Észak-Magyarország, 2000. november (56. évfolyam, 256-280. szám)

2000-11-28 / 278. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG « 2000. november 28., kedd Csatlakozunk Az ÉM EU-melleklete 6 EU-LEXIKON Közvetlen választás: Az Európai Parlament képviselőit 1979 előtt a nemzeti parlamentek delegálták, azóta a tagállamokban közvetlenül, az általános parlamenti választásokhoz ha­sonlóan, az állampolgárok választják őket, ötéves időtartamra Csatlakozási tárgyalások: A csatlakozni kívánó ország kormánya szakértőinek és az EU illetékes munkacso­portjainak egyeztető tárgyalásai, melyek során azt vizsgálják, hogy az adott ország milyen mértékben felel meg a csatlakozás követelményeinek. Európai Ifjúsági Központok: Európai ifjúsági szervezetek részére sze­mináriumokat, tanfolyamokat szervező intézmények, amelyek e szervezetek kö­zötti kapcsolatokat ösztönzik. Az egyik központ Budapesten található. Az Euró­pai Ifjúsági Központok az Európa Tanács intézményei. MIT IS JELENT? JHA - Bel- és igazságügyi együttműkö­dés. Ezt az 1993. november 1-jén hatályba lépett Maastrichti Szerződés hozta létre. A maastrichti modell szerint három pillérre épülő Európai Unió harmadik pillérét alko­tó együttműködés célja az volt, hogy a tag­államok közötti belső határokon folytatott személyellenőrzés megszüntethető legyen, a határok szabadon, útlevél és minden egyéb ellenőrzés nélkül átléphetők legye­nek. Ennek érdekében közös akcióprogra­mokat, egyezményeket dolgoznak ki, ame­lyek hatékonyan biztosíthatják az Unió tagállamai által alkotott térség külső hatá­rainak védelmét és a belépők szigorú el­lenőrzését. A kormányközi szintű együtt­működés keretében a tagállamok elsősor­ban a menekült- és bevándorlási politiká­ban, a szervezett bűnözés különböző for­mái elleni küzdelemben, a rendőrségek kö­zötti együttműködésben, a tagállamok ál­lampolgárainak büntető és polgári ügyek­ben való jogszabály-szolgáltatásban működ­nek együtt. CFSP - Közös kül- és biztonságpolitika. Ez az Európai Unió második, kormányközi jelleggel rhűködő pillérét jelenti, melynek célja az EU függetlenségének, érdekeinek és közös értékeinek védelme. Jelenleg érvé­nyes döntéshozatali rendjét és eszközrend­szerét az 1993 novemberében életbe lépett Maastrichti Szerződés V. fejezete szabá­lyozza. Az Amszterdami Szerződés életbe lépését követően kibővült a CFSP eszköz- és intézményrendszere: sor kerül a CFSP képviselőjének (Mr/Mrs CFSP) megválasz­tására, közös startégiák kidolgozására, egy tervező-elemző egység felállítására. Az olvasóhoz A havonként megjelenő uniós mellékle­tünkben szeretnék olvasóink véleményét, kérdéseit is megosztani más olvasóinkkal. Az Európai Unióval, az uniós tagsággal,' a csatlakozással, kapcsolatos leveleiket örömmel fogadjuk. Várjuk továbbá olyan kérdéseiket is, melyekre szakemberektől szeretnének segítséget kapni. Címünk: Észak-Magyarország Szerkesztősége, 3501 Miskolc, Pf. 351. E-mail: bgo@iscomp.hu. Leveleikre írják rá: „Csatlakozunk”. Adósságbehajtás napjaink Európájában Az üzleti kapcsolatot ne vacsoráztatással, a céginformációk beszerzésével kezdjük! A számítógép jelzi: ezzel a céggel a kockázat magas Fotó: vajda János Miskolc (ÉM - FL) - A közel­múltban rendezett X. Nem­zetközi Üzletember Találko­zón Szabó György, a Creditreform Miskolci Képvi­seleti Irodájának vezetője Az adósságbehajtás Európában címmel tartott előadást. • Napjaink globalizálódó világá­ban elsődleges, hogy az üzleti kapcsolatok kiteljesedjenek nemcsak belföldi, hanem belföl­di és külföldi vállalatok között is. Eközben mindkét esetben előfordul(hat), hogy a társvállal­kozás nem fizet, tehát tartozás, követelés keletkezik - kezdte Szabó György. □ Mire hívná fel leginkább az üzletemberek, vállalkozók fi­gyelmét? • Legfontosabb, hogy a külföldi követeléseket csak az adott or­szág jogrendje szerint szabad ke­zelni, amelynek legfontosabb ele­me a magyarországitól eltérő elévülési idő. Külföldön már a követelés elévülése előtt bíróság­hoz kell fordulni. Tehát meg kell tudni ítélni azt a határidőt, na­gyon biztosan, ameddig lehetőség van peren kívüli egyezségre. Az utóbbiban képviselő lehet maga a hitelező társaság, külön egy meg­bízott eljáró személy vagy ügyvé­di iroda. A polgári per indítása­kor számba kell venni a ma­gyarországitól jóval magasabb költségeket és azt, hogy ezzel szemben mekkora követelés áll. Előfordulhat ugyanis, hogy ret­tentően magas a peresítési illeték és végeredményként ugyaneny- nyit sem lehet követelésként az adóson behajtani. Közbülső megoldás a peren kívüli tárgya­lás, amelyhez olyan partnert kell választani, aki ezt a legkisebb költséggel vállalja. Olyat, mely­nek nyelvismerettel rendelkező, az adott ország jogrendszerét, az adott céget jól ismerő munkatár­sai vannak. □ Az önök cége borsodi cégek ese­tében is járt el sikerrel? • Csak név és cím nélkül mond­hatom: a megye egyik legna­gyobb vállalatának is a Ceditreform a követelésbehajtó­ja. A külföldi követelések terü­letén a cégcsoport is eredmé­nyesen alkalmazott minket, hi­szen követeléseik a tőkeösszeg felett térültek meg. Másik: szol­gálatunknak idejében sikerült egy olyan céginformációt leten­ni az információt kérő asztalá­ra, amelynek ismeretében elállt az üzletkötés szándékától. Iga­zolható volt ugyanis, hogy a partnernek jelentkező gazdasági társaság fizetésképtelen, nagy valószínűséggel nem tudja meg­valósítani az általa felvázolt projektet. □ Ebből a szempontból milyennek ítéli meg a megyénkben cégeket? • Ha az a kérdés, hogy a borso­di gazdasági társaságok mennyi­re néznek utána bel- vagy kül­földi üzleti partnereiknek mi­előtt árut, pénzt vagy szolgálta­tási hitelt folyósítanának, akkor azt mondom, hogy nem jó a helyzet. Az ország más vidékén elhelyezkedők sokkal nagyobb arányban használják az infor­mációt. Sokkal körültekintőb­ben, hamarabb kérik, jóval előt­te mielőtt a vacsoráztatás, a vendéglátás, a szálláshely elfog­lalása megkezdődne. A külföl­diek számára ez már olyan meg­szokott dolog, mint az étkezés előtti kézmosás. Persze ők könnyen beszélnek, hiszen 120 éve ezt tanulták, náluk a piac- gazdaságnak történelmi hagyo­mánya van. Magyarországon csak februárban volt 10 éve a Creditreform alapításának. Miskolc vendége volt Varga György kassai főkonzul Miskolc (ÉM - KHE) - Bemu­tatkozó látogatást tett Mis­kolcon novemberben Varga György, a Magyar Köztársa­ság kassai főkonzulja, aki a helyi közélet szereplőivel is­merkedett. A konzulátus feladatairól, céljai­ról szólva elmondta: a konzulátus csupán 3 hónapos múltra tekint­het vissza. Létrehozásának fő cél­ja volt a Kelet-Szlovákia és Észak-Magyarország közötti in­tenzívebb kapcsolat segítése, kap­csolatrendszerek kialakítása. Po­zsonyból ez lehetetlennek bizo­nyult a nagy távolság miatt. A konzulátuson mindössze két dip­lomata dolgozik: Varga György főkonzul és egy szakkonzul.- Napjainkban élénk érdeklő­dés van kialakulóban Miskolc és Kassa között - mondta Varga György. - Ennek egyik bizonyí­téka, hogy különböző együttmű­ködések jönnek létre a két tér­ség között melynek oka az egy­másrautaltság. Magyarország stratégiai érdeke, hogy Szlová­kia is minél előbb tagja legyen a NATO-nak, majd, ha nem is egy időben Magyarországgal, de az Európai Uniónak is. Olyan tör­ténelmi lehetőségek ezek, melye­ket feltétlenül ki kell használ­nunk. A kassai főkonzulátus működésének kulcsszava: a re­gionális együttműködés. Integ­rációs követelmény a szomszéd országok megfelelő baráti viszo­nya. Gyakran halljuk, hogy az új Európa a régiók Európája. A határ mindkét oldalán jószándé­kot tapasztalok, az anyagi lehe­tőségek viszont szűkösek a szo­rosabb együttműködés kialakí­tásához. Előfordul, hogy az uniós követelmények nem meg­felelő értelmezése késlelteti a re­gionális kapcsolatok felvételét. Foglalkozunk a határátkelők problémájával is: a történelmi múltra visszatekintve újabb át­kelők megnyitását szorgalmaz­zuk a két régió szorosabb együttműködésének érdekében - mondta kassai főkonzul. ............... A határ mindkét oldalán jószán­dékot tapasz­talok Varga György A keresztény Európa Magyarország nél­kül elképzelhetetlen. A magyar nép évszázadok óta védi Európát. Ezért nem akadályokat kelle­ne gördíteni elénk. Há­lával, köszönettel tar­toznak nekünk a nyu­gaton élő nemzetek. Valójában itt nem le­hetne szó semmi más­ról, mint arról, hogy végre egy rövid jogi procedúra után ismét világossá tétessék Eu­rópa számára: Magyar- ország önszántából so­hasem adta fel ezer éves keresztény hova­tartozását. Legfeljebb erőszakkal emelhettek vasfüggönyt eléje. Deli Lajos (47), plébános E urópában akkor vál­hat kedvezőbbé a ró­lunk alkotott kép, ha a privát kapcsolatokban is egyre több szál köt össze. Ehhez beszélnünk kell az európai nyelve­ket. Európának tudnia kell, hogy bennünket már nem lehet csupán volt keleti, elmaradott országként nyilvántarta­ni. Fiataljaink ugyan­azokon a műholdas mű­sorokon, intemethálón nőnek fel, mint nyugati társaik. Azonos problé­mák nyomasztják őket. A határok átjárhatók, de a gazdasági, kulturá­lis kapcsolatainkat csak párbeszéddel fűzhetjük még szorosabbra. Tomoly Ágnes (27), nyelvtanár M unkamódszerben és hatékonyságban már Európában érez­hetjük magunkat. Cé­gemnél, a ZAB-nál ugyanolyan normákat alkalmazunk, mint ami­lyenekkel az általunk fejlett világnak nevezett országokban is dolgoz­nak. Oktatási színvona­lunkat köztudottan a világelsők között tart­ják számon. Amiben lé­nyeges az eltérés: a ja­vadalmazás. Az EU-s bérek összehasonlítha­tatlanul magasabbak. Azt egyelőre senki nem tudja garantálni: tag­ként megkapjuk-e majd az áhított bért saját ha­zánkban. Szoták Csaba (34), ügyintéző A sajtóban közzétett információk szerint jó esélyünk van, hogy néhány éven beiül az Európai Unió tagálla­mává váljunk. Az EU szakemberei által készí­tett országjelentés erről tanúskodik. Számomra az a legfontosabb: uno­káim békességben, biz­tonságban és nem utol­só sorban egészségesen nőjenek fel. Sajnos nyu­gatról nemcsak a jó dolgok jöttek be Ma­gyarországra, hanem a negatív jelenségek is idejekorán begyűrűz­tek. Ilyen nem kívána­tos tendencia például a drogfogyasztás egyre nagyobb térnyerése. Fazekas LAszlóné (52), közalkalmazott S zükségünk van Euró­pára és kaphatunk is onnan támogatást. Több pályázatot nyújtottam már be munkám során az Európai Unióhoz. Ta­pasztalataim szerint, ha értelmes célra kér támo­gatást bármelyik szerve­zet, sikerrel jár. Az EU ismeri Magyarország erényeit és hibáit is. Táncosaimmal sokszor szerepeltünk már Nyu- gat-Európában és elvit­tük jó hírünket. Ha a külhoni bepillantást nyert életünkbe, megis­merte szokásainkat és értékeinket sokkal ha­marabb befogad majd Európába, mint azt hin­nénk. Rónay Ferenc (61), néptánccsoport-vezető

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom