Észak-Magyarország, 2000. október (56. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-10 / 238. szám

2000. október 10., kedd Csellós. Kulcsár Anita a Miskolci Nemzeti Szinház zenekarának csellószóló vezetője. Emellett Debrecenbe a zeneművé­szeti akadémiára jár. Kedvenc színe a kék és a fekete. Szabadidejében szívesen táncol, vagy a kutyáját sétáltatja. Fotó: s. Zs. Stafétagyermek London (MTI) - Jelenleg már minden negyedik brit alkalmazott dolgozik éjsza­ka, vagy annak egy részében és ezért a szülők kénytelenek szinte stafétabotként átadni a gyermekeiket egymásnak. A je­lenség csak erősödni fog, ugyanis egyre több brit alkalmazottól követelik meg, hogy kismértékű pótlékért vagy minden külön fizetség nélkül az éjszakai órák­ban dolgozzon, ugyanis Nagy-Britannia az USÁ-t követi, ahol szinte minden nyitva van 24 órán át. Tévétlen falu Bombay (MTI) - Egy nyugat-indiai falu­ban tévézési tilalmat rendelt el a helyi muzulmán pap, miután a hívek egyre gyakrabban maradtak távol a közös imá­tól. Több család is engedelmeskedett a fel­hívásnak, és eladta a tévéjét. A hírrel kapcsolatban az AFP emlékez­tet arra, hogy két évvel ezelőtt egy hason­ló esetben a kelet-indiai Nyugat-Bengál államban egy imám a tévével együtt kiát­kozta a rádiót és a zenét is. Mozgásban az élet... Fotó: Martyn Péter iszu-iHiwsimsül# Napról napra 16 Muzeális bank Berlin (MTI) - A mai világban senki nem hinné, hogy létezhet még bankfiók számítógép, elek­tronikus adatbázis, bankjegy­kiadó-automata és számlakivo­nat-nyomtató nélkül. Pedig akad ilyen, mégpedig az egyik legfej­lettebb pénzügyi kultúrával rendelkező államban, Németor­szágban. A varázslatos hely a 600 lako­sú észak-württembergi Gam- melsfeld, ahol több mint száz éve működik a Raiffeisenbank helyi fiókja. Ezt több ezer né­met község is elmondhatja ma­gáról, azt viszont már nem, hogy a bankban mindössze egyetlen személy dolgozik, még­pedig minden korszerű műszaki háttér nélkül. A fiókot 1891-ben hozta létre a jelenlegi vezető nagyapja. Aki ma belép ide, azt hiheti, múze­umban van, hiszen minden úgy néz ki, mint annak idején. Imádkoznak. A tányérkában virágokat tartva imádkoztak vasárnap Sao Pauloban a budd­hista apácák a rossz szellemek ellen. Fotó: apa/epa Befalazott szentély a barlangban Zágráb (MTI) - Kétezer éve érintetlen, befalazott bejára­tú illír szentélyt találtak egy kétezer éve befalazott dél- dalmáciai barlangban horvát és kanadai régészek. A peljesaci barlangtemplomban valószínűleg a termékenységet ünnepelték a pogány harcosok egy cseppkőhímvessző - lakhe­lye alapján valódi barlangos test - körül. Az emberi lét 8000 évre visz- szanyúló nyomait mutató helyre a Peljesac-félszigeten, a Nakova- na faluhoz közeli Spila-barlang egy lezárt üregében bukkantak a régészek. A barlangban talált cserépedények és a nagy falli- kus cseppkő arra utal, hogy az Ereklyék a pápa íróasztalán Vatikánváros (MTI) - II. János Pál pápa egy ezüstládikában az íróasztalán tartja Szent Péter feltételezett földi maradványa­inak egy részét - fedte fel Virgi- lio Noé bíboros, a római Szent Péter székesegyház esperese. A hagyomány szerint a Vati- kán-domb lábánál temették el az első apostolt a Néró és Caligula cirkuszaiban elszenvedett már- tíromság után. Nem biztos, hogy Péter- Nem lehet teljes bizonyosság­gal állítani, hogy valóban Péter­től valók a biborszövetbe bugyo- lált, egy kakas és egy egér ma­radványaival összekevert cson­tok - mondta a bazüika főpapja. Az a biztos, hogy egy I. század­ban elhunyt 70 éves ember ma­radványai. Az ezüstládikán a pu- tantur felirat is jelzi, hogy csak becsült relikviákról van szó. Adriai-tenger keleti partvidéké­nek pogány lakói szentély céljá­ra használták azt a Krisztus előtti 3. századtól.- A barlang közepe oltárként szolgált valamilyen pogány val­lási szertartás, valószínűleg ter­mékenység- vagy potenciakul­tusz számára - közölte a Reuters hírügynökséggel Staso Foren- baher, a Horvát Antropológiai Kutatóintézet tudósa. A szentély bejáratát szándé­kosan falazhatták be a kul­tikus hely szentségének vé­delme céljából valamikor a Krisztus előtti 1. században, amikor római légiók csörtet­tek végig Európán. Az illí- ^ rek a római hódítást meg- ' előzőén lakták a Balkán _____________( " *> <•' ■ ^ |«w­északnyugati vidékeit, majd a korai középkorban beleolvad­tak a szlávságba. Mai közvetlen leszármazottaik az albánok. A spilai barlangtemplom a rejtélyes illírek eddig ismert egyetlen kultikus létesítménye. A szenzációs felfedezés jelentő­ségét tovább növeli, hogy az el­múlt kétezer évben sem ember, sem állat nem ette be a lábát a hermetikusan lezárt szentélybe. Az érintetlen állapot lehetővé teszi a tudósoknak, hogy re- konsturálják az ott folytatott kultikus tevékenységet és pá­ratlan információkhoz jussa­nak az alig ismert ősi balkáni nép hétköznapjairól és hiede­lemvilágáról. Egy ötven méteres folyosó Torony. Látványos tornyot építettek egy artistacsoport tagjai vasárnap a spanyolországi Tarragona városkában. Fotó: apa/epa vezet egy 10 méter átmérőjű ke­rek terembe, amelynek közepén egy 60 cm magas, vörös-fehér cseppkőphallus emelkedik. A ré­gészek szerint a kőhímvessző­nek központi szerepe volt bár­miféle kultuszban, amelyet a szentélyként használt barlang­ban gyakoroltak. Az emberi erővel odavitt cseppkőoszlop körül mázsányi hellenisztikus kerámiaedényt találtak, főleg tálakat és kely- heket, amelyek némelyike régi görög és latin feliratokat visel. Rendeltetésük és a phallus kö­rüli elhelyezkedésük arra utal, hogy rituális lakomában, ivá- szatban és valószínűleg a po­gány isteneknek bemutatott ál­dozatokban használták őket. Idült doktor Los Angeles (MTI) - Visz- szaeső álorvosságért, ponto­sabban képzettség nélküli működésért börtönben töl­tött négy büntetés után ötöd­ször is sztetoszkóppal a nya­ka körül tartóztatták le min­den idők legsúlyosabb or- vos-önjelöltjét Los Angeles körzetében. Gerald Barnes soha nem volt orvos, és bár rendszeresen lebukott, húsz éven át gyakorolta ezt a szakmát az amerikai világ­város vonzáskörzetében fek­vő egészségügyi intézmé­nyekben. Egy-egy valódi or­vos nevét és működési enge­délyét használta. A ma 67 éves Barnes saját jogán mindössze egy 1958-ban szer­zett gyógyszerész-diplomával rendelkezett. Időközben azon­ban ezt is elvették tőle csa­lás miatt. Kamaradráma egyetlen szobában London (MTI) - Hetven éve, 1930. október 10-én született Harold Pintér angol író, a II. világháború utáni drámairo­dalom egyik legérdekesebb egyénisége. London East End negyedében született állítólag portugál (vagy talán magyar) származású sze­gény zsidó családban. Apja szabó volt. Pintér már tizenévesen ver­seket küldött különböző magazi­nokba, minimális sikerrel. Sokat olvasott, elsősorban Franz Kafka és Hemingway műveit. 1948-tól a Royal Academic of Dramatic Art, majd a Central School of Speech and Drama diákjaként színészetet tanult, de az iskolákat hamar ott­hagyta, s úgy döntött, hogy elmé­leti tudását a gyakorlatban kama­toztatja: Dávid Báron néven különböző társulatokhoz állt hi­vatásos színésznek. Munkája köz­ben bejárta szinte egész Angliát és Írországot, így szerzett tapasz­talatait, benyomásait később műveiben is felhasználta. Dráma­író korszakának kezdetét 1957-re datálják: ekkor írta A szoba című egyfelvonásosát, melyet a bristoli egyetem színháztudományi inté­zete mutatott be csaknem vissz- hangtalanul. Ugyanebben az évben megszü­letett Az étellift című, szintén egyfelvonásos darabja, amelynek ősbemutatójára csak évekkel ké­sőbb került sor, szintén szűk kör­ben. Egy évvel később elkészült első, egész estét betöltő darabja, A születésnap, amelyet egy kis londoni színház mutatott be, ke­reken egy hétig, a nézők és a kri­tikusok teljes értetlenségétől kí­sérve. A színpadi bukás után ne­héz helyzetbe került Pintért a BBC hangjátékosztálya segítette ki, miután bemutatták Egy kis fájdalom című hangjátékát. Ezt követő háromfelvonásos drámája, A gondnok 1960-ban átütő sikert aratott, s bebizonyította, hogy Pintér több az ekkor divatos ab­szurd dráma egy újabb közép­szerű művelőjénél. 1963-tól Pintér Újabb kifejezési formákat találva magának, a televízió és a film meghódítására készült, nem cse­kély sikerrel. Minimális helyvál­toztatást eszközlő, egyetlen szobá­ban vagy hivatali helyiségben ját­szódó, kevés személyt mozgató kamaradrámái jól megfeleltek a képernyő intimitást és zártságot igénylő formai követelménye­inek. Több darabját is átírta a te­levízió számára, sőt A születés­nap és a Hazatérés tévéváltozata­iban Pintér színészi játékát is él­vezhette a közönség. Jövő nyárra isabei- le Ballu ruha-kollekciójának egyik modelljét viseli a ké­pen látható manöken egy pá­rizsi divatbemutatón Fotó: APA/EPA

Next

/
Oldalképek
Tartalom