Észak-Magyarország, 2000. szeptember (56. évfolyam, 205-228. szám)

2000-09-22 / 223. szám

2000. szeptember 22., péntek Aktuális 3 HÍRCSOKOR • Aláírásgyűjtés. Aláírásgyűjtést szervez a Martintelepi Egyesület a martintelepi részönkormányzat megalakítása érdeké­ben ma délután 3 és 6, valamint holnap reggel 8 és délelőtt 11 óra között a mar­tintelepi Unio-Coop üzlet előtt. • Arany Alkony dallal, verssel. Műsoros délutánt rendez az Arany Alkony Ének­kor a miskolci Vörösmarty Művelődési Házban szeptember 27-én, szerdán dél­után 3 órától. A műsorban a népdalok, magyar nóták, örökzöld dallamok mellett magyar költők versei is elhangzanak. Nők a nőkért, hálózatban Miskolc (ÉM - BGO) - Miskolci Szalon néven alapított 16 miskolci üzletasszony egyesületet, hogy kapcsolataikkal, tapasz­talataikkal segítsék egymást és pártoló tagjaikat - mondta tegnapi sajtótájékozta­tójukon T. Asztalos Ildikó, a szalon elnöke. Mint elhangzott, más egyesületekkel el­lentétben nem karitatív céllal tevékenyked­nek, hanem saját tagságuknak és a hozzá­juk csatlakozóknak szeretnék átadni azo­kat a tapasztalatokat és kapcsolatokat, amelyeket már megszereztek arról: milyen különleges elvárásokkal szembesül az a nő, aki hagyományos háziasszonyi szerepe mellett az üzleti életben is helyt akar állni, sőt karriert szeretne csinálni. A szalon te­vékenysége a nemzetközi kapcsolatok ki­építésén, az EU-csatlakozásra felkészülés támogatásán túl egyebek között a közéleti szerep erősítésére is kiterjed. Pártoló tagként várnak férfiakat is, ám akár nő, akár férfi, a jelentkezőt két ala­pítónak kell ajánlania ahhoz, hogy esélye legyen a felvételre. Megemlékezést tartottak teg­nap délelőtt Széchenyi István miskolci szobránál, a legnagyobb magyar születé­sének 209. évfordulója alkalmából. Több szervezet helyezte el a kegyelet virágait. A városházát Juga György alpolgármes­ter és dr. Szádeczki Zoltán jegyző képvi­selte. Fotó: Farkas Maya MDF: fehér foltok a megyében Miskolc (ÉM - BAL) - Az MDF minden mást megelőző célja, hogy az úgynevezett polgári kormányzás folytatódjon 2002 után is. Erről beszélt a párt tegnapi sajtótájékoz­tatóján Pécsvárady Botond megyei elnök. A politikus szerint az első számú cél még akkor is érvényes, ha olykor ütközik is a következő legfontosabb szándékkal, amely a párt identitásának megőrzésére irányul. Utóbbinak köszönhető, hogy a Magyar De- rrtokrata Fórum vezetői a Fidesszel (mely a fórum „természetes szövetségese”) és az FKGP-vel (amivel való viszonya „nem za­varmentes”) kapcsolatban nem használják az unió és a fúzió szavakat, csak az együtt­működés meghatározást. Pécsvárady Botond „félidős” értékelésé­ben elismerte: 1998-ban a választásokon nem sikerült mindenhol olyan jelölteket állítaniuk, akik méltó módon vehették volna fel a versenyt mindkét oldali riváli­saikkal. Ezen 2002-re változtatni szeretné­nek, ezért már jövő év januárjától meg­kezdik a felkészülést. Profitálni az orszá­gos elnök, Dávid Ibolya közvélemény-ku­tatások szerinti népszerűségéből igyek­szik a párt, amely a szervezetépítés terén nem tudott előrelépni a mostani ciklus­ban: Pécsvárady Botond szerint megyénk­ben is vannak még „fehér foltok”. Kapacitástörvény: csak egy utolsó tánc... Gógl Árpád miniszter kórházigazgatók körében Fotó: Vajda János Miskolc (ÉM - SzK) - Gógl Ár­pád egészségügyi miniszter a regionális koordinációs ta­nácskozás után sajtótájékoz­tatót tartott Miskolcon, ahol a törvény végrehajtásának szükségességét elemezte.- Ez már az 5. regionális tanács­kozás, amelyen részt veszek - vezette be mondandóját Gógl Árpád egészségügyi miniszter, tegnap miskolci sajtótájékoztató­ján - ezért aztán nagyjából sej­tem, mire kíváncsiak. Új és üj szempontok A miniszter ismertette a ma­gyar egészségügy háború után kialakult rendszerét, s hogy mi­lyen okok teszik szükségessé időről időre a változásokat. Szólt arról: az egészségbiztosító­val kötött szerződések alapján működő fogorvosi, háziorvosi, házi gyerekorvosi kapacitások stabilak, ezekről a sajtó is ke­vés szót ejt. A kapacitás és a belső arány változtatása inkább a járóbeteg- és a kórházi szakel­látást érinti. Az okok között példaként hozta fel: az olyan új orvosi eljárások, mint - többek közt - az endoszkópos műtétek, szükségtelenné teszik a beteg­nek a kórházban történő elhe­lyezését, a beavatkozás megold­ható járóbeteg-szakellátás kere­tében is. Ugyanitt említette: olyan jó a házi gyermekorvosi hálózat - a képzett szakorvosok kiváló eszközökkel, műszerek­kel felszerelve -, hogy egyre rit­kábban indokolt a gyermekeket kórházba fektetni, többnyire otthonukban is meggyógyítha­tok. Ráadásul egyre kevesebb a gyermek. Új szempontként em­lítette a miniszter, hogy öreg­szik a társadalom, emiatt első­sorban a lakosságközeli segítő- hálózatotot, illetve a krónikus (ápolási) elhelyezés lehetőségeit kell fejleszteni, hogy ne a na­gyon drága „aktív ágyakon” fektessék a magukat ellátni nem, vagy csak részben tudó idős embereket. Elégedett-e? Ehhez kapcsolódva tettük fel a miniszternek a kérdést: mint­hogy kijelentette, megyénkben a javasolt kórházi ágy számok már megfelelnek a terület ellátásához szakmaüag indokolt igényeknek, vajon ugyanilyen elégedett-e ezen belül a krónikus ágyak ará­nyával? A miniszter megállapí­totta: az eredeti elvárásnak az új ajánlat szerint is mindössze az ötödé a krónikus ágyszám. Tudott: egy krónikus ágyon történő elhelyezés sokkal kisebb finanszírozást élvez, mint egy ak­tív ágy, s hogy a fekvőbeteg-ellá­tástól lényegesen olcsóbb járóbe­teg-ellátási óraszám általában se­hol sem éri el azt a szintet, mint amennyit a kapacitástörvény megenged (ugyanakkor a kórházi ágyszám már csaknem ideálisnak mondott). Erre vonatkozólag hangzott el a kérdés: nem egysze­rűen forráscsökkentésről van-e szó a kapacitástörvény végrehaj­tásánál? Ezt a miniszter tagadta, s hozzátette: ahhoz, hogy a valós igények szerint alakuljon a rend­szer, épp a finanszírozásbeli kü­lönbségek hathatnak ösztönzőleg. Mindazonáltal lapunk kérdésé­re, miszerint nem kellene-e „elfe­lejteni” a kapacitástörvényt, Gógl Árpád azt válaszolta: „fogjuk fel ezt egy utolsó alkalomnak”. Nincs kibúvó Vajon a fővárosiak és a Pest me­gyeiek is olyan „szófogadóak- nak” bizonyultak-e, mint e régió­beliek, vagy nekik ugyanúgy si­kerül-e kibújniuk a törvényi kö­telezettségek alól, mint 4 évvel ezelőtt? E kérdésre válaszolva a miniszter elmondta: ott is meg­születtek az ajánlatok, bár némi többlet náluk is mutatkozik. Er­re vonatkozóan azt a javaslatot teszi a miniszter, hogy a pluszt a társadalombiztosító krónikus ágyakként fogadja be. Indul a mezőcsáti szennyvízberuházás Mezőcsát (ÉM - LL) - Mező- csát. Igrici és Hejőpapi csak­nem 61 kilométer hosszú szennyvízcsatorna-hálózatá­nak építése és a mezőcsáti szennyvíztisztító-mü bővíté­se elől immár minden aka­dály elhárult. A Környezetvédelmi Minisztéri­um részéről dr. Skultéty Sándor politikai államtitkár, Mezőcsát, Igrici és Hejőpapi önkormányzata nevében pedig az október elején kezdődő szennyvízberuházásért felelős gesztorpolgármester, Ar- nóth János írta alá tegnap Mező- csáton a PHARE-támogatás folyó­sításáról szóló szerződést. A települések csaknem 61 kilo­méter hosszú szennyvízcsatorna­hálózatának építésére és a mező­csáti szennyvíztisztító-mű bővíté­sére 12 ezer eurós, vagyis 315 mil­lió forint PHARE-támogatást kap­nak, amelyről tegnap írták alá a szerződést az illetékesek. A költségek előteremtése ter­mészetesen nem volt egyszerű feladat - mondta el Arnóth Já­nos -, ugyanis Hejőpapi, Igrici és Mezőcsát költségvetése egy­aránt forráshiányos. A kötelező önerő mellett környezetvédelmi céltámogatásból, megyei terület- fejlesztési tanács pályázatán nyert pénzből, lakossági hozzá­járulásból, illetve a tegnap dél­előtt biztossá vált PHARE-támo- gatásból jött össze a nagy mun­ka ára, s az építkezés generálki­vitelezője, a budapesti székhe­lyű Olajterv Rt. máris kész az előkészületek megkezdésére. A kivitelezés folyamatosságá­ért felelős mezőcsáti polgármes­ter kérdésünkre elmondta, a be­ruházás és bővítés értéke nem ke­vesebb, mint egymilliárd 913 mil­lió forint, amely magába foglalja a három társult település szenny­vízcsatorna-hálózatának teljes ki­építését, valamint a már működő mezőcsáti szennyvíztisztító-mű kapacitásának napi 500-ról 1200 köbméterre történő növelését. Játszóház, kápolna a beteg gyerekeknek Miskolc (ÉM - SzK) - A Megyei Kórház Gyermek-egészségügyi Központjában egy szobát kápolná­vá, egyet pedig játszóházzá alakí­tottak át. A két helyiséget tegnap avatták, illetve szentelték fel négy egyház papjai. - „A nagyfor­galmú intézményben, ahol a sok öröm és siker mellett sokszor nagy tragédiák játszódnak le, nagy szükség volt egy olyan hely­re, ahol a beteg gyermekek és a szülők félrevonulhatnak, elmél­kedhetnek, áhítatot gyakorolhat­nak” - mondta az intézményveze­tő főorvos, dr. Sólyom Enikő. A kápolnával szomszédos játszóház alapjában véve arra szolgál, hogy - mivel a fertőzésveszélyt elkerü­lendő gyermekek számára nem engedélyezett a látogatás - a láto­gatás ideje alatt a szülők jó he­lyen tudhassák egészséges gyer­meküket. Délelőtt 8-tól 12-ig (a ki­vizsgálások idején) és délután 2- köszönhetően) pedagógus foglal- köszönhetően) játékokkal felsze- től 6-ig ugyanis (támogatóknak kozik a (szintén támogatóknak relt helyiségben a gyerekekkel. Pedagógusok is foglalkoznak maid itt a gyerekekkel Fotó: Bujdos t. Szópárbaj a testületi ülésen Sajószentpéter (ÉM - KBA) - Éles szópárbajok, hangos viták kísérték tegnap Sajó- szentpéteren a képviselő-tes­tület ülését, amelynek ven­dége volt dr. Faragó Péter országgyűlési képviselő. A politikus kritikus szavait kö­vetően Samu István polgár- mester válaszolt mind az ő, mind a képviselők által fel­vetett problémákra. Több képviselő úgy ítélte meg a polgármesteri hozzá­szólást meghallgatva, hogy Samu István minősítései, mellyel a képviselőket illette, méltánytalanok rájuk nézve. Ezután döntöttek a képvi­selők szabadidőszervezői stá­tus létesítéséről a Kossuth, Lévay és Pécsi Sándor Álta­lános Iskolákban. Megfékezik a hegyaljai „szőlőbombát” Sátoraljaújhely (ÉM - BSZA)- Nem kell elkapkodni a szü­retet, megteremtődött a for­rás a szőlőfelvásárláshoz - mondta dr. Ódor Ferenc or­szággyűlési képviselő egy tegnapi sajtótájékoztatón Sátoraljaújhelyen. Előző lapszámunkban megírtuk: a kormány másfél milliárd fo­rint támogatást biztosít a Tokaj- hegyaljai „szőlőbomba” hatásta­lanításához. A pénz az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-n (ÁPV Rt.) keresztül érke­zik a tulajdonában levő Tokaj­Kereskedőházhoz, a cég hajtja végre majd a felvásárlást. A három hegyaljai fideszes országgyűlési képviselő - dr. Hörcsik Richárd, dr. Ódor Fe­renc és Konc Ferenc - tegnap számolt be a támogatásról. Dr. Hörcsik Richárd elmondta: a kö­zelmúltban kiéleződött a helyzet a szőlőfelvásárlási nehézségek miatt Tokaj-Hegyalján. A kor­mány azért nyújtott segítséget a Tokaj-Kereskedőház Rt.-nek, hogy a térség 28 településének sok ezer kistermelőjétől megfe­lelő áron fel tudják vásárolni a jó minőségű termést. A honatya hozzátette: a 19 mustfok fölötti szőlőt és az aszút veszi meg a kereskedőház. Mint kiderült, a pénz fedezi a probléma komplex kezelésének (tárolás, készlete­zés, értékesítés) költségeit. Dr. Ódor Ferenc rámutatott: hármuk kezdeményezését nagy­ban támogatta a térség szülötte, dr. Stumpf István kancellária- miniszter és dr. Orbán Viktor miniszterelnök, aki régóta szim­pátiával figyeli Hegyalja sorsát és nemzeti értéknek tekinti a térségben készült bort. Koncz Ferenc kijelentette: két héttel ezelőtt derült ki, hogy a 350 ezer mázsa szőlőtermésből mintegy 120 ezer mázsára nincs vásárló. Ezt követően fordultak a kancel­lária miniszterhez. Hozzátette: a termelőknek nem szabad 35-40 forintért elvesztegetni azt a sző­lőt, amelynek a valós bekerülési költsége 60-65 forint. Elmondta: utoljára 1811-ben volt a mostani­hoz hasonló termés Tokaj-He­gyalján. Az elhangzottak szerint az még nem tisztázott, hitelként vagy vissza nem térítendő támo­gatásként kapja-e a pénzt a To­kaj Kereskedőház Rt. A felvásár­lási árakat, feltételeket, a fizeté­si határidőket, az átvevőhelye­ket várhatóan két héten belül je­löli ki a kereskedőház.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom