Észak-Magyarország, 2000. november (56. évfolyam, 256-280. szám)

2000-11-04 / 258. szám

2000. november 4., szombat Kultúra 7 HÍRCSOKOR • Klub-kiállítás. Rőczei Zsanett alkotásai­ból nyílik kiállítás november 6-án, hétfőn délután 5 órakor a miskolci Média Klub­ban. A tárlatot Üszögh Lajos, az önkor­mányzat kulturális bizottságának elnöke ajánlja az érdeklődők figyelmébe. • Téli tárgyajánlat. Kilenc alkotó munkái­ból rendezik meg az idén a tiszalúci Téli tárlatot. Kiss Roóz Ilona, Kovács Éva, Máger Ágnes, Szász Endre, Pető János, Gall Gábor, Puskás Imre, Szegvári Károly és Józsa Lajos alkotásai a Rendezvények Házában ma, szombaton délután 5 órakor megnyíló tárlaton meg is vásárolhatók. Vendégkarmester helyi szólistával Miskolc (ÉM) - Apró László, a Miskol­ci Szimfonikus Zenekar első fuvolása lesz a szólistája a zenekar következő bérletes hangversenyének. A Szezonbérlet koncertje november 6-án, hétfőn este fél 8-kor kezdődik a Miskolci Nemzeti Színházban. Műsoron Csajkovsz­kij: Rómeó és Júlia nyitányfantázia, Reinecke: Fuvolaverseny és Csajkovszkij: IV. f-moll szimfónia című műve szerepel. A Miskolci Szimfonikus Zenekart Mi- chael Hurschel vezényli. A fuvolaszólót Apró László játssza. Apró László 1948-ban született. Zenei tanulmányait Miskolcon végezte. Diplo­mája megszerzése után hét évig Németor­szágban, szimfonikus zenekarokban ját­szott. Közel negyedszázada a miskolci szimfonikusok első fuvolása. Ez ez évi vá­rosünnepen zenei nívódíjjal tüntették ki. A fuvolaszólót Apró László játssza Fotó: b t Betlehemi jászol Budapest (ÉM) - Kiállítási darabokat várnak a VII. Betlehemi jászol kiállítás szervezői, a Magyar Kézművésségért Ala­pítvány és a Magyar Országos Művészeti Kézműves Egyesület. A bemutatóra bár­milyen természetes anyag felhasználásá­val készült, hagyományos vagy modern stílusú betlehemes alkotással lehet jelent­kezni haza és határon túli magyar hivatá­sos és amatőr kézműveseknek, népművé­szeknek és iparművészeknek egészen no­vember 24-ig. A kiállítás résztvevői okle­velet kapnak, a kiemelkedő művek alko­tói pedig külön díjazásban is részesülnek. További felvilágosítást Gergely Imre tit­kártól lehet kérni az 1/269-2940/481-es vagy a 30/9148-059-es telefonokon. Az emberbe vetett hittel. Kei ler Lívia festőművész képei láthatók de­cemberig a mezőcsátí Kiss József Közös­ségi Ház kiállítási termében. Keller Lívia képeinek fontos eleme a fénytelítettség, a színek könnyed vibrálása, amely hűen tükrözi az alkotó optimizmusát, hitét az emberben, a természet szépségében, A tárlattal a 82 éves művész előtt kívánnak tisztelegni a rendezők. Következik: a táncok hétvégéje November 10-11-én rendezik meg Miskolcon a XXVI. Formációs Táncfesztivált A Ködmön a tavalyi versenyen. Új produkciókat, új ruhákat láthat az idén a közönség. Fotó: Bujdos Tibor Miskolc (ÉM) - A látványos tán­cok és káprázatos ruhák szerel­mesei minden évben várják a no­vembert, a miskolci Formációs Táncfesztivál hónapját. Az idén a következő hét végén, november 10-11-én rendezi meg az egyes ka­tegóriákban magyar bajnokság­ként illetve országos versenyként számon tartott fesztivált az Ifjú­sági és Szabadidő Ház a Miskolc Városi Sportközpontban. Tizenhárom csoport szerepel a versenyzők listáján, azonban ez csalóka. Hiszen egy-egy résztve­vőként szerepel rajta a miskolci csapatok is, pedig a Ködmön For­mációs Táncegyüttes 4 csoportja 5 produkcióval versenyez, a La- zúr KTSE 3 csoportot indít. A Ködmön két-két csoportja indul standard-mix és társasági junior, egy csapat a társasági táncok fel­nőtt kategóriájában. A Lazúr cso­portjai a standard-mix, a társaság felnőtt és junior versenybe nevez­tek be. A produkciók töbsége új, amit természetesen új ruhában adnak elő az együttesek. A XXVI. Formációs Táncfeszti­vál programja már november 10- én, pénteken este 7 órakor elkez­dődik az elődöntőkkel, majd no­vember 11-én, szombaton délután 3 órától következnek a döntők. A győztesek és vendégeket felvo­nultató gálaműsor, amely a dön­tők után, este 8 órakor kezdődik. A tudás tíz napja az országban Miskolc (ÉM) - Miskolcon is megrendezik A tudás tíz nap­ja című országos programot, amely iskolák, könyvtárak, művelődési házak, múzeu­mok vagy egyéb művelődési szervetetek segítségével kí­vánja elmélyíteni a tudást az élet tíz különböző területén. A sorozatot a Változó világ cí­mű ismeretterjesztő sorozat kiadója, a budapesti Press Publica szervezi immár harma­dik éve.- Azért tartjuk fontosnak megrendezni ezt a programot, mert úgy érezzük, hogy a mai információs társadalomban ne­héz mindent pontosan megérteni és átlátni a ránk zúduló adatára­datot - tudtuk meg a Szimeonov Tódortól, a kiadó ügyvezető igazgatójától. - Szeretnénk, ha a történelem, jog, életmód, föld­rajz, kultúra, egészség, gazdaság, politika, mesterségek és tudomá­nyok témakörben minél több is­meretet nyújthatnánk, a Változó világ című sorozat kiegészítője­ként ez alatt a tíz nap alatt. Úgy tapasztaljuk, hogy a rendezvény­re nagy az igény, hiszen évről évre több intézmény csatlakozik a sorozathoz. Miskolcon a Selyemréti Álta­lános Iskola ad otthont a ren­dezvénynek. A földrajz napján, vagyis november 4-én, ma ifjúvá avató és felnőttavató próba, a kultúra napján, vagyis holnap hagyományőrző nap lesz Selyemréten. A program utolsó napján, november 10-én, a tudo­mányok napján pedig ismét ifja­kat és felnőtteket avatnak. Szineszidezo. A Színészmúzeumban tisztelegtek a vá­ros elhunyt színművészeinek emléke előtt tegnap délután a halottak napja alkalmából a pályatársak és tisztelők. Az im­már hagyományosnak számító rendezvényt a Színész Emlék­ház Egyesület szervezte. Fotö: Farkas Maya A műveltségben jó világpolgárnak lenni Beszélgetés Kibédi Varga Áron Amszterdamban élő magyar költővel, egyetemi tanárral Miskolc (ÉM - FK) - A Domus Hungarica ösztöndíjat azok a határon kívül élő magyarok kapják meg, akik Magyaror­szágon tanítani vagy pedig kutatni akarnak. Kibédi Var­ga Áron Amszterdamban élő magyar költő és egyetemi tanár ennek az ösztöndíjnak a révén tanított két hónapig a Miskolci Egyetemen. □ Miért hallani keveset magyar szerzők hollandiai vagy éppen nyugat-európai sikereiről? • Hogy miért, azt nem tudom. Lehet, hogy az újságírók vagy a magyar tudósítók hibájából, de az tény, hogy Hollandiában, akárcsak más nyugati ország­ban, korábban is megvolt a ma­gyar irodalom hírneve, ami a ta­valyi Frankfurti Könyvvásár óta még megerősödött. Néhány éve a magyarok főleg költők révén képviseltetik magukat, de nem igaz, hogy Magyarországon csak költők vannak, akik a nyugatot érdeklik. Nem lehet azonban azt sem mondani, hogy minden stí­lus érdekes lenne. Emlékszem, hogy Illyéstől A puszták népét elolvastattam egy francia isme­rősömmel, aki azt mondta róla, hogy igen, számára nagyon egzo­tikus és eléggé magyar, de nem érzett benne elég általános em­berit ahhoz, hogy azt mondja, megfogta őt, mint franciát. Vi­szont a mai szerzők, Konrád, Ná­das, Esterházy olyan dolgokat ír­nak, amire nyugaton is odafi­gyelnek. Részben a háborús em­lékek, részben a kommunizmus­ról szóló írásaik miatt. Van egy holland ismerősöm, aki a hol­land televíziónál dolgozik a hol­land irodalomról szóló műsor­ban. Egyszer kijelentette, hogy Konrád György szerinte a husza­dik század egyik legnagyobb író­ja. Nádas Pétert is meghívták a grundingem egyetemre, ahol ha­talmas sikerű előadást tartott annak köszönhetően, hogy regé­nye a kiváló fordítás révén best­seller lett Hollandiában. □ A külföldön élők szívükön vise­lik, hogy az anyaország irodalmát megismertessék a nyugatiakkal is? • Ez attól függ, ki mennyire ér­deklődik az irodalom iránt. Vall­juk be őszintén, nyugaton is vannak olyanok, akik keveset ol­vasnak. A klasszikusok népsze­rűek, de azon már túlvagyunk, hogy csak Petőfit és Jókait ol­vassunk. Az érdeklődőbbek nagy része sokat jár haza, és egészen biztosan megkérdezik a barátai­kat, hogy most mit kellene elol­vasniuk, milyen újdonságok vannak. Azok viszont, akik tesz­nek valamit azért, hogy a nyuga­tiak befogadják a magyar irodal­mat, jóval kevesebben vannak. Sokkal könnyebb egyszerűen ha­zajárni. A nyugaton élő magya­rok legnagyobb része orvos, mérnök, a mostanában érkezők számítógépes szakemberek, ku­tatók. Ők nem azok, akik mind­járt a magyar kultúrát kezdik terjeszteni. Terjesztik természe­tesen, de nem látványosan. □ Két hónapos ittlétével viszont rá­látást nyerhet a hazai irodalomra. Lesz mit mesélnie Hollandiában? • Most nem a kortárs magyar irodalom feltérképezése volt az elsődleges célom, mert jár ne­kem oda is néhány folyóirat. Rendszeresen kapok könyveket is. Ezen kívül ott van Hollandiá­ban a Mikes Kelemen Kör Is, ahol minden évben egyszer ta­lálkozhatok a Párizsban, Lon­donban élő barátaimmal, és fel tudjuk hívni egymás figyelmét egy-egy új tehetségre, akiknek a könyveit itthon megszerzem. Nekem most a tudományos ku­tatás volt a fontos, de azt észre­vettem, hogy a magyar szellemi élet nagyon erősen német befo­lyás alatt áll, a hallgatók is szin­te kizárólag német szerzőket ol­vasnak. Pedig a mai esztétiká­ban és irodalomban az a leg­jobb, ha műveltségét tekintve világpolgár valaki. □ Viszont felnő egy olyan új író­nemzedék, amely már összeurópai­nak nevezhető és így háttérbe szo­rulhatnak a nemzeti sajátosságok. • Igen is meg nem is. Valami a sajátosságokból biztosan megma­rad, de elképzelhető, hogy a tu­rizmus révén a magyar neveze­tességek is ismertebbek lesznek, és ha leírja valaki mondjuk az, hogy Váci utca, az hasonló zama- tú lesz, mint a Champs-Élyées. Már a nyugatinak is mondani fog valamit ez a név, és Budapest nem lesz már egzotikus, bizarr pontja a világnak. Ilyen módon megmaradhat valami a nemzeti sajátosságainkból, mert az sem jó, ha egy regény annyira nem­zetközivé válik, hogy nem marad benne semmilyen jellegzetes íz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom