Észak-Magyarország, 2000. október (56. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-21 / 248. szám

2000. október 21., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG i Aktuális 5 VENDÉGSAROK Firkák Veres Pál A természetben megfigyelhető, hogy bizonyos élőlények je­leket hagynak maguk után, jelezve jelenlé­tüket az adott helyen, illetve kijelölve saját felségterületüket. Elképzelhető, hogy a törzsfejlődés során génje­inkben mi is megőriztük ezt az ösztönt, ami né- nány embertársunknál gyakran a felszínre is tör. Miskolc utcáit járva, már nagyon nehéz olyan falfelületet találni, amin ne lenne valami­lyen firka. Sokan azt gondolják, hogy ez a mo- ' dern kor szüleménye, pedig már az egyik egyiptomi szfinxen is találtak olyan karcolt fel­iratot, amelyben ókori görög zsoldosok tudat­ják az utókorral, hogy ott jártak. Az ókori Ró­mából is bőven maradtak fenn falfirkák, sőt olyan felirat is, ami kéri az embereket, hogy ne firkáljanak a falakra. A sors iróniája, hogy né­melyikük komoly régészeti értéket képvisel, hi­szen információkat szerezhetünk belőlük az adott kor Írásáról, nyelvéről, szokásairól. Az elmúlt évszázadban sokat változtak a falfirkák, vagy ahogyan mostanában nevez­zük, a graffitik. Az „Itt jártunk" és a „Szeretlek Mari" jellegűek inkább a század elejére voltak jellemzőek. Később felhasznál­ták eszközként a politikai propaganda céljaira is, de a diktatúrák időszakában a rendszerrel szembeni elégedetlenség és kritika egyik ha­tékony orgánumává vált. Néhány évtizede terjedtek el tömegesen New Yorkban a na­gyalakú, gondosan kidolgozott színes rajzok és feliratok, amelyek megalkotásában az ön­megvalósítás mellett a sivár tűzfalak, a szür­ke, unalmas felületek díszítésének vágya is vezette a rajzolókat. Mint minden, ez is elju­tott hozzánk, de sajnos torzult formában. A képek helyett a mi „alkotóink" megelégsze­nek egy monogram, vagy kiolvashatatlan jel elhelyezésével, ami pedig a leginkább elkeserítő, hogy válogatás nélkül, minden fel­ületet igyekeznek kihasználni, kíméletlenül el­csúfítva a megújult, megszépült épületeket és a műemlékeket egyaránt. Teszik mindezt ön­célúan, mert a néhány tucatnyi bennfentes­nek szánt jelhagyáson kívül, másnak csak bosszúságot és kárt okoznak. Reménykedem, hogy valaki kitalál majd egy olyan festéket, ami csak valami drága, speciális szemüvegen keresztül látható, vagy esetlege természet példáját alapul véve, ki­fejleszt valami szintetikus illatanyagot, ami színtelen és csak egészen kis távolságból érzékelhető, de alkalmas az egyedi azonosí­tásra. A többit bízzuk az emberi butaságra. Engem személy szerint kevésbé zavarna az il­latflakonokat szorongató és a falakat, házsar­kokat közelről szagoló néhány ember látvá­nya, mint ezek a firkák. Szerzőnk a Földes Ferenc Gimnázium igazgatója HÍRCSOKOR • Rocky-parti. A '60-as, '70-es évek han­gulatát idézi a miskolci Vörösmarty Mű­velődési Ház rock and roll partija ma este 8 órától. A zenéről a Holyday együttes gondoskodik. • Civileknek. A Társadalmi Egyesülések Megyei Szövetségének Civil Klubja elő­adást rendez Miskolcon október 26-án dél­után 3 órától a Széchenyi út 35.-ben. A té­ma: a népfőiskolái rendszer bevezetése a civil szervezeteknél. F orgalomelterelés Miskolc (ÉM) - A Zsolcai kapuban találha­tó emléktábla koszorúzási ünnepsége ideje alatt forgalomelterelés várható Miskolcon október 23-án. Délelőtt 10 órától várhatóan délig az 1-es, a 101-es, az lA-s autóbuszok nem érintik a József A. út megállót, helyet­te a Selyemrét megállóhelyen lehet a jára­tokat igénybe venni. A Búza téri megálló­helyet nem érintik a járatok. A 3-as, a 4-es, a 7-es autóbuszok a Bajcsy Zs. úti megállót kerülik el. A Búza téri végállomáson vala­mennyi járat a 2-es autóbusz indítóhelyéről áll forgalomba. A 32-es viszonylaton kima­rad a Malom megállóhely. A Búza tér meg­állóhelyért a 24-es járat Búza téri megálló­jában lehet a járatokat igénybe venni. Október 23. - ünnep, vagy szabadnap? Bodó Julianna társadalomkutató véleménye: a nap, amely keresi önmagát Őrt állók Misley Emese emléktáblájánál. Október 23-án megemlé­keznek az egykori áldozatról. Fotó: Farkas Maya Miskolc (ÉM - BGO) - Október 23. néhány évtizede emléke­zetes nap és alig egy évtizede szabad, sőt hivatalosan nem­zetivé avatott ünnep. Bodó Juliannát, a Csíkszeredái KAM - Regionális és Antropológiai Kutatások Központja - társa­dalomkutatóját az új ünne­pek természetéről kérdeztük. • Pontos választ adni a kérdés­re, hogy mennyi idő kell egy ün­nep társadalmi elfogadtatásá­hoz, nem lehet. Megtörténhet, hogy a fentről kiválasztott alka­lom sohasem válik igazán ün­neppé, de az is lehet, hogy a tár­sadalom egy rejtett, a nyilvános­ság elől eddig elzárt területén megtörtént már a rákészülés, és a kiválasztás már csak ráfelel egy össztársadalmi igényre. □ Az ’56-os forradalomra emléke­zés hol helyezkedik el ünnepeink között? • Október 23-a ma különleges helyzetben van. Összefut benne szinte minden olyan kérdés, amely a Kelet-Európábán hosszú­ra nyúló átmeneti periódusban felmerül. De feltehetőek ez alka­lommal azok a kérdések is, ame­lyek a századvég emberének az ünnephez való viszonyára kér­deznek rá. Tudnak-e, akarnak-e még az emberek ünnepelni? Van­e szükség úgymond nagy ünne­pekre, vagy csak a magánszféra, esetleg a kisközösségek ünnepei­nek van létjogosultsága? Az ’56-os forradalomra való emlékezés mindezek mellett még számos kérdést is felvet. 1989 előtt ez volt az a múltbeli esemény, amelyet a legnagyobb hallgatás, elhallgatás övezett. Nem sokat lehetett tudni arról, hogy mi van a csend mö­gött. Közöny vagy indulat? Fele­dés vagy titkolt emlékezés? Meg­bocsátás vagy bosszúszomj? A rendszerváltás után kiderült, hogy ezek mind ott voltak, és az új rendszernek meg kell próbál­koznia a hirtelen nyilvánosságba zúduló, ’56-ról szóló tudáselem kezelésével. □ Milyen technikákkal? • A hatalom az ’56-os esemé­nyekre való emlékezést megpró­bálta olyan ünneppé tenni, amelyben benne volt az ajánlat, hogy a nemzet minden egyes tag­ja ez alkalommal egyként a sza­badságéit harcoló, az igaz eszmé­kért küzdeni tudó és áldozatot vállaló embernek érezze magát. Hamar kiderült azonban, hogy mégsem lehet mindenkinek egy­formán helye az ünnepben. A több évtizedes elhallgatás nem tette lehetővé, hogy a „helyrete­vések” megtörténjenek, hogy minden epizód, minden szereplő megtalálja a helyét az ünnep ál­tal értelmezett társadalmi kon­textusban. Ezért folytatódik még ma is az ünnep kisajátításának kísérlete a különböző társadalmi csoportok részéről. Felhasználja az épp aktuális hatalmi szféra is, hogy saját magát a nagy nyilvá­nosság előtt az értékek továbbvi- vőjeként felmutassa. Akik belefá­radtak a „helyretevésbe”, azok kiábrándultán elfordulnak, és vannak szép számmal olyanok, akik nem is igazán értik, hogy miről folynak a viták. Számukra az ünnep csupán szabadnap, amikor esetleg fel lehet függesz­teni a hétköznapi tevékenysége­ket. ’56-nak egy társadalmi „meg­határozási” kísérlete folyik tehát napjainkban. A hétköznapokban is - kevésbé látványos módon és a kiemelt, emlékező napon is, amikor a nagy nyilvánosság előtt keresi önmagát az ünnep. Végül is nem tudjuk biztosan, hogy mikor fogja megtalálni, de már annak is örülhetünk - akár ünnepi örömmel is -, hogy mód van a keresésre. Faültetés. Tizennégy iskola diákjai ültettek tegnap fákat a miskolci Millenniumi Parkban, az Istvánffy Gyula Általános Is­kola szervezésében. Fotó: Végh Csaba Rendőrkitüntetések Miskolc (ÉM - PT) - Október 23- a alkalmából rendőröket tüntet­tek ki. Az országos rendőrfőkapi­tány alezredessé léptette elő dr. Kiss Attilát, Szerencs és Szabó Sándort, Sátoraljaújhely rendőri vezetőjét. Dicséretben és jutalom­ban részesítette Farkas József alezredest, a Miskolci Rendőr- kapitányság bűnügyi osztályveze­tőjét. Szakmai életútjának elis­meréseként pedig aranygyűrűt adományozott a 80 éves Hajas Zoltán ezredesnek. Dr. Berta László dandártábor­nok, megyei rendőrfőkapitány aranygyűrűt ajándékozott dr. Mi- chala Dunda ezredesnek, Kassa Kerületi rendőrfőkapitányának és Májer Jánosnak. Tokaj polgár- mesterének. A Belügyminiszter aranygyű­rűt adományozott a rendőrség munkáját segítő tevékenységé­nek elismeréséül dr. Ódor Ferenc országgyűlési képviselőnek, a megyei közgyűlés elnökének. A szolgálat terén nyújtott kimagas­ló tevékenységéért pedig Kapos­vári Lajos alezredesnek a Miskol­ci Rendőrkapitányság közrendvé­delmi osztályvezetőjének. Ernőd polgármestere ajánlatot kapott A tetten ért képviselő vidéken is számított az előnyökre? Miskolc (ÉM - PT) - A hivata­lával összeegyeztethetetlen kéréssel fordult hozzánk Székely Zoltán - nyilatkozta lapunknak Lehóczki István, Emöd polgármestere. Mint ismert: a közbeszerzéseket ellenőrző parlamenti bizottság és környezetvédelmi alap célelő­irányzati összegeinek felhaszná­lását ellenerző albizottság elnö­két, Székely Zoltánt akkor érték tetten a hatóságok a fővárosban, amikor 20 millió forintot kapott egy vállalkozótól. A képviselő Ernődön is szert kívánt volna tenni bizonyos elő­nyökre. Itt pénzt nem adtak át, azonban a helyi polgármester az elmúlt két év során presszionáló leveleket és konkrét ajánlatot is kapott: a szennyvízberuházás le­bonyolításába vonják be a Szé­kely által megnevezett céget. Lehóczki István emlékezete szerint már ’98-ban felhívta őt Székely titkárnője kapcsolatfelvé­telre. Abban az évben erre nem került sor. Annál inkább tavaly, amikor többször találkozott a bi­zottsági elnökkel a fővárosban és egy alkalommal Ernődön is. Komolyra fordult- Először segítő szándékú támo­gatásnak tűnt az egyeztetések so­ra, majd rá kellet jönnöm: nem egyenes úton jár Székely - idézte fel az egy éve történeteket. Az emődi polgármester több levelet kapott, amiben vizsgálatokat he­lyezett kilátásba az elnök. A leve­lekre a megszólított nem vála­szolt. Lehóczki István arról is a sajtóból értesült, hogy települése nem szolgáltatott kellő adatokat Székely vizsgálataihoz, ezért nem támogatja az elnyert összeg folyó­sítását. Ezek után fordult ko­molyra a dolog, mert a polgár- mester veszélyben érezte az épít­kezés megvalósításának anyagi alapjait. Személyesen ment el a környezetvédelmi minisztérium­ba, és mondta el a történteket. Lehóczki István elmondta, az ajánlattétel között szerepelt, hogy a bizottsági elnök által megneve­zett alvállalkozót kellett volna be­vonni a beruházásba. Az ezzel kapcsolatos iratokat és informá­ciókat tavaly odaadta az általa ü- letékesnek tartott személyeknek. Nincs kommentár­A nyomozóhatóságokat is meg­kérdeztük: tudnak-e büntetőeljá­rásról, ami Székely Zoltán emődi ügyéhez kapcsolható? A Főváro­si Ügyészség Nyomozóhivatalá­nak vezetője, dr. Túri András nem kívánta kommentálni a Szé­kely Zoltánnal Ernőddel kapcso­latban megjelent információkat. A B.-A.-Z. Megyei Főügyészség sajtószóvivője, dr. Nagy Tibor pe­dig úgy nyilatkozott: ilyen ügy miatt hivatalos feljelentés a B.-A.- Z. Megyei Ügyészségi Nyomozó Hivatalhoz eddig nem érkezett. Módszer, oktatóknak * Miskolc (ÉM - PT) - Szak­mai delegáció tagjaként két oktató és tíz rendőrtanuló ér­kezett Hollandiából a Miskol­ci Rendészeti Szakközépisko­lába a napokban. Az egyhetes tapasztalatcsere során a kül­honi tanárok a vendéglátó is­kola oktatóival osztották meg tudásukat. A diákok pedig betekintést nyerhettek a ha­zai rendőrképzésbe. Zárva tartás Miskolc (ÉM) - Nem tart nyitva Miskolc a Tesco a kö­zelgő két rendkívüli munka­szüneti napon, azaz október 23-án és november 1-jén. A Metrónál egyelőre azt tudták megmondani, hogy október 23-án zárva tartanak. Talpra állították a határőrök az őzet Sátoraljaújhely (ÉM - PT) - A szlovák határ Sátoraljaújhely és Mikóháza közötti szakaszán csü­törtökön hajnalban portyázó ha­tárvadászok az út szélén álldo­gáló autóra lettek figyelmesek, aminek utasai valami alkatalan kupacot nézegettek az árokszé­len. Egy elütött őzgida vergődik a földön. Juhász Frigyes alezredes, a Miskolci Határőr Igazgatóság saj­tószóvivője szerint a Sátoraljaúj­helyi Határőrizeti Kirendeltség­hez beosztott határőrök ehnentek a közeli településen lakó vadász­hoz. Az álmából felriasztott férfi előbb nem értette, mit keresnek nála a határvadászok, ám amikor megtudta, miről van szó, felöltö­zött és ő is a bajba jutott állathoz sietett, riasztva az állatorvost is. A doktor megállapította a gida sokkos állapotát, amibe valószí­nűleg a gázolása miatt került a jószág. A testi sérülése az állat­nak azonban csak kisebb zúzódá- sokkal járt. A vizsgálat közben a határ­őrök újabb dologra figyeltek fel, ugyanis a sötétből a gida párjá­nak - egy sutának - a szempárja világított. Az orvosi beavatkozás végül annyira jól sikerült, hogy az egyre élénkebb gidát az or­szágúitól távolabb elengedhették és az elütött állat kitartó társá­val együtt galoppozhatott a va­donba... Visszatért a természetbe (felvé­telünk illusztráció)

Next

/
Oldalképek
Tartalom