Észak-Magyarország, 2000. december (56. évfolyam, 281-304. szám)

2000-12-11 / 289. szám

2000. december 11., hétfő Kultúra 8 J:; ■ i ( X :: r Nem titok Dobos Klára / itkos lehet a miniszterel­nöké, Lagzi Lajcsié vagy Ar- nold Schwarzeneggeré. No de egy könyvesbol­té?! Mikor ezt kijelentik, valószínűleg a tudako­zó mindig kedvesen segítő munkatársai is mo­solyognak magukban, de nem tehetnek sem­mit, ha titkos, hát titokban kell tartani: még magának a könyvesbolt vezetőjének sem mondhatják meg az üzlet telefonszámát. Aki persze tudja azt nagyon jól, le is leplezné szíve­sen a „ titkot" - próbálkozik már nyártól levelek­kel, telefonokkal, de hiába -, csak az a titok előtte, miért történt a titkosítás. Itt van hát az alkalom, végre viszonozhat­juk a sok korrekten megadott telefonszámot, tudathatjuk a tudakozóval - meg az olvasó- közönséggel - a miskolci Kazinczy Könyves­bolt az 505-496-os telefonszámon hívható. Magyar Virtuózok Miskolc (ÉM) - A Magyar Virtuózok Ka­marazenekar lép fel ma este fél 8-tól a Mis­kolci Nemzeti Színházban, a Szezonbérlet hangversenysorozatában. Vezényel és hege­dül Szenthelyi Miklós, szólót énekel Perchy Kornélia. Műsorukon Vivaldi: a-moll ket­tősverseny, Bach: E-dúr hegedűverseny, Hándel: Három ária és Mendelssohn: Esz- dúr oktett című műve szerepel. A ciklon szélcsendjében Miskolc (ÉM) - A fenti címmel jelentetett meg dokumentumokat, visszaemlékezése­ket Szabó Lőrinc 1956. október 23-i miskolci irodalmi estjéről illetve Miskolci irodalmi életének szerepéről a forradalomban a Bí­bor Kiadó. A kötet irodalmi beszélgetéssel egybekötött bemutatóját, amelyet dr. Kab- debó Lóránt, a ME Bölcsészettudományi Karának dékánja és Alakszainé dr. Oláh Annamária alpolgármester tart, a Szabó Lőrinc Városi Könyvtárban rendezik de­cember 12-én, kedden délután 5 órától. Dinó Miskolc (ÉM - CsM) - Újjáéled a teljesen le sem csillapodott dinóláz: a Walt Disney stúdió még éppen jó érzékkel készítette el dinós animációs filmjét. Ha a téma nem is újszerű, a technika az. Valósághű itt min­den, a lobogó szőrszálak (persze nem a dinoszauruszokon), a lábuk nyomán porzó föld, a vízcsepp az arcon. Csak egyes tájak nem valósághűek - mert azok valódiak. A történet nem hoz ilyen áttörést. Van a főszereplő (aki az ide alig illő Aladár nevet kapta), akinek a kalandjai már tojás korá­ban elkezdődnek: ragadozók, ősmadarak, folyók addig viszik-dobálják, míg az övéitől távol, egy szigeten, lemurok között landol. És felnő. Azután egy csodálatos csillaghul­lásnak indult meteoreső elpusztítja az álla­tok nagyrészét, a szigetet. Ekkor kezdőd­nek az igazi kalandok. A menekülés, talál­kozás egy vándorló dinócsapattal, és az eszmék viadala. A vezér „hagy hulljon a férgese” elve mérkőzik meg a filmben Ala­dár „egymást segítve mindenre képesek vagyunk” gondolatával. Közben persze elő­kerülnek éles fogú ellenségek, szerelem is szövődik, ahogy megszoktuk, egészen em­berszerű és nagyon amerikai az egész. Az egyvonalú történet és az elcsépelt dramaturgiai elemek ellenére is van eb­ben a filmben valami nagyon üdítő. Ez a valami pedig az, hogy a jó nem fegyverrel (foggal-körömmel) harcol, hanem tettek­kel. Nincsenek unos-untalan verekedések, viták, a rossz nem gonosz, csak rosszul gondolkodik, a jó is el tud bizonytalanod­ni. Egyszóval mesét látunk, ami bizony manapság valódi csemegének számít. Bolondot akartok? Nesztek, egy véglény! Gogol Egy őrült naplója című műve a Játékszínben, avagy a részvétlenség színháza Komor, kopott világ - Földi László az Egy őrült naplójában Bujdos Attila Miskolc (ÉM) - Súlyos csend telepszik a nézőtérre: színész nagyobb elismerést nem ér­demelhet ki, mint ezeket a taps előtti döbbent pillana­tokat. Képzeletünkben eggyé vált a szerep és a sze­replő: bár tudjuk, hogy amit láttunk, nem a való világ, de beleborzongunk a határtalan őrületbe. Miért tűzi műsorra a színház az Egy őrült naplóját? Mert vpn ar­ra érdemes művésze, akinek méltó feladatot akar adni. Vagy, mert valamiért időszerűnek érzi ezt a darabot. Az utóbbinál ma­radva: kézenfekvő néhány azo­nosság Gogol kora és a mi időnk között. Popriscsint könnyű úgy láttatni, mint a megmerevedett szerkezet áldozatát. Olyasmit szeretne elérni, amit osztály­helyzete lehetetlenné tesz: a címzetes fogalmazó az udvarlás­ban sem veheti fel a versenyt az udvari tanácsossal. Vágya betel­jesítése érdekében képzeletében dönti le a társadalmi korlátokat, s az általa teremtett világ végül teljesen kiszorítja tudatából a valóságot. Már nemcsak hiszi, de tudja: ő a spanyol király. A mai kor elemzőinek gyakran emlegetett tétele ugyanakkor: itt és most nem adottak az előreju­tás feltételei. Nem lenne hát in­dokolatlan ez alapján a mára ér­telmezni ezt a művet. A miskolci Játékszín előadá­sának rendezője, Csiszár Imre azonban csak véletlenszerűen kapja fel ezt a szálat. Például, amikor a Popriscsint adó Földi Lászlóval a képünkbe mondatja: a polgárok pénzért mindenre kaphatók. Rossz érzéseink tá­madnak ettől az „őrült beszéd­től”, hiába „van benne rend­szer”. Ez a rossz érzés válik visszamenőleg is nézőpontunk alapjává. Miközben Gogol szán­déka Popriscsin történetével a szórakoztatás, Csiszár Imre sem­mi szórakoztatót nem talál ben­ne. Végül is: egy ember elméje megbomlik. Ebben nincs semmi nevetséges. Ezt nézni: kukkolás. Hogy a szánalmunkat is elve­szítsük, egyre mélyebbre rángat magával, s mégsem vagyunk ké­pesek levenni a tekintetünket erről a magát lekvárral, bélsár­ral összekenő, vonagló, vonyító, onanizáló férfiról. Bolondot akartok látni? Nesztek, egy vég­lény! - mondja Csiszár Imre, el­vezetve bennünket a részvétlen­ség színházába. Kegyetlen, kellemetlen este ez | - kénytelenek vagyunk a lényeg- g re koncentrálni: a háborodottra. ő Földi László tekintetében tébo- ?. lyult tüzek lobognak. Tiszta pilla- § nataiban a cinizmusig céltudatos. A valóságot elveszítve pedig pok­lokat jár: őrült tempóban rohan a szelídségtől a vadságig, és vissza, suttog és üvölt, csapzottan téve- lyeg a széteső rend helyét elfogla­ló rendetlenségben. Szavakat, gondolatokat kuszái. Félreértett újsághírekre épít eszméket, alá­zatból kovácsol indulatot, tár­gyakból bűvöl lényeket. Összeza­var: követhetetlen, hogy mi az igaz és mi nem az. Komor, kopott világa foglyává aláz, többféle időt tekerve ránk, elfogadhatatlanná téve, hogy ez a történet egyálta­lán véget érhet. SoVoS: a cimbalom dicsérete Miskolc (ÉM) - A francia SoVoS együttes (cimbalom, cselló és szaxofon) lép fel de­cember 13-án, szerdán este 6 órától a miskolci Egressy Bé­ni Zeneiskolában az Alliance Francaise meghívására. A SoVoS műsorán kortárs zene­szerzők művei szerepelnek, cél­juk hogy megismertessék ezeket a zenei csemegéket a közönség­gel. A miskolci koncert ma­gyar-francia est lesz, ahol pél­dául Kurtág-feldolgozás is el­hangzik majd, jeles francia szer­zők (például Helene Fournier és Détlef Kieffer) pedig kifejezetten erre az alkalomra írtak műveket. Cyril Dupuy, az együttes cim­balmosa zenei munkásságát egy­ben missziónak is tekinti, mert attól tart, hogy a cimbalom „ha csak egy éttermi hangszer ma­rad, akkor megfog halni”. Magá­ról és munkájáról pedig így vall: „Cigány származású va­gyok anyám révén. Szeretem a cigány zeneműveket teljes szí­vemből! De azok a helyek és al­kalmak egyre ritkulnak, ahol még lehet ilyen zenét hallgatni, mivel ez a fajta zene nem diva­tos, még Magyarországon sem! Ezért én is harcot folytatok, mint a cigány származású híres cimbalmista, Rácz Aladár, aki­nek Sztravinszkij és Bartók komponált, hogy a cimbalom is­mert és újra népszerű legyen.” Az Auer quartette Miskolcon Miskolc (ÉM) - Négy zeneaka- démista 10 éve alakította meg az azóta világhírnévre szert tett Auer quartette-et. Sípos Gábor (hegedű), Berentés Zsuzsanna (2. hegedű), Gálfi Csaba (brá­csa) és Takács Ákos (cselló) a Reményi Ede Kamarazenekar meghívására lép fel december 12-én, kedden este 7 órától a Ze­nepalotában Jandó Jenő zongo­raművésszel és a Liszt Ferenc Kamarazenekar csellistájával, Tóth-Kiss Péterrel. Műsoron Beethoven: F-dúr vonósnégyes, Mendelssohn: Esz-dúr vonósné­gyes és Schubert: „Pisztráng- ötös”címü műve szerepel. Hirdetés A koncert támogatója: Kínálják a karácsonyi könyvslágereket Dobos Klára Miskolc (ÉM) - Régen a kará­csonyi ajándék mellé vet­tünk egy könyvet, most ma­ga a könyv az ajándék. En­nek egyik oka a gyönyörű kiállítás, a másik az ár. A ha­talmas választékból - a kará­csonyi könyvvásárra mint­egy 700 új könyv jelent meg- mindenki megtalálja a pénztárcájának megfelelőt.- December elejétől karácsonyi a hangulat a kirakatban is, de folyamatosan tesszük ki az új könyveket. Fő helyre azok a kö­tetek kerülnek, melyeket nagy sóhajtás előzött meg, mint Vá­mos Miklós: Apák könyve vagy a Kepes krónika - mondja Kázsmér Veronika, a miskolci Fókusz Könyvesbolt vezetője. - Szívesen böngészgetik az olva­sók a jól körbejárható gondolák­ra helyezett könyveket. Ilyenkor megnő a gyerekkönyvek iránti igény, ezért a tanulmányi részt kicsit összehúzzuk, hogy a gye­rekeknek szóló kiadványok na­gyobb teret kaphassanak. Karácsonyi slágerként említi a boltvezető a Nagy millenniumi arcképcsarnokot vagy a Magyar királynék könyvét. De ilyen idő tájt gomba módra szaporodnak a legkülönbözőbb barkácsköny- vek is, ezek között az ötletek és a kreativitás „csúcsa” a Kará­csonyfadíszek száraztésztából. A kínálat megismerését segítik a helyi könyvbemutatók. Lassan hosszabbított nyitva tartással és hétvégeken is vár­ják a vásárlókat. Ebben a hó­napban a könyveseknek nincs betegség, nincs szabadság... Könyvklubos ünnep-eló' A Könyvklub már november elején megjelentette karácsonyi katalógusát, ezzel segítve a nyu­godt ajándékválasztást. Azt vi­szont nem akarta a miskolci Könyvklub boltjának vezetője, hogy a kirakatuk már novem­berben is karácsonyi legyen.- Nem szeretem a túl korai ünnepvárást - mondja Romenda Norbertné. - Itt a december, az a karácsony ideje, úgyhogy a hónap elején alakítottuk ki az ünnepi arculatot. A kirakatban általában az újdonságok kapnak helyet, most viszont az ajándék jellegű könyvek kerülnek előtér­be. Az egyik kirakatban nem is kimondottan könyvklubos kiad­ványok lesznek, hanem több kiadó szép könyveit ajánljuk. A boltvezető szerint nagyobb a kínálat, és szebbek a kiadvá­nyok, mint korábban. Különle­ges például a Pannonhalma vagy A film krónikája bővített kiadása. Népszerűek a történel­mi városokat bemutató köny­vek, a szép fotóalbumok. Nagy várakozás előzte meg A zene vi­lága című kiadványt. Sokan kérik a bolt munkatár­sait, hogy ajánljanak nekik könyveket, bár mára megváltoz­tak a vásárlói szokások, keve­sebben nézelődnek.- A legtöbben konkrét céllal jönnek: látták a kötetet a kirakat­ban, katalógusban. Én nagyon szeretem azt a vásárlót, aki szíve­sen beszélget, kéri a segítségün­ket. S bár sokan betérnek ide, azért még mindig rossz, hogy ki­csit távol vagyunk a főutcától. Régi patina, újuló üzlet Egy-két hete már érződik a for­galomnövekedés a Kazinczy Könyvesboltban. A jeles névna­pok, a Mikulás, meg a kará­csony előszele egyre több vásár­lót visz be.- Minden kiadó erre az idő­szakra hozza ki a „nagy durra­násokat”, hiszen ha máskor nem is, karácsonyra szinte min­den család vesz könyvet. Szebb­nél szebb, jobbnál jobb könyvek jelentek meg: Sport 2000, a Ma­gyarok krónikája stb. - mondja Szabó Lajosné boltvezető. Egyre nagyobb értéke van a könyvnek - már csak az ára miatt is. Hogy ez ne legyen annyira lebeszélő tényező, több kedvezményes akciót is szervez­nek: például december 1-től ka­rácsonyig 10 ezer forint vásárlás fölött ezerforintos könyvutal­ványt adnak ajándékba, aki 3 ezer forint fölött vásárol, az pe­dig törzsvásárlói kártyát kap, ami a további vásárlásoknál - jövőre is - 5 százalék kedvez­ményre jogosít.- A boltunknak patinája van - aki ide bejön, az tudja, hogy a re­génytől a legkülönbözőbb szak­könyvekig mindent megtalál - hallottuk a boltvezetőtől. - Kíná­lunk karácsonyi képeslapokat is, és több más könyvvel kapcsola­tos áruval szélesítjük a választé­kot. Igyekszünk küllemben is fel­frissülni: nemrég átraktuk a be­járathoz a pénztárgépet, s az ün­nepi könyvek már a felújított ki­rakatunkba kerülnek. Fókuszban a könyv Fotó: Dobos Klára

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom