Észak-Magyarország, 2000. október (56. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-13 / 241. szám

2000. október 13., péntek Aktuális 3 Fidesz: A gyarapodás időszaka jön Miskolc (ÉM BAL) - A gyarapo­dás költségvetésének nevezték a követke­ző két évre szóló (ma tervezetként létező) állami büdzsét teg­napi sajtótájékozta­tójukon a Fidesz miskolci országgyű­lési képviselői. Az utóbbi évtized legbőkezűbb költségvetése - így jellemezte a parlamenti elfogadásra váró tervet Ré- pássy Róbert (képünkön). A Fidesz - Ma­gyar Polgári Párt politikusa elmondta: a kormány a társadalom számos területén a bérek, jövedelmek, továbbá a nyugdíjak nagyarányú emelkedésével számol, a ter­vezett inflációt meghaladó mértékben. Ugyanakkor nem tartanak attól, hogy a béremelések maguk is növelnék az infláci­ót. Egyidejűleg csökken a következő két év során (42 százalékról 38-ra) az országban megtermelt értékből az állam által elvont rész aránya. A kétéves költségvetés több témát kiemelten kezel, amint arról Kádas Mihály és Lenártek András képviselők té­telesen beszámoltak. Ezek a területek: a családok támogatása, a bérek és nyugdí­jak emelése, a gazdaságfejlesztés. Utóbbi, azaz a Széchenyi-terv a Fidesz-politikusok szerint jelentős mértékben érintheti me­gyénket, elsősorban a turizmus és az au­tópálya-építés révén. Az egyházi zene ünnepe. Négy koncerten 12 kórus mutatkozik be Miskolcon az Egyházi Kórusok VII. Talál­kozóján. A tegnapi nyitóhangversenyen hatot hallhatott közülük a közönség, és különböző összeállításban adnak még kon­certet ma délután 5 órától a Vár utcai evangélikus templomban. Fotó: Farkas Maya SZDSZ: Mire jut és mire nem? Miskolc (ÉM BAL) - A kormány alábecsülte az idei inflációt, így saját belátása szerint elosztható plusz be­vételekhez jutott, alábecsüli viszont a jövő évit, így a kel­leténél kisebb jöve­delememelést tervez - így látja az SZDSZ. A Szabad Demokraták Szövetségének tegnapi sajtótájékoztatóján elhangzott: a kormányzat az ez évi infláció jelentős alá­becslésével elérte, hogy a központi költség- vetés olyan többletbevételhez jusson, amit parlamenti ellenőrzés nélkül, saját elképze­lés szerint oszthat el. T. Asztalos Ildikó or­szággyűlési képviselő (felvételünkön) tájé­koztatása szerint közel 15 milliárd forintról van szó, amiből - általa kifogásolt módon - újabb egymilliárd jut például a millenni­umi ünnepségeket szervező hivatalnak, to­vábbá 200 millió az állami protokoll megnö­vekedett költségeire, de például egy fillér sem az önkormányzatoknak az árvíz miatt elvont 9 milliárd pótlására, vagy arra, hogy a rákos betegek hozzájussanak a szükséges gyógyszerekhez, gyógykezeléshez. A szabad demokrata politikus úgy lát­ja: a kétéves büdzsé tervével a kormány törvényt sért. Ráadásul a 2001-es inflációt alábecsülve a szükségesnél (és törvény ál­tal előírtnál) kevesebbet fordít a bérek és a nyugdíjak beharangozott, inflációt meg­haladó mértékűnek szánt emelésére. Sokan tiltakoznak, mégis kevesen vannak A BÉM üzemének újraindítói adatokkal igyekeznek meggyőzni az aggódó lakosságot Kevesen érdeklődtek (a kép jobb szélén dr. Csiba Gábor) Fotó: f.m. Miskolc (ÉM) - Néhány hete többszáz tiltakozó aláírás yűjt össze az egykori Borsodi rcelőkészítő Mű újraindítása ellen. Tegnap hárman jöttek el az ugyanezen témában tar­tott lakossági fórumra. A Szentpéteri kapui rendezvény nyomán immár nehéz megítél­ni, milyen mértékű a lakossági ellenállás, ami a négy éve leállt gyár újbóli beüzemelésének hí­rét fogadja. Az üzem valójában egy éve már dolgozik: próba­üzem keretében kohászati veszé­lyes hulladék feldolgozását, új­rahasznosítását végzi. Jelenleg folyik a végleges engedély meg­szerzése iránti hatósági eljárás, ennek kapcsán nyílt lehetőség a miskolci lakosság - a megye- székhelynek mint közigazgatá­silag szomszédos településnek van joga hozzászólni a Sajóke- resztúrhoz tartozó ügyhöz - vé­leményének meghallgatására. Három hete ennek keretében (az előzetes hatástanulmány ek­kor futott át a városházán) százhúsz, elsősorban Szentpéte­ri kapui családtól közel négy­száz tiltakozó aláírás gyűlt ösz- sze. Erről az önkormányzat leg­utóbbi ülésén is szó esett, a körzet képviselője pedig tegnap­ra fórumot hívott össze. A rendezvényen sokáig úgy tűnt: az illetékes szakembereken kívül kizárólag újságírók lesznek jelen, végül befutott három érdek­lődő is. Egyikük Szőnyi Andor, az egyik környékbeli lakásszövetke­zet elnöke azt kérte: a cég illetéke­sei ismertessék terviket, nyugtas­sák meg a helyieket. Tóth Lajos, az aláírásgyűjtés kezdeményezője viszont nem várt megnyugtatást: szerinte a hulladékfeldolgozást semmiképp sem szabad meghono­sítani a várostól alig három kilo­méterre. A harmadik hozzászóló, Fekete József egyenesen úgy vél­te: ebben a városban „mindent le­het”, a környezetvédelmi hatóság mindent engedélyez. A BÉM Rt. vezetői részletes technológiai ismertetéssel pró­bálták tevékenységük ártalmat­lan voltáról meggyőzni a jelenlé­vőket, s a közvéleményt. Pállá János hosszan sorolta: a diós­győri és az ózdi kohászat elmúlt évtizedekbeli termeléséből szár­mazó hulladékok (mint a Győri kapui halna) újabb feldolgozásra való átalakítása sem a talajt, sem a vizet nem szennyezi, s zajt és füstöt is az előírt határér­tékeken belül bocsát ki. A kísérleti gyártás egy éve folyik Sajókeresztúr (ÉM - ML)- Három éve kezdett a kohá­szati salak újrahasznosítását célzó technológia kifejleszté­sébe a Metaltrade vállalat- csoporthoz tartozó Indust- ring Project Kft. A társaság két kísérletet indí­tott: az egyik a vas- és acélkohá­szati melléktermékekből magas vastartalmú, a kohászatban újra felhasználható zsugorítvány gyár­tásán . alapul, míg a másik az alumíniumkohászatból kikerülő salak szintetikus salakká törté­nő feldolgozását célozza. (A zsu­gorítvány kohászati alapanya­got, vasércet, vashulladékot vált ki, míg az alumínium-öntödei salakból készült szintetikus sa­lak alumíniumipari segédanyag­ként szolgál.) Az új technológia meghonosí­tására az Észak-magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség engedélyével 1999. október 27-én indult kísérleti gyártás Sajóke­resztúr mellett, a volt Borsodi Ércelőkészítő Mű (BÉM) terüle­tén. Az Industring a melegüzemi hasznosítás során 40 ezer tonna zsugorítvány és 2 ezer tonna szintetikus salak legyártására kapott előzetes engedélyt. Ennek tartalma szerint az Industring- nak az engedélyezett mennyiség legyártásáig, vagy 2000. decem­ber 31-ig (az engedély lejártáig) részletes hatástanulmánnyal kell bizonyítania, hogy a techno­lógiai folyamatok nem szennye­zik a környezetet. Az előzetes hatástanulmány nyomán indult kísérleti gyár­tás a hatóságok által ellenőr­zött gyártási körülményeket je­lent. Az ezek során kapott mé­rési adatok felhasználásával készülhet el a részletes hatásta­Év végén jár le az engedély Fotó: Végh Csaba nulmány, amely a végleges gyártási engedély kiadásához szükséges. Az előzetes hatásta­nulmánnyal szemben különvé­leménnyel eddig egy saj óke­resztúri polgári csoport élt, míg a miskolci Katowice-lakó- telepen lakók képviselői külön tájékoztatást kértek. Az Industring Project Kft. ta­valy október végétől eddig mint­egy 32 ezer tonna zsugorítványt gyártott le - tudtuk meg Pállá János ügyvezető igazgatótól, aki elmondta: az engedélyezett ton­namennyiséget vélhetően nem merítik ki ebben az évben. Amennyiben az engedélyeztetési eljárás késedelmet szenved és nem ‘készülhet el év végéig a részletes hatástanulmány, lehe­tőségük van arra, hogy a gyár­tás folytatására 90 napos hosszabbítást kérjenek. Trianon hatása még ma is érezhető Miskolc (ÉM - PT) - Belenyu­godhatunk-e abba, ami 80 évvel ezelőtt a Trianoni békediktátum után Magyarországot érte? Meg­oldás lehetne-e az anyaországon kívül rekedtek számra az auto­nómia, vagy inkább a határreví­zióra való törekvés a helyes út?