Észak-Magyarország, 2000. november (56. évfolyam, 256-280. szám)

2000-11-25 / 276. szám

2000. november 25., szombat ISZJW­Aktuális 3 Születésnap gálaműsorral. GálaműS9rral köszöntötték a Soltész Nagy Kálmán Általános Iskola nevelői és tanulói az intézmény 80. születésnapját a Rónai Sándor Művelődési Ház színháztermében tegnap. Az iskola történetét jelenetekkel il­lusztrálva mutatták be a diákok. Nem ma­radt el a születésnapi torta sem, amelyből mind a 400 diáknak jutott. Fotó: Végh Csaba Második kör: egyszeri bér az egészségügyieknek Budapest, Miskolc (MTI, ÉM - SzK) - Döntött a kormány az egészségügyi dolgo­zóknak kifizetett egyszeri, rendkívüli jutta­tásból képzett 5,1 milliárd forintos marad­vány és tartalék felhasználásáról. Arra nem tudtak válaszolni a szaktárcánál, hogy ebből megyénket összesen hány forint ille­ti, s hogy hányán részesülnek belőle. Az biztos: a kormánydöntés értelmében egyhavi alapbérüknek megfelelő juttatás­ban részesülnek azok az egészségügyi dol­gozók, akik betegség, terhességi-gyermek­ágyi segély, gyes, gyed, katonai szolgálat, illetve nyugdíjazással összefüggő felmen­tési idő miatt kimaradtak az előző jutta­tásból. Ugyancsak jár a juttatás az ÁNTSZ köztisztviselői, valamint azon or­vosok számára, akik az önkormányzato­kon vagy más egészségügyi intézménye­ken keresztül kapják a finanszírozást, de az Országos Egészségbiztosítási Pénztár­ral nem volt szerződésük. (E körbe 24 ez­ren tartoznak.) Személyenként azonos összeget - bruttó 67 ezer forintot - kapnak az állami és ön- kormányzati fekvőbeteg-intézmények ala­csony jövedelmű, több műszakban dolgo­zó ápolói és a mentőszolgálat kivonuló ál­lománya. (Országosan 41 ezer fő.) Megyénk legnagyobb egészségügyi in­tézményében, a B.-A.-Z. Megyei Kórház­ban sem tudtak teljes adattal szolgálni ar­ról, hányán várhatják intézményükben a második körben az egyszeri juttatást. Azt gyűjtötték csak ki, hogy az első körben nem részesültek az elosztásnál tartós táp­pénz miatt 92-en, gyes, gyed miatt 310-en. Egyelőre nem tudtuk meg azt sem, hány dolgozójuk számíthat a 67 ezer forintos bruttó összegre. A minisztérium sajtóosztályán azt ígér­ték: a pénzt december első hetében átutalják. Mondák és mesék sora Ónod (ÉM - SzP) - Hetedik alkalommal tartotta meg az ónodi Lorántffy Zsuzsan­na Általános Iskola a Száll a madár ágról ágra elnevezésű népmonda- és népmese­mondó versenyt. Tegnap 14 Borsod-Abaúj- Zemplén megyei iskola, közel 70 tanuló részvételével tartották meg az évek során egyre nagyobb számú résztvevőt vonzó versenyt. Az iskola igazgatója, Heiszman- né Zsíros Irén elmondta, az országban ke­vés hasonló tárgyú tanulmányi versenyt rendeznek, ezért a közeljövőben megpró­bálják körzeti vagy akár országos szintű­vé emelni az egykori háziversenyt. Egyre többen neveznek Fotó: Szegő Péter A gyermekcipőnek nem csak az ára szorít Főként a távol-keleti gyártmányú lábbeliknél jellemző a szakvélemény teljes hiánya Ezt a cipőt már nem lehet megjavítan Fotó: vajda János Faragó Lajos Miskolc (ÉM) - A gyermekek ruhaneműje természetesen öröklődik a családon belül. A kinőtt, de még mindig hasz­nálható dzsekiknek, nadrá­goknak mindig akad új gaz­dája, de a lábbelikkel már más a helyzet. Nemcsak azért, mert a gyorsan fejlődő gyer­meklábakat hamar szorítja a cipő, hamar azért is, mert az újak egy része nem felel meg a követelményeknek. Miskolcon, a Katalin utcában ta­lálható a nosztalgiát ébresztő Csoszogi, az öreg suszter elneve­zésű lábbelijavító. Az üzlet ne­vét meghazudtoló fiatalos vezető szerint a gyermeklábbelit vásár­lók többsége először a Zsarnain kezdi. Aztán pár hónap eltelté­vel jön rá, hogy a minőséginek aligha mondható lábbeli javítási költsége többe kerül, mint egy jobb minőségű, ám drágábban vett cipő. A Centrum Áruház alatt talál­ható Mister Minit elnevezésű ci­pészeiben éppen egyetlen javí­tásra bevitt gyermeklábbelit sem találtunk. Mint Császár At­tila alkalmazott elmondta, legin­kább a kisebb bőrjavításokat, ragasztást, szegecs cseréjét igénylő javításokat kérik az ügyfelek. Egy másik cipőjavító idős dolgozója látványosan mutatja: a cipő felső része és annak tal­pa közötti elválás már nem ja­vítható. A megyei fogyasztóvédelmi felügyelőségnek a gyermekláb­belik forgalmazásának átfogó vizsgálatáról szóló tájékoztatója szerint a kereskedők jelentős ré­sze nem tudja tanúsítani a for­galomba került 17-től 30-as szá­mozásig terjedő gyermekcipők forgalomba hozatalát megelőző minőségvizsgálatát. Ügy tapasz­talták: amellett, hogy a gyer­meklábbelik jelentős részénél a helyszínen nem tudták tanúsíta­ni a cipő minőségét, a kereske­delmi egységek egyharmada ilyen kötelezettségről nem is tu­dott. Főként a kínaiak által for­galmazott gyermekcipők eseté­ben jelentett problémát a szak- vélemény teljes hiánya. A megyei fogyasztóvédők vizsgálatuk során 21 lábbelit árusító üzlet tevékenységét el­lenőrizték és 72 százalékuknál tártak fel szabálytalanságokat. Közel 4 millió forint értékű gyermeklábbeli további értéke­sítését - a szakvélemény beszer­zéséig és bemutatásáig - feltétel­hez kötötték. A fogyasztóvédelmi felügyelő­ség szerint a termék értékének nincs köze a szavatossági idő­höz. Ha az áru köztudomásúan csökkent értékű, akkor a csök­kent értéket eredményező minő­ségi hibát közölni, illetve jelölni köteles a forgalmazó a termék­hez biztosított vásárlási tájékoz­tatón, s csak akkor és csak a megjelölt hibára nem terjed ki a szavatosság. A vizsgált üzletek mintegy 40 százalékánál kifogást emeltek a fogyasztóvédelmi felügyelőség szakemberei a beszerzési bi­zonylatok szabálytalan kezelése miatt. A helyszínen ugyanis nem tudták igazolni az eladásra kínált áruk származását. Egy anyuka mondja A boltokban 5-től 15 ezer fo­rintig terjednek a gyermekci­pők árai. Joó Zsuzsanna 9 és 16 éves fiával dicsekedő anyu­ka szerint nagyon körültekin­tően kell lábbelit vásárolni.- Alaposan nézzük meg, hogy mit veszünk és őrizzük meg a blokkot. Ha probléma adódik a cipővel, az ügyinté­zés még akkor is nehéz - mondja tapasztaltát. - A legutóbb vásárolt drága gye­rekcipők talpa például napo­kon belül levált. Reklamáción­kat a boltban azzal fogadták, hogy biztosan szánt szándék­kal tettük tönkre... Fejlesztésre szánt százmilliók Miskolc (ÉM - FL) - A Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Terület- fejlesztési Tanács tegnap tartott soros ülésén mintegy 800 millió forint odaítéléséről döntöttek. A 2000. évre vonatkozó decentrali­zált környzetvédelmi és műsza­ki fejlesztési és egyedi pályáza­tokról van szó, amelyek révén javulhat a megye infrastruktu­rális helyzete.- A szennyvízhálózat fejleszté­sére 600, a levegőszennyezettség csökkentésére, új autóbuszok beszerzésére, műszaki fejleszté­sek támogatására, egyedi pályá­zatok segítésre kevesebb támo­gatás jutott. Annak ellenére, hogy nagyon jó az illetékes misztériumokkal a kapcsola­tunk - jelentette be a területfej­lesztési tanács tegnapi ülésének szünetében rögtönzött sajtótájé­koztatón Ódor Ferenc, a megyei közgyűlés és a megyei területfej­lesztési tanács elnöke. Mint el­mondta: a környezetvédelmi tá­mogatás korábbi években kelet­kezett maradványából részesül Borsodszirák, Ernőd, Mályi és Sály a szennyvízcsatorna építé­sének segítésére. Az idei keret­ből Miskolc, Forró, Hercegkút, Halmaj, Sárospatak és Tiszake- szi hasonló célú beruházását tá­mogatják. A légszennyezés csök­kentése érdekében korszerű autóbuszok beszerzéséhez 40 millió forintot adnak a Borsod Volánnak. A levegő- és zajvéde­lem érdekében összesen 100 mil­lió forintot fizetnek ki. Az aggte­leki tó rehabilitációját 10 millió forinttal támogatják. Műszaki fejlesztés érdekében 42 pályázatot nyújtottak be, a ta­nács közülük 26-ot minősített tá­mogatásra érdemesnek. Összes­ségében 200 millió forintot sza­vaztak meg erre a célra, amellyel új termékek bevezeté­sét, új ipari üzemek kialakítását segítik. A folyamatban lévő ügyek tárgyalása közben többek között döntöttek arról, hogy a vis maior keretből Komlóska önkor­mányzatának segítséget nyújta­nak a leégett hivatali épület új­jáépítéséhez. Kapcsolatok Miskolc (ÉM - MVZs) - A svájci Jura Kanton és a me­gyei önkormányzat között meglévő együttműködési szerződés alapján újabb ta­lálkozóra került sor a helyi vállalkozók és a Jura Kan­ton Gazdaságfejlesztési Iro­dája között. Ezen Bemard Kunz, Jura Kanton ma­gyarországi képviseletének vezetője elmondta: a kamara segítségével olyan iparválla­latokat keresett, amelyek kapcsolatot kívánnak terem­teni a svájci cégekkel. A ter­vek szerint 2001-ben üzleti találkozóra kerül sor, ame­lyet piackutatás előz meg. Újhely új díszpolgára a kancelláriaminiszter Szabó János honvédelmi miniszter a pontonon Fotó: Puskár Tibor Hídverő „agyagkatonák” Bodrogkisfalud (ÉM - PT) ­Átadták tegnap Szabó János honvédelmi miniszter jelenlété­ben azt a pontonhidat, amit a Magyar Honvédség szentesi mű­szaki alakulata azért épített Bodrogkisfaludnál a Bodrogon, hogy a túlpartról mintegy száz­ezer köbméter agyagot azon szállíthasson át a védtöltést épí­tő kivitelező. Az Országos Vízügyi Beruhá­zó (OVIBER) egy hete fordult a honvédelmi tárcához és kapta meg a kedvező választ. Az OVIBER illetékese szerint amennyiben az időjárás kedvező marad még legalább tíz napon át, december elejére elkészül a 150-180 milliós beruházás. Nem kell tovább aggódnia a helyi­ekének az újabb árvízveszély miatt. A kompátvételnél jelenlévő Fodor Lajos vezérezredes, az MH vezérkari főnöke kérdé­sünkre arról beszélt: biztonság­ban kelhetnek át a hídon az egyenként több mint tíz köbmé­ter agyag befogadására alkal­mas szállítóföldgyaluk. A pon­ton összeszerelését ugyanis az a Nyers József alezredes, a hídépí­tő zászlóalj parancsnoka irányí­totta, aki a SFOR-erők köteléké­ben részt vett a jugoszláv Okucániban több pontonhíd összeállításában is. Sátoraljaújhely, Bodrogolaszi, Tokaj (EM - BSZA) - Díszpolgá­ri címet adományozott szep­tember közepén a sátoraljaúj­helyi önkormányzat dr. Stumpf Istvánnak, a Minisz­terelnöki Hivatalt irányító mi­niszternek. Az erről szóló oklevelet tegnap vette át a kancellária vezetője Szamosvölgyi Pétertől a város polgármesterétől. Az cím odaíté­lésének indoklásban elhangzott: a hercegkúti születésű miniszter szívügyének tekinti Zemplén sor­sát. Szerepet vállalt a Sátoralja­újhely környéki katasztrófák megoldásában, a mezőgazdasági problémák enyhítésében, s részt vett számos munkahelyteremtő tárgyaláson. A város fejlesztésé­hez is nagyban hozzájárult — de­rült ki az ünnepségen. Miután átvette a díszpolgári címről szóló oklevelet, Stumpf Ist­ván Dúrbák József polgármester, valamint a kivitelezők kíséreté­ben megtekintette a napokban el­készülő több mint 300 méter hosszú töltést Bodrogolasziban. Bodrogolasziból Tokajba uta­zott a miniszter, ahol először Szabó István iskolaigazgatóval közösen a Kereskedelmi és Ide­genforgalmi Középiskola alapkö­vét rakta le. Az iskola 22 új tan­terme több mint 445 milliós cél- támogatásból, valamint 50 mil­lió forint önkormányzati önerő­ből épült fel. Ugyancsak Tokaj­ban Koncz Ferenc (Fidesz) és dr. Kupa Mihály (független) or­szággyűlési képviselők leplezték le Szent István szobrát, majd a miniszter átadta Májer János­nak a településnek szánt millen­niumi zászlót. Stump István átveszi díszpolgá­ri címét Fotó: Bódisz Attila

Next

/
Oldalképek
Tartalom