Észak-Magyarország, 2000. november (56. évfolyam, 256-280. szám)

2000-11-17 / 269. szám

2000. november 17., péntek l dVJ _ yij Ji! jj-íjj y 3J-í £3 HÍRCSOKOR • Falugyűlés. Alsózsolcán november 20- án tartják meg a falugyűlést. A képviselő- testület döntése nyomán megtartandó fórum délután öt órakor kezdődik a Kö­zösségi Házban. • Külföldi kapcsolat. Az ongai Görgey Artúr Általános Iskola kapcsolatot épített ki egy spanyol és egy német iskolával. A Sonndernheimi és a barcelonai intéz­ménnyel az európai uniós oktatási pro­jekt keretében működnek együtt. • Erzsébet-Katalin bál. A miskolci Vas­utasok Vörörmarty Művelődési Háza tom­bolával színesített műsoros Erzsébet-Ka­talin bált rendez november 19-én, vasár­nap délután öt órától. Templom Sajósenyén Sajósenye (ÉM - MMI) - Jó ütemben épül a sajósenyei templom építése - tudtuk meg Takács Istvántól, a köz­ség polgármesterétől. Már a tetőze­ten dolgoznak a kivitelezők. Az egész községet megmozgatta a temp­lomépítés ügye: a hívek adományaikkal segítik az építkezést, azt, hogy mihama­rabb istentiszteleteket, miséket tartsa­nak benne. Nem véletlenül szerepel e két szertartás neve itt, hiszen az új templo­mot több egyház, illetve több felekezet- hez tartozó hívek használják majd. Ami az adományok’nagyságát illeti, megtud­juk a polgármestertől, hogy eddig össze­sen 2,4 millió forintot adtak össze a hí­vek. Ez - a település nagyságát, lélekszá- mát figyelembe véve - ugyancsak jelen­tős pénzösszeg, s várhatóan még növe­kedni is fog ez a jövőben. Többen - mondja Takács István - anyagi erejükön felül is hozzájárulnak ahhoz, hogy megépüljön a templomuk. Érdekes, hogy azoktól is kapnak jelentős összeget, akik­ről pedig meg sem gondolnák... A helyszínen járva meggyőződhettünk arról, hogy jól haladnak a kivitelezési munkákkal, hiszen már a tetőzetet készí­tik. Itt is érvényes az, ami minden, úgy­nevezett őszi építkezésnél, hogy tudniillik a téli, rossz időjárás beállta előtt elkészí­tik a tetőt, hogy ne romoljon a falak álla­ga. Az átadást jövő év nyarára tűzték ki, amikor is birtokukba vehetik a senyeiek új templomukat. Kincset érő matricák Miskolc (ÉM) - A miskolci alapítású Rádió GaGa nemrég kezdte meg adá­sának sugárzását Kazincbarcikán és Ózdon, ahol helyi stúdiókat is nyi­tott, hogy a 24 órás zene és hírfo­lyamban méltó helye legyen a helyi információknak. Ezen a héten izgalmas játékba fogtak a rádiósok: matricákat osztogattak hétfőtől, sárga GaGa esőköpenybe öltözött lányok Miskolcon és az említett két településen. Aki a piros matricát táskájára vagy autó­jára - esetleg a boltja üvegfelületére - ra­gasztja, az egész december végéig esélyt szerez hifitornyok és más értékes ajándé­kok elnyerésére. A sárga GaGa autó ugyanis hétfőtől cirkálni fog a három te­lepülésen, s ahol ilyen matricát lát, ak­cióba lép. A matrica kiragasztója tíz borí­ték közül húzhat - a nyeremény biztos, csak az kérdés, hogy pontosan mi lesz az. A játékról minden információt megtud­hatnak az érdeklődők a rádió adásából, de jó tudni azt is, hogy ma Miskolcon in­dulnak útnak matricát osztogatni a lá­nyok, szombaton pedig Barcikán és Ózdon találkozhatnak velük a szerencsé­sek. Aki kapott a piros, kerek matricá­ból, tegye ki azonnal és ügyeljen rá, hogy kinn is legyen az év végéig - hátha For­tuna kegyes lesz hozzá. Az oldalt írta: Mészáros István, tel.: 20/326-5966 Szerkesztette: Buzafalvi Győző Telefon: 20/320-6750 e-mail: buzafalvi@iscomp.hu Miskolc és környéke 1 / Az Észak felfedezettje már főiskolára jár Zsolca után az Avasiban folytatta, majd a dunaújvárosi siker következett Szilágyi Anita Alsózsolca (ÉM ) - Általános iskolába járt még, amikor megnyerte az Észak-Ma- gyarország pályázatát, ahol egy különleges Mikulás él­ményt kellett megírni. Az al- sózsolcai Farkas Erzsébet ak­kor az olvasóknak a lapban elmesélte, Dél-Amerikában hogyan érkezik a nagysza- kállú. Egy másik Észak-pályá­zaton kilenc kilogramm ká­vét nyert. Akkor is ő volt a legjobb. Azóta Erzsébet komoly hölgy lett. Az Avasi Gimnáziumban kiváló érettségit tett, és kimagas­ló tanulmányai folytán felvételi nélkül bejutott a budapesti Gaz­dasági Főiskola Külkereskedel­mi Főiskolai Karára. Számára is meglepetés volt, hogy magyar érettségijével különdíjat kapott a „Fogalmazz pontosan, logiku­san és szépen” elnevezésű orszá­gos versenyen. Erzsébet szeré­nyen beszél arról, amit eddig Farkas Erzsébet életében elért. Sokat dolgozott, hogy munkájának gyümölcse legyen.- Az Avasi Gimnáziumban két tannyelvű osztályba jártam, ahol a történelmet, a fizikát és a földrajzot németül tanultam. Amikor az érettségi bizonyítvá­nyomat kézhez kaptam, már né­metből megszereztem a felsőfo­kú, angolból a középfokú nyelv­vizsgámat. A gimnáziumi évek alatt többször voltam Németor­szágban. Az ott töltött időszak sokat jelentett a nyelv tanulásá­ban - teszi hozzá Ezsébet. Mint minden középiskolás, ő is teljesítette az érettségit. Nem is tudott róla, hogy magyar tanárnője dolgozatát elküldte Dunaújvárosba a „Fogalmazz pontosan, logikusan, szépen” el­nevezésű országos versenyre.- Nagyon meglepődtem és persze megörültem a hír halla­tán. Mint azt később megtud­tam, az iskola a legjobb dolgoza­tokat küldte el erre a versenyre. Jómagam a „Haza és haladás kérdései a XIX. század lírájának I. felében” című tételt választot­tam. A dunaújvárosi önkor­mányzat által kiírt viadalon a munkámat különdíjjal jutalmaz­ták. A szeptember 23-i díjkiosz­tón a zsűri elmondta, az általam választott témáról kevesen írtak - mondja a nyertes. Külön érdekessége ennek a pályázatnak, hogy borsodiak még nem értek el helyezést. Idén Farkas Erzsébeten kívül egy sárospataki diák vehetett át díjat a dunaújvárosi Széchenyi István Gimnáziuban. Kellő szerénységgel vette tudo­másul a történteket. A beszélge­tés alatt kedélyesen emlékszik vissza lánya felvételijére édesany­ja, Farkas Ferencné, aki egyéb­ként az alsózsolcai Benedek Elek Általános Iskolában tanít. - Olyan jő érzés volt bemenni a fő­iskolára. A hölgy elvette Örzse bi­zonyítványát és csak annyit mon­dott: „Nyugodtan mehetnek haza, a lányát felvettük!” Erzsébet ma­ximális pontszáma alapján tehát felvételt nyert a budapesti Gazda­sági Főiskola, Külkereskedelmi Főiskolai Karának, nemzetközi kommunikációs szakára. - Érde­kel a kapcsolatteremtés és -fenn­tartás lehetősége, elsősorban nemzetközi szinten. Szeretek vüá- got látni, ezért ha majdani mun­kám megköveteli, nem fog nehéz­séget okozni az utazás - árulja el. Miskolciak a mátrafíiredi postáskonferencián A pénz- és küldeményforgalom modern fúziójával valósítják meg a cégstratégiát Miskolc, Mátrafüred (ÉM) - Magyar Posta Rt. Mátrafüre- den rendezte meg nemrégi­ben első értékesítési konfe­renciáját, amelyen a Miskolci Postaigazgatóság munkatár­sai is szép számban képvisel­tették magukat. Az ötnapos szakmai rendezvénynek a Hotel Avar adott otthont. A Magyar Posta a hagyományos pénzforgalmi konferenciáinak mintájára rendezte a hétfőn dél- előttől péntek kora délutánig tartó tanácskozást. A külde­ményforgalmi és pénzforgalmi szakág összekapcsolódásából lét­rejött értékesítési ágazat - amely immáron marketing- és piac­szemléleten szerveződik - konfe­renciáján négy különböző szek­cióban hallgathattak előadáso­kat a résztvevők. A párhuzamos előadásokat naponta mintegy száz postás hallgatta - a résztve­vők kisebb hányáda egy-egy napra, többsége a tanácskozás teljes idejére volt a Hotel Avar vendége. A szimpózium nagyszerű al­kalmat kínált a két „csapat” összeismerkedésére, arra, hogy a pénz- és küldeményforgalom modern fúziója felkészüljön a közeljövőben megújuló cégstra­tégiára és annak követelmé­nyeire. „Az előadások megfelelő tájé­koztatást, hasznos információ­kat és útmutatást adnak vala­mennyi résztvevőnek, és sikerül felkelteni, illetve fokozni az együttműködés, az együttgon­dolkodás igényét, amit jövőbeni sikereink egyik feltételének tar­tok.” - nyilatkozta Lipp István kereskedelmi vezérigazgató-he­lyettes a tanácskozás kezdetén. Előadásában a posta stratégiájá­ról, a cég kereskedelmi tevé­kenységének jövőjéről a jogsza­Csillik László a termék- és szol­gáltatásfejlesztésről beszélt bályok adta lehetőségek tükré­ben beszélt. A szakosított konzultációkon szó esett többek között a pénz­forgalomban esedékes termék- és szolgáltatásfejlesztésekről, a levél- és hírlapüzletág jövőjéről, az e-business lehetőségeiről. Mandelik Ágnes marketing- igazgató az értékesítési tevé­kenység marketing támogatásá­ról, Nagy Róbert IPH program- igazgató az integrált postaháló­zat-program jelenlegi állapotá­ról fejtette ki véleményét. Kar­dos János informatikai igazgató szakterületének belső hálózati állapotát elemezte. Csillik Lász­ló a termék- és szolgáltatásfej­lesztés kereskedelmi ágazatbéli helyzetéről szólt. A mátrafüredi konferencia résztvevői - tekintettel arra, hogy kiváló csapatépítési lehető­ségnek is tekintették ezt a ta­nácskozást - úgy határoztak, hogy az eszmecserét a következő esztendőben is megrendezik - ezt a Pécsi Postaigazgatóság szervezi majd. Egy honvédtiszt rímbe szedett gondolatai Zsebesi László válogatott verseit jelentette meg helytörténeti munkái után Miskolc (ÉM - NZ) - Zsebesi László nyugállományú ezre­desnek most jelent meg új kötete Válogatott versek, rímbe szedett gondolatok címmel. Ebből az alkalomból beszélgettünk vele életútjá- ról, eddigi munkásságáról. Szülőfaluja, Alsódobsza szerel­mese. Régi vágyának tett eleget, amikor hozzákezdett a község történetének megírásához. 1984- ben nyugdíjazását követően meg is jelent erről az első könyve. A helybéliek tovább biztatták: ír­jon bővebben róluk. így szüle­tett meg második könyve '86- ban, ebben konkrétan a ma itt élő családokról írt. 1332-ből szár­mazik az első írásos emlék a te­lepülésről. Nagyobb számban azóta talált okmányokra, amióta az emberek az írás-olvasás elter­jedése folytán már papírra ve­tették sorsuk alakulását.- A másik elhatározásom volt, hogy állandó kiállítást rendez­zek a falu történelmi emlékeiről. Ez elkészült és megtekinthető a község parókiáján. 1984-ben pe­dig lefényképeztem Alsódobsza minden házát, és aláírtam a ben­ne lakók neveit. Ez a kiállítás is nagy érdeklődésnek örvend. A helytörténeti munkásságát tovább folytatja. Szeretne kiad­ni még egy könyvet Alsódobsza legújabbkori fejleményeiről. Eddig 1986-ig dolgozta fel a múl­tat, most leginkább a rendszer- váltás helyi hatásainak leírása következik. Zsebesi László életét a család, Alsódobsza és a katonaság hatá­rozta meg. 1944-ben lépett a had­sereg kötelékébe. A háború, a hadifogság után rendőrként, 1947-től pedig immár a demok­ratikus hadseregben szolgált. 1949-ben avatták tisztté. Húsz évig volt a megyei polgárvéde­lem parancsnok-helyettese, majd parancsnoka. ’84-ben vo­nult nyugdíjba ezredesként. Azóta helytörténettel foglalko­zik, és verseket ír. Hogy adta a fejét a versírásra? - kérdeztük új kötetére utalva.- Az indíték a gyermekko­romba nyúlik vissza. Kiváló ta­nítóm volt Balogh József - a ké­sőbbi Kossuth-díjas pedagógus -, aki szerette a verset, maga is sokat írt. Szokása volt, hogy ki­vitt bennünket kirándulni a környékre, leggyakrabban a Hernád-partra. Egyszer leültünk a folyó melletti Doma-partra. Mondotta: nézzétek itt folyik alattunk a gyönyörű Hernád. Messzibb látjátok Aszalót, Szik­szót, dombokat szőlővel, körü­löttünk rét, ahol játszik a déli­báb. No most a látottakról írjon mindenki egy kis versikét - szó­lított fel bennünket. Elkészül­tünk vele, majd ő értékelte. Ve­lem is elolvastatta, amit írtam. Felolvastam a „Hernád-völgye gyönyörű szép, tündérpázsitos” kezdetű versikét. Itt kezdődött a vonzalom. Balogh tanító úr so­kat bajlódott velünk, kilencven- hatan tanultunk az akkor még osztatlan elemi iskolában. Lapozgatjuk a verseskötetet... Kifejező az alcíme: Rímbe sze­dett gondolatok. Valóban, szin­te minden gondolatát: emelke- dettebbet, hétköznapit, szívesen fogalmazza rímes sorokba. Tük­röződik ezekben kötődése a Hernád folyóhoz, az abaúji tá­Zsebesi László verseskötetével jakhoz, a harangodvölgyi vidék­hez, gyakorta szülőfalujához Al- sódobszához. Meditál az ország dolgairól is, hiszen katonai élet­útja mindvégig a haza szolgála­tát jelentette. Költői vénáját je­lesen az bizonyítja, hogy érzé­keny minden iránt, ami kör­nyezetében történik. A nyugdí­jas ezredes tolla nyomán sorjáz­nak újabb és újabb versei. „No persze nem profi, csupán ama­tőr szinten, és autodidakta mó­don” - vallja szerényen rím­beszedett gondolatairól Zsebesi László. Fotó: Nagy Zoltán

Next

/
Oldalképek
Tartalom