- Ezeket a kérdéseket vette fel tegnap Miskolcon megtartott elő­adásában dr. Raffay Ernő törté­nész kandidátus, aki a Magyar Igazság és Élet Pártja miskolci szervezete rendezvényén „Tri­Raffay Ernő Fotó: Puskár Tibor anon és hatása napjainkra” cím­mel tartott előadást. Beszédében Raffay Ernő kifejtette: 1938-1941, majd 1991-1993 között történelmi lehetőséget kapott a magyar nemzet a trianoni ország-feldara­bolás okozta károk, a nemzeti egység széthullása, magyar ki­sebbségek határon kívül rekedé- se problémáinak orvoslására. - Ezzel azonban sem akkor sem most nem éltünk. Talán a sors kínál még ilyen alkalmat a haza számára - mondta. Az előadó példaként idézte fel, amikor észa­ki szomszédaink a Duna eltere­lésre, azzal pedig a határok meg­változtatásra készültek, maga Antall József miniszterelnök for­dult az akkori hadvezetéshez, és nem zárta ki annak lehetőségét, hogy páncélos egységeket küldje­nek az említett határszakaszra. Amikor azonban a folyóelterelés bekövetkezett, a korábban számí­tásba vett csapatmozgás - a né­hai miniszterelnök utasítására - mégsem következett be. MEGKÉRDEZTÜK AZ OLVASÓT: elégedett-e az Idei A z évezred legcsodála­tosabb termését szü­reteljük most. A mi sző­lőnkben az aszú cukorfo­ka elérte a 64-68 fokot, a szőlő mustfoka pedig 22-26 fok körül mozog. A szüret során először a saját pin­cémet töltöm meg, mert nem tudhatom, mikor szüretelhetek ilyen minő­séget. Az időjárás is ked­vez, már harmadik hete kinn tudunk dolgozni a 15 hektárnyi szőlőben. Babits LAszló (52) Tolcsva T izenkilenc és huszon­egy fok közötti a szőlő. Szerencsére az idén egyáltalán nem le­het panaszom sem a mennyiségre, sem pedig a minőségre. Ha minden igaz, akkor most talán jól meg is fizetik az árát. Ha hinni lehet a híresztelé­seknek és az ígéreteknek, és ez valóban így is lesz, akkor talán végre utolér­hetjük magunkat anya­gilag. Burinda László (41) Szegi N ekem igazi szőlőbir­tokom nincsen. Az otthoni két sor szőlőmön azonban szinte minden környéken honos fajta megtalálható. Most kizá­rólag baráti alapon járok szüretelni, segítek az is­merősöknek, rokonok­nak. A szőlő mennyisége és minősége nekem meg­felel, dehát a szüreteken idén nem én vagyok a gazda, így erről igazában nem nyilatkozhatok. Séllei László (58) Szegi S aját fogyasztásra és eladásra is termelek bort. A Bükkalja idei sző­lőtermésével nagyon elé­gedett vagyok - kiemelke­dő évjárattá válhat a 2000-es. A termésnek jó a cukorfoka A szőlőszemek egészségesek, illatosak voltak. Ugyan a tavalyi mennyiséghez képest 35-40 százalékkal kevesebb sző­lő termett, de hasonló százalékos arányban mér­hető a minőségi javulás. Farkas Attila (65) Miskolc z állami támogatás későn érkezett, emi­att a Tokaj-Kereskedőház sem tudott kellő időben árat hirdetni. A szlováki­ai és alföldi felvásárlók viszont korán idejöttek, és olcsón elvitték a jó mi­nőségű szőlőt. Az akkori bizonytalan helyzet miatt nagyon sok termelő kény­telen volt belemenni ebbe az üzletbe, mert ha min­denki leszüretel, azt a te­rületet nem őrzik tovább. Baumgartner János (43) Sárospatak

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom