogyan tudnák Horvátországban, Boszniában, Macedóniában, Koszovóban, majd egy későbbi fázisban Szerbiában kamatoztatni. Az Észak-Magyarország Csatlakozunk című melléklete a Külügyminisztérium támogatásával jött létre. EU-projekt indult a miskolci buszokra Ouverture programjára London, valamint a görög Ágii Anargiri városokkal közösen. A nemzetközi együttműködéssel megvalósuló projekt keretében a résztvevő városok önkormányzatainál, valamint egy-egy helyi vállalatnál bevezetik az Európai Unió Környezetközpontú Irányítási és Felülvizsgálati Rendszerét, azaz az EMAS-t. Miskolcon közvetlen és közvetett környezeti hatásai miatt a Miskolc Városi Közlekedési Rt. vesz részt a projektben. Az Európai Unióban 1993. óta alkalmazott rendszer - tudtuk meg Csizmadia Jánostól, a program miskolci vezetőjétől - az ISO 14000 szabványhoz igen hasonló alapokon nyugszik, attól csupán kismértékben tér el. Magyarországon az EMAS alkalmazása még nem elterjedt, illetve önkormányzatoknál való használatára sincs példa, ennek megfelelően a rendszer miskolci alkalmazása országos viszonylatban egyedülálló kezdeményezés. A program tervezete szerint Miskolc példája lehet az EMAS Hivatkozási alap lesz, amit az MVK-nál tapasztalnak Fotó: v.j. hazai alkalmazásának, tapasztalatainkat, információinkat további városok használhatják segítségként saját rendszerük kialakításánál. Helmut Lusser, a projekt londoni vezetője és dr. Éri Vilma, a Budapesti Környezettudományi Központ igazgatója közösen tekintették át a program részleteit legutóbbi, november 30-án tartott miskolci értekezletükön. A kétnapos program során az ön- kormányzat és a közlekedési társaság képviselője ismertette velük a miskolci adatokat, majd megtekintették az MVK. Rt. telephelyén a szennyvíztisztítót és a hulladékégetőt. Munkájuk eredményeként környezeti helyzetértékelést készítettek a további lépések kidolgozásához. Miskolc (ÉM - BGO) - Két napont át egyeztettek angol és magyar szakemberek a miskolci EMAS rendszer bevezetésének érdekében.Ezt a környezetvédelmi norma- rendszert hazánkban elsőként a miskolci közlekedési részvénytársaságnál alkalmazzák majd. Miskolc Megyei Jogú Város ön- kormányzata a Görög önkormányzatok Központi Szövetségének felkérésére 1998 novemberében nyújtott be pályázatot az EU Bizottság PHARE-Ecos Helmut Lusser Fotó: b t. Tűz nincs, de a NATO mint „tűzoltó” azért marad Miskolc (ÉM - BAL) - Igaz-e, hogy „biztonságunk záloga a NATO", ahogy a politikusok állítják; ha egyszer az új, egypólusúnak nevezett világban senki sem fenyegeti Magyarországot, mi szükségünk volna a NATO-ra? Ezekre a kérdésekre alapozva próbált válaszokkal szolgálni a Páneurópai Unió múlt heti miskolci rendezvényének elsőszámú előadója. Josef Duchací, a német Thüringia tartomány egykori miniszterelnöke (még korábban: NDK-beli politikus) ma a legendás Konrad Adenauer kancellár nevét viselő alapítvány magyarországi képviselőjeként dolgozik. Ebbéli minőségében igyekszik a hazai közvélemény számára érveket szolgáltatni az európai integráció előnyeiről, az európai uniós és az észak-atlanti tagság jelentette kedvező folyamatokról. Mint mondta, „nem elég belépni ezekbe a szervezetekbe: folyamatosan informálni kell a közvéleményt, mi történik az adott közösségben, mi a tagság előnye, hátránya”. Az alapítvány a tájékoztatás érdekében idén négy városban tartott előadásokat, különböző kapcsolódó témákról, negyedikként Miskolcon: itt az amerikai-európai katonai védelmi együttműködésre helyezték a hangsúlyt. „Az oroszok vesztettek” A diplomata előzőleg Szentpéterváron tevékenykedett, s mint visszaemlékezett, csodálkozva tapasztalta, hogy „az oroszok még mindig nem fogták fel, hogy vesztettek a történelemben, és ma is győztes mentalitással állnak minden tárgyaláshoz”. „Európa víziójának” három alapgondolataként Josef Duchat politikai hitvallása alapján a következőket nevezte meg: a görög szabadságeszmény, a római jogrend (németként hozzátette: és maga a rend), végül a kereszténység etikája. A továbbiakban az Észak-atlanti Szerződés és a néhai Varsói Szereződés közötti meghatározó különbségről beszélt, ami az előbbi közösség előnyeként abban jelenik meg, hogy ott a biztonság az önkéntességen, a függetlenségen alapszik, a szabad országok szövetségén. A tagországok szuverenitása a NATO esetében sosem volt kérdéses - emlékeztetett -, „csak kifelé kell védekezni, befelé nem, az összetartást nem kell erővel kikényszeríteni”. A NATO erénye az is - folytatta -, hogy képes alkalmazkodni, szerkezetét változtatni, szemben a „megmerevedett” VSZ-szel. Megkoronázott siker- A NATO sikerét Németország egyesítése koronázta meg; az egyesítés hozta meg az új orinentáció lehetőségét Magyarországnak, a közép- és kelet-európai, illetve balti országoknak - jelentette ki a diplomata. Úgy látja, a nagy változás a NATO-t is változásra kényszeríti, a koncepció átdolgozására; ez az 1997-es madridi találkozón meg is történt. Az új feladatok: a transzatlanti kapcsolatok őrzése; az európai védelmi integritás biztosítása; a tömegpusztító fegyverek megsemmisítése; válságmenedzselés, béketeremtés a tagországok hatásain túl is (!); stratégia partnerség Oroszországgal.- A béke angyala vagy a világ csendőre lesz-e a NATO? - tette fel élesen a kétkedők álláspontját is kifejező módon a nagy kérdést végül a rendezvény előadója, s a választ az alábbi aforizmában adta meg: - Attól, hogy tizenöt évig nem volt tűz, még nem szabad feloszlatni a tűzoltóságot. Személyesen is beléptünk Brüsszel (ÉM - BAL) - A NATO új szerepét, az új időkhöz való alkalmazkodását hangsúlyozza mindenki, minden beszélgetésben. Az érvelést - ami gyakran száraz „brosúra-szövegként” jelenik a kívülálló számára - hatékonyan, meggyőzően, profin adják elő az illetékesek. A NATO-ban érzékelhetően mindenki tudja, mi a szervezet álláspontja, és neki mi a dolga: alapvetően az, hogy az elfogadott egységes álláspontot képviselje mindenkivel szemben, akivel csak beszél. A fentiekről egy 13 tagú magyarországi újságírócsoport - köztük az Észak-Magyarország munkatársa - is meggyőződhetett, amikor december elején alkalma nyílt a brüsszeli magyar NATO-misszió vendégeként az észak-atlanti katonai szövetség központjába és az európai NATO-erők főparancsnokságára (utóbbi a belga főváros mellett, Mons-ban székel) ellátogatni. A meghívás célja a kommunikáció erősítése volt: a hivatal láthatóan azzal is törődik, hogy az információk az új tagország vidéki (tehát nem budapesti központi országos) orgánumainak szerkesztőségeihez, végeredményben pedig az olvasókhoz, az adott állam választópolgárainak széles tömegeihez is eljussanak. Lehetőleg első kézből. Ennek szellemében a tudósítók delegációjának alkalma nyílt személyesen a főtitkár helyettesével, a szóvivővel, a kommunikációért felelős vezetővel, és számos más területen tevékenykedő, magas beosztású szakemberrel is eszmét cserélni a kétnapos (december 7-8.) ott- tartózkodás idején. A hallottak nagyobb része ismerős volt a különböző sajtóhíradásokból, hivatalos kommünikékből: az európai biztonság, a védelmi integritás, a konszenzus és kollektivitás fontossága, az új szerep a NATO-határokon túli béketeremtő küldetéssel, részvétel a polgári katasztrófaelhárításban vagy éppen tudományos kutatásban. Ez a NATO már egész más, mint aminek régen gondoltuk - igyekeznek meggyőzni az új tagok közvéleményét a hidegháború utáni világban létjogosultságát kereső, és a 1997-ben (új alapelvek megfogalmazása Madridban) meg is találó nemzetközi szövetség. Aktív részvételt kíván a tagság és Európa jövője Miskolc (ÉM - PTA) - Az európai integráció hatása a nemzetközi jog fejlődésére és az ítélkezési gyakorlatra címmel konferenciát tartott az Elsa miskolci szervezete a Miskolci Egyetemen. A Brüsszelben létrehozott EU Tanulmányi Központok programjába 1998-ban kapcsolódott be a Miskolci Egyetem, amelyet követően létrejött a campuson belül az Európai Tanulmányi Központ (ETK). A program egyik célja, hogy az egyetemeket bevonja az uniós csatlakozásra való felkészülésbe. Ennek érdekében kívánatos, hogy az összes karon a nappali képzés anyagában megjelenjenek a jogharmonizációval, gazdasági, politikai intézkedésekkel kapcsolatos ismeretek, valamit az oktatás kiterjedjen az Európai Unió működésére, történetére, intézményi struktúrájára is. összesen 30 EU alapprogramot hirdettek meg a karok - a legtöbbet a jogtudományi kar. A gazdaságtudományi karon 1999 szeptemberétől vezették be az EU szakirányt, amely negyedévtől vehető fel, és amely markáns közgazdásági és jogtudományi ismereteket ad. Beindult a másoddiplomás, levelező EU szakértő képzés is. A kurzusra 170-en jelentkeztek. A számos képzési forma mellett, igen eredményesnek bizonyuló kutatás is folyik az egyetemen. A nemzetközi hálózatépítés érdekében pedig konferenciákat, előadásokat szerveznek.- Hazánk uniós csatlakozása halaszthatatlanná vált. Bár fontos az is, hogy mikor történik ez meg, de nem a dátumot tartom az elsődlegesnek - mondta dr. Nagy Aladár, az ETK igazgatója. - Inkább azt, hogy a magyar társadalom egésze mikor készül fel az uniós szabályok szerinti életre. Bár e téren vannak gondok, érdekes tapasztalat, hogy uniós ügyekben a tagországok állampolgárainak felkészültsége ugyancsak csekély. Sokszor esik arról szó, hogy nekünk magyaroknak mi mindent kell megtenni a csatlakozás érdekében. De arra is fel kellene készülnünk, hogy miként lehetne szerepet vállalnunk az unió és Európa jövőjének alakításában. Fontos kivívni a jogot, hogy egyenrangú partnerek legyünk a már tagságban lévő országokkal. Azt, hogy alkalmazkodásról szó sincs, és sokkal inkább a tagságban való aktív résztvétel a cél, egy külföldi példával érzékeltette az előadó. Az áttekinthető, új alkotmány megteremtésének előszeleként egy angol hetilap már közölt egy kísérleti EU alkotmánytervezetet, amelyre ellenjavaslatot is vártak a jogi szakemberektől. Ezek véleményezése után jelentős anyagi támogatással teljesítheti ki elképzelését az arra érdemesnek talált jogász. A véleményezésre, a jogi lehetőségek kutatására pedig mindenkinek joga van, lesz - a Miskolci Egyetem leendő diplomásainak is - hallottuk a rendezvényen. Nagy Aladár Fotó: Végh Csaba